Bioszféra

Kis túlzással az jön be ami akar (padlásról egér eddig is bejárt/bejár).
Ez végülis csak egy tanya, télen van,hogy 1-1 hétig ki sem megyünk. Szellõztetni meg kell, különben bepenészesedik minden, ha csapadékos az idõ.
De szúnyogháló csere érik.Jogos.

Apropó, Erd. Lapok..., mikor is?
Kismaros - Nagymaros között, a közút mellett elképesztõ mèreteket ölt a bálványfa. Amennyire autóból megítélhetõ, már a János - hegyi részre be is tört, az pedig vasatagon a Börzsöny. Pedig ott bolygatás nuku. Sõt, tudtommal a nagymarosi kollégák is szenvednek vele némely részeken.

Hát én nem tartanám nyitva az ablakokat, mert nem csak madár fog befészkelõdni, hanem mezei rágcsálók, egerek. Felszaladnak a falon akár 2 métert is.
Nálam a kertre nézõ ablakon volt müa. háló, de egyszer az is át volt rágva az alsó lécezésen, nyáron. Talán a fém szúnyogháló, jól leszegecselve megvéd ettõl.

Érdekesség/kérdés:

A tanyában egy ideje észrevettük, hogy az függönykarnisokon több helyütt is fészeképítési kísérletek folynak. Az egyik ablaknál csomó fûkaszalék van elhagyva. Madárra tippeltünk, de még nem bukott le, mivel tojás nem volt a fészekben ezért eltakarítottuk.
Elképzelhetõ, hogy egy madárnak megtetszett a védett házbelsõ?

Sajnos a téli vizesedés miatt muszály nyitvatartani az ablakokat,és a szúnyogháló elég defektes.

Hohóóó!Kedves Tagtárs!
Nem szélmalom-harc az, van rá jó módszer! Ld. KAEG-sek munkáját vagy alább!
Erdészeti Lapok szakcikk is volt róla a kisalföldiek tollából!
Mondjuk az alapvetõen zárt középhegyvidéki erdõállományaidban, a börzsönyi klímán, nem sok dolgod, bajod lesz vele, ha csak nem bolygattok meg túlságosan hegységperemi erdõterületeket, pl. nem kellõen vitális és megfelelõ egyedszám/hektár arányú természetes újulattal.Mert ahogy az akác, oda a bálványfa is betör!

A gombás ráoltás a legjobb tudomásom szerint nem mûködik. A nyárfa tönköknél remekül funkcionál a gyorsabb lebomlás (pl. tönk) kataliziseként, de a bálványfa olyan gyilkos vegyülettekkel van átitatva,hogy lebontó gomba legyen a "tönkjén", amelyik elviseli.
A szijácsfúrással már jó felé tapogatózol. Az I-es kategóriájú triklopil mindent visz, a bálványfát is, de azt mezei halandók nem érhetik el.A glifozát hatóanyagúak III-as kategóriás vegyszerek és megfelelõ használat mellett szinte 100%-os eredménnyel lehet alkalmazni õket.A kisalföldi erdészek erõsen fertõzött területeket tisztítottak meg a módszereikkel. Idõsebb egyedeket tömény vegyszerrel injektálták, míg a fiatal, még zöld kérgû hajtásokat, cserjéket leveles állapotban kenték. Ha kivágják, akkor a vágáslapot is érdemes lekenni.Utána többször vissza kell térni a területre és kíméletlenül ismételni a kezeléseket.Idõ, energia, kitartás, és nem kevés költség, de eredményesen lehet irtani.
Két év után 80%-osan fertõzött területekrõl 0%-ra csökkent a bálványfa jelenléte.

A bálványfa kiírtásáról egy szó jut eszembe: szélmalom-harc.
Az akácnál is sokkal agresszívabb, semmirekellõ faj. Pfûû...

A kivágása utáni átjárhatatlan gyökérsarj - bozótról: Mivel lehet megakadályozni? A fája "ehetõ"-e pl. a laskagomba, vagy a gévagomba számára (beoltás)? Azok esetleg meg tudnák emészteni a gyökérzetet is? Gyakran találkozok városban magról kelt példányokkal, amiket ha egy-két éven belül gyökerestõl nem távolítanak el, kipusztíthatatlanná válnak. Esetleg a szíjácsba fúrt lyukakba töltött tömény fozáttal el lehet-e pusztítani?

A genetikai élettartama 130-150 év között mozog, kis hazánkban nagy átlagban 60-80 évig simán elél.Utána már gyorsan taplógombásodik. Gyors terjeszkedésû, gyors növekedésû pionírfajnál ez a normális.
Szabad állásban dekoratív, 25 méteres parkfává is megnõ. A fiatal egyedeknek a szivacsos bélszövet szerkezet miatt nagyobb szélben valóban könnyen törik - akár rommá is - a koronája, de dõlni keveset láttam. A hajtás- és törzssérüléseket iszonyat gyorsan regenerálja fokozott sarjadzással, igaz ebbõl könnyen dzsungelszerû sarjtelep is lehet, pl. tömeges hajtássérülések esetén.
Kiváló méhlegelõ, és különleges ízû, remek méze van!Mint szélsõséges termõhelyeket is meghódító pionír faj fantasztikus vitalitással rendelkezik. A gyökérzete(!) vizet és tápanyagokat tárol, innen ered a brutális sarjadzóképesség egyik motorja. A csírázásgátló méreganyagaival a gyökerén keresztül a környezetének a talaját is telíti. Ez gyakorlatilag egy komplex gyomirtó vegyület, ami ráadásul nehezen és hosszú idõ alatt bomlik le. Így nincs konkurenciája és mivel a levele, a kérge is mérgezõ, kis hazánkban nincs kártevõje sem.
Fény- és melegigényes faj, az árnyékolást és fiatal korában a fagyot is nehezen viseli, bár ha befásodott, akkor már nem árt neki a tartós zord hideg sem.

Múlt nyáron írtam Link
Ez az idén is így van, a cseresznyét félérettem lezabálták.
Ráadásul megtanulták, hogy nem kell az emberektõl tartani, légpuskával állva a fa alatt, madárijesztõ a fán, rádió felkötözve a fára maximum hangerõn szólva, döglött madár kikötözve, ragadozó madár hangutánzás CD-rõl, pillanatok alatt megszokják hogy a riasztó nem bántja õket, és tojnak rá.
Az a két rekordszáraz év egymás után ilyen hatással volt az élõvilágra.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276843 - 2015-05-31 13:36:03)

Köszönöm szépen.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276842 - 2015-05-31 13:11:49)

Balvanyfa: Agresszív gyomfa. Írtando szigorúan. Minden mást elnyom, egy év alatt 1-3 m is képes nõni, de hamar tönkremegy. Törik, kidõl egy nagyobb szélben. Magrol gyorsan szaporodik sajnos.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276841 - 2015-05-31 13:01:5

Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276840 - 2015-05-31 12:46:35)

Nem a legjobb kép, de aki ismeri az úgy is felismeri ennyibõl is. Milyen fa fajtáról van szó Link ?

Komolyan mondom ezek az énekes rigók olyan mókásan dalolnak, hogy az fantasztikus. Mindig is csíptem õket, de mostanra fogott meg igazán. Úgy érzem,amikor esténként ügyködök a kertben, mintha kiröhögne, vagy kommentálná, mit csinálok, nagyon mókásak. Talán azért is feltûnõek ennyire, mert most arányában sokan vannak nálunk, kevesebb a fekete rigó, vörösbegy.
Ja, és teljesen ledöbbentem, a múlt héten kakukk repült tova a cseresznyefánkról.

Ûridõjárás hatása a Földre. Egy érdekes írás. Link

Egyes cinegepopulációknál nem ritka a másodköltés. Sõt, a gyakorlati tapasztalatom az - amit a Börzsönyre értek - , hogy az elmúlt években igen sûrûnek mondható a második alj mind a széncinege, mind a kék cinke esetében.

Tart még a költési idõszak, költözhetnek bele akár más fajok is.

Kirepültek a cinkék nálunk, kialmoztam az odút, tele volt bogarakkal. Most szárad. Tudnátok tanáccsal segíteni, rakjam -e ki újra? Fognak benne másodszor költeni?

Meg lehet, valahogy megoldom a fotót a héten. Amikor kiszállok kaput nyitni mindig hallom a csivitelést. Haláli jó érzés, hogy ilyen élet van a környéken.
Talán kis közöm van hozzá, hisz egész télen etettem a madarakat.

Az odúban gondolom seregély lehet.

Nálunk a májusi cseresznyét eszik a rigók, verebek. De olyan szinten pofátlanok, hogy még mi az alsó ágakról szedjük, õk 1-2 méterrel feljebb nyugodtan lopkodnak.
Bár hozzáteszem el is hordják etetni. Az udvarban van 1 feketerigó fészek, 5 tojással. Az út mellett pedig fûzfa odúban már fiókák csivitelnek hangosan. Sajnos túl magasan van, de majd megpróbálom lefotózni valahogy.

Nálunk még a verebek is rászoktak a szõlõre egy száraz évben. Sajnos azóta sem felejtettek, minden évben tönkreteszik anyukámnál a szõlõt. 2011-ben széncinkét láttam szilvát csipegetni. Nagyon szomjas lehetett.

Talán azért is kaphattak rá a gyümölcsökre mert innen nyernek egészséges vizet, illetve az "ember" elvette a korábbi élõhelyüket a gigantikus monokultúrás hülyeségével, illetve kevés a gyümölcsfa (helyette díszfák) így koncentráltabban tûnik fel a "károkozás". Nálam is ette a rigó a gyík a szõlõt a háznál. No meg az élõ világ is állandóan változik.

Tavaly nálam minden madár rászokott a gyümölcsre: egyik nap megyek haza, mondom miért mozog a szõlõlugas: megrázom: kirepült 4 galamb és 6 rigó.
A piros szõlõt mind megették, a fehér 80%-ban nem érett be, a káki jó részét is lezabálták. Idén ki kell valamit találnom, mert a bioszféra minden terményem felemészti

Errõl a lefordított rekeszrõl (pontosabban a továbbgondolásáról) eszembe jutott valami. Néhány hete az egyik vidéki bevásárlóközpontban jártam. Észrevettem, hogy az épület minden sarkára egy madarat utánzó bábú van kitéve. Ez eddig nem is meglepõ, mert láttam már ilyen megoldást néhány helyen, melyek a galambok távoltartását hivatott kieszközölni, de itt a fajválasztás volt az eredményt tekintve brilliáns. Se galamb, se galambszar... És mindössze pár darab dolmányos varjú utánzata kellett hozzá

Nálam a rigók eszik az epret, néhányra Már rekeszeket raktam lefordítva.

Az nem eggyel feljebb van, srácok?

---------------
Köszönöm a válaszokat! Lett légyen az bármi, eléggé szét van rágva szinte minden. Bár a 400 m feletti jégkároknál tán még ez is jobb Jártunk olyan bükkösben, hogy azt hittem ez valami tornádó sújtotta vidék. És még nem is ott a legrosszabb a helyzet...

oké!

Azt hiszem nálam meg háború lesz: tegnap volt egy hatalmas szem eprem, 90%-ig beérve, úgy terveztem ma leszedem és megeszem.
Reggelre már csak a csonkja maradt meg, a büdös csigák leették. Pedig vagy 40-et szedtem össze az este...

Mind két fajta van, 2-t ledugtam , majd jelzem a fejleményt.

Azt írják, hogy ilyenkor zölddugványozással õsszel meg fással érdemes próbálkozni, de nekem tavaly is csak a fás/félfások gyökereztek meg.

Próbáld ki mindkettõt.

A földtípus: elvileg az áfonyának savanyú föld kell, de nekem tavaly a sima virágföldbe is meggyökeresedtek, idén viszont jó tõzegesbe tettem.

A gyökereztetõhormon mindenképp segít valamennyit, bár ha jól tudom, abból is van fásra és zöldhajtásra is külön.

Holnap próbálok rola szedni néhány agat még gyokerezteto hormonom is van.

A lényeg, hogy a földje mindig nedves legyen és ne érje a nap. Nem tudom mi lesz az 1 hónapja ledugott dugványaimmal, mert tegnap reggelre egy troll rigó kitúrta õket a cserépbõl
Kettõnek már voltak 2-3 mm-es gyökerei, most külön elültettem õket kisebb cserepekbe...

Most jöttem be a csigaszedésbõl, a mocskos spanyolcsigák a salátát a dáliákat és a petúniát kedvelik a leginkább

Ezt ki fogom próbálni, nekem egy nagy cserépben él már sok esztendeje, savanyú földbe. Maréknyi termést szokott hozni csak.

Tavaly vettem az egerági kertészetben, beültettem a nagy fenyõfám alá, ezért szépen fejlõdik. Az ültetés után letört róla egy vesszõ, azt - lesz-ami-lesz eldugtam cserépbe földbe és meggyökeresedett.
Az eredeti töveken már vannak kisáfonyák...
Idén tovább próbálom szaporítani, remélem ezek is meggyökeresednek, most kifejezetten tõzeges fenyõháncsos földbe tettem õket.

Kb. tíz éves ciklusonként 2-3 évig(szezon) tart a gradációjuk, vagyis az idei tömegszaporodás a normális menet része. Ha jövõre, vagy két év múlva is ez lesz májusban, akkor gond van.
Ez a nekem néhol kissé késeinek és lassúnak tûnõ tölgyfakadás is a számlájukra írható vajon?(Rügykirágás)
Lymanthria?Elvileg tavaly összeomlott egy kezdõdõ országos gradációjuk a Bakonyban, Balaton-felvidéken. Van valami új bakteriális parazitájuk amit nagyon nem kedvelnek. Nem hiányoznak! Reméljük a fûrkészek is résen lesznek.

Nanó: Elvileg októberben rajzanak és szaporodnak. Bár az utóbbi években ez bõven novemberre, sõt december elejére is kitolódott. Sokat számít,hogy az õsz milyen. A rajzás utáni petelerakáskor kell a csapadék,a nedvesség, így a száraz, meleg õszt és a fagyos éjszakájú, hûvösebb nappalú,de száraz verziót sem kedvelik. De ez a párás,ködös, csapadékos, enyhe változat abszolút tökéletes. Hemzsegnek is a fénycsapdákban októberben, novemberben. Ld. annó Diósjenõn!
Korábban az õsz eleji egy-két markánsabban fagyos éjszaka, vagy egy-egy korai téli öblítés alaposan takarított közöttük.

Nekem is van áfonyám, jó , hogy mondod.

Sajnos én jártam úgy, hogy földbe dugva fejlõdött, de gyökere nem volt. Ezért tértem át a vízben gyökereztetésre.
Futómuskátlit viszont sehogy se sikerült eddig.

Viszont áfonyát az már szaporítottam, sima félfás dugvánnyal földbe.

Lehet az enyém sem gyökeresedett meg ,nem akarom kihúzni, hogy megnézzem, de szépen fejlõdnek.

Földbe dugva nekem 30% gyökereesddett be...

Én eddig mindig az ablakba tettem dunsztosüvegbe, a melegen jól begyökeresedett

Földbe dugva nem számít a fény az egy más állapot. A víz és a fény együtt kell. Nekem két hétig volt Üvegben még sem gyökeresedett meg, aztán földbe dugtam és pár nap múlva virágozni kezdett.

Fény meg a víz, +6-10 fok a kamrában. Ok!
A fémedényt felejsd el.

Akkor azt nem értem, hogy a simán földbe ledugott tövek miért gyökereznek.. Én arra gondolok, hogy mivel az üveg az ablakban volt az edény meg a földön, az üvegben leévõ víz jobban melegedett, és ez segítette elõ a gyökeresedést.

Természetesen a fény is kell neki.

Igazából csak tippem van az ok(ok)ra, mely egyrészt az elmúlt gyatra telek végett következhet be, másrészt biológiai síkon igazából törvényszerû, sõt kötelezõ egyes években a gradáció.
Csak hát itt már a 3. szezonról beszélhetünk.

Nano: Igen, araszolókkal van teli az erdõ most (esznek azok mindent, amit érnek. Láttam mogyorón, kecskefûzön, magas kõrisen és még sok egyéb fafajon, csak hogy néhányat említsek). Ami a nagyobb baj, hogy néhány napja egyre nagyobb mennyiségben látom a gyapjaspillét.
Na, majd ha figyelhetjük már a petecsomókat is a cserek és a tölgyek törzsén, akkor jön az igazi nemulass...

Az rág bizony. Én nem vagyok nagy szakértõ, de szerintem legnagyobb tömegben a kis téliaraszolót láttam (Operopthera brumata). Vagy ha elpusztult, akkor esetleg tölgyiloncát (Totrix viridana). Annyi volt belõlük az erdészeti utakon, hogy a rezes futrinkák nem gyõztek velük szaladgálni

Én a Vértesben és a Bakonyban láttam fõleg a gyertyánokon (de a som, meg talán a kecskerágó is) igen jelentõs levélrágást. Valami van, az biztos. Meg tele lettem hernyóval, egy feszt ereszkedtek a magasból. Az mi lehet? Az rág?

Kihasználva a kedvezõ idõjárást eltettem földbe pár meggyökeresedett muskátlit.

Valakinek van valami ötlete erre a jelenségre: egyszerre eltettem egy csomó muskátlihajtást dunsztosüvegbe és egy fémedénybe: a dunsztosban a tövek szinte mindegyike már kigyökeresedett, a fémedényben még egyik sem. Lehet köze hozzá, hogy az üvegben fény éri a víz alatti részeket is?

Laci, Milán! Mi ez a sok lombkárosító Jenõ környékén?! (Vagyis nagyjából láttam, hogy valamiféle téliaraszoló) Gyakorlatilag egy ép tölgy levél nincs az egész környéken. De kapja az ívet a többi faj is. Ez mindig így volt, csak a dendromániám növekedésével vettem csak észre, vagy ez a tömeges megjelenés új még itt is?