Kérdések és válaszok

Köszönöm szépen!
Akkor mégis sikerült néhány rekordot dönteni tegnap.

A siófoki 17,9 a part közelsége miatt kissé csalóka, mert nálam -mint említettem- 19,6 °C volt.

Szia!

Amit biztos,hogy a napi közép eddigi maximuma 21.0 Szeghalom(1975).VOLT.
Sopron 21.3 2011 és Fertõrákos is


Budapesten is megdõlt itt Lõrincen 18.9 volt a közép,eddigi max 18.3(belterület 1986),illetve Pestlõrinc 18.1(1961).

Siófok 17.9 volt tegnap.
Szerintem máshol nem lehetett magasabb,még egy 20 fok feletti közepet találtam,Kapuvár,20.3.

Valaki tudna nekem adni egy részletes statisztikát a zivataros napok éven belüli eloszlásáról? Magyarán mely idõszakokban a leggyakoribbak? A "nagyjából" az nekem is megvan, azon kellene picit finomítani.

A legjobb egy olyan naptár lenne, amiben fel van tüntetve, hogy az adott állomáson - mondjuk Lõrincen -, jan. 1-én 50 évente van zivatar, márc. 15-én 16 évente, június 20-án meg 2 évente, stb.

Elõre is köszönöm!

Szia..
Ha addig nem kapsz válasz,akkor este 8 után megnézem..
Pesten is 19 fok körül lehetett a napi közép,ez is rekordgyanús..

A Visszatekintõben már kitértem rá, de hátha itt jobban fogok választ kapni, ezért beírom ide is.

A tegnapi (24 adatból számolt) átlag nálam 19,6 °C lett köszönhetõen a magas T max.-nak és a szeles, szokatlanul enyhe idõnek (T min. 14,8 °C volt csupán). Tavaly elõször május 24-én értük ezt el és augusztus 27-én volt legutóbb ilyen magas a napi átlag.

Április 7-én ez a 19,6 °C-os átlag rendkívülinek mondható. Tegnap csaknem megdõlt az országos és a budapesti T max. rekord is. Napi átlag tekintetében van-e valakinek adata arról, hogy ez nem történt-e meg?

Köszönöm, erre gondoltam.

Link

Majdnem. Arra gondoltam, ahol megjelenik egy vaktérkép Európáról, csak az országhatárok vannak bejelölve, és egy adott részére rákattintva beadja az ottani t850-et, t2m meg a csapadékot. Nem tudok franciául, ezért nem találom.

Erre gondoltál? Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#33314)

Azt szeretném kérdezni, hogy a meteociel.fr weboldalon hol lehet megnézni a frissülõ fáklyát?
Ha egy linket be tudna valaki rakni, azt megköszönném.

Értem, Köszi a választ.
Mondjuk ez, nem teljesen itt a város központban volt, hanem a városka határában. De akkor most már tudom mi lehetett az oka.
Köszi még egyszer.

Az a 3-4°C különbség a T és a harmatpont között nem is olyan sok, nyugodtan lehet ennyivel hûvösebb a ködfoltok helyén (pl. a tegnap esti szeles idõben mellett a szélvédett helyeken), mint a mérõhelyeden. Emellett igaz, hogy a 60-70%-os páratartalom még kevés a ködhöz, de a 100%-ot nem kell elérni, mert a levegõben mindig meglévõ kondenzációs magok (apró részecskék) felszínén már egy kicsit elõbb elkezd kicsapódni a vízpára. (És ebbõl lesznek a köd cseppecskéi.)

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy köd mikor is alakulhat ki? (A jól ismert ködkialakulást ismerem.)
Hisz, ma jöttem haza és az útközben ködfoltok voltak, és nem tudom õket mire vélni.
12°C felett van a T. jóval és a páratartalom is 60-70% között van.
Vagy akkor köd még is csak alakulhat ki ekkor is?
Mivel a harmatponttól is elég távol van a hõmérséklet. Harmatpont 8.5°C körül.
Vagy azon a részen ennyit csökkent hirtelen a hõmérséklet, vagy valami más a kiváltó oka?

Köszi a választ!

Köszönöm szépen!

Megnézel egy modellt és látni fogod h várható e felhõképzödés Link

Köszönöm a válaszodat! Milyen adatokból lehet megtudni, hogy mikor várható felhõképzõdés?

Úgy van. Ha az adott felhõ alapja legfeljebb 2-3 kilométer magasságban helyezkedik el, alacsony szintû felhõrõl beszélhetünk. A jelzett magasság alatt általában a szelid/lapos gomolyfelhõ (Cumulus humilis), a Stratus, a Stratocumulus és a Nimbostratus felhõket tekinthetjük. A hasonló értékû alappal rendelkezõ Cumulus congestus (tornyos gomolyfelhõ) vagy a Cumulonimbus magas, illetve igen magas függõleges helyzete miatt nem esik az alacsony szintû felhõk kategóriájába.
Szép észleléseket és jó éjszakát kivánok!

Köszönöm a válaszodat. Akkor ez azt jelenti, hogy már 816m akkor ez már alacsony szintû felhõzet fog képzõdni elõbb utóbb?

Egy gomoly felhõ függõleges kiterjedése általában (nem mindig) nagyobb, mint a vízszintes. Ha 816 méteren van a gomolyfelhõ(k) alapja, az szó szerint azt jelenti, hogy a felhõ(k) alja 816 méteren van. Egy fátyolfelhõ több kilométeres magasságban is lehet, egy sztrátusz, vagy zivatarfelhõ alapja pedig akár párszor 10 vagy 100 méteren is elõfordulhat.

Szép napot! Lenne egy kérdésem. Hogy gomolyfelhõk alapja méterben ez mit jelent? Feltételezzük, hogy nálam 816m van. Az mit takar? Elõre is köszönöm a válaszokat.

Köszönöm. Legyen szép napod!

Valahol van olyan funkció, hogy összes kijelölése. Vagy a fájl menüben, vagy a szerkesztésben, vagy jobb egér gombbal. Most nem tudom, mert telefonnal vagyok. Aztán másolás, szintén jobb egér vagy Ctr+C. Aztán belépsz a fórumba és beillesztés Ctr+V.

Miként lehet egy doc. irást a gépembõl a megfelelõ fórumba linkelni (behelyezni)? A választ és a segitséget elõre megköszönöm.

Velem el lehet hitetni bármit! JoeJack, Floo, Usrin, kempeter köszi a választ és a kiegészítést!

Beszéljenek a tények: Link (Zabar 230 m, saját mérõhelyem 290 m, hegy 520 m.)

Köszönöm a helyesbítéseket, valószínûleg igazatok van!

Floo-nak még annyit azért hozzáteszek, hogy igen, éjszakára mérséklõdnek vízszintesen a hõmérséklet-különbségek. A völgyben végig hideg van, a dombtetõn meg végig meleg. És mivel én úgy gondoltam, hogy a vízszintes irányú elmozdulást (szelet) a vízszintesen kialakuló nyomáskülönbség generálja, ezért írtam amit. Utóbbit viszont megcáfoltátok, így már tárgytalan a dolog.

Rónaitól elnézést kérek a félretájékoztatásért!

Õõõõ...izééé....háááát...

"Napnyugtakor megszûnik a besugárzás, megindul a kisugárzás, mérséklõdnek a hõmérséklet-különbségek , azaz a nyomás-különbségek, tehát gyengül a szél."

Ha nappal a felszín eltérõ felmelegedése számít, akkor éjjel az inverzió miatti hõmérséklet-különbség nem?

Szerintem a magyarázat inkább a következõ: reggel elkezd sütni a nap, a talaj és a levegõ elkezd melegedni, majd feláramlani. A magasban ugye majdnem mindig fúj valamilyen irányú szél, és a felmelegedett levegõ felfelé áramlás közben beleütközik, belekapcsolódik a magasban fújó szélbe, ami magával kezdi vonszolni az alsó légrétegeket. Ezáltal az alsó légréteg is elkezd mozogni.
Amikor lemegy a nap, a besugárzás és folyamatos levegõ-felemelkedés megszûnik, a légkör alsó rétege elkezd hûlni, ezáltal nehezebb lesz, és egyszer csak a magasban fújó szél már nem bírja cipelni magával, ezért leszakad róla, mozgása megszûnik, és utána külön életet fog élni.
Nem tudom így van-e valójában, ez csak az én elméletem.

Szerintem még azt is hozzá lehet tenni, hogy napközben a felszín felmelegedése miatti feláramlások (+ a hozzájuk kapcsolódó leáramlások) kapcsolatot teremtenek a magasabb és a felszíni légrétegek között, éjszaka viszont ezek nélkül külön életet él a két szint. (A magasban, pl. 850 hPa-os szintben már nem igazán gyengül le éjszakára a szél, hiszen az áramlást "hajtó" ciklonok és anticiklonok éjjel is ugyanolyan erõsek.)

Akkor mondhatni ez is helyzetfüggõ, egy bizonyos helyzetben jól müködik a másikban rosszul.

Köszi a választ!

Hát önmagában ez sem ér sokat, akárcsak a többi hasonló társa. Az összes konvektív paramétert együtt érdemes nézni, ezért is olyan nehéz a zivatarok elõrejelzése.

Ez az index mennyire jól használható?

Köszönöm szépen, ezen egy hétig még elnyammogok!

Nappal a felszín eltérõ felmelegedésébõl adódóan hõmérséklet-különbség alakul ki az egyes légtömegek között. A különbözõ hõmérsékletû légtömegeknek eltérõ a nyomása, ennek kiegyenlítésére törekszik a légkör a széllel (a levegõ az alacsonyabb nyomás irányába áramlik).

Napnyugtakor megszûnik a besugárzás, megindul a kisugárzás, mérséklõdnek a hõmérséklet-különbségek, azaz a nyomás-különbségek, tehát gyengül a szél.

Általánosságban kb. ennyi, szerintem.

Persze a valóságba bekever a domborzat, a vízfelületek és még ki tudja mi minden.

Otthon a fagyzugban az alapfelállás:

- nappal mérsékelt DNy-i szél;
- éjjel eleinte gyenge É-i szél (észak felõl lejt a völgy, onnan "folyik le" a hideg).

SWEAT = Severe Weather Threat Index. A heves zivatarok és tornádók valószínûségét adja meg.

SWEAT= 12(850Td) + 20(TT - 49) + 2(V850) + (V500) + 125(sin(dd500 - dd850) + 0.2)

850Td: 850 hPa-s harmatpont
TT: Total Totals index, ami***
V850: 850 hPa-s szélsebesség
V500: 500 hPa-s szélsebesség
dd500 - dd850: a szélirány-vektor változása a 2 magassági szint között (ezt lehet, hogy rosszul értelmeztem)

150-300: csekély valószínûség heves zivatarra;
300-400: nagy valószínûség heves zivatarra;
400+: tornádó kialakulása is benne van a pakliban.

***"A légkör labilitásának mérésére szolgáló paraméter. Az index a következõ képlettel áll elõ:
TT = (T850 - T500) + (Td850 - T500)

T850: a 850 hPa-os nyomási szint hõmérséklete;
T500: az 500 hPa-os nyomási szint hõmérséklete;
Td850: a 850 hPa harmatpontja.

A TT megállapított küszöbértékei a következõk:
- 44 alatt konvekció nem valószínû;
- 44-50 között zivatar valószínû, (nem heves);
- 51-52 között izoláltan heves zivatarok elõfordulhatnak;
- 53-56 között szórványosan heves zivatarok elõfordulhatnak;
- 56 felett heves zivatarok többfelé elõfordulhatnak.

Ebben az indexben tehát benne van a kb. 1500 (850 hPa) és kb. 5500 (500 hPa) méter
közötti hõmérséklet-különbség, ami a légkör labilitását hivatott visszaadni, ill. a 850 hPaos harmatpont, amely már az alsó szintek nedvességér l is visz be információt a formulába."

Mit jelent a SWEAT-index, és hogyan kell értelmezni?

Sziasztok!

A holnapra szóló idõjárás elõrejelzésben olvasható: "Éjszakára mérséklõdik a légmozgás, majd holnap fõként északkeleten erõsödik meg a nyugati szél." (OMSZ) Mi az oka azoknak az idõjárási jelenségnek, melyben elõfordul az éjszakára mérséklõdõ, nappal megélénkülõ-erõsödõ szél? (Fõként délnyugati szél esetében, és fõleg enyhébb/melegebb napokon "szokott" ez elõfordulni.)

Már van címe, és már frissítve is van. A meteorológiai társalgóban olvashatod a kisebb csúszás okát.

Szép délutánt! Nem akarok okoskodni, de miért nincsen címe az elõrejelzésnek és mikor lesz frissítve?

Nagyobb mennyiségben - ahogyan azt Kornél is emlitette - Cirrus-nak számit. Szélsõséges esetben az égbolt hat- vagy hétnyolcadát is takarhatja, ezesetben célszerû Cirrostratus-ként jelölnünk.

Köszönöm a válaszokat!

Anno 20 éve nekem azt mondták,hogy amikor húzza és egyértelmû,hogy gép okozta akkor nem,de ha 1 óra elteltével is megvan akkor megadható

Úgy tudom, ha eléri, vagy meghaladja az 1 oktányi mennyiséget, akkor már jelezni kell, tehát tulajdonképpen igen.

A kondenzcsík felhõnek számít?

Köszönöm szépen a válaszokat!

Mi automatások is egészkor olvassuk (akarom mondani nulláztatjuk) az adatokat, a WD-ben nem lehet beállítani köztes idõpontokat, csak egész órákat.

Hivatalos megfigyelések szerint óra 40 perckor kell kezdeni a megfigyelést és a leolvasást és óra 53 percre be kell fejezni, majd elküldeni. (Ha az idõpontra pontosan nem emlékszem akkor egy megfigyelõ biztsoan javít):-) Az azért van, hogy egészre a friss értékek mindenhonnan a világból beérjenek. Ebbõl indulnak ki a térképek, elõrejelzések, modellek stb, persze másokból is de a megfigyeléseknek így kell szabályszerûen mûködni. Ha mi magunknak egészkor olvassuk le vagy elõtte 10 perccel az nem jelent gondot, hisz a térképeink késõbb frissülnek. Én is egészkor szoktam nullázni, leolvasni, de ha épp nem tudom pontban akkor pl 10 perccel elõtte bõven jó.