Bioszféra

Szépen beindult a Bükk, napok óta járok, már komoly tartalék van vargányából. Ami érdekes, hogy alig van más gombafaj, és ennél is érdekesebb, hogy mennyire száraz a talaj, és mennyire nem érdekli most ez a vargányát. Bezzeg máskor a kedvezõbb talajnedvesség viszonyok mellett is csak a szenvedés megy. Szerencsére jó nagyot tévedtem! Igazán komoly vargánya hullám alakult ki! A gyertyánosok még mindig kompakt jó minõséget adnak, a tölgyesek azért már mintha a végét járnák. (Hogy mit hoz a hétvégi komoly esõ? Nekem az a tippem, hogy több vargányát egyelõre nem, ez a hullám lefut, és mosolyszünet. Majd jönnek a bizbasz gombák, amik eddig nem jöttek elõ.) Egyébként a nagy esõk utáni kb. 10 nap most is szépen teljesült, szinte varázsütésre akkor indult a termõtest képzés.A tévedésem abban rejlett, hogy azt gondoltam túlzottan kiszáradt a talaj, mire elõjönne a gomba. Szerencsére a saját elméleteimnek sem ülök fel, mentem amikor eljött az idõ, és sikerült is még az elejétõl elcsípni a terméshullámot.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#8053)

Egy hete még gombát sem találtam a bükkben.Ma este kiszaladtam,és egy óra alatt kb 5 kg vargányát,és némi nyári laskagombát találtam.Hihetetlen,reggel megyek is vissza....

Most olvastam egy, az áll-tudományos-burvár lapon hogy megállt a Harlekin katicák inváziója.
Az ok ; a túl meleg. Állítólag 25 fok átl. hõmérséklet felett befulladnak a peték, és a nõstények is sokkal kevesebb petét raknak le.( 350>>80)
Viszont a hazai õshonos katik ezt elbírják, mert nem a felsõ lombozati növényeken laknak, hanem lentebb a cserjés bozótosban.

Nolinak ez jó hír !! Meg mindenkinek. Állítólag az Ázsiai klímához szokott harlekin itt nem fog szeretni.
Más kérdés majd az óriás darazsak elszaporodása. Bulvár fotón vannak fél tenyérnyi 6-8 cm.es
predátorok is.

A tavaszi gomba kimaradt térségemben, száraz volt a tavasz.Májusban volt némi vargánya a csapadéknak köszönhetõen, majd újra száraz , szokatlanul meleg idõszak, a talajnedvesség mélyebb rétegekben is igen száraz lett. Ezek után nem is csodálkozhatok, ha 100 mm körüli esõ eltûnt mint a kánfor, a mélyebb rétegek elrántották, véleményem szerint is. Nem gondoltam volna az esõs napokban , hogy ennyi esõ nem hoz vargányát. Hiába, a természet a racionalitásokat röhögve figurázza ki, talán ezért kedvelem az ehhez köthetõ dolgokat nagyon.

Eddig ez az év talán leginkább március-áprilisban volt jó gombaügyileg az én tapasztalatom szerint. A Vértesben több helyen is láttam akkor kucsmagombát, de azóta csak elvétve egy-egy vargányát (Szlovéniában ....), meg csiperkét (a kertünkben, amit locsoltam...).

Igen, ezeknek a heves esõknek a nagy része le/elfolyt, meg a száraz talaj a "mélybe szívta" sajnos.

Nem valószínû sajnos komoly vargánya hullám a Bükk térségében ezután a rengeteg esõ után - sem.. Iszonyatos csapadék hiányt éppen csak mérsékelte a csapadékos idõszak, mostanra meglehetõsen száraz az erdõ, nem igazán szokott ilyen talaj nedvesség viszonyok mellett említésre méltó vargánya kijönni, ráadásul újra jön a száraz meleg idõszak . A szokásos augusztus végi óriáspöfi, némi õzláb van, már akit érdekel... Van még sansz október vége tájáig , tavaly október 20.-a körül bronzos vargányát, császárgalócát szedtem (pontosabban az utóbbit csak találtam). Az ízletes vargánya még késõbb is kijön, de az sajnos a mi térségünkben meglehetõsen ritka. Hihetetlenül gombaszegény egy év ez.

Hosszú száraz idõszak után minimum 12-14 nap szerintem a vargánya. Van, hogy 16-17 is. Aztán persze minden egyes darab mellé mérõt kéne állítani... Jó lesz nekem holnap a szegfû egyelõre, aztán hajrá. Kéne még esõ, nem egyben kell 100csillió milliméter.

Vargánya -ha kijön- nagy esõ után 8-10 napra lehet. Én is nagyon várom...

Már arra sem emlékszem, mikor szedtem utoljára vargányát.
A tavalyi 97 kiló után idén eddig a darabkákat számoltuk. Remélem a jövõ héten lesz végre pár kg.

Köszi! Ezeket sajnos (még) nem ismerem, maximum a kékeshátú galambot, tavaly volt belõle sok!
Ez a hétvége már bukta (esik most is), jövõ hétvégén sem leszünk Miskolcon, talán 2 hét múlva még lehet valami...

Galambgomba és kesere talán már most lesz. A vargánya ötcentis lehet, az érdesnyelû szintén. Jó vadászatot! (a kesere akkor jó, ha zöldes árnyalata van és a lemez nagyon sûrû. A kalapját juhtúróval megtölteni, szalonna szelet a tetejére, forró sütõbe tenni amíg összegöndörödik.) (Kesere itt Budapesten alig néhány helyen terem, használjátok ki...)

Mályva virág esõben:
Link

Hali! Szerintetek a hét eleji esõzések után milyen hamar lesz érdemes gomba után nézni? Már ahol sok esett.
Most hétvégén lehet már valami eredménye, vagy még korai?
Köszi.

De jó!!! Milyen aranyos. Inkább más fele ment. Lehet érezte a kamerán az ember szagot?

Elõtted nem sokkal én is jártam ott, de még a képeket nem volt érkezésem rendezgetni. Nem vot egyszerû fotózni a kerítések/üvegek miatt.
macskák: Link Link Link Link

Farkas az Aggteleki Nemzeti Parkban: Link

Videók a nyíregyházi állatkertbõl;
Cápa medence:
Link
Énekes madarak:
Link
Indonéz ház, vízesés:
Link

Flamingók:
Link
Csíkos szarvasok;
Link

Sajnos odáig nem jutottunk el. A nyíregyházi állatkertben voltunk, jó messze Majsától, olyan 320 km.-re. 5 óra buszozás, de nem fáradtunk el, annál inkább a 11-17 óráig tartó fantasztikus látványoktól. Nem is jutottunk el egy nap minden helyre, mert ez egy több hektáros állat és növénykert!

Kezdõdjék tehát egy kis kiválogatott bemutató:

Bejárat után balra a fóka-bemutató medence, nem pár méteres, arányok látszanak, az üvegtükrözõdést leszámítva;
Link
Fóka a víz alatt, fantasztikus testtartás;
Link
Fóka szárazon;
Link
Zsiráfok, csak úgy, focipálya területen;
Link
Zergék? ;
Link
Csíkos szarvasok;
Link
Flamingók;
Link

Tókert az Ázsia ház elõtt;
Link
Flamingók ellenségei;
Link
Nyugisabb hely, leguán elterülve. Bazi nagy meleg van, de a farkamnak jól esik egy kis mûfény meleg;
Link

A fõ látványosság itt kezdõdik;
Link

Indonéz ház részlet;
Link
Látványbarlang, ívelt 3D akváriumok egy részlete;
Link
Cápa közelrõl;
Link
Hangos vízesés, kb: 6 m x 1 m.es igazi 100%-os párával.
Link

Na ez egy kis részlet, majd ha sikerül, pár amateur videót is felteszek.

Mármint a botanikus kertbe?

Holnap, vasárnap indulok Nyíregyházára, a Vadasparkba. Buszos kirándulás lesz, lehet hogy az arborétumba is eljutok. Fényképezõ töltõn.
Üdvözletem; Hari!

Tegnap este irdatlan tücsök ciripelés volt, nem messze a központól, kertes házak irányában.
Köszönhetõ ez talán az emelkedõ Rh.60%- nak? Amúgy estefelé meg sok fecske hasította a levegõt, sok pille-légy miatt.

Na nem is tudtam, hogy ilyen szerencsés flótás voltam: évekkel ezelõtt a Mátrában, a Szurdokpüspöki feletti Nagy-Koncsúr gerincén másodpercekig farkasszemet néztem egy vadmacsekkal. Szóval akkor az elég extra dolog volt...

Istenem, mikor a retkes életben fogunk odajutni, hogy ezeket végleg el lehessen távolítani erdõinkbõl? Természetesen nem a hiúzokra gondoltam, hanem a motorosokra. Minden alkalommal felmegy bennem a pumpa, ha találkozom velük. Egyszer leolvasták a számról a káromkodást; kis híja volt, hogy nem hagytak helyben... Persze még nekik áll feljebb.

Sima túrázás,hegy- és erdõjárás közben kivételes mázli kell,hogy összefuss olyan zavarásra érzékeny, óvatos ragadozóval, mint a hiúz. Ez még a specializálódott kutatóknak is ünnepnap. amellett,hogy pl. 40-50.000 ha-on él egy-kettõ. A 22 év Börzsöny járás alatt talán(!) egyszer láttam a Disznós-gerincen, sûrû ködben az átfutó kontúrját. De szinte csak káprázat volt.Mondjuk vadmacskát is idén láttam egy az egyben, teljes valójában elõször.
2007-ben belefuttottam egy jellegzetesen elcsapott gerincû muflonkosba és annak közelében egy erdész kollégám nyomot fotózott egy horhos felett átívelõ kidõlt havas bükktörzsön. (A kutya pl. simán átmegy a horhoson, a hiúz tipikusan hidat használ. Macska.. )
Myloh-Milán is találkozott már a nyomával egy szénabála tetejérõl lesbõl leütött õz teteme kapcsán.
A mátrai disznód - bár nem tudom melyik turistaösvény mellett volt és mekkora állat volt - kevésé hiszem,hogy hiúz lenne. A disznók nem igazán az õ mûfaja,talán a magányos,kondából kivert vagy elkóborolt süldõk kivételével. Az õz comb színhúst jobban kedveli.
A farkas-sakál páros közül az utóbbi messzire kerüli a farkas által bejárt életteret, mert a farkas szisztematikusan kiirtja a konkurenciát.Amellett a sakál bár nagyobb a rókánál ritkán akaszt tengelyt vaddisznóval (ha csak nem beteg, legyengült stb.)És amíg kellõ mennyiségû apró rágcsáló rohangál az avarban inkább egerészik.Heves megyében inkább délen, a Hevesi-sík vidékén fordul elõ, bár húzódik észak felé. De még nem járnak falkában sakálék, fõleg nem mondjuk a Mátra magasabb régióiban. Eléggé generalista az élõhelyigényben, így elõbb-utóbb ott is fel fog tûnni, ha nem fut bele a terjeszkedõ farkas areájába.
Szóval a disznó sok minden mástól is feldobhatta a csülkeit, utána pedig a takarítók (holló, róka stb) elvégzik amit kell...

Százsoros beszámoló...
Akkor kivételesen rövidebb leszek .
A nagy medve lázban a börzsönyi hazai hiúzunk már kevésbé unikális téma.Kivéve ha a szokásos éves 1% pörgésben újra és újra elõ kell húzni "az adjatok mert kipusztul" címû parasztvakító kampányszövegeket. Igaz,hogy a folyamat éppen ellentétes, de sebaj. Errõl Pesten gõzük sincs.
Konkrét infóm nincs a jelenlegi megfigyelésekrõl, a legutóbbiak szerint békében el van a hegyvidéken.Egy vagy két példánynál nincs több és az sem biztos,hogy tartósan betelepült. Szerintem adott körülmények között használja a Selmeci-hegység felé az ökofolyosót is. A kameracsapdák üzemelésérõl sincs konkrét infóm, elvileg mennek, ha még bírják a gyûrõdést. Selmeci Kovács Ádámtól, vagy Darányi Lacitól legközelebb majd rákérdezek a témára.A mozgási útvonalait a hatalmas dõlések és a törések biztosan átrajzolták, fõleg a Magas-Börzsönyben. A nagy területeken derékig érõ sûrû gallyszõnyegben még a muflonok is elakadnak...
A hiúzokkal ellentétben a crossmotorosok és a quadosok viszont bõszen dúlják a területet, csak úgy zeng az erdõ hétvégén a falkáiktól.

Igen

Aaaz komoly, remélem nem viccelsz (hahaha) Nekem sosem volt még szerencsém vadon élõ hiúzzal találkoznom, pedig voltam már "durvább" helyeken (Erdély, illetve Szlovák Paradicsom) Ellenben a Mátrában 2 hete láttam egy elpusztult vaddisznó tetemét a turistaösvény mellett, melynek oldaláról lerágták a húst, de még nem volt igazán büdös körülötte a levegõ, így a tetem viszonylag friss lehetett. Látszólag nem természetes halált halt a jószág, így valamely nagyobb ragadozóra gondolok. Vagy hiúz, vagy farkas tehette, de akár egy falkányi sakál is lehetett.

Jaaa értem a poént Budakeszi Vadaspark?

Én a Budai-hegységben Budakeszi határában találkoztam csütörtökön két hiúzzal

Nagy szerencséd van, hogy találkoztál egy ritka (legalábbis Magyarországon) állattal. Remélem, egyre többen lesznek mind a hiúzok, mind a farkasok az erdõkben.

A bükki farkassal már találkoztam szemtõl-szemben pár éve, valószínû egy kölyökkel, mert nem volt túl nagy méretû, és alig-alig félt tõlem, csak elsompolygott közeledtemre.

Én úgy tudom LAM-éktól, hogy jelen vannak. De majd õk mindjárt elõrukkolnak egy százsoros friss beszámolóval abban biztos vagyok, mert õk biztos, hogy a legfrissebb infóval rendelkeznek.

A farkasok is a Bükkben (pár család), fõleg a Bükk nyugati részén (Leány-völgy, stb. és feljárnak a Fennsíkra vadászni, néha jól megfutamítják a "patásokat" és akár százával lemenekülnek a völgyekbe szinte kiürítve a Fennsíkot.

De talán a Bükkben is van hiúz, meg a Zemplénben. Jósvafõ mellett a Szelece-völgy környékén is "rendszeres" a farkas észlelés.

Sziasztok!

Eléggé elhalkult ez a topic Arra lennék kíváncsi, hogy megvan e még az a híres- neves börzsönyi hiúz, mert én már régóta nem hallottam felõle Az elmúlt hónapokban kizárólag a medvérõl cikkeztek, de én arra vagyok kíváncsi, hogy vajon megvannak-e a hiúzok Magyarország határain belül, illetve van-e hír róluk?
Itt a Mátrába még csak álmodni se mernék arról, hogy esetleg megtelepedjen néhány egyed, pedig odáig vagyok a macskafélékért Üdv.

Hú, mit mûvelt!
Én aznap késõ este jöttem Macedóniából, de már a határõrök mondták, hogy a vihar Mindszent térségében is lezúzott minden hasznonnövényt, ami létezik.
Errõl kisfilm: Link
Ha pár órával elõbb jövünk, talán még láttuk is volna az M5-ösrõl. Így viszont, hogy sötét volt már, semmit nem láttunk. Késõbb Szegedre menve, az autópályáról is jól látszottak a nyomok.
Kalocsát is érintette: Link
Link

Hát igen szomorító látványt láttam Majsa-Jásszentlászló út mentén is. A nagy szél nyomás ellen nem tudtak a terebélyes lombú fák megmaradni, amik többnyire 10-30 évesek voltak.

Szívesen! Tavaly jelentettem meg az Erdészeti Lapokban a recenzióját, innen ismertem én is.

Nem régen Kiskunmajsa térségében bejártuk a május 6-i szupercella vonulásának útvonalán keletkezett - néhol a decemberi középhegységi jégkárok mértékét idézõ - erdõ- és viharkárokat.
Néhány fénykép a terebejárásról:
Link

Elsõsorban az alföldi szürke nyárasokat döntötte ki gyökértányérostul, sok hektár kiterjedésben. A nagyobb lombfelülettel rendelkezõ, értékesebb, jobb minõségû, 30 éves állományok mind fekszenek a térségében. A kevésbé jobb termõhelyen, fiatalabb (20-25 éves) nyárasokat inkább összetörte az SC. A nyárasokon belül az elegyes akácfoltok (fotón is szerepel) mind lábon maradtak, regenerálódni tudnak majd. A nemes nyárasokban egy-egy szórványos dõlésen,némi törésen kívül sokkal kevesebb a kár. Érdekes, hogy a szûkebb telepítés hálózatú ültetvényekben alig van kár. Illetve az alföldi fekete fenyvesek egyáltalán nem károsodtak, még csúcstörések sincsenek. Az erdei fenyõ állományokban kis mértékû dõlés károk keletkeztek. Kb. 1000-1500 hektár erdõterületet érint a széltörés. 300hektáron teljes erdõsítésre lesz szükség. 50.000 köbméter faanyag fekszik.
És ez egyetlen szupercella által okozott erdõkár!

Körülbelül 60 centis vályog falak vannak a tanyánkon, ismerõs az érzés amikor kinn 30++ benn 20-23 Isteni tud lenni. Bezzeg itthon, 3. emelet..

Az tök jó,ha gazdag a bioszféra, nálunk is sok madár fészkel az udvarban, mókus lakik a fenyõfán (legalább is szerintem azon. )

Az épület nagy hõtehetetlensége ismerõs probléma/áldás. Igazából azóta tudom jó határok között tartani a párát, mióta rendszeresen itt élünk és oda tudunk rá figyelni. Elõször elkövettük a hibát, hogy örültünk a korán jött jó idõnek és a külsõ levegõvel engedtük felmelegíteni az épületet. Augusztusban már kigyöngyözött a pára a padlón és a következõ telet csak fûtés/szellõztetéssel töltöttük. Maradt az alapszabály, hogy az épület hõmérsékletét 20-22-fokra emelni, fûtéssel kell és nem a külsõ meleggel. A kismértékû állandó szellõzés mellett, nagyobb légcserét csak akkor használunk, mikor a külsõ hõmérséklet (és nedvesség) alacsonyabb a belsõnél. A hõtehetetlenség áldásos hatása éppen most fog következni, amikor kívül 35 fok tombol, bent éppen csak 22-23 fok 60% pára van, minden mesterséges klímaberendezés nélkül. A legmelegebb nyáron se ment fel azóta 25 fok fölé a belsõ hõmérséklet, de ehhez állandóan szabályozott szellõztetés kell. Kézzel vagy géppel. Cserébe a madárcsicser, fácánröpte, kis sólyom átvonulása, sokféle fészekrakó a kertedben mindennapos örömmé teszi a bioszféra életét. Na persze tavaly a róka is erre járt. Azóta idejében bezárom a tyúkokat.

Igazából 0-24, az év 365 napján, kivéve,ha téli félévben buli van, mert akkor fûtünk.
Az esõ nem tud beverni, csak a pince+ a hátsó fel úgy 60 centi mélyen föld alatt van. Emiatt könnyen nedvesedik, a szellõztetéssel eltûnt a penész, vizesedés (fõleg télen) ablak környékén, szószerint csöpögni szokott a víz.
Szóval nyáron nem vizesedik, ha nem esik éjjel nappal. Fõként téli probléma miatt kell.

"Sajnos a téli vizesedés miatt...nyitva"

Pontosítsál légyszí. Mikor tartod nyitva, hogy ne legyen vizes/párás?
Mellesleg nálunk amíg nem volt nyílászáró, egy denevér volt a vendégünk

Tegnap beírt a hirtelen történésekbe, de majd jön..azt hiszem.

Akela hova tûnt?

Én is köszönöm a pdf-es könyvet, nagyon érdekes. Gyermekkorom vad növényeit látom újra.

Értem, köszi a választ. Ez a szerzemény fantasztikus!! Ilyet kerestem egyszer, de akkor nem találtam semmit.
Köszi a linket.

Minél több a kezeletlen gyep, rét, mezõ, annál jobban terjedhet. Az okszerû gépi, kézi kaszálás vagy a legeltetés, állattartás lezárná a pályafutását a tarackos sarjtelepeivel együtt.A kóspallagi házam mögötti Mocsár-dombon is hullámzott rendesen még néhány éve, mert ugaron hagyták a cserfás legelõt. Most újra kolomp szól, szarvasmarhák bõgnek, a Solidago meg sehol.
Bár lehet,hogy ennél bonyolultabb ennek az inváziós populáció-dinanmikája. Jaurinum kolléga a régi szép idõkbõl, biztosan szakszerûbben mesélne errõl.. ..fõleg, mint az Inváziós növények Magyarországon kötet egyik szerzõje.
Link
A magas aranyvesszõ inkább dunántúli elõfordulású, a kanadai pedig északi-középhegységi.A Vértesben is szerintem tömegesebben ez utóbbi van. Nagyobb véghasznált területeken láttam én is tömegesen a vágásterületen, de ha sikeres a felújítás, néhány év és a fiatalos leárnyalja.Vége a dalnak.

Tudom, látom, nap mint nap.És szerte az országban.A közút mellett persze,hogy elõretör, klassz kis vonalas ökofolyósó számára, fõleg, hogy az utak mellett kvázi a Közút még örül is neki, hogy ingyenes zaj- és porfogóként funkcionál.Vagyis nem fogja irtani,ha csak nem lóg be a szelvénybe.
A János-hegy bár valóban Börzsöny, de az egy zártkertes, beépített terület, utakkal,ingatlanokkal mozaikolt üdülõrész. Ahogy Kismaros és Nagymaros között végig az egykori erdõfoltok, kezelt rétek, gyümölcsösök helyén. Nem csoda, ha betör. De az nem zárt erdõ. A hegység peremeken, ahol pl. kifutó patakvölgy, horhos, valamilyen út vagy vonalas infrastruktúra (pl. villanypászta) halad a zárt erdõ felé, ott agresszívan be fog jönni. A KEFAG-os módszer éppen arra is jó, hogy erre pontot lehessen tenni.
És ha ebben a peremi "veszélyzónában" a záródásba jobban belenyúlunk és nagyobb lesz a kelleténél a felnyílás, máris adott a lehetõség. Nyilván a Magas-Börzsönyben ettõl nem kell tartani.

És milyenek a kilátások a kanadai aranyvesszõvel szemben, mert én a kirándulásaim során rendre ledöbbenek a terjedésén. Nem tudom, jól írtam-e le a fajt, de biztos vagyok benne, hogy tudjátok mire gondolok. Vagy magas aranyvesszõ?? Már most is jól lehetett látni pl. Vérteskozma fölött is a még virágfüzér nélküli növényt, hogy mindenhol jelen volt az elvileg -nekem legalább is - természetesnek tûnõ gyepben is. De szinte mindenhol ezt látom, völgyekben, akár fûzzel-égerrel tarkított középhegységi völgyekben is.

Kis túlzással az jön be ami akar (padlásról egér eddig is bejárt/bejár).
Ez végülis csak egy tanya, télen van,hogy 1-1 hétig ki sem megyünk. Szellõztetni meg kell, különben bepenészesedik minden, ha csapadékos az idõ.
De szúnyogháló csere érik.Jogos.