Bioszféra
én egyszer egy nyári kerékpáros túra során futottam bele egy nagy fülesbagolyba. 
3-an karikáztunk. egyikünk elõrement mi ketten a fõnökömmel lemaradtunk. Gurultunk volna át a 3-kõi elágazástól a bányaihegyi elágig. Ahogy megindultunk repült elõttünk keresztbe az út melletti fára az uhu. Mind a 3-an meglepõdtünk. Szép is volt. Soha addig nem láttam a nagy fülesbaglyot. Lenyûgözõ volt a mérete. Fõnökkel megpróbáltuk lefotózni, de a gyors döbbenet után odébbállt.
3-an karikáztunk. egyikünk elõrement mi ketten a fõnökömmel lemaradtunk. Gurultunk volna át a 3-kõi elágazástól a bányaihegyi elágig. Ahogy megindultunk repült elõttünk keresztbe az út melletti fára az uhu. Mind a 3-an meglepõdtünk. Szép is volt. Soha addig nem láttam a nagy fülesbaglyot. Lenyûgözõ volt a mérete. Fõnökkel megpróbáltuk lefotózni, de a gyors döbbenet után odébbállt. 
Itt viszont elég sok helyen vannak fülesbaglyok. Olyan helyeken is, ahol eddig még nem voltak. Talán éreznek valamit. 
Baromi hangulatos õket a havas fenyõk között megpillantani.
Baromi hangulatos õket a havas fenyõk között megpillantani.
Én amit furcsálltam, hogy hajnalban hallom a rigókat mikor megyek dolgozni.
Hajnalban kimentem begyújtani a kazánba. Majd egy cigi társaságában elmélkedve bambultam az erõsen felhõs égbolton a fel-felbukkanó csillagokat...
... és ekkor a közeli tónál elkezdtek brekegni a békák!
Naptár szerint december 20. van, a békák szerint még korábban járunk. Takt: 8.9°C!
... és ekkor a közeli tónál elkezdtek brekegni a békák!
Naptár szerint december 20. van, a békák szerint még korábban járunk.
Takt: 8.9°C!
Az 1970-es évek második felében a Kis-Kárpátokban, Pozsony fölött láttam ilyen kidöntött bükkerdõt. Kisebb ház nagyságú földtalpakat tépett ott fel a kidõlõ fák gyökérzete. Pokoli látvány volt!
Már akkor sejtettem, hogy az ágakra rakódó jég + a szél munkája a pusztítás.
Már akkor sejtettem, hogy az ágakra rakódó jég + a szél munkája a pusztítás.
Nem megerõsített hírek szerint a Börzsönyben, a Kemencei Erdészet területén cirka 20.000 m3, jellemzõen bükk bánta meg az ónos csapadékot. Hatalmas területek dõltek meg, fekszenek szegények egymáson, mint gyufaszálak a skatulyában.
Mivel mi vagyunk/voltunk az elsõ olyan erdészet, mely a legtermészetközelibben (szálalások és szálalóvágások kocsánytalan tölgyesekben is) kezdte meg a gazdálkodást Magyarországon, képben vagyok a holtfa jelentõségével. De holtfa bõségesen elegendõ mennyiségben van csak úgy "simán" is (1000 ha-ra levetítve napi szinten keletkezik kb. 20-40 m3), illetõleg a fakitermelések következtében is a természetben marad bõséges mennyiségû holtfa.
Nem kell mindent a holtfával és annak jelentõségével magyarázni, jóllehet, valóban kell az erdõkbe, de az a fent leírt esetek következtében "termelõdik" természetes (nem jégtörésre gondolván) és mesterséges módon is.
Megj.: Ha a hagyományos, vágásos üzemmódban dolgoznánk, akkor kissé máshogy állnék ehhez a kérdéskörhöz, de mi már rég kivezettük a véghasználatokat, tarvágásokat. Így effektíve folyamatos erdõborítás van erdeinkben, többféle fafajjal, többféle korosztállyal.
Nem kell mindent a holtfával és annak jelentõségével magyarázni, jóllehet, valóban kell az erdõkbe, de az a fent leírt esetek következtében "termelõdik" természetes (nem jégtörésre gondolván) és mesterséges módon is.
Megj.: Ha a hagyományos, vágásos üzemmódban dolgoznánk, akkor kissé máshogy állnék ehhez a kérdéskörhöz, de mi már rég kivezettük a véghasználatokat, tarvágásokat. Így effektíve folyamatos erdõborítás van erdeinkben, többféle fafajjal, többféle korosztállyal.
Igen, ott lesz a nyoma, de ez kell is, gondolj bele a holt fa jelentõségére, nagyszerû lenne ezeket a letört ágakat otthagyni, valamint, igen a tört felület valószínûleg fertõzõdni fog gombákkal, a gyengébb fákat el is pusztítja, de így a meggyengült felületek alkalmat nyitnak számos odúlakó madárnak az odúkészítésre, számos rovarnak, stb... Bizonyára te is ismered a nagy öreg fákat amelyek már vagy legyengült állapotban vannak, vagy már nem is élnek, de nyüzsög körülöttük, bennük az élet, nem pedig a fiatal szálfásban...
Ezzel még tudnék is azonosulni, sõt jó pár említett dologgal egyetértek, de azért ne feledjük el, az a rengeteg tört felület, ami a megmaradt, idõsebb állományon keletkezett, az kvázi fertõzési kapuként is funkcionál a gombák és egyéb kártevõk számára. Ha bekövetkezik egy nagyobb fokú - mondjuk - gombatámadás, akkor kötve hiszem, hogy "néhány év múlva alig lesz nyoma a jégtörésnek", másrészt a nyoma nagyon is ott marad. Nem a szemem csal, amikor valahányszor felmegyek Magas-Tax, NHH környékére, látom a beszáradt felületû, csonkolt bükk matuzsálemeket, melyek az utolsó jégtörést 2001-ben szenvedték. Az pedig majd' 14 éve volt.
Kár igenis van, legyen az Pilis, Budai-hg. vagy Börzsöny. Jelentõs, nagyon jelentõs minõségi kár és hát kis idõ múlva kiderül majd, hogy mennyi lesz a mennyiségi kár.
Kár igenis van, legyen az Pilis, Budai-hg. vagy Börzsöny. Jelentõs, nagyon jelentõs minõségi kár és hát kis idõ múlva kiderül majd, hogy mennyi lesz a mennyiségi kár.
A 'jégkárral' kapcsolatban, érdemes elolvasni...
"Normafa - megtépázva
Délelõtt a Normafán jártunk biológus kollégámmal, Weiperth Andrással. Bár a gyalogutakat még lezárva tartja az Önkormányzat, a két nappal ezelõtti jégtörés nyomait szemügyre tudtuk venni. Vegyes benyomásaink voltak. Elsõre drámai a látkép, hiszen sok a letört ág, a hegyoldalakon messzirõl is látszik a sok ezernyi törésfelület. Az erdõ ugyanakkor megmaradt, és köszöni, jól van!
Kétségtelen, hogy sok fát derékba roppantott a koronákra rakódó jég súlya, vagy egyszerûen gyökerestõl kifordult. Jellemzõbb azonban, hogy a fák 5-8 cm-es ágai szakadtak le, és állnak halmokban az erdõ alján, sok száz hektáron. Az idõs fákat nem viselte meg jobban a jégtörés, mint a fiatalokat; sõt elsõ ránézésre kisebb károkat szenvedtek. Talán nem véletlen: ezek a példányok jóval száz év felett járnak; sok jégtörést láttak már, és valószínûleg az állékonyságuk is átlagon felüli.
Érdemes tudnunk, hogy a hegyvidéki erdõk életéhez hozzá tartoznak a hasonló események: széldöntések, jégtörések, vagy akár a rovarok kártételei. Ezeket az erdõ néhány év alatt kiheveri. Sõt, elmondható, hogy az évtizedenként, évszázadonként beköszöntõ „drámai” történések még stabilabbá, változatosabbá, és az erdei fajok számára lakhatóbbá teszik az erdõt. Ne felejtsük el, hogy sok faj kifejezetten kötõdik a korhadó fákhoz, vagy a világosabb erdõbelsõhöz.
Gazdasági szempontból a jégtörés nyilván káresemény, hiszen nagy mennyiségû faanyag kerül a földre, amelyet költségesen lehet csak összegyûjteni, és a minõsége is kedvezõtlenebb, mint a fakitermelés során szakszerûen kitermelt fáé. És persze a kirándulók sem feltétlenül örülnek a „rendetlenségnek” – különösen ameddig a kidõlt fák elzárják az utakat.
Mi úgy láttuk, hogy bár a Normafa erdejét megtépázta a jégtörés, annak folytonossága, tájképi értékei nem változtak. Továbbra is az ország természetvédelmi és turisztikai szempontból legértékesebb erdei közé tartozik, amelyet óriási hiba lenne egyéb sporttevékenységek érdekében parkká alakítva „fejleszteni”. A legfontosabb, amit tenni kell ebben a helyzetben: az utak járhatóvá tétele, és a valóban balesetveszélyessé vált fák kezelése, esetleg eltávolítása. Más nem szükséges. A holt fa jót tesz az erdõ talaján. Az összetört faanyag nagyarányú ún. „összetermelése” komoly talajsebzéssel járna ezzel szemben (majdnem akkorával, mint egy sípálya építés...) – így természetvédelmi szempontból feltétlenül kerülendõ. Még akkor is, ha néhány rendszeretõ túratárs szemét bántja a sok letört ág, és fatörzs – ne javasolja senki a „rendrakást”. Ennyi elég volt a Normafának – hagyjuk, hogy a terület legnagyobb részén segítség nélkül szedje magát össze.
Nyárra a Normafa erdei kizöldülnek, a sebek lassan eltûnnek. Néhány év múlva alig lesz nyoma a jégtörésnek. A Normafa sorsát nem a Természet befolyásolja károsan, az csak hozzátesz a szépségéhez...
Gálhidy László, erdõökológus"
"Normafa - megtépázva
Délelõtt a Normafán jártunk biológus kollégámmal, Weiperth Andrással. Bár a gyalogutakat még lezárva tartja az Önkormányzat, a két nappal ezelõtti jégtörés nyomait szemügyre tudtuk venni. Vegyes benyomásaink voltak. Elsõre drámai a látkép, hiszen sok a letört ág, a hegyoldalakon messzirõl is látszik a sok ezernyi törésfelület. Az erdõ ugyanakkor megmaradt, és köszöni, jól van!
Kétségtelen, hogy sok fát derékba roppantott a koronákra rakódó jég súlya, vagy egyszerûen gyökerestõl kifordult. Jellemzõbb azonban, hogy a fák 5-8 cm-es ágai szakadtak le, és állnak halmokban az erdõ alján, sok száz hektáron. Az idõs fákat nem viselte meg jobban a jégtörés, mint a fiatalokat; sõt elsõ ránézésre kisebb károkat szenvedtek. Talán nem véletlen: ezek a példányok jóval száz év felett járnak; sok jégtörést láttak már, és valószínûleg az állékonyságuk is átlagon felüli.
Érdemes tudnunk, hogy a hegyvidéki erdõk életéhez hozzá tartoznak a hasonló események: széldöntések, jégtörések, vagy akár a rovarok kártételei. Ezeket az erdõ néhány év alatt kiheveri. Sõt, elmondható, hogy az évtizedenként, évszázadonként beköszöntõ „drámai” történések még stabilabbá, változatosabbá, és az erdei fajok számára lakhatóbbá teszik az erdõt. Ne felejtsük el, hogy sok faj kifejezetten kötõdik a korhadó fákhoz, vagy a világosabb erdõbelsõhöz.
Gazdasági szempontból a jégtörés nyilván káresemény, hiszen nagy mennyiségû faanyag kerül a földre, amelyet költségesen lehet csak összegyûjteni, és a minõsége is kedvezõtlenebb, mint a fakitermelés során szakszerûen kitermelt fáé. És persze a kirándulók sem feltétlenül örülnek a „rendetlenségnek” – különösen ameddig a kidõlt fák elzárják az utakat.
Mi úgy láttuk, hogy bár a Normafa erdejét megtépázta a jégtörés, annak folytonossága, tájképi értékei nem változtak. Továbbra is az ország természetvédelmi és turisztikai szempontból legértékesebb erdei közé tartozik, amelyet óriási hiba lenne egyéb sporttevékenységek érdekében parkká alakítva „fejleszteni”. A legfontosabb, amit tenni kell ebben a helyzetben: az utak járhatóvá tétele, és a valóban balesetveszélyessé vált fák kezelése, esetleg eltávolítása. Más nem szükséges. A holt fa jót tesz az erdõ talaján. Az összetört faanyag nagyarányú ún. „összetermelése” komoly talajsebzéssel járna ezzel szemben (majdnem akkorával, mint egy sípálya építés...) – így természetvédelmi szempontból feltétlenül kerülendõ. Még akkor is, ha néhány rendszeretõ túratárs szemét bántja a sok letört ág, és fatörzs – ne javasolja senki a „rendrakást”. Ennyi elég volt a Normafának – hagyjuk, hogy a terület legnagyobb részén segítség nélkül szedje magát össze.
Nyárra a Normafa erdei kizöldülnek, a sebek lassan eltûnnek. Néhány év múlva alig lesz nyoma a jégtörésnek. A Normafa sorsát nem a Természet befolyásolja károsan, az csak hozzátesz a szépségéhez...
Gálhidy László, erdõökológus"
Ritka szép lépek, nagyon jók a jégbe zárt virágok. Több évet is várhatunk hasonlóra. Vagy csak egy-két hónapot? A kollégák,és a szomszéd kertje mindig szebb! 
Nem csíkos volt, hamen a bevált fekete. Ennek ellenére nem ették.
Én már korán elkezdem az etetést, hogy az igazi hidegre már jó kondiba legyenek.
Üdv.
Én már korán elkezdem az etetést, hogy az igazi hidegre már jó kondiba legyenek.
Üdv.
Ideális idõjárás van a júdásfüle gombára. Ködölõ esõ, ködös, nyirkos, takony idõ várható az elkövetkezõ néhány napban. A laskának ilyen idõjárás mellett kijöhet a harmadik terméshulláma is.
Igen, úgy vélem én is , hogy az évek óta etetett helyekre oda vannak kapva, az idõsebbek viszik a fiatalt, az egyik madár a másikat... A cinkék mindig itt õrjáratoznak, most még semmit nem találnak az etetõben , de ha találnának lenne sereg hamar. Most még a fák kérgein , réseiben megbújó élõsködõket pucolgatják.. Ha nagy hideg, ónos csapadék, hó bejön akkor hozzáfogok az etetéshez. A mai éjszaka jeges, havas volt, de a déli órákra leolvadt, és folytatódik az enyhébb kora téli idõ, így az etetés még nem kezdõdött nálam sem.
Lujo! Egyetértek, ha valaki belefog az etetésbe, odaszoktatja õket, akkor már felelõssége hogy végig etesse a telet. "A kis herceg" óta tudjuk , hogy felelõsek vagyunk az állatokért, fõleg ha kontaktust létesítünk valamilyen formában velük.
Lujo! Egyetértek, ha valaki belefog az etetésbe, odaszoktatja õket, akkor már felelõssége hogy végig etesse a telet. "A kis herceg" óta tudjuk , hogy felelõsek vagyunk az állatokért, fõleg ha kontaktust létesítünk valamilyen formában velük.
Én sem szoktam etetni a madarakat igazi hideg idõ elõtt, annak ellenére, hogy van aki már októberben elkezdni.
A madarak etetése nem szórakozás hogy a gyerek nézhesse az ablakból, nem kell elkényeztetni a madarakat.
Én csak havas idõben szoktam rendesen etetni õket, vagy ha tartós száraz fagy van.
Amint leesik az elsõ hó, kiteszem a napraforgómagot, és másnap már tele van az udvar madárral, pedig elõtte nem etettem õket.
A madarak etetése nem szórakozás hogy a gyerek nézhesse az ablakból, nem kell elkényeztetni a madarakat.
Én csak havas idõben szoktam rendesen etetni õket, vagy ha tartós száraz fagy van.
Amint leesik az elsõ hó, kiteszem a napraforgómagot, és másnap már tele van az udvar madárral, pedig elõtte nem etettem õket.
A madarakat oda kell szoktatni az etetõhöz még a kemény fagyok elõtt. Ha elkezdted az etetést, nem szabad kiürülni hagyni az etetõt, különösen, ha tizen-huszonfokok vannak mínuszban. Olyankor már lehet, hogy nincs erejük a madaraknak felkeresni egy másikat, ha üresen találják. Olyan hidegben gyakran találni az etetõ környékén elpusztult cinkéket, tengeliceket.
Ördögszekér gomba: azon a területen, ahol gombászok, elvétve van. Ha belebotlok, felszedem, de nagyon ritka. A szarvasi piacon déli tõkegombával találkoztam. Ha én ezt a klubban egyszer elmesélem...
Ördögszekér gomba: azon a területen, ahol gombászok, elvétve van. Ha belebotlok, felszedem, de nagyon ritka. A szarvasi piacon déli tõkegombával találkoztam. Ha én ezt a klubban egyszer elmesélem...
Én úgy tudom, hogy amíg dér, jég, hó nincs , addig nem kell etetni a madarakat, persze a zord hideg is kitétel. Ez valami elavult dolog lenne? Hiszen a fák élõsködõin élnek amíg lehet, hadd szorgoskodjanak, fõleg ha megvannak az etetés nélkül.
Lujo! Az ördöszekér laskával hogy állsz? Találtam pár elvénültet a múltkor, szedtem kései laskát, a szokásos fiatal lilatönkû állomány mellett... Kiváló a lilatönkû szárítmány, remek a szárítmánya! Most szárítottam elõször, aszalógépen. Az ördögszekérre ránézek, a késeivel egy idõben szokott lenni nagyjából, nagyon érdemes gomba, a kései laskánál határozottan frankóbb, a legjobb késõ õszi gomba.
Lujo! Az ördöszekér laskával hogy állsz? Találtam pár elvénültet a múltkor, szedtem kései laskát, a szokásos fiatal lilatönkû állomány mellett... Kiváló a lilatönkû szárítmány, remek a szárítmánya! Most szárítottam elõször, aszalógépen. Az ördögszekérre ránézek, a késeivel egy idõben szokott lenni nagyjából, nagyon érdemes gomba, a kései laskánál határozottan frankóbb, a legjobb késõ õszi gomba.
Lehet, hogy csíkos maggal próbálkoztál. Azt az Istennek sem eszik.
Bizony, nagyon jó étvágyuk van. Nekem 3 hét alatt 4kg szotyit betermeltek.
Tavaly viszont egy szem sem fogyott. Va j on miért?
Tavaly viszont egy szem sem fogyott. Va j on miért?
Tegnap elkezdtük etetni a madarakat az erkélyen. Néhány féldió a virágvályú betonperemén figyelem felhívásnak, a virágvályúban napraforgó.
Széncinke tömeg és két gerle járt nálunk ma délelõtt. Jó emlékezetük van (a gerléknek is), már vagy három hete bejártak a tavalyi ellátásra emlékezve.
Széncinke tömeg és két gerle járt nálunk ma délelõtt. Jó emlékezetük van (a gerléknek is), már vagy három hete bejártak a tavalyi ellátásra emlékezve.
Tömeges felénk a laska gomba, pedig jó régen volt erre mérhetõ csapadék. Ma reggel két óra alatt kb. 40 kilót szedtem. A minõségük jó volt, többségükben feketék, vagy sötétbarnák voltak. Aki ismer lelõhelyeket, keresse fel. A lilatönkû is terem még, de amit nem tudtam hét közben leszedni, leöregedett, már gyakorlatilag fogyaszthatatlan. Egy kilónyi jó minõségût találtam.
A párom a gomba harmada láttán kitért a hitébõl, felszólított, hogy tüntessen el
Többségébõl illetékbélyeg lett, elajándékoztam.
A párom a gomba harmada láttán kitért a hitébõl, felszólított, hogy tüntessen el
Többségébõl illetékbélyeg lett, elajándékoztam.
Ma délelõtt 11 felé megint volt egy 25-30 -as daru csapat. Itt is kavarogtak,az aránylag mérsékelt déli - dk. szélben. Szerintem várták, hogy egy felszálló termiket találjanak. Az a felszálló légáramlat, amit a sikló ernyõsök is kihasználnak. Nem volt egységes a csapat, itt sem, hangos kurrogással sodródtak nyugat felé. ( persze nem volt nálam fényképezõ, de majd egyszer elkapom õket.).
Bubu tegnapelõtt délután 14 h táján láttam egy feltûnõen népes darucsapatot mely a "irányvektorát" tekintve DK-ÉNy irányban mozgott. Nem véletlen írtam "irányvektort", ugyanis teljesen szervezetlenül mozogtak egy laza kört formálva, nem a szokásos "V" alakzatban haladtak de a rendetlenül kavargó csoport egészében véve ugyanabba az irányba tartott. A körön belül hatalmas lármázással és látszólag céltalanul kóvályogtak minden irányban, bár a kört egy madár sem hagyta el. Külsõleg, látványukat talán nem éppen pontos madártani terminológiával leírva, egyfajta "füstszerû gomolygás" jellemezte. Teljesen azt a benyomást keltették hogy a körön belüliek egyszerûen nem tudják merre haladjanak, az õket közrefogó kört formáló magabiztosabb madarak között. (Minden rendezett "V" formátumban vonuló csapatban akad egy-két bizonytalan kóválygó de sokkal hamarabb "visszaállnak a sorba" szemben a mostani tökéletes zûrzavarral) A nagy kavargásban több madár is próbált "élre állni" csakhogy õk a legváltozatosabb irányokba indultak el D és É között, társaik pedig szemlátomást nem tudták kit kövessenek. Egy erõs nagyítású (20x60-as) binokulárral figyeltem õkek. A körön belül összevissza kóvályogtak, kapkodó "ritmustalan" szárnycsapásokkal, hirtelen irányváltásokkal és természetesen óriási hangzavar közepette. Összességében a nagy kavargó tömeg pánikban hullámzó embertömegre emlékeztetett. Én is a "légiirányításukra" gyanakodtam, azaz valamiféle földmágnesességi zavarra mely megzavarta tájékozódásukat de ilyen jelenség nem volt. A szokásos napi értékek között (48-52 mikroTesla) egyenletesen ingadozott (mérem a földmágnesesség változásait paralel a napkitörések rádiójeleivel). Megemlítem, a mechanikus iránytû aznap szokatlanul gyakran kilengett apró "rezgõ" kitérésekkel amit talajmozgás nem okozhatott (mérem a szeizmikus rezgéseket is). Még arra is gondoltam hogy határozatlanságuk egyik oka lehet még hogy a többség esetleg elfáradt mivel úgy tûnt, több madár körözésével leszállóhelyet keres, többen határozott süllyedésbe is kezdtek de aztán visszaemelkedtek társaik "utazómagasságába".
Tíz éve figyelem a madarak vonulását, nemegyszer megtörtént hogy egyik-másik csapat a nagy átlaghoz képest teljesen szokatlan irányokba haladt - de ilyen zûrzavart még nem láttam mint tegnapelõtt hát geomágneses zavarra gondoltam elõször :-)
P.S.: nemsokára gyakrabban jövök megint, egy rakat képem is felgyülemlett, többek között meglepetésemre megjelent a minap egy "igazi" kaszáspók melyet évek óta nem láttam, bár ez még nem meglepõ mert nálam ciklikusan 2-3 évre eltûnnek és csak nagy melegek idején lesznek annyian hogy lencse elé is kerül belõlük. Hát most idén õsszel jelentek meg, ami (helyi viszonylatban) szokatlan tõlük de nem akarok elhamarkodott következtetéseket levonni sem a várható télre, sem a globális felmelegedésre vonatkozóan
Tíz éve figyelem a madarak vonulását, nemegyszer megtörtént hogy egyik-másik csapat a nagy átlaghoz képest teljesen szokatlan irányokba haladt - de ilyen zûrzavart még nem láttam mint tegnapelõtt hát geomágneses zavarra gondoltam elõször :-)
P.S.: nemsokára gyakrabban jövök megint, egy rakat képem is felgyülemlett, többek között meglepetésemre megjelent a minap egy "igazi" kaszáspók melyet évek óta nem láttam, bár ez még nem meglepõ mert nálam ciklikusan 2-3 évre eltûnnek és csak nagy melegek idején lesznek annyian hogy lencse elé is kerül belõlük. Hát most idén õsszel jelentek meg, ami (helyi viszonylatban) szokatlan tõlük de nem akarok elhamarkodott következtetéseket levonni sem a várható télre, sem a globális felmelegedésre vonatkozóan
A tegnapi és a mai daru vonulás a Kolon-Fehértói légi irányítók sztrájkja miatt elmaradt.
Hazafelé egy egyórás rohanó illetékbélyeg gyûjtés eredménye kb. 10 kg lilatönkû pereszke. Tegnap kellett volna szednem, fele - fele arányban volt elsõ osztályú, kemény húsú félgömb és teljesen kinyílott, de még nem felpuhult húsú. Már nem élvezet, hanem munka volt gyûjteni: mint ha ágyásról szüreteltem volna termesztett csiperkét. Holnap még egy hasonló gyûjtésem lesz azon okból, hogy szombaton az unokákkal friss, fiatal gombát gyûjthessen a tata. Ha leszüreteljük a lilatönkût, folyamatosan terem, ha hagyjuk leöregedni, kb. 2 - 3 hetes ciklusokban.
Délután meg csak egy csapat jött vissza, nyugatról. Mire kicsomagoltam a masinámat, elhúztak elég alacsonyan. Majd holnap reggel, olyan 8-9 óra tájban kimegyek daru lesre. (video)
Ma délelõtt vagy három hullámban szálltak a darvak a város felett, keletrõl nyugatra. Márton napi menetrend?
Kösz! Régen többet találtam belõlük. Nem igazán optimális most nekik az idõjárás, melegük van. Ezek is eléggé megviseltek voltak, a fiatalabb is már majdnem aszalvány volt. A méretük kevesebb, mint a fele a z optimális idõjárásban nõtt példányokénak. A "Nagy õzláb" mérettõl általában alig maradnak el, a tönkjük viszont sokkal vastagabb.
Sajnos sem eszközöm, sem szemem, sem kezem nincs a fotózáshoz, a képet a szomszéd kislány készítette.
Más: most indul a laska második hulláma. Sajnos nekik is melegük lesz a következõ napokban.
Yakin: Mivel nem gyökérkapcsolt, lényegesen nagyobb lehet az elterjedése. Én egy legelõn, borjak számára kiterített szalma maradványán találtam belõle sokat.
Sajnos sem eszközöm, sem szemem, sem kezem nincs a fotózáshoz, a képet a szomszéd kislány készítette.
Más: most indul a laska második hulláma. Sajnos nekik is melegük lesz a következõ napokban.
Yakin: Mivel nem gyökérkapcsolt, lényegesen nagyobb lehet az elterjedése. Én egy legelõn, borjak számára kiterített szalma maradványán találtam belõle sokat.
Ilyet már én is találtam, elsõre cafrangos galócának néztem, csak az inkább pikkelyes, hegyes vélum-maradványok elbizonytalanítottak. Érdekes, hogy a MiGE honlapján ( Link ) a Népkertbõl is fotóztak ilyet, ami eléggé a város belsejében van. Amit én találtam, az pedig Tiszalúc belterületében volt. Urbánus gombává kezdene válni?!
Ma a szokásos pár kiló lilatönkû mellett találtam pár nyárfa érdestinórut, a Hármas Kõrös gátoldalában meg két õzlábgalócát. Az utóbbiról azt tanultuk hajdan, hogy az egyetlen nem gyökérkapcsolt galócaféle. Õszi gombának tapasztaltam, a lilatönkûvel együtt szokott megjelenni.
Nálunk nincs számottevõ szél a napokban, szinte minden nap szedek 1 - 2 kg lilatönkût a portámtól 300 méteres közelben, az utóbbi napokban egyre kevesebb telepet kell látogatnom, mert egyre több van. Hanyagságba szokott fulladni miután megtelik az erre szánt fagyasztó rész, utána már csak akkor szedek ha kell friss hirtelen. Az idén megpróbálom szárítani is, van aszaló gépem...Más gomba nem nagyon van, nálunk a fagy adott neki, rizike nulla, a kései laska is egyelõre. Viszont a melegebb napok után nem árt az erdõn is szétnézni majd. Egyelõre a fórumokon "ásítós" gombák vannak onnan... ( "Nem érdekelnek gombák" ) Ott vannak még érdekesebb találatok ahol a fagy nem dolgozott.
) Ott vannak még érdekesebb találatok ahol a fagy nem dolgozott.
Sziasztok!
Sajnos Százhalombattán is megjelentek tömegesen a harlekin katicák. Eddig néha láttam 1-1 példányt, ma viszont porszívóval szedtem össze az erkélyrõl
Legalább 50-60 katica volt kint, néhány a szobába is bejutott.
Sajnos Százhalombattán is megjelentek tömegesen a harlekin katicák. Eddig néha láttam 1-1 példányt, ma viszont porszívóval szedtem össze az erkélyrõl
Legalább 50-60 katica volt kint, néhány a szobába is bejutott.
A gomba elõrejelzésem nem jött be. Két kilónyi - igaz elsõ osztályú, fiatal - lilatönkût szedtem tegnap. Pár elöregedett márványos pereszkét találtam (a lilatönkûnél azért többet). Laskát csak legalább egy hónapos félig rothadtat találtam. Erdõben volt még némi elöregedett rózsás lemezû (nyárfa) keserûgomba és sárguló csiperke.
Okok: Nem jött be az éjjel ködös, nyirkos optimális idõ, de jött egy kis éjszakai talaj menti fagy. Az utóbbi hidegsokk jó a késõi gombákhoz, de azért közvetlen gombanevelõ hatása kevés van.
Okok: Nem jött be az éjjel ködös, nyirkos optimális idõ, de jött egy kis éjszakai talaj menti fagy. Az utóbbi hidegsokk jó a késõi gombákhoz, de azért közvetlen gombanevelõ hatása kevés van.
Ma a telekrõl hazafele 5 perc célzott területû gombászat eredménye egy kiló extra fiatal lilatönkû pereszke. Rögtön illetékbályeggé változott hazautam során. Egy rokonnál landolt.
Szerk: Holnaptól lilatönkû dömping. Hétköznap, nem jutok el a gombaföldre. Ha eljutok, nincs idõ feldolgozni.
Szerk: Holnaptól lilatönkû dömping. Hétköznap, nem jutok el a gombaföldre. Ha eljutok, nincs idõ feldolgozni.
Az erdõnek igen komoly a víz visszatartó képessége. Esõk után a mezei gombákkal szoktam kezdeni. Kb. amikor a szegfûgomba leszárad, a kertben kapálni lehet, akkor érdemes az erdõt megnézni. Még akkor is bõven van ott nedvesség, de már a gombák is beindulnak általában. Ma már a netnek köszönhetõen csak jól össze kell rakni a különbözõ infókat, aminek oszlopos tagja a meteorológiai rész is, és könnyû a dolgunk. Régen nem ártott jegyzeteket készíteni, összefüggéseket keresni, legalábbis nekem volt gombásznaplóm, és elég jó szolgálatot tett, hasonló rendszert lehetett találni a szezonokban. Persze ebben nem lehet elég okosnak lenni... 
A hegyvidék, dombvidék egy kicsit más, mint az Alföld. Ott sosincs a talajvíz terepszinten, a szárító szelet is megfogják egy kicsit a fák az erdõben.
A gombászhelyeim gyengébben, vagy erõsen szikes öntéstalajon vannak. A talaj gyakorlatilag vízzáró. Elfolyni sem nagyon tud róluk a víz néhány hajdani holtmedret kivéve.
A gombászhelyeim gyengébben, vagy erõsen szikes öntéstalajon vannak. A talaj gyakorlatilag vízzáró. Elfolyni sem nagyon tud róluk a víz néhány hajdani holtmedret kivéve.
Vas megyét ki ne hagyjam... Hihetetlenül jó ízletes vargányás erdõk, ilyenkor október végén még rengeteg találatot szoktak felrakni. Remélem egyszer eljutok abba a térségbe õszi gombászatra, talán ha nagy lesz a szegénység felénk, rászánom magam.
A rengeteg csapadék miatt van. A fórumokon is döbbenet, nem ehhez vannak szokva Zala , Somogy õszi erdõjárói.
Lujó! Az idei meghatóan szép gombászszezonhoz a 2010 - es mérhetõ! Azzal a különbséggel, hogy az idén számos jó erdõ gyenge volt, mások viszont pazar vargánya, róka, egyéb termést produkáltak. 2010 - ben szinte minden környékbeli, valamire való erdõ kiváló volt! Akkor el se jutottam a Bükk belsõbb részeire,(mert minek, ha volt közelebb is rengeteg) az idén kénytelen voltam oda menni , ha jó zsákmányt akartam . Egyébként 2008- 2009 is adott néhány egészen remek hetet, tehát sok gombát, elõtte 2006 volt emlékezetesebb. A régebbikhez puskáznom kellene a pontos adatokért , de 1999 szintén páratlanul fantasztikus volt. 99' , 2010, 2014 csapadékos nyarak. A te gombás helyeid talán azért lehetnek ilyenkor rosszak, mert közel lehet egy vízzáró agyagréteg, és sokáig pang a víz.
Lujó! Az idei meghatóan szép gombászszezonhoz a 2010 - es mérhetõ! Azzal a különbséggel, hogy az idén számos jó erdõ gyenge volt, mások viszont pazar vargánya, róka, egyéb termést produkáltak. 2010 - ben szinte minden környékbeli, valamire való erdõ kiváló volt! Akkor el se jutottam a Bükk belsõbb részeire,(mert minek, ha volt közelebb is rengeteg) az idén kénytelen voltam oda menni , ha jó zsákmányt akartam . Egyébként 2008- 2009 is adott néhány egészen remek hetet, tehát sok gombát, elõtte 2006 volt emlékezetesebb. A régebbikhez puskáznom kellene a pontos adatokért , de 1999 szintén páratlanul fantasztikus volt. 99' , 2010, 2014 csapadékos nyarak. A te gombás helyeid talán azért lehetnek ilyenkor rosszak, mert közel lehet egy vízzáró agyagréteg, és sokáig pang a víz.
Barátnõmmel a múltkor voltunk Lillafüreden. Megebédeltünk és az asztalokra néha oda-odarepültek a cinkék, meglepetésemre még a csuszka is. Próbáltam fotózni, de annyira nyüzsögtek hogy mire sikerült a gépet beállítanom rendre elugrottak, pedig sokszor csak karnyújtásnyira voltak tõlünk.
A levegõtlenné ázott talaj, vagy a felszín néhány cm-ét kiszárító szél gombagyilkos paraméterek. A 2010-es rekord csapadékos év felénk katasztrofálisan rossz gombaszezont hozott - mindkét gombagyilkos paraméter élt. Az idei nyáron többször elúszott az átlagos körülmények között rendszeresen termõ nyárfa érdestinórus lelõhelyem. Az idén elvétve szedtem ott gombát, pedig a szél és a rel. páratartalom tökéletes lett volna a rekord gombaterméshez.
Felénk most konganak az erdõk az ürességtõl, semmilyen gomba nincs az erdõkben.
Kicsit furcsa is.
Kicsit furcsa is.
Az igazi õszi gombáknál (laska, lilatönkû pereszke, júdásfüle, stb, eldördült a startpisztoly. Eddig a hõguta kerülgette õket. Esõ volt bõven, a szél leáll, az OMSZ már ködöket jósol a jövõ hétre. Csak idõm legyen! Be kell speizolni egy évre.
A rengeteg esõ miatt idõszerû a kamrák, pincék, akár a felsõ szinti spájzok védelme a mezei pockok,egerek miatt. Most van a behatolás a téli menedékre, pláne az elöntött kerti járatokból.
Van egy diszkrét irtószer, most nem tudom a nevét, de olyan rózsaszín zselés párnácskákban lehet kapni, és illatos szaga miatt szeretik a rágcsálók. Vigyázva kell elhelyezni, a házi macsek kutyus papagáj? ne érjen hozzá, a faltövében,nehezen hozzáférhetõ járatokba zugokba kell rakni. Hatása kb.1-2 hét múlva. Ha a kihelyezett helyrõl eltûnik, biztos a hatás.
Van egy diszkrét irtószer, most nem tudom a nevét, de olyan rózsaszín zselés párnácskákban lehet kapni, és illatos szaga miatt szeretik a rágcsálók. Vigyázva kell elhelyezni, a házi macsek kutyus papagáj? ne érjen hozzá, a faltövében,nehezen hozzáférhetõ járatokba zugokba kell rakni. Hatása kb.1-2 hét múlva. Ha a kihelyezett helyrõl eltûnik, biztos a hatás.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat