Kérdések és válaszok

Sziasztok. Mi történt a mozgó sat24-es mûholddal? Link

Köszi Boszi! Nekem is ez a sejtésem. De a légnyomsadataim jók. Üdv Imi

Szia Imi,
Sejtésem van, de nem vagyok biztos benne.
Nálad az elmúlt 4 órában 4 hPa-t emelkedett a légnyomás, míg a többi észlelõnél az elõzõ észleléséhez képest 1-3 hPa-t. Tehát nálad nagyobb volt a légnyomásban történõ változás az elõzõ (kora délutáni) észlelésedhez képest, mint a többiek esetében. Valószínûleg ez lehet a titok megoldása.

Sziasztok! Lenne egy kérdésem. Nézem az észlelési naplót és egyes észleléseknél mint példáúl az enyémnél nagyobb a légnyomás mellett a nyíl mint másnál. Mi az oka? Kérlek írjátok már le. Elõre is köszönöm. Üdv Imi1995

Ja értem. Így tiszta. Kéne egy szitálás rubrika és nem lenne félreértés

Ok, de én arra írtam, hogy mivel nincs szitálás négyzetecskét be kell jelölni az esõt, hogy a rendszer csapadékos napnak vegye.

Fuss neki mégegyszer! Nem azt mondtam, hogy nem csapadékos, hanem azt, hogy nem esõ.

Mivel te is írtad, hogy nincs szitálás rubrika, így talán elfogadható lehet az esõ. Bár elég erõltetett.

Egyrészt jogos, igenis csapadékos napnak számít a ködszitálás.
Erre a köd beküldése a célravezetõ.
Nálam 0,3mm jött le belõle reggelig.

Miért is nem?
Mivel valószínû, hogy St-bõl hullott, és mivel nekünk nincs szitálás négyzetecskénk ezért én úgy gondolom, hogy igen, hisz a lebegõ csapadék is csapadék, és csapadékos napnak minõsül. Egy éveben nem elenyészõ mennyiség, akár 20-30mm is hullhat belõle.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#10902 - 2011-01-15 10:57:4

Nem.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#10901 - 2011-01-15 10:52:53)

Ha ködszitálásból összejött 1 mm csapadék, a napi adatoknál az esõt be kell húzni?

Köszönöm!

Légy szíves írj egy e-mail-t ez ügyben a kp(kukac)metnet.hu-ra.

Sziasztok!
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy ha szeretnék csinálni egy idõjárással foglalkozó honlapot, akkor használhatom-e és ha igen milyen körülmények között a metnet wrf-es elõrejelzéseit?
Illetve ezügyben kihez fordulhatok?
Nyilván elõször hobbi oldal lenne, de ha esetleg mást is érdekelne, akkor raknák rá hirdetést is.
Köszönöm az iránymutatást!

Nagyon köszönöm,igy már el tudom képzelni és jó lenne egyszer egy ilyen szitut átélni.

származtatott adat.

Az abszolút légnyomás az adott helyen mért valós légnyomás, a relatív, vagy tengerszintre számított légnyomás pedig a nevébõl adódóan egy viszonyított légnyomás. A valós légnyomáshoz viszonyítjuk úgy, hogy az adott helyen mért valós légnyomásból a tengerszintre számoljuk vissza, és így referenciaként érvényes az idõjárás állapotára nagyobb területeken is (pl: egész ország területén). Ilyen relatív légnyomásokat tüntetünk fel itt a MetNet-en is pl...

Mi különbség az abszolutt és a relativ légnyomás közt?Melyiket kell nézni?Melyik a valós?

Köszi, nem voltam benne biztos.

50-55-ig, intenzitás szerint. 56-57 az ónos szitálás.

A ködszitálást mekkora jelenidõ kóddal szokták jelezni?

Szerintem egy keleti blokkoló AC, a ciklon "beragad", vagy kitér az AC elõl északias, esetleg ÉNY -i irányba. Valóban ez (ÉNY-i irányú) a legritkább. Nem kell azonban, hogy ÉNY felé térjen ki a ciklon. Általában amikor ezekrõl a ciklonokról beszélünk annak legtöbbje a Balkán térségében beragadt, veszteglõ mediciklon, ennek áramlási rendszerében DK - K felõl érkeznek a csapadékzónák, ezt térségemben , és a nyugat Dunántúlon gyakran erõs, viharos ÉK -É -i szél kíséri, igen komoly hófúvásokat okozva akár. Totál hátoldal, és a totál kedvenc! Nem igaz, hogy ez a Dunántúlon nem okoz(hat) komoly havazásokat. A torlódásos (orografikus) csapadék igen kiadós is lehet a NY -DNY Dunántúlon. Nálam 2006.03.13- án volt ilyen tipusú ciklon, azóta sem volt itt hóvihar. Itt pl. nagyon bejátszott az imént említett orografikus hatás! Link

Nekem volna egy kérdésem.Ha már kialakult egy mediterrán ciklon,mitõl függ az hogy a jól bevált északkeleti irány helyett,északnyugat felé induljon és délkelet felõl rátekeredjen az országra? Szóval milyen idõjárási alaphelyzetnek kell kialakulni,hogy ez bekövetkezzen? Tudom hogy ezek a helyzetek okozzák a legkomolyabb téli idõt (tuti hátoldal),de ilyenre még nem emlékszem országos szinten.Csak délkelet favorizált belõle,emlékeim szerint.

Szívesen!

Hajnali felszállást nem fogsz találni, mer 0UTC és 12UTC a szondák dobásánaak ideje. Különleges esetekben persze mehet egy-egy külön szonda is. Van erre példa akár több is egy évben. Például az idei naaaagy mediterrán ciklonok idején az ECMWF több alkalommal is kérte az OMSZ-t kiegészítõ felszállások elvégzésére (a többi fõterminusra is), hiszen ciklongenezis idején, de úgy általában a mediterrán ciklon pályaszámításénál növel(het)i a pontosságot.

Köszönöm!

Kár pedig mióta keresek már egy hajnali felszállást!
Lehet nem itt illene megkérdeznem, de ami a szuperellán emagram, ahhoz a nyers adatok meglelhetõek valahol? Mielõtt még a grafika elkészülne?

Köszi

Szia!

Igen. Az éjféli felszállásokból készülnek.

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy a termik elõrejelzésnek mi a forrása? Én úgy tudtam, hogy nálunk szondás mérés csak 00 és 12 UTC-kor van. Vagy ezek azok az adatok, de csak 6:30-kor készülnek el?
Köszönöm!

Ahogy a felhõzetnek van alapja, úgy van teteje. Egyszerû, csak értelmezni kell a szöveget.
Felhõtetõ magasság: A felhõk tetejének az elméleti/ várható/ modellek által várt emelkedésének magasságát jelenti.
Pl. ahol 8000 m-t látsz, láttál az elõrejelzési modellen, azon a területen valószínûleg a konvektív (függõleges kiterjedésû) felhõk lesznek a dominánsak.

A felhõtipusokról itt tudsz bõvebben olvasni.
Link

Mit jelent az hogy felhõtetõ magasság? Mert néztem az elõrejelzési térképeken hogy van ott pirossal jelölve 8000m stb? És ez mit takar?

Igen, találkoztam, és foglalkoztam, foglalkozom a kérdéssel.
A töbörben az árnyékolót rendszeresen belepi a zúzmara, a jég, a tetején van hó.
Nem nyultam / nyúlok hozzá.
Kísérlet képpen mellé helyeztem egy másik ugyan olyan tipusú árnyékolót, és mindösszesen 0,1-0,2 fok eltérést adott a különbözõ mérés mint az amin jelentõsnek tûnõ hóréteg, jégréteg, vagy zúzmara réteg volt.
(Ennyi eltérés, meg a loggernek a mérési hibája is lehet.)

Zúzmara esetében mindig volt egy része (szélárnyékos oldal) az árnyékolónak ami nem lepõdött el.
Hó esetében az árnyékoló tetjére hullot csak jelentõs, akár 10 cm vasgatagságú hó, a peremén mindig nyitott maradt. Olvasáskor egyben lecsúszik róla.
Jég / ónos bevonat, ónosesõ esetében pedig nem érte el a vastagság azt a szintet, amikor az elzárta volna az áramló levegõ útját. Vékony jégcsapok is lógtak róla idõnként.
A logger 5 percenként veszi a levegõ hõrmésékletét és ezt tárolja.

Bárcsak 1 m hó hullana, akkor legfeljebb közelebb kerülnénk a "talajhoz", és ezzel egy jófajta minimumhoz.
De én kiegyezem egy 50 cm-es hótakaróval, 850-en, egy -20;-25 közötti értékkel, szélcsenddel is.

Én hasonlót már kérdeztem egyszer az OMSZ-tól. Természetesen úgy marad, ahogy van. Mingyá megkeresem.

Meg is van: Link

Ebbõl kiindulva extrém esetben teljesen jégbe fagyva is lehet az árnyékoló.

Persze, tiszta sor, de ki fog egy automatát (ahol nincs észlelõszemélyzet) megtisztítani a jégtõl, hótól, zúzmarától?
A szélmérõrõl nem is beszélve.
Kempéter!
A tetején lehet hó fél méter is, csak oldalt problémás.

Rákérdezek. Ebben az állapotában megfelel-e azoknak a szabályoknak, ami hitelessé tesz egy mûszert. Ha nem, akkor nem vehetõ figyelembe a mért adat, vagy azt az állapotot kell helyreállítani,hogy ismét hiteles legyen. Csapadékmérõt a szétfagyás miatt fûteni kell, az is beavatkozás. Szélmérõt, ha fagyos zúzmara lebénít, majd fagyos szelek fújdogálnak,nem kis sebességgel, akkor szélcsend van?

Én úgy tudom, hogy nem kell vele csinálni semmit, jelenleg az én árnyékolóm is havas, a tetején vagy 15 centi hó van egy hete, az oldalán a tányérok közt is van valamennyi. Nappal megnézem közelebbrõl is.

Azt szeretném megkérdezni, hogy egy ilyen esetben Link Link , amikor egy árnyékoló be van fagyva, zúzmarával vagy hóval van elzárva a tányérok közötti rés, akkor egy hótakarós, derült, szélcsendes éjszakán hogyan viselkedik benne a hõmérséklet?
Szerintem ilyenkor nem hûl le annyira, mintha nem lenne belepve hóval vagy zúzmarával, mivel szinte zárt térben van, és a kisugárzási hõvesztés szinte nulla, csak úgy, olyan sebességgel hûl le, ahogy a jég illetve a hó áthûl.
Csak érdekességképpen jutott eszembe, hogy elõfordulhat olyan, hogy behavazódás vagy zúzmaralerakódás következtében (Mivel az automata mérõket nem tudják takarítani. Ahol észlelõszemélyzet van, ott le kell ilyenkor szedni az árnyékolóról a havat vagy zúzmarát, vagy hagyni kell természetesen úgy, ahogy van?) egy derült éjszakán -18 fok helyett mér az állomás -12-t amiatt, hogy be van temetve.
Nappal meg gondolom hidegebbet mér, mivel mintegy fagyasztószekrény mûködik.
Találkozott már valaki hasonlóval?
Köszönöm a választ!

Az általad leírtakkal teljesen egyetértve idézem egy régebbi agrometeorológiai szakkönyv megállapítását: "Bár február rendszerint már a tél erejének megtörését mutatja, mégis a legtéliesebb hónapunk, mert nemcsak hideg, de havas is."
Még annyit mindenképp hozzá kell tenni, hogy noha sokéves átlagban nem ez a leghidegebb hónap ( hanem a január ), de a kivételesen szélsõséges hideg idõszakok februárban szoktak elõfordulni ( ld. 1929 , 1956 , 1986 )

Köszönöm a válaszokat!

Igen, nálunk - az utóbbi évtizedekben legalábbis - egyértelmûen a február okozza a legkiadósabb havazásokat. Ez sokrétû dolog, szerintem. A szibériai minimum is február elején van a sokévi átlag alapján leginkább ereje teljében, február elején a sokévi átlag diagrammokon is tettenérhetõ egy lehûlési szakasz. Ilyenkorra (jan.vége, feb. eleje) alakul legnagyobb eséllyel kiterjedt hótakaró a tõlünk északra, és keletre fekvõ területeken, ennek sokszor nagy jelentõsége van, hogy egy ciklon, ciklonrendszer több csapadékhullámban is még fagyos levegõt tudjon beszipkázni. A tengerek hõmérséklete ilyentájt a leghidegebb általában. Konkrét eseteket is érdemes átnézni.(pl. 1999 feb.) A márciusi hóviharok sem elhanyagolhatóak, igen brutálisak tudnak lenni, többszöröse lehet ezeknek a brutál hóviharoknak a száma a novemberiekhez képest. Az említett okoknak köszönhetõen, illetve ekkor már a nagy mediterrán - sarkvidéki/ kontinentális kontraszt miatt is.

Melegebb levegõ = több nedvesség. Olyankor vannak a jó kis "minden szint mínusz félfokos" havazások.

Észre vette már más is rajtam kívül, hogy a legcsapadékosabb téli mediciklonok általában február közepén érkeznek?!
Én legalábbis ahogy emlékszem, a legnagyobb havakat gyakran kapjuk február 10-20 között.Ez véletlen?... vagy a hosszabbodó nappalok következtében melegebb levegõt teker fel a ciklon és erõsebb lesz a hõkontraszt miatt?!Vagy ugyanezen okból erõsebb a csapadék képzõdés?!

Szia!Köszi a választ!Bõvített észlelés mellett maradtam a ww76-nál, az idõ jellegét pedig üresen hagytam.

A mi ikonkészletünkbõl talán a hószállingózás illik rá legjobban. Bár kissé távol áll tõle, de sajnos más nincs.
Viszont ha a bõvítetten észlelsz (nem tudom, most éppen mûködik-e...), akkor ww=76 a helyes választás.

Vagy a felhõképet kérdezed? Bocs, lehet félreértettem...

Jégtû hullás mellett milyen jellegû idõt észleljek? Párásság van,az égbolt milyensége nem határozható meg.

Jó-jó, de 3mm-bõl 16cm hó...
Végül is mindegy