Bioszféra

Majd kilövik.

Nocsak-nocsak! Farkaskölykök a Bükkben! Link

Ez teljesen normális dolog, nem kell ezen fennakadni, ilyen régen is volt!
Az ország klímája változatos, egyszer ilyen, egyszer olyan, ez teljesen megszokott dolog!
1769-ben is volt ilyen!
Meg 842-ben is!

És egy kis illusztráció a koronaszáradásról. Igaz nem Börzsöny, hanem Zempléni-hegység,
pontosabban a Szalánci-hegység déli nyúlványa, Füzér felett, a Nagy-Milic csoport délkeleti hegytagjai, a Kövecses-hegy, Szõlõ-hegy területe.
A tetõ magasságok tszf. 600-650 m körül.
Ez nem szórványos, hanem már állományszintû lépték. Súlyos aszálykár.
Jól látszik a cserest, tölgyest ért koronaszáradás
Link
Közelrõl:
Link
Kényszerszáradt levélszõnyeg, ropogósra aszalva, fiatal bükkös alatt, kb. 750 méteren.
Link
Megpörkölõdve..
Link
A 25-30 éves fiatal bükkösben szinte nem maradt fenn lombozat augusztus végére.
Link
És mindez hazánk legészakibb területén,szubkárpáti klímavonásokkal, bükkös klimaövben, az 5.8-6.0 C fokos évi középhõmérsékletû, 800 mm feletti éves csapadékú, középhegységi Milic csoportban.
A Tokaji-hegyvidéken még súlyosabb volt a helyzet, pl. Tolcsva, Erdõbénye környékén.

Szintén "Börzsöny" zenész?
Jancsi-hegy, Hajzer-nyerges..a Nyugati-gerinc is pazar hely..régen üldögéltem a Holló-kõ sziklataréján, láblógatva a kaldera felett..
Sajnos aszalódott minden idén nem csak a som, kökény, galagonya, csipke...a tölgyesekben, cseresekben, fõleg a kitettebb, sekélyebb termõtalajú délkeleti, déli hegyoldalakon, gerinceken már augusztusban barnult, sárgult az erdõ a légköri aszály okozta koronaszáradásoktól.. ...a sárgára aszalódott rétek, mezõk újra éledtek és zöldben pompáznak, de a hatalamas decemberi jégkárok után nagyon nem hiányzott a börzsönyi erdõknek ez a nyári hõkatlan, fõleg nem a ledõlt erdõrészekben az árnyalás nélkül maradt újulatnak... ..

Horgásztam!
Túlparton egy vidra bukdácsolt a sás és a part között a sekély vízben, egyszer sem láttam egészben, mindig vagy a feje, farka vagy a háta lógott csak ki a vízbõl.
Pont akkor fogtam egy sügeret, amikor szembe ért velem a túlparton, átdobtam neki.
A sügér a vidra felett landolt a meredek parton, és ahogy földet ért, a vidra kivágódott a partszélbõl és elkapta, majd a sás között elkezdte enni, hallottam ahogy rágja.
Aztán kidugta a fejét a sásból, szájában a sügérrel, nézelõdött egyet, majd lemerült a vízbe és átúszott az innensõ partra, mellettem a sásban 3-4 méterrel elkezdte enni a sügeret.
Megette, majd elúszott!
Ha lett volna kamera nálam...
Minden esetre megetettem egy vidrát.

Hollókõ szikláit élénk szél hûsítette vasárnap délután, Kövirózsás és Hollókõ között a Kaldera falán ezernyi édesgyökerû páfrány. Kövirózsát csak egyetlen-egyet fotózott a túracsapat... Vár-bércen is, és a másik várromon közbül, élnek a páfrányok. Gomba nem volt, a som fennaszalódott, csúszott a poros görgeteg, de mégis... annyira nincs azért száraz idõ.

Körtealakú pöfeteg (Lycoperdon pyriforme). Kifejezetten faanyagon élõ pöfetegfaj, ha mégis a talajon találod, akkor is van a közelben fatuskó, amihez kötõdik fonalaival. Azt mondják, nem ehetõ, mert a bimbóssal ellentétben szívós a burka.

En gyakran szedek varganyat olyan suru es sotet bukk cserjesben, hogy a foldon kuszva tudok csak bemenni.
A luccfenyvesek varganyairol nem is szolva.

Link
Öblös hangú öreg bika zengett a Cigányvár oldalában, ahogy az alkony csendesen belopózott a Kemence- völgybe.Érces hangja messze szállt az erdõk, rétek felett. Néhány bátortalan fiatal bika válaszolgatott a mély basszusú kihívásra. Az esteledõ sötétségben õszi kikericsek csukták be fázós szirmaikat a Verebes-kaszálón, miközben lecsapódó hideg harmat vonta be a rét fûszálait.Szellõ se rezdült, csak az erdõk királyai hirdették heves szerelmüket.Õsz van a hegyekben, az erdõkben...

A fene tudja, miért van ez. Tény, hogy több évtizedes gombász "pályafutásom" során mindig azt tapasztaltam, hogy a jelentõsebb (ehetõ) gombák mindig erdõszélen, utak mentén nõnek. Mély erdõben, távol az ösvényektõl általában kevés a gomba.
A gombavilág egyébként ennyi év után is tud meglepetést okozni az embernek. Tegnap a Bakonyban, Fenyõfõ környékén túráztunk. Nem kifejezetten gombászás volt a cél, de már az elsõ néhány száz méter után tapasztaltam, hogy a vártnál jobb a "gombahelyzet" Az utóbbi 2 nagy esõzés következtében elég sok gomba termett ezen a vidéken.
Amin nagyon elcsodálkoztam: völgyfenéken, vegyes szurdokerdõben egy elhalt, földön heverõ nyírfa törzsön lepketaplók mellett két pöfeteget találtam! Egyértelmûen a faanyagból nõttek ki, kerekdedek, kb. füge nagyságúak, fehéres-vajsárgás színûek voltak. Felszínük sima, szarvasbõr tapintatú. Belsejük hófehér, nem színváltó. Kellemes gombaillatuk volt. Faanyagon termõ pöfetegrõl életemben még nem hallottam, nem olvastam. Van fogalma valakinek arról, mi lehet ez az érdekes gomba?

ismerõs történet, a vargánya szereti az erdõszéli megjelenést, és hajlamos a fricskákra is.... Pár nap alatt lefutott felénk , aki elcsípte az - a jó helyeken - szedhetett eleget.

Mennyi az esélye annak, hogy besétálok az erdõbe, 5 lépés után találok egy gyönyörû vargányát, megörülök hogy szedek egy vödörrel, majd utána több hektáron nem találtam egyet sem Link Link Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288661 - 2015-09-10 09:45:12)

Gondolom a párbeszédbe bekapcsolódva: fül nélküli nyúl.
Szépen eseget, jó hûs lesz ma errefelé.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288660 - 2015-09-10 09:37:02)

Ezmiez?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288650 - 2015-09-09 22:40:46)

Link

Hoppá!!!

Kukac elvétve, csigarágott viszont bõven, de ez a kisebbik rossz. Még kést is elfelejtettem vinni, még jó hogy száraz a talaj, így a helyszíni törölgetéssel tisztán lehetett tartani a szedést. A tegnapi: Link

Képrejtvény Link
Az egyik fiam fotózta az erkélyasztalán. Szerintem "madárlátta" (kettécsípett) szentjánosbogár lárva torzója hátán fekve, a háti tüskéibõl gondolom :-)

Na ez jó hír! Úgy látszik a micéliumszövet nedves talajban van azért.

És jó, hogy most mentél, mert még nem kukacosak, igaz?

Szépen beindult a Bükk, napok óta járok, már komoly tartalék van vargányából. Ami érdekes, hogy alig van más gombafaj, és ennél is érdekesebb, hogy mennyire száraz a talaj, és mennyire nem érdekli most ez a vargányát. Bezzeg máskor a kedvezõbb talajnedvesség viszonyok mellett is csak a szenvedés megy. Szerencsére jó nagyot tévedtem! Igazán komoly vargánya hullám alakult ki! A gyertyánosok még mindig kompakt jó minõséget adnak, a tölgyesek azért már mintha a végét járnák. (Hogy mit hoz a hétvégi komoly esõ? Nekem az a tippem, hogy több vargányát egyelõre nem, ez a hullám lefut, és mosolyszünet. Majd jönnek a bizbasz gombák, amik eddig nem jöttek elõ.) Egyébként a nagy esõk utáni kb. 10 nap most is szépen teljesült, szinte varázsütésre akkor indult a termõtest képzés.A tévedésem abban rejlett, hogy azt gondoltam túlzottan kiszáradt a talaj, mire elõjönne a gomba. Szerencsére a saját elméleteimnek sem ülök fel, mentem amikor eljött az idõ, és sikerült is még az elejétõl elcsípni a terméshullámot.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#8053)

Egy hete még gombát sem találtam a bükkben.Ma este kiszaladtam,és egy óra alatt kb 5 kg vargányát,és némi nyári laskagombát találtam.Hihetetlen,reggel megyek is vissza....

Most olvastam egy, az áll-tudományos-burvár lapon hogy megállt a Harlekin katicák inváziója.
Az ok ; a túl meleg. Állítólag 25 fok átl. hõmérséklet felett befulladnak a peték, és a nõstények is sokkal kevesebb petét raknak le.( 350>>80)
Viszont a hazai õshonos katik ezt elbírják, mert nem a felsõ lombozati növényeken laknak, hanem lentebb a cserjés bozótosban.

Nolinak ez jó hír !! Meg mindenkinek. Állítólag az Ázsiai klímához szokott harlekin itt nem fog szeretni.
Más kérdés majd az óriás darazsak elszaporodása. Bulvár fotón vannak fél tenyérnyi 6-8 cm.es
predátorok is.

A tavaszi gomba kimaradt térségemben, száraz volt a tavasz.Májusban volt némi vargánya a csapadéknak köszönhetõen, majd újra száraz , szokatlanul meleg idõszak, a talajnedvesség mélyebb rétegekben is igen száraz lett. Ezek után nem is csodálkozhatok, ha 100 mm körüli esõ eltûnt mint a kánfor, a mélyebb rétegek elrántották, véleményem szerint is. Nem gondoltam volna az esõs napokban , hogy ennyi esõ nem hoz vargányát. Hiába, a természet a racionalitásokat röhögve figurázza ki, talán ezért kedvelem az ehhez köthetõ dolgokat nagyon.

Eddig ez az év talán leginkább március-áprilisban volt jó gombaügyileg az én tapasztalatom szerint. A Vértesben több helyen is láttam akkor kucsmagombát, de azóta csak elvétve egy-egy vargányát (Szlovéniában ....), meg csiperkét (a kertünkben, amit locsoltam...).

Igen, ezeknek a heves esõknek a nagy része le/elfolyt, meg a száraz talaj a "mélybe szívta" sajnos.

Nem valószínû sajnos komoly vargánya hullám a Bükk térségében ezután a rengeteg esõ után - sem.. Iszonyatos csapadék hiányt éppen csak mérsékelte a csapadékos idõszak, mostanra meglehetõsen száraz az erdõ, nem igazán szokott ilyen talaj nedvesség viszonyok mellett említésre méltó vargánya kijönni, ráadásul újra jön a száraz meleg idõszak . A szokásos augusztus végi óriáspöfi, némi õzláb van, már akit érdekel... Van még sansz október vége tájáig , tavaly október 20.-a körül bronzos vargányát, császárgalócát szedtem (pontosabban az utóbbit csak találtam). Az ízletes vargánya még késõbb is kijön, de az sajnos a mi térségünkben meglehetõsen ritka. Hihetetlenül gombaszegény egy év ez.

Hosszú száraz idõszak után minimum 12-14 nap szerintem a vargánya. Van, hogy 16-17 is. Aztán persze minden egyes darab mellé mérõt kéne állítani... Jó lesz nekem holnap a szegfû egyelõre, aztán hajrá. Kéne még esõ, nem egyben kell 100csillió milliméter.

Vargánya -ha kijön- nagy esõ után 8-10 napra lehet. Én is nagyon várom...

Már arra sem emlékszem, mikor szedtem utoljára vargányát.
A tavalyi 97 kiló után idén eddig a darabkákat számoltuk. Remélem a jövõ héten lesz végre pár kg.

Köszi! Ezeket sajnos (még) nem ismerem, maximum a kékeshátú galambot, tavaly volt belõle sok!
Ez a hétvége már bukta (esik most is), jövõ hétvégén sem leszünk Miskolcon, talán 2 hét múlva még lehet valami...

Galambgomba és kesere talán már most lesz. A vargánya ötcentis lehet, az érdesnyelû szintén. Jó vadászatot! (a kesere akkor jó, ha zöldes árnyalata van és a lemez nagyon sûrû. A kalapját juhtúróval megtölteni, szalonna szelet a tetejére, forró sütõbe tenni amíg összegöndörödik.) (Kesere itt Budapesten alig néhány helyen terem, használjátok ki...)

Mályva virág esõben:
Link

Hali! Szerintetek a hét eleji esõzések után milyen hamar lesz érdemes gomba után nézni? Már ahol sok esett.
Most hétvégén lehet már valami eredménye, vagy még korai?
Köszi.

De jó!!! Milyen aranyos. Inkább más fele ment. Lehet érezte a kamerán az ember szagot?

Elõtted nem sokkal én is jártam ott, de még a képeket nem volt érkezésem rendezgetni. Nem vot egyszerû fotózni a kerítések/üvegek miatt.
macskák: Link Link Link Link

Farkas az Aggteleki Nemzeti Parkban: Link

Videók a nyíregyházi állatkertbõl;
Cápa medence:
Link
Énekes madarak:
Link
Indonéz ház, vízesés:
Link

Flamingók:
Link
Csíkos szarvasok;
Link

Sajnos odáig nem jutottunk el. A nyíregyházi állatkertben voltunk, jó messze Majsától, olyan 320 km.-re. 5 óra buszozás, de nem fáradtunk el, annál inkább a 11-17 óráig tartó fantasztikus látványoktól. Nem is jutottunk el egy nap minden helyre, mert ez egy több hektáros állat és növénykert!

Kezdõdjék tehát egy kis kiválogatott bemutató:

Bejárat után balra a fóka-bemutató medence, nem pár méteres, arányok látszanak, az üvegtükrözõdést leszámítva;
Link
Fóka a víz alatt, fantasztikus testtartás;
Link
Fóka szárazon;
Link
Zsiráfok, csak úgy, focipálya területen;
Link
Zergék? ;
Link
Csíkos szarvasok;
Link
Flamingók;
Link

Tókert az Ázsia ház elõtt;
Link
Flamingók ellenségei;
Link
Nyugisabb hely, leguán elterülve. Bazi nagy meleg van, de a farkamnak jól esik egy kis mûfény meleg;
Link

A fõ látványosság itt kezdõdik;
Link

Indonéz ház részlet;
Link
Látványbarlang, ívelt 3D akváriumok egy részlete;
Link
Cápa közelrõl;
Link
Hangos vízesés, kb: 6 m x 1 m.es igazi 100%-os párával.
Link

Na ez egy kis részlet, majd ha sikerül, pár amateur videót is felteszek.

Mármint a botanikus kertbe?

Holnap, vasárnap indulok Nyíregyházára, a Vadasparkba. Buszos kirándulás lesz, lehet hogy az arborétumba is eljutok. Fényképezõ töltõn.
Üdvözletem; Hari!

Tegnap este irdatlan tücsök ciripelés volt, nem messze a központól, kertes házak irányában.
Köszönhetõ ez talán az emelkedõ Rh.60%- nak? Amúgy estefelé meg sok fecske hasította a levegõt, sok pille-légy miatt.

Na nem is tudtam, hogy ilyen szerencsés flótás voltam: évekkel ezelõtt a Mátrában, a Szurdokpüspöki feletti Nagy-Koncsúr gerincén másodpercekig farkasszemet néztem egy vadmacsekkal. Szóval akkor az elég extra dolog volt...

Istenem, mikor a retkes életben fogunk odajutni, hogy ezeket végleg el lehessen távolítani erdõinkbõl? Természetesen nem a hiúzokra gondoltam, hanem a motorosokra. Minden alkalommal felmegy bennem a pumpa, ha találkozom velük. Egyszer leolvasták a számról a káromkodást; kis híja volt, hogy nem hagytak helyben... Persze még nekik áll feljebb.

Sima túrázás,hegy- és erdõjárás közben kivételes mázli kell,hogy összefuss olyan zavarásra érzékeny, óvatos ragadozóval, mint a hiúz. Ez még a specializálódott kutatóknak is ünnepnap. amellett,hogy pl. 40-50.000 ha-on él egy-kettõ. A 22 év Börzsöny járás alatt talán(!) egyszer láttam a Disznós-gerincen, sûrû ködben az átfutó kontúrját. De szinte csak káprázat volt.Mondjuk vadmacskát is idén láttam egy az egyben, teljes valójában elõször.
2007-ben belefuttottam egy jellegzetesen elcsapott gerincû muflonkosba és annak közelében egy erdész kollégám nyomot fotózott egy horhos felett átívelõ kidõlt havas bükktörzsön. (A kutya pl. simán átmegy a horhoson, a hiúz tipikusan hidat használ. Macska.. )
Myloh-Milán is találkozott már a nyomával egy szénabála tetejérõl lesbõl leütött õz teteme kapcsán.
A mátrai disznód - bár nem tudom melyik turistaösvény mellett volt és mekkora állat volt - kevésé hiszem,hogy hiúz lenne. A disznók nem igazán az õ mûfaja,talán a magányos,kondából kivert vagy elkóborolt süldõk kivételével. Az õz comb színhúst jobban kedveli.
A farkas-sakál páros közül az utóbbi messzire kerüli a farkas által bejárt életteret, mert a farkas szisztematikusan kiirtja a konkurenciát.Amellett a sakál bár nagyobb a rókánál ritkán akaszt tengelyt vaddisznóval (ha csak nem beteg, legyengült stb.)És amíg kellõ mennyiségû apró rágcsáló rohangál az avarban inkább egerészik.Heves megyében inkább délen, a Hevesi-sík vidékén fordul elõ, bár húzódik észak felé. De még nem járnak falkában sakálék, fõleg nem mondjuk a Mátra magasabb régióiban. Eléggé generalista az élõhelyigényben, így elõbb-utóbb ott is fel fog tûnni, ha nem fut bele a terjeszkedõ farkas areájába.
Szóval a disznó sok minden mástól is feldobhatta a csülkeit, utána pedig a takarítók (holló, róka stb) elvégzik amit kell...

Százsoros beszámoló...
Akkor kivételesen rövidebb leszek .
A nagy medve lázban a börzsönyi hazai hiúzunk már kevésbé unikális téma.Kivéve ha a szokásos éves 1% pörgésben újra és újra elõ kell húzni "az adjatok mert kipusztul" címû parasztvakító kampányszövegeket. Igaz,hogy a folyamat éppen ellentétes, de sebaj. Errõl Pesten gõzük sincs.
Konkrét infóm nincs a jelenlegi megfigyelésekrõl, a legutóbbiak szerint békében el van a hegyvidéken.Egy vagy két példánynál nincs több és az sem biztos,hogy tartósan betelepült. Szerintem adott körülmények között használja a Selmeci-hegység felé az ökofolyosót is. A kameracsapdák üzemelésérõl sincs konkrét infóm, elvileg mennek, ha még bírják a gyûrõdést. Selmeci Kovács Ádámtól, vagy Darányi Lacitól legközelebb majd rákérdezek a témára.A mozgási útvonalait a hatalmas dõlések és a törések biztosan átrajzolták, fõleg a Magas-Börzsönyben. A nagy területeken derékig érõ sûrû gallyszõnyegben még a muflonok is elakadnak...
A hiúzokkal ellentétben a crossmotorosok és a quadosok viszont bõszen dúlják a területet, csak úgy zeng az erdõ hétvégén a falkáiktól.

Igen

Aaaz komoly, remélem nem viccelsz (hahaha) Nekem sosem volt még szerencsém vadon élõ hiúzzal találkoznom, pedig voltam már "durvább" helyeken (Erdély, illetve Szlovák Paradicsom) Ellenben a Mátrában 2 hete láttam egy elpusztult vaddisznó tetemét a turistaösvény mellett, melynek oldaláról lerágták a húst, de még nem volt igazán büdös körülötte a levegõ, így a tetem viszonylag friss lehetett. Látszólag nem természetes halált halt a jószág, így valamely nagyobb ragadozóra gondolok. Vagy hiúz, vagy farkas tehette, de akár egy falkányi sakál is lehetett.

Jaaa értem a poént Budakeszi Vadaspark?