Kérdések és válaszok

Mivel én csapadékadatokat szolgáltatok, továbbá klímaivet vezetek, ezért 6:45-kor illetve 18:45-kor is leolvasom a csapimennyiséget. Este ebben az idõpontban helyezem ki a Radminmérõt és reggel ekkor olvasom le. A fõterminusokban rögzítem a mért adataimat stb, ezért én ehhez a gyakorlathoz igazodom. A 18:40-kor(HLT) észlelt adatok a 19 (HLT) órás adatok, ez a van az elõrejelzési versenynél is.... és mivel, erre az oldalunkon nincsen külön kitétel ezt a szabályt alkalmazom. Remélem nem követek el ezzel fõben járó bûnt?!

Én személy szerint pontban 18 UTC-kor olvasom le az adatokat.
Én is azt gondolom, hogy egyébként ha valaki 5-10 perccel elõbb/késõbb olvassa le (rögzíti) az adatait, az nagyon nagyot azért nem hibázik. Extrém szituációktól eltekintve néhány tized fokot jelenthet ez a dolog, mely hosszútávon vezetve az adatokat nem jelent szignifikáns eltérést.

Mivel ezeket az adatokat az éghajlat leírására gyûjtjük, annak a 15-20 percnek hosszútávon semmi jelentõsége nincs, szerintem.

Milyen idõintervallumban rögzítitek a mért értékeket?
Most arra gondolok, hogy én a hõmérsékleti szélsõértékeket UTC 18 órakor olvasom le és nem UTC 17:45-kor az OMSZ gyakorlatához igazodva. (gondolom õk azért csinálják úgy, hogy egészre UTC 18 órára össze tudják gyûjteni az adatokat és elkészíthessék a térképeket, táblázatokat stb.)
Ti ezt hogyan csináljátok a gyakorlatban?
Ez a kérdés most azért merült fel bennem, mert ma (is) azt tapasztaltam, hogy kertész kolléga (Gyõrszemere) már UTC 17:45-kor "nullázza" a hõmérõjét.

Ki csinálja jól, mert itt a metneten erre nincs írásos szabály?
Vagyis igazából van, mert UTC 18:00-órától másnap UTC 18 óra közötti értéket kell rögzíteni...Én ezt úgy értelmezem, hogy itt nálunk a metneten UTC 18:00-kor kell végezni, ugyanis mi nem az OMSZ vagyunk.
???

Értem, köszi a választ!

"Repülõs" válasszal nem szolgálhatok (nem tudom, milyen légáramlatokat tud kihasználni a siklóernyõs). Az viszont bizonyos, hogy termikek ilyenkor is kialakulnak - különösen a tegnapi-tegnapelõttihez hasonló helyzetben (hidegfront után), amikor igen hideg légtömeg van felettünk (1500 m táján már -10°C alatt). Ehhez képest a Nap igencsak felmelegítette a felszínt, és megindulhattak a feláramlások. Ebbõl a szempontból nem maga a hõmérséklet, hanem a napsütötte felszín fölötti levegõ és a magasabb rétegek közötti hõmérséklet-különbség az érdekes. Nem véletlen, hogy az elõzõ napokban jócskán voltak gomolyfelhõk az égen. Sõt, az ország más részein, ahol a körülmények még jobban kedveztek a konvekciónak, és több volt a nedvesség a levegõben, hózáporok is kialakultak.

Sziasztok!

Lehet, hogy inkább a sportrepülés fórumban van a kérdés helye.

Ma késõ délutántól - egészen este 6 óráig - láttam siklóernyõsöket Budapesten a Hármashatár-hegy környékén.
Azt észrevettem, hogy arról a felszálló helyrõl az északkeleti - keleti szél a legkedvezõbb, azt viszont nem is gondoltam volna, hogy ilyen "hidegben" is lehet ezt a sportot ûzni.
Kérdés: Ha nem a termikek, akkor milyen légáramlatok segítették õket a levegõben tartani? Vagy másképp: A siklóernyõzés - meteorológiai szempontból - nem a talaj nappali felmelegedéséhez köthetõ?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30381 - 2011-03-04 16:01:12)

Szerintem a Metnet-képtár szabályzata alapján ez a fotó nem igazán való egyik mappába sem... Ha azért szeretnéd megmutatni, hogy kérdezz róla, hasonló esetben inkább válaszd valamelyik ingyenes képfeltöltõ honlapot.

"A feltöltött képeknek mindenképpen teljesíteniük kell bizonyos alapvetõ minõségi követelményeket. Ne kerüljenek feltöltésre rossz minõségben készített mobiltelefonos vagy bemozdult, életlen, kivehetetlen képek, illetve "semmitmondó" jelenidõ-képek. Ilyen jelenidõ-képeket csak akkor fogadunk el, ha az valamilyen jelentõs eseményrõl készült, és nincs róla másik, jobb minõségben készült kép."

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30379 - 2011-03-04 15:45:13)

Ide talán elfér:
Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30378 - 2011-03-04 15:43:17)

Én csak meg akarom osztani veletek. Leírod, hogy melyik mappába tegyem? Kérlek

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30377 - 2011-03-04 15:40:17)

Így van.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30376 - 2011-03-04 15:37:09)

Ennek semmi köze a zivatarhoz( Link ), ez csak egy alacsony szintû gomolyfelhõ, vagy a stratus széle.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30374 - 2011-03-04 15:31:32)

Észak felõl sötét zivatarfelleg érkezik, lefotóztam. Itt a kép. Ez most készült egyszer csak besötétedett és kinéztem és ezt a gyönyörût láttam gondoltam meg osztom veletek. Link

Köszönöm a választ!

Nem. Azt jelenti, hogy a szél által összehordott hóbuckák vannak, azaz a hóborítottság nagyon egyenetlen.

Sziasztok!

A met.hu oldalon olvasható Link egyes állomások mellett "hóbucka". Az elolvadt hótakaró után, a korábban a szél által egy-egy helyen összefújt hókupacok jelenlétét jelöli e-kifejezés?

Oké köszönöm. Így már érthetõ.

A hidegbetörés még nem feltétlenül jelent hózáport.
A hózápor nevében is benne van: konvektív jelenség, tehát labilitás szükséges hozzá.
A késõ téli és a kora tavaszi idõszakok azok, amikor elég hideg levegõ tud még betörni ide ahhoz, hogy hó hulljon, de már elég magasan van a nap, hogy napközben magas hõmérséklet legyen.
Így fordulhat elõ, hogy -12-13 fokos 850 Hpa-os hõmérséklet mellett +2+4 fok tud lenni.
Ez a nagy hõmérsékletkülönbség pedig labilitást és konvektív csapadékot, hózáport, graupelzáport eredményez.

Sziasztok! Miért van az, hogy tél közepén mikor hidegbetörés van nincs, vagy csak ritkán van hózápor. Most, amikor már majdnem március van sõt jövõhét hétvégén már bõven március lesz, és akkor lesz hidegbetörés megnõ a valószínüsége a hózáporoknak???..

Sziasztok!

A most látható érdekes felhõformák a sat24 mûholdképen, Portugáliától nyugatra az Óceán felett vajon kondenzcsíkból képzõdhettek? Link

Köszönöm a választ!

Nagyon köszönom a válaszod.
Azért az nagyon baba lenne, ha havazna itt. Állítolag még sosem fordult elõ.

Hozapor kerdes: szombat-vasarnap vonul majd at eszakrol egy hidegcsepp, igy szep konvektiv esemenyek lehetnek. Mivel -2, -3, rovid idore akar -4 fokos T850 is erint majd, teljesen nem lehet kizarni a hozaporokat sem, (foleg eleg eros intenzitas eseten), de a jeg, jegdara meg mindig valoszinubb, mert az sokkal nehezebben olvad el mint a hopelyhek.
(A felhobol valoszinuleg vegyesen hopelyhek, jegszemek esnek majd ki, de mire a talajfelszinre ernek, a hopelyhek nagyobb valoszinuseg szerint elolvadnak, a jeg nem. Nagyon eros intenzitas eseten viszont olyan merteku lehet az olvadas altali lehutese a levegnek, hogy mar akar a hopelyhek is foldet erhetnek...)

Je'g kerdes: a kulcs abban all, hogy a felho negativ homersekletu (felso) reszen keletkezo jegszemeknek nem szabad teljesen elolvadniuk a pozitiv homersekletu (alsobb) legretegben, amig elerik a talajt. Minel nagyobbak a jegszemek, annal vastagabb/magasabb T-u also retegen tudnak atesni teljes olvadas nelkul.

A teli felevben keletkezo jegnek/jegdaranak igy konnyebb dolga van szilard halmazallpotban elerni a talajt. Nyaron, magasabb homersekleten erre mar csak az eleg nagy jegszemek kepesek, amikhez mar nagy vertikalis kiterjedesu Cb kell.
Na, ilyen nem igen van Maltan nyaron (leginkabb semmi csapadek nincs ott arra), ugyhogy 0-hoz kozelit az eselye jegesonek nyaron arra. Mig eszakabbi szelessegeken ugyebar nem ritkak a magasratoro Cb-k a nyari felevben.

Valamit nem ertek. Maltan elek es jegesot otthon leginkabb csak nyaron heves zivataroknal lattam. Itt ez egeszen mas, itt jeg esot vagy jeg zaport februarban es marciusban lehet latni fokent Most is plussz 9 fok van es szinte csak jeg esik, vagy inkabb csak csepereg mert nem intenziv a csapadek. Ez hogyan lehetseges?
Szombat hajnalra 4-5 fokot josolnak ez zaporokat. Elofordulhat esetleg hozapor is?

Melegben igaz, hiszen nagyobb páratartalom mellett az izzadság nehezebben párolog el, kevésbé tudja hûteni a szervezetet, tehát meleged lesz. Léteznek is képletek a melegben tapasztalható hõérzet (heat index) kiszámítására T és RH alapján, ez különösen az USA-ban az elõrejelzésekben gyakran szereplõ elem. Egy táblázat hõérzetekkel, mért hõfok és páratartalom függvényében: Link

Hidegben (ha az ember a legkisebb mértékben sem izzadna) mindez már nem mûködik. Sõt, olyankor a párásabb levegõt lehet hidegebbnek érezni, mivel jobb hõvezetõ, vagyis könnyebben elvonja a hõt a szervezettõl. Szerintem ez is ismerõs érzés: 0°C ködben sokkal "fázósabb" idõ, mint tiszta, száraz idõben. (Más kérdés, hogy hideg esetén a szélhûtés szerepe még fontosabb, és a száraz 0°C-os levegõ nálunk ritkán jár szélcsenddel.)

Sziasztok!

Tapasztalatom szerint egy adott hõmérsékleten - legyen itt most szó pl. +18°C-os rövidnadrágos, rövid ujjas idõrõl - a hõérzet függ a levegõ nedvességtartalmától (is). Alacsony nedvességtartalomnál (~40%) lehet a fenti öltözetben fázni is, illetve magasabb nedvességtartalomnál (~90%), akár izzasztó is lehet ez a szerelés.
Igaz, hogy minél szárazabb a levegõ annál hidegebbnek érezni, vagy még tapasztaljak csak tovább?

Köszi!
Ennek még egy részét nem értem, de elolvasom párszor és értelmezem

Hm, hogy hideg területeken képzõdnek, az ebben a formában nem teljesen igaz
Egy talajmenti AC-területen a légtömegek nagy térségben leszálló mozgást végeznek. Eközben a levegõ adiabatikusan melegszik, tehát nincs kondenzáció és ezáltal felhõképzõdés sem. Talajközelben az áramlás az AC irányából egy alacsony nyomású terület irányába mutat, azaz divergencia (szétáramlás) lép fel. Ezért nincsenek pl. egy AC-nak frontjai. A leszálló légmozgás inverziót okoz, mely felhõoszlató hatású.
Az AC létrejötte és fejlõdése 3 különbözõ csoportba osztható:
1. Egy magassági AC egy nagy magasságokban kialakuló magasnyomású terület és ezért az 500 hPa és efeletti térképeken látszik. Ez az AC mindig egy talajmenti ciklonnal van kapcsolatban, mivel a felületi melegedés okán a vertikális nyomásgradiens lesüllyed és a talajmenti relatív nyomáscsokkenés a magasság növekedésével egy, a vízszintes környezethez képesti magasabb nyomásban tükrözõdik. Ezen oknál fogva a felállás fordítva is igaz, azaz egy talajmenti AC egy magassági ciklon (hidegcsepp, örvény, stb.) jelenlétére utal.
2. Egy hideg AC akkor jön létre, ha a levegõ (pl.) télen egy hideg tájegység felett lehül, erre példa a középázsiai AC. A "nehezebb" ill. "tömörebb" levegõ nagyobb nyomást tud gyakorolni az alatta elterülõ területre. Közepes szélességeken (azaz nálunk is) lapos ékek formájában ciklonok hátoldalán is kialakulhat, ekkor átmeneti AC a besorolása.
3. Egy dinamikus AC a Rossby-hullámok, azaz a poláris front jetstreamje, ill. annak egy örvénye által generálódik. A legjobb példa a dinamikus AC-ra az Azori-szigetek környékén kialakuló AC, mely az északatlanti térség szubtrópusi magasnyomású övéhez tartozik. A hideg levegõ lesüllyed, majd a Golf-áramlat hatására felmelegszik. Ez a légtömeg, ill. légtömeg-áramlat az izlandi ciklontevéknység okán kelet felé mozdul. A területen belüli áramlás iránya az óramutató járásával megegyezõ, azaz anticiklonális, ill. matematikailag és thermodinamikailag nézve negatív.

Sziasztok! Lenne egy kérdésem. Én úgy tudom, hogy anticiklonok általában a hideg területeken keletkeznek. Akkor az Azori szk. környékén miért alakul ki? Ott nincs is annyira hideg, sõt mindig melegebb van mint a környezetében lévõ területeken.

Szép válasz!

Egyébként nem azt kérdezte, hogy lesz-e valamikor, vagy, hogy mikor, hanem, hogy hol találja meg az archívumot jelenleg.

Ha van idõd egészen sokáig vissza lehet nézni, "További észlelések"-re egyszer rákattint, utána már elég az Entert nyomni (folyamatosan!). Persze nem a legegyszerûbb, de azért lehetséges. :-)

Köszönjük az újfent kielégítõ választ! Ez az én olvasatomba megint egy gonosz zrikálás része a fejlesztõk felé! Kérlek, ezeket mellõzd, nem kell tovább szítani a tüzet. Normális kérdésre lehet ésszel, normálisan válaszolni, de ez úgy látszik nem megy mindenkinek!

A válasz: ez is természetesen a munka folyamat és fejlesztés még el nem végzett fele és lesz ilyen funkció is.
Köszönjük a megértésed.

Sehol!

Sziasztok Nem tudja valamelyikõtök hogy az észlelési napló archívumát hol találom meg?
Régebben visszatudtam nézni adott napokra az idõjárást....

A helyzet adja, hogy mit kell figyelni! Nagy általánosságban az a két akciócentrum határozza meg az idõjárásunkat. Ennek mutatószáma a NAO index. Ha pozitív akkor erõs az izlandi minimum és javarészt erõsek a zonális áramlások Európa felett, ha negatív, akkor majdnem biztosan erõs blocking van. Persze mindegyik esetnél létezhetnek kivételek.

Kérdezz bármikor

Szeretném, ha átolvasnád ezt az elõadást, hiszen nagyon sok kérdésedre választ kaphatsz: Link

Akkor az izlandi minimumot és az azori maxot kell figyelni?
Nagyon köszönöm a válaszodat ,ezt akartam tudni.

Azért, mert január eleje óta gyökeresen megváltozott a cirkuláció az Északi-Félgömbön. Ha a jelenlegi szezont nézzük, akkor a december homlokegyenest más képet mutatott a január óta tapasztaltakhoz képest. Decemberben ugyanis masszív anticiklonok uralma alatt volt az Északi-Sark (emlékszel még Grönland környékén is stabilan ott figyelt a magasnyomás), ami a mérsékelt szélességeken tartotta a ciklonaktivitást, illetve okozott nagy számú észak-dél irányú hõcserét.
Január eleje óta viszont kezdett felengedni az erõs anticiklonális túlsúly, amivel párhuzamosan megerõsödött az izlandi minimum, illetve életjeleket küldött magáról az azori maximum is. Itt hozzá kell tennem, hogy Golf-áramlat ide vagy oda, az izlandi minimum javarészt erõs tevékenységet mutat január eleje óta, szóval ennyit a közvetett hatások súlyáról.
Ennek kölcsönhatásaként csökkent a ciklonaktivitás a mérsékelt szélességeken, így javarészt anticiklonok alakítják a mi idõjárásunkat is. Véleményem szerint a mostani hideg periódust a szibériai maximumnak köszönhetjük, ugyanis most a legjobban kiterjedt, de nemsokára az is gyengülni fog.
Lassan itt az ideje viszont, hogy szép nagy viharciklonok alakuljanak ki és okozzanak változékony idõjárást, illetve újra színre lépjenek a zonális jellegû áramlások.

Ha engem kérdezel, ha folytatódott volna a decemberben tapasztalt helyzet, akkor egy izgalmas télre tekinthetnénk most vissza, így viszont halál unalom volt az egész. Most így jártunk, a tavalyi fényévekkel jobb volt, talán a következõ izgalmasabb lesz.

És hogy az eredeti kérdésedre válaszoljak: lehet most is csapadékos idõ, csak kicsit nagyobb szerencse kell hozzá. Viszont ismerve a szerencsénket... nem lesz egy könnyû menet, már ha országos jelentõs havazást szeretnél...

Ugye nem azért kérded, mert azt szeretnéd?!

Miért van 2 hónapja rajtunk AC és minek kéne változnia hogy ez lejöjjön rólunk és csapadékossá váljon az idõ??
De azért.

Van itt ez az Európai körkép. Az milyen idõközönként frissül?

Köszönöm szépen, megtaláltam.

Bõvített észlelõi felület alján megtalálod. Vagy: Link

Igen pontosan ezekre.

Melyekre gondolsz? Ilyenek?

Sziasztok,
Szeretnék segítséget kérni, hogy honnan tudnám meg azoknak a jelenidõ térképen a honlap átalakítást követõen rövid ideig használt "kriksz-krakszoknak" (még a pontos nevüket sem tudom bocs ) a pontos jelentését, és hol találhatom meg a teljes jelkészletet.
Elõre is köszönöm a segítséget.

Naneeeee, ne légy kishitû, szerintem simán 99,98 %