Meteorológiai társalgó

Úgy értettem a városi hősziget úgy teszi ezt meg hogy ott letúdul a csapadék a periférián már nem. Ezt a jelenséget már 1986 óta tapasztalom.

Vannak olyan vélemények is, hogy a Föld lapos.

Ohh, a városhatás... 
A városok általában melegebbek, mint környezetük; ennek megfelelően egy gyenge baroklin zóna jön létre a város és annak környezete felett, ami egy gyenge, termikusan közvetlen cirkulációt okoz (hasonlóan a szárazföld-tavi szél összefüggéshez). Ekkor egy hidegadvekció zajlik le, azaz a környezet hideg levegője beáramlik a város melegebb levegőjébe. A város felett kialakuló mechanikus turbulenciához (ami vélhetően valamivel erősebb, mint a súrlódásban szegény környezet feletti turbulencia) társul még egy gyenge, néhány dekaméter magasságig terjedő átkeverés. Noha biztonsággal kijelenthetjük, hogy általában véve a konvekció kialkulásában és fenntartásában a meglehetősen kisléptékű jelenségek fontos szerepet játszanak (és amelyeket a mai napig nem sikerült tökéletesen megértenünk), emellett az is biztos, hogy a város felett és környékén kialakuló cirkuláció és a város feletti gyenge turbulencia nem képes akkora emelést létrehozni, hogy zivatar alakulhasson ki, azaz, hogy a légcsomagok a talajról indulva a kondenzációs szintre és adott esetben az alapszint feletti inverzió fölé juthassanak.
Időnként előfordul, hogy egy gyenge cella hirtelen egy város felett kezd erősödni és heves konvektív események alakulnak ki. A cella gyakran fel is oszlik, miután elhagyta a várost, és ekkor mindenki igazolva látja a "városhatás" létezését. Aki azonban alaposan figyel, illetve észlel, az látja, hogy heves keletkezések és ugyanilyen hirtelen cella-feloszlások akkor is történnek, amikor nincs a közelben város.
A zivatart "tápláló" levegő nem ritkán 2-3 km magasságból származik. Ezek a zivatarok egy labilisan rétegezett légtömegben, egy inverzió felett alakulnak ki (az inverziót vagy stabil réteget egy frontréteg jelöli); a zivatarok ezen fajtáját emelt zivatarnak (elevated thunderstorms) nevezzük. Azokban a megfigyelt esetekben, amikor egy cella a város felett erősödött meg (ami a városhatás létét bizonyíthatná), mindig emelt zivatarok alakultak ki; belátható tehát, hogy gyakorlatilag semmi esélye sincs annak, hogy a város korábban leírt minimális "konvektív" hatásai bármilyen módon befolyásolták volna a konvekciót. Ugyanilyen gyakran megfigyelhető, hogy a konvekció közvetlenül a város előtt vagy a város felett szétesik. Noha a hosszútávú statisztikákban a csapadékmennyiség szempontjából eltérés található a város és környezete között, kijelenthető, hogy a város hatása egy konvektív cellára egy igencsak alárendelt szerepet játszik (ha egyáltalán). Előrejelzés szempontjából legalább annyira értéktelen, mint az a "tudás", hogy egy város déli részén átlagban több a csapadék, mint az északi részén...

(Copyright Nyuli 2006-2025)

Vannak olyan vélemények hogy talán mégis van hatásuk ahogyan látjuk a napelemeknek is van hatása környezeti hőmérséklet alakulására, de elfogadom ha te másképp látod!

Köszi!

Mindjárt 29 fok van 
Gyűlöletes 5 nap jön 

Semmilyen hatásuk nincs a frontokra. Egy átlagos ciklon 2000 km átmérőjű és a légoszlop is több km magas. Vesd össze ezt a légtömeget a front területén található szélturbinákkal találkozó légtömeggel - ezredrészekről beszélünk. Mikroklimatikus hatásuk annyiban van, hogy a rotor mögött turbulenciák alakulnak ki - de ugyanilyen turbulenciák alakulnak ki épületek, orográfia, stb. miatt, ezeknek időjárásváltoztató hatásuk nincs. A rotor nem tartja fel a felhőket sem, sőt,  a talajmenti légtömeg felkeverése miatt - miáltal a nedves levegő esetleg magasabb légrétegekbe kerülve kondenzálódhat, azaz felhőképződés indulhat be - igazából csapadékképződést is kiválthatna, de nem teszi.

Itt abból 4 mm hullott le, de a központban hömpölygött a víz. Mi a szélén voltunk.

Hát, pedig a hőzivatarok ilyenek. Mozdulatlanul, egy helyben teszik le az akár nagy csapadékot is, színte bárhol, ha adottak a körülmények, és a környezetében meg semmi. Sok ilyenre emlékszem. De hogy a város nem tolja el a konvektív felhőket, az szerintem tuti.

Te jó ég, én teljesen abban a tudatban keltem, hogy ma hétfő van!   Pedig nem ittam olyan sokat tegnap becsület szavamra!

Viszont volt egy érdekes jelenség ami Szolnokon június 16-án játszódott le (erre a napra az előrejelzés 0,0% esélyt adott csapadékra és zivatarra is). Szandaszőlős hivatalos mérőpontján a szolnoki katonai repülőtéren 11,1 mm esett, Rákóczifalván Jocika nem tudom mennyit mért, de nálam 26,6 mm esett Hellmannal mérve. A semmiből jött a Tisza bal partján robbant be kb 10 perc alatt. A város általában eltoltja a konvektív felhőket, mélyen van és nagy a hősziget, most viszont valószínűleg egy mini hidegzárvány segített. Na ez a mennyiség és a 27-i 3,5 mm a júniusi termés. De a környezetemben szinte semmi nem esett.

Lehet, hogy nem te vagy az egyetlen a faluban, aki azt az ökológiailag fenntarthatatlan gyakorlatot folytatja, hogy a pázsitját locsolgatja a kútjából. 

Pedig a ritkábban, de több a fáknak és a legtöbb évelőnek jobb. 

Na, kezdjünk egy új hetet!
A jelige: Éljük túl valahogy ezt is!

Nálunk úgy tűnik nem?!

A napelemes bejegyzésedhez: én is nagyon szkeptikus vagyok ezen a téren, több kárt okoz mint amennyi hasznot hoz.

Az elmúlt 3 hónap csapadék termése nálam is katasztrofális.

A több ezer szélerőmű a portugáloktól Dániáig milyen befolyással bírhat a kontinensre beérkező hidegfront okra és főleg a Kárpát medencére?

Befelhősödött hála a jó égnek. Legalább addig se perzsel.
Azért jövő hétvége felé már valami mérséklődés kezd körvonalazódni.

Ha már előjött az eddigi rekord száraz 2021 június, megnéztem, hogy azon a nyáron milyen volt a folytatás. Júliusban 61mm esett országos átlagban ami 85%, augusztusban 55mm (92%), azaz legalább az átlagot megközelítette a két hónap csapadéka. Csak hogy legyen valamiben reménykedni...

Gyalázatos 24,1 fok eddig a minimum 
Tegnap "meleg" volt, mától beindul a pokol, a csúcspontja vélhetően csütörtökön lehet 37-38 fokkal 
--------

Lehet tudni, hogy hol és mennyi lett a héten a miximum?

Bocsánat, ha most egy kicsit vulgáris leszek, de az ECM hosszútávúban az ott mi a péló a Balti-tengeren? 

Nálunk is júniusra már elértük azt a vízszintet a kútban, mint máskor augusztusban.
És igen, pont a víz mélyebbre szivárgásának gyorsaságán gondolkodva arra jutottam, hogy pont emiatt inkább többször locsoltam be a fákat kis időközönként, mert a fák esetében szerintem egy locsolás nem locsolás.

Jön rá vajon egy történelmi július?
Tavaly a július, majd az augusztus döntötte a korábbi legmelegebb hónapot, ha jól emlékszem. Nagyon csúnya lenne, ha a július egyből átadná a múltnak a tavalyi horror-rekordokat!

Akkor egy országosan rekordszáraz júniusnak reális esélye van.
Történelmi júniust élünk.

Szerencsére mi már az albedóval egész jól állunk, mivel az aljnövényzet, ősgyep teljesen kiégett, a fák is kezdenek mostmár sárgulni, levelet hullajtani, úgyhogy a dél - alföldi felszín egyre kevesebb hőt fog elnyelni. 
Tulajdonképpen hamarosan megindítjuk a lehűlést, ha így haladunk.

Hát folyamatban van, de eddig csak civilek. A Vízüggyel beszélni fogok, majd ha lesz infó továbbítom a Fórumba. Mindenesetre egy ökológiai katasztrófa zajlott le 1-2 nap alatt űgy, hogy teljesen kussolnak róla.....

Nálam a csütörtöki napi csapadékösszeg 3,3 mm lett, pénteken nem hullott csapadék. 
A havi csapadékösszeg 2,2-ről 5,5 mm-re, az éves csapadékösszeg pedig 188,9-ről 192,2 mm-re nőtt.
A 2007-es méréseim kezdete óta az idei június a legszárazabb lesz nálam, alulmúlva a 2021-es június 13,6 mm-es havi csapadékösszegét.
Ha pedig az első féléves csapadékösszeget nézem 2007. óta, akkor ha minimálisan is csak, de sikerült alulmúlni a 2022-es év 194,2 mm-es értékét. 

Amúgy nekem tetszett ez a csütörtök éjjeli, péntek hajnali konvektívoskodoski. 
Éjjel 1-től péntek reggel fél 7-ig legalább 5 hullámban voltak zivatarok a környékemen. 
A zivatar tevékenység jellemzően gyenge, olykor közepes volt.
Hajnal fél 2 körül és 5 körül volt átmeneti intenzív záporozás  amúgy jellemzően csak csepergő záporozás volt.

Hajnal 4:05-kor egy közeli lecsapó fényére és hangrobbanására riadtam, aztán ránéztem a radarra és meglepve tapasztaltam, hogy csak egy kisebb csapadéktömbbe ágyazódott villám volt. Ez a nudli tömb volt az ekkor a közelemben :

Ezeket felénk élénken vizsgáljak a vizesek....miutan egy egy Patak közeli utcan gyakran öntött ki a csatorna, elarasztva a kerteket jó kis szennyvizzel

Mit jelent az kb számszerűleg hogy “a nyár teljesen ìgy telik el” és “megjön az eső”?
Hónapok múlnak a válaszon.

Szerintem a nyár teljesen ìgy telik el, majd szeptemberben, mint 2022/2024-ben megjön az eső! De az 2 hónap. Hogy mi lesz ebből?  Nem látni esőt továbbra sem?! 

Én arra is kíváncsi lennék, hogy hosszútávon a napelem nem okoz-e több kárt mint hasznot.
Magas albedója miatt bent tartja a Földre érkező fényt.

Itt annak örülnek, hogy milyen jó a napelem a havas területeken, mert csökkenti a hó által visszavert sugárzást (másképp írják de ez a lényeg).
Link
"A hóból származó kiegészítő tükrözött fény növelte a panelek számára rendelkezésre álló fénymennyiséget"

A föld átlagos albedója 0.2, a napelemé meg majdnem 0...

Anno azon is keseregtek egyesek, hogy a sötét színű aszfalt is hozzájárul a városi hőszigetek létrejöttéhez, no jelentem, a napelemhez képest az aszfalt kismiska!

Az e nyári csapadékkal nagyon pesszimista vagyok, nem várok tovább az esőkre, lehet, hogy csak szeptemberben ázik meg minden rendesen.
Az elmúlt 2 zivataros napon 1-1 mm esett, előtte meg május 22-én egy 10 mm fölötti mennyiség.
A június itt kb. 2 mm-rel fog zárni.
Ez elég botrányos. Szinte biztos, hogy ezzel a dobogón végez.

Ez így igaz, lehetőségekhez képest mindenképp meg kell oldani a talajvízszint emelését árasztásos technikával. Most jött elő a folyószabályozások téves erőltetése ebben a formában meg persze az is hogy 1950-ben ugyan már látszott hogy nagyon nagy lesz a baj, de az elmúlt 70 évben mégse történt gyakorlatilag semmi.
Nálam a környezetemben számos családi ház ereszcsatornája a szennyvízbe van bekötve (!!!!), Szolnokról beszélünk kérem az Alföld egyik legszárazabb részéről. 
Kert (hagyományos) alig akad, térkő annál inkább, a kevés csapadékot pedig kidobják a semmibe! 

A  9 gyűrűs ásott kutunkban mostanra kb. 1 gyűrűnyi víz maradt.
2022-ben ezt augusztusra sikerült elérni. Idén már júniusban. Ez döbbenet. 
Pár hete még 2 gyűrűnyi víz volt benne.
Azaz pár héten belül ki is száradhat. 
Amúgy a városban egyre több helyről hallom, hogy kiszáradtak a kutak.
A város legnedvesebb területén, a korábbi Szent János-tó helyén is száraz minden az árnyékos részeken.
A tó területét feltöltötték, már jó ideje lakóházak állnak a helyén, nagyobb esők idején rendszeres probléma a beázás, áll a víz mindenhol. 
Cserébe aszály idején is nedves a föld árnyékos részeken.
Most nem és ez döbbenet. A kiút pedig még messze van. 
Ha most azonnal csapadékosra fordulna az időjárás, akkor kéne idő, míg a nedvesség leszivárog a mélyebb rétegekbe.

Nem tudom, hogy a Nyugat-magyarországi peremvidék mennyire szarik bele a levesbe, de országos átlagban eddig ez a top3:

2021: 16,1 mm
1917: 19,6 mm
2000: 21,4 mm

Tisztelt Észlelő társak!

Engedelmetekkel felhívnám figyelmeteket a következőkre. Az utóbbi időben egyre másra jelennek meg rémhír terjesztések, riogatások minden téren így a meteorológiai jelenségek és a klímaváltozás kapcsán is.

A hivatalos álláspont szerint a Föld klímájának melegedése a Co2 arányának emelkedésével magyarázható ezen belül is azé a kb. 3-4%-é amely az antropogén (azaz emberi) tevékenységből származik. 

A hivatalos álláspont mellett azonban egyre több helyről halljuk komoly szakemberek figyelmeztetését: ez az állítás hamis.

A vitát eldönteni nem tudom de nem is akarom.  Azonban engedelmetekkel megosztok itt egy számomra hitelesnek tűnő elemzést amelyet ha ti is így gondoljátok osszatok meg. Szeretném hangsúlyozni, nem vádaskodni akarok de azt mondom: úgy mint a tudományos világ minden területén kövessük az alapvető hármas utat: tézis, antitézis = szintézis!

Íme az oldal:Link

Mint grillkolbász a sütőrácson

Június 12,8 mm-en áll.
Valószínűleg így is marad.
Nem is tudom, mikor volt ilyen száraz júniusunk.

És senki nem tesz semmit ellene?

Tegnap 6,8 mm csapadék volt.

Ismét súlyos szennyezés történt a Torna-patakon. Természetesen hivatalos értesítés nincs, de a Somlójenei polgármester posztjában kiderül, hogy a hatóság tud róla.  Pusztulnak a halak. A kolontári vízmércénél 16 cm-ről 11 cm-re csükkent a vízállás, ami kb a víz 1/3-ának elvesztése 60 p alatt. Ugyanakkor az alsó szakaszon a vízhozamok 2-3x-osára nőttek, a víz pedig barnás-vöröses, habzik, haltetemeket is hord. Hivatalos tájékoztatás nincs, a szennyező anyag, vagy annak forrása eddig ismeretlen, pedig a történet 25-én kezdődött.

Szárazság... Lewis Hamilton néhány szikrával most éppen felgyújtotta a pálya melletti "füvet" (illetve azt, ami egykor fű volt) a spielbergi F1-es verseny kvalifikációs edzésén

Valami sziget az Egyenlítő környékén. Ott mindig meleg van!

Ha odamennék, akkor már nem dolgoznék nekem tavaly nagyon bejött. Ha jól emlékszem, akkor még egy plakátot is láttam, hogy a Tyr jött koncertezni 

Az igaz, ott valóban havasabb, de az is szeles, még ha nem is ugyanolyan mértékben. A város még turistákkal együtt is dögunalomViszont van NATO reptér, szóval mehetnél szakérteni Mi onnan repültünk ki egy GA8-assal az Askjához, és várnunk kellett, mert jött egy C-130-as

Én az É-partvidéket, konkrétan Akureyri városát szemeltem ki. Nem szeles, mert egy fjord végén van, nyáron kellemes, télen havas, vulkánok 2-3 órás autóútra vannak. Egy álom 

Japán, nekem az egyik cél. Méteres havak, rengeteg csapadék, hegyek, óceán, szép csajok. 
Csakhát az új generáció már ott sem alázatos, valamint kifejezetten távolságtartóak a külföldiekkel. 
Elsétáltam szaunázni, semmi nyoma a tegnapi esőnek, nagyon szomjas továbbra is a természet. Ma kivételesen nincs por, nem sültem szarrá a 25 perces séta során, ez is nyár, élhető, bárcsak mindig ilyen lenne. 
Közben Fülöpön rengeteg eső, zivatar, ahol tavaly laktam. 
Tavaly több évtizedes szárazság volt, idén az ellentétje, időzíteni még mindig nem tudok. 

Mikor kint voltam, beszélgettem kiköltözött közép-európaiakkal.  Szinte az összes ki volt bukva az ottani klímára. Főleg a szelet gyűlölték. Egy lengyel srác vitt ki minket Keflavíkba a reptérre, és mondta, hogy 10 éve kint van már a feleségével, de alig várja a decembert, amikor végre hazaköltöznek. Kérdeztem, hogy miért? Hátrafordult meglepett arccal és csak kimutatott a szélvédőn: 90-100-as széllökések, szakadó eső és 8 fok volt szeptember közepén  Nekem is elég volt abból a klímából az a 15 nap

Mindenképpen Japán! Van minden: hó, eső, tájfun, vulkánok, gang-bang partik

————————
Éjjel Svájc felett megdőlt a valaha mért legmelegebb T500 rekordja. A fagyhatár bőven 5000 méter felett volt. 

Zivatart és havazást is akarok, ráadásul félek a vulkánoktól, úgyhogy Izlandot passzolom.

Izland  
-----

Közepesen felhős ég, élénk szél, 27,4 fok, csodás nyári idő 

Mondanám, hogy ezt sem bírnám sokáig, de szerintem nagyon élvezném. Legalábbis mindenképpen kipróbálnám!
Viszont mivel a havazás is legalább ennyire hiányzik, ezért inkább valami északabbi helyre (az sem baj , ha tőlünk délebbre van) költöznék, ha időjárás - szempontból kellene új lakhelyet választanom. Esetleg erre valami tipped van? 
Kanada, talán Japán?