Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Amikor az OMSZ-nél a csapadékadatokat összesítik, akkor mely állomások adataiból csinálják a különbözõ statisztikákat? Csak mert például a tésai meg a táti(?) automata szemmel láthatóan nem mûködik rendesen. Legalábbis a napijelentésekbõl ez derül ki számomra.
"péntekre pedig várhatóan kialakul a szokásos keleti összeáramlási zóna."
Hogyan, hol kell elképzelni a keleti összeáramlási zónát?
Pár szóban elmagyarázná ezt nekem valaki?
Köszönöm!
Hogyan, hol kell elképzelni a keleti összeáramlási zónát?
Pár szóban elmagyarázná ezt nekem valaki?
Köszönöm!
Nincs mit, imádom elemezni ezeket a helyzeteket, nagyon szívesen írok róluk:-)
Bizony szerencse volt tegnap, és mint írtam az az elsõfajú frontnak volt köszönhetõ, hogy tegnapelõtt befújt, és picit nedvesített a légrétegeken mikor a hullámvetés megtörtént, ez a felszállásokból kiderült. Majd jött a "fõ" frontvonal, aminek kissé már könnyebb dolga volt a medencével, ráadásul a hullámvetésnek köszönhetõ, hogy délután egy rövid de igen erõs meleg szektor is fölénk helyezõdött. Majd jött szépen a front és szipkázta be a nedves levegõt, és alakította ki a záporokat, zivatarokat, szóval ilyen esetbõl lehet nálunk csapadék. Írtam, hogy van esélye és végül volt, jól összejöttek a dolgok.
A kérdésedre a válasz, hogy az adott forró légtömegre sajnos - mint tegnapelõtt kialakult - csak a száraz, hideg légtömeg szalad rá, és ez bizony szárít, ebbõl vannak a száraz hidegfrontok, ilyenkor mint írtam a Dévényi kapunk keresztül nyomakodik a hideg levegõ szél kíséretében, és mivel leszálló légmozgást is produkálnak, így ezt tudjuk mivel jár együtt.
Sajnos ezek labilitást nem tudnak okozni, ezért több kell, pl annyival mint tegnap, illetve okoznak délnyugaton és északkeleten mert ott már nem csak szárítanak, szétterülnek és már van felszálló ága is.
Tehát van a forró, száraz medencét kiülõ légtömeg és a front érkeztével a fent említett labilis rész, illetve a fõ frontvonal és a felhõzete kint marad a Kárpátokon, de mivel mozgása van így a szelet szépen befújja, így áramlik rá a felettünk elhelyezkedett légrétegre.
Ország közepe, én így szeretlek hmm:-)))
Bizony szerencse volt tegnap, és mint írtam az az elsõfajú frontnak volt köszönhetõ, hogy tegnapelõtt befújt, és picit nedvesített a légrétegeken mikor a hullámvetés megtörtént, ez a felszállásokból kiderült. Majd jött a "fõ" frontvonal, aminek kissé már könnyebb dolga volt a medencével, ráadásul a hullámvetésnek köszönhetõ, hogy délután egy rövid de igen erõs meleg szektor is fölénk helyezõdött. Majd jött szépen a front és szipkázta be a nedves levegõt, és alakította ki a záporokat, zivatarokat, szóval ilyen esetbõl lehet nálunk csapadék. Írtam, hogy van esélye és végül volt, jól összejöttek a dolgok.
A kérdésedre a válasz, hogy az adott forró légtömegre sajnos - mint tegnapelõtt kialakult - csak a száraz, hideg légtömeg szalad rá, és ez bizony szárít, ebbõl vannak a száraz hidegfrontok, ilyenkor mint írtam a Dévényi kapunk keresztül nyomakodik a hideg levegõ szél kíséretében, és mivel leszálló légmozgást is produkálnak, így ezt tudjuk mivel jár együtt.
Sajnos ezek labilitást nem tudnak okozni, ezért több kell, pl annyival mint tegnap, illetve okoznak délnyugaton és északkeleten mert ott már nem csak szárítanak, szétterülnek és már van felszálló ága is.
Tehát van a forró, száraz medencét kiülõ légtömeg és a front érkeztével a fent említett labilis rész, illetve a fõ frontvonal és a felhõzete kint marad a Kárpátokon, de mivel mozgása van így a szelet szépen befújja, így áramlik rá a felettünk elhelyezkedett légrétegre.
Ország közepe, én így szeretlek hmm:-)))
Köszönöm szépen a részletes választ! 
Élvezettel olvastam.
Azért most mázlink volt!
Egy kérdésem lenne:
Írod, hogy a hideg légtömeg rászalad a forró, száraz, meleg légtömegre. Ezt hogyan kell elképzelni? A klasszikus hidegfront nyomakszik, alábukik és jó kis labilitást okoz.
Élvezettel olvastam.
Azért most mázlink volt!
Egy kérdésem lenne:
Írod, hogy a hideg légtömeg rászalad a forró, száraz, meleg légtömegre. Ezt hogyan kell elképzelni? A klasszikus hidegfront nyomakszik, alábukik és jó kis labilitást okoz.
Borka Mami, ez bizony jó kérdés, és összetett:-)
Elsõként induljunk ki az alaphelyzetbõl ami most is van. A kontinens északnyugati része felett ciklonok tanyáznak, ezek frontja is csapadékrendszerei vándorolnak nyugat-keleti irányba. A másik fontos tényezõ, az Azori-szigetek központtal elhelyezkedõ anticiklon. Ez szépen ráhúzódik a Pireneusi-félsziget és a közép-európai térségre is gyakran, egyszer írtam, hogy klasszikusak kis karocskát is növeszt ami biztosítja a forró nyarat nálunk.
Itt egy szép példája:
Link
Van több is, így hatol be a kontinens középsõ vidékeire legtöbbször, emlékszünk 2000 augusztusában ezekre a napokra ugye?:-)
Az anticiklon mint valami tartóként viselkedik, ezért ezen simán rohangálnak a ciklonok, olykor bele-bele marva az Ac-ba és még zivatarokat okozva a délebbi részeken is, de ez ritka, olykor azonban elõfordul.
Ez az elrendezõdési alaphelyzet.
A következõ a szerencsétlen valóság, hogy mi még elég délen vagyunk de tulajdonképp elég északon is, így a mind a két hatás érvényre jut. Ilyen helyzetekben a ciklon, szépen rángatja fel a forró levegõt maga elé és tolja keleti irányba, lásd tegnap és ma.
Ezáltal a front egy meredek szöget zár be a forró légtömegre miközben halad megszokott irányba, jelen esetben keletre. És itt van a másik szerencsétlen tényezõ a domborzati viszonyok. Miközben szépen halad a front az útján úgy ütközik neki a Alpok és a Kárpátok koszorúinak, mivel a front felhõzetét ez felszabdalja és feltartóztatja így lassul a rendszer, ezért van az Alpok északi vidékein ezekbõl óriási esõzés, zivatarok, mert szépen torlaszt. Sajnos a szelet nem, és mivel van nekünk egy Dévényi kapunk így a szél a kis résen keresztül zúdul be, így tolja a front maga elõtt. A fizikai ráhatások is segítenek neki, ezért a kis nyíláson a légáramlatok felgyorsulnak. Sajnos ez pont az a bizonyos szélcsatorna. A hideg légtömeg rászalad a száraz forró légtömegre és nem nedvesíti, hanem inkább kiszárítja azt, és stabilizálja a légrétegeket. Délnyugat és északkelet szerencsés, mivel õket pont a mi szélcsatornánk segíti, a csapadék képzõdésben, nem szárít, hanem épp annyit kap belõle, hogy jó legyen. Gyakran van a front után másnap, hogy nálunk tombol a szél miközben délnyugaton pont ez miatt esik az esõ, záporok, zivatarok vannak, legtöbb alkalommal alig mozduló széllel.
No és a kérdésedre, mi kell, hogy..? Igazából bármilyen elrendezõdés csak ne ez, mert ekkor ez van, és lesz is, mint gyakran. A másik, szerencsés eset lehet, hogy az elsõfajú front elõresiet, de van neki egy újabb meleg szektora, no ilyenkor ez behullámzik és nálunk is okoz a következõ szélfordulásig esõt, de ez a kutya vacsorája:-) Vagy létrejön vagy sem, talán most igen, de ez sem az igazi helyzet, ahogy nézem, de némi esélye van a dolognak.
Hozzánk a legjobb a délnyugati rendszerek, mivel ennek a hideg levegõje jóval északabbra halad el így nem tudja megölni a konvekciót.
Sajnos amíg ez van, csak tényleg mákos esetben kapunk mi csapadékot, képes így elmenni egy egész nyár, lásd 2000, 2003, 2007 , száraz, frontos, szeles, és hõséggel szabdalt idõszakok váltakoznak kevés csapadékkal. Reméljük ez megváltozik idén.
Remélem érthetõ, igaz picit, nagyon hosszú lett:-)
Elsõként induljunk ki az alaphelyzetbõl ami most is van. A kontinens északnyugati része felett ciklonok tanyáznak, ezek frontja is csapadékrendszerei vándorolnak nyugat-keleti irányba. A másik fontos tényezõ, az Azori-szigetek központtal elhelyezkedõ anticiklon. Ez szépen ráhúzódik a Pireneusi-félsziget és a közép-európai térségre is gyakran, egyszer írtam, hogy klasszikusak kis karocskát is növeszt ami biztosítja a forró nyarat nálunk.
Itt egy szép példája:
Link
Van több is, így hatol be a kontinens középsõ vidékeire legtöbbször, emlékszünk 2000 augusztusában ezekre a napokra ugye?:-)
Az anticiklon mint valami tartóként viselkedik, ezért ezen simán rohangálnak a ciklonok, olykor bele-bele marva az Ac-ba és még zivatarokat okozva a délebbi részeken is, de ez ritka, olykor azonban elõfordul.
Ez az elrendezõdési alaphelyzet.
A következõ a szerencsétlen valóság, hogy mi még elég délen vagyunk de tulajdonképp elég északon is, így a mind a két hatás érvényre jut. Ilyen helyzetekben a ciklon, szépen rángatja fel a forró levegõt maga elé és tolja keleti irányba, lásd tegnap és ma.
Ezáltal a front egy meredek szöget zár be a forró légtömegre miközben halad megszokott irányba, jelen esetben keletre. És itt van a másik szerencsétlen tényezõ a domborzati viszonyok. Miközben szépen halad a front az útján úgy ütközik neki a Alpok és a Kárpátok koszorúinak, mivel a front felhõzetét ez felszabdalja és feltartóztatja így lassul a rendszer, ezért van az Alpok északi vidékein ezekbõl óriási esõzés, zivatarok, mert szépen torlaszt. Sajnos a szelet nem, és mivel van nekünk egy Dévényi kapunk így a szél a kis résen keresztül zúdul be, így tolja a front maga elõtt. A fizikai ráhatások is segítenek neki, ezért a kis nyíláson a légáramlatok felgyorsulnak. Sajnos ez pont az a bizonyos szélcsatorna. A hideg légtömeg rászalad a száraz forró légtömegre és nem nedvesíti, hanem inkább kiszárítja azt, és stabilizálja a légrétegeket. Délnyugat és északkelet szerencsés, mivel õket pont a mi szélcsatornánk segíti, a csapadék képzõdésben, nem szárít, hanem épp annyit kap belõle, hogy jó legyen. Gyakran van a front után másnap, hogy nálunk tombol a szél miközben délnyugaton pont ez miatt esik az esõ, záporok, zivatarok vannak, legtöbb alkalommal alig mozduló széllel.
No és a kérdésedre, mi kell, hogy..? Igazából bármilyen elrendezõdés csak ne ez, mert ekkor ez van, és lesz is, mint gyakran. A másik, szerencsés eset lehet, hogy az elsõfajú front elõresiet, de van neki egy újabb meleg szektora, no ilyenkor ez behullámzik és nálunk is okoz a következõ szélfordulásig esõt, de ez a kutya vacsorája:-) Vagy létrejön vagy sem, talán most igen, de ez sem az igazi helyzet, ahogy nézem, de némi esélye van a dolognak.
Hozzánk a legjobb a délnyugati rendszerek, mivel ennek a hideg levegõje jóval északabbra halad el így nem tudja megölni a konvekciót.
Sajnos amíg ez van, csak tényleg mákos esetben kapunk mi csapadékot, képes így elmenni egy egész nyár, lásd 2000, 2003, 2007 , száraz, frontos, szeles, és hõséggel szabdalt idõszakok váltakoznak kevés csapadékkal. Reméljük ez megváltozik idén.
Remélem érthetõ, igaz picit, nagyon hosszú lett:-)
Nyaranként számos esetben járunk úgy Budapesten és környékén, hogy mire Ny-ról ideér a hidegfront, addiga a szélcsatornában elõresietõ hideg levegõ szétszedi a felhõzetet és gyakorlatilag egyetlen csepp esõ nélkül szalad át rajtunk.
A kérdésem, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy ez NE így történjen?
A kérdésem, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy ez NE így történjen?
No csak elhutottam eddig is
Én sem tudom pontosan, de úgy látom, hogy a cikkek szerzõi sem tennék a kezüket tûzbe egyik lehetõség miatt sem. Adiabatikus emeléssel megy a légrész, radiatív hõtranszferrel hûl és gyakorlatilag nem az üllõ teteje, hanem egy afeletti cirrus réteg. Ez talán egybevághat az általad említett "tropopauza feltolással". Node, az overshooting konvekció (számomra nem tiszta, hogy ez oka a Brewer-Dobson-cirkulációnak, vagy okozata) átmegy a trópusi tropopauzán (TTL - Tropical Tropopause Layer), majd amikor bekerül a csontszáraz sztratoszférába hirtelen lehûl. Itt ugye lokálisan lesz egy hideg pont, ami szerintem a korábbi cikkben is volt. A cirrusos változat nagy területen mérhetõ. Valami ilyesmi:
Sajnos én nem érem el a legújabb, és az abstract alapján legjobbnak tûnõ cikkeket, de te bentrõl biztos meg tudod õket nyitni. Ha rájöttél a megoldásra, ne habozz megosztani
Én sem tudom pontosan, de úgy látom, hogy a cikkek szerzõi sem tennék a kezüket tûzbe egyik lehetõség miatt sem. Adiabatikus emeléssel megy a légrész, radiatív hõtranszferrel hûl és gyakorlatilag nem az üllõ teteje, hanem egy afeletti cirrus réteg. Ez talán egybevághat az általad említett "tropopauza feltolással". Node, az overshooting konvekció (számomra nem tiszta, hogy ez oka a Brewer-Dobson-cirkulációnak, vagy okozata) átmegy a trópusi tropopauzán (TTL - Tropical Tropopause Layer), majd amikor bekerül a csontszáraz sztratoszférába hirtelen lehûl. Itt ugye lokálisan lesz egy hideg pont, ami szerintem a korábbi cikkben is volt. A cirrusos változat nagy területen mérhetõ. Valami ilyesmi:
Sajnos én nem érem el a legújabb, és az abstract alapján legjobbnak tûnõ cikkeket, de te bentrõl biztos meg tudod õket nyitni. Ha rájöttél a megoldásra, ne habozz megosztani
Konvektív hûtés alatt pontosan mit kell érteni? Azt, hogy Cb túlnyúló csúcsa gyakorlatilag olyan, mintha lokálisan felnyúlna 20 km-ig a tropopauza - tehát a felszínrõl elinduló levegõ a normál tropopauza-magasságon túl is vígan száraz/nedves adiabatikus folyamattal, és emiatt extrém módon lehûl?
Én meg csak hüledezek a cikkeken, nem semmi a skálán -100°C-nál túlcsorduló hõmérséklet.
Azért nem hittem volna, hogy ilyen alacsony értékek elõfordulhatnak, mert a nagy Cb-k belsejében nagyrészt nedves adiabatikus folyamat megy, sok látens hõ felszabadul a kicsapódással... de ezek szerint a magasság hatása ezt übereli.
Én meg csak hüledezek a cikkeken, nem semmi a skálán -100°C-nál túlcsorduló hõmérséklet.
Azért nem hittem volna, hogy ilyen alacsony értékek elõfordulhatnak, mert a nagy Cb-k belsejében nagyrészt nedves adiabatikus folyamat megy, sok látens hõ felszabadul a kicsapódással... de ezek szerint a magasság hatása ezt übereli.
Nem NLC volt, csak "sima" Cb. Link
Bár a mezoszférában vannak ilyen hõmérsékletek, azonban a tropopauzánál is elõfordul lokálisan a konvektív hûtés miatt, természetesen nagy konvektív rendszerek felett.
Egy indiai mérés szerint a nyári monszun idején az ITCZ északabbra vándorlásakor a 175-195K-es felhõtetõk dívnak, melyhez 18-21km-es magasság társul.
Bár a mezoszférában vannak ilyen hõmérsékletek, azonban a tropopauzánál is elõfordul lokálisan a konvektív hûtés miatt, természetesen nagy konvektív rendszerek felett.
Egy indiai mérés szerint a nyári monszun idején az ITCZ északabbra vándorlásakor a 175-195K-es felhõtetõk dívnak, melyhez 18-21km-es magasság társul.
Hát az meg mitõl hûlt le ennyire? Ilyen alacsony hõmérsékletet én még csak a mezoszférában mérve láttam, odáig meg csak nem nyúlt fel... Vagy NLC volt?
Amit találtam, hogy a trópusokon elõfordult már 75000 láb magasságú is, ami kb. 22,9 km.
20-25 kilométer között valahol. Találtam már 170 Kelvines (-103°C) felhõtetõ hõmérskletet, de sajnos ez nem jelenti azt, hogy a legmagasabb is az volt. Holnap utánanézek.
Mekkora volt az eddigi legmagasabb zivatar magasság (felhõtetõ) hazánkban, amit a radarmérések óta rögzítettek?
És a világon?
Tudja ezekre valaki a választ?
És a világon?
Tudja ezekre valaki a választ?
Jah... Megyek is beutalóért a szemészetre... Bocs hogy beleböff...
"8 óra elõtt kezdett el dörögni"
Ezért.
Zápor csak zárás után kezdõdött, dörgés ezek alapján 8 után is volt.
Ezért.
Zápor csak zárás után kezdõdött, dörgés ezek alapján 8 után is volt.
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#12120 - 2011-06-08 08:41:06)
Igen, de a záport csak mára (már ha nem volt tegnap)
Igen, de a záport csak mára (már ha nem volt tegnap)
Szép napot! Az általad leirt, valamint a Rafy felvételén szereplõ jelenséget azzal magyarázhatjuk, hogy az igen gyorsan magasba törõ, már-már Cumulus mediocris (még nem az!) felhõ aljáról a szél vagy valamilyen lefelé tartó áramlás kitép, pontosabban lefelé csavar egy jókora darabot.
Az általad leirt, valamint a Rafy felvételén szereplõ jelenséget azzal magyarázhatjuk, hogy az igen gyorsan magasba törõ, már-már Cumulus mediocris (még nem az!) felhõ aljáról a szél vagy valamilyen lefelé tartó áramlás kitép, pontosabban lefelé csavar egy jókora darabot. 
Felhõszakadás: "Olyan csapadéktevékenység, amikor a lehulló csapadék intenzitása folytán legalább 30mm-es csapadékmennyiséget produkál fél óra alatt (30mm/30perc). A 30mm-es kritériumot nem elérõ csapadéktevékenységet "felhõszakadás-szerû intenzitás"-ként jellemezhetjük, amennyiben eléri az 1mm/perc intenzitást. Nem minden felhõszakadás-szerû intenzitás jelent felhõszakadást, de minden felhõszakadásban van felhõszakadás-szerû intenzitás."
Az OMSZ-nak van egy mérõhálózata, ami nagyon kis területét fedi le az országnak. Ebben a mérõhálózatban 11 mm volt a maximum.
Viszont az OMSZ-nak van egy olyan eszköze, ami a radar által mért reflektivitási értékek összegzésével gyakorlatilag csapadéktérképet generál. Én ugyan még nem láttam soha és fogalmam sincs, hogy mûködik, de van ilyen. Tehát annak segítségével az ország bármely tetszõleges pontjára meg lehet adni, hogy ott x idõ alatt kb. mennyi csapadék hullott.
Az OMSZ-nak van egy mérõhálózata, ami nagyon kis területét fedi le az országnak. Ebben a mérõhálózatban 11 mm volt a maximum.
Viszont az OMSZ-nak van egy olyan eszköze, ami a radar által mért reflektivitási értékek összegzésével gyakorlatilag csapadéktérképet generál. Én ugyan még nem láttam soha és fogalmam sincs, hogy mûködik, de van ilyen.
Tehát annak segítségével az ország bármely tetszõleges pontjára meg lehet adni, hogy ott x idõ alatt kb. mennyi csapadék hullott.
Volna egy kérdésem, mit értünk felhõszakadásnak, mert az OMSZ napi jelentése 11 mm csapadékot annak említ ?
Pénteken a 7 - 12 órás napsütés mellett fõleg a Dunántúlon és
északkeleten alakult ki több helyen zápor, zivatar, helyenként
felhõszakadás, jégesõ és viharos széllökés kíséretében. A hõmérséklet
csúcsértéke 25 és 32 fok között változott, továbbra is nyugaton
mérték az alacsonyabb értékeket. Éjszaka mindenütt megszûntek a
zivatarok, és hajnalra 13 és 20 fok közé hûlt le a levegõ. A ma
reggelig lehullott csapadék mennyisége csapadéknyom és 11 mm között
alakult.
Pénteken a 7 - 12 órás napsütés mellett fõleg a Dunántúlon és
északkeleten alakult ki több helyen zápor, zivatar, helyenként
felhõszakadás, jégesõ és viharos széllökés kíséretében. A hõmérséklet
csúcsértéke 25 és 32 fok között változott, továbbra is nyugaton
mérték az alacsonyabb értékeket. Éjszaka mindenütt megszûntek a
zivatarok, és hajnalra 13 és 20 fok közé hûlt le a levegõ. A ma
reggelig lehullott csapadék mennyisége csapadéknyom és 11 mm között
alakult.
Nekem nincsen sajnos, de egy jól irányzott levél a tanszék felé biztos megnyitja a kapukat.
Sziasztok!
Azt szeretném megkérdezni, hogy honnan lehet letölteni a Budapest XI. kerületére vonatkozó meteorológiai adatokat (a nap különbözõ szakában mért hõmérséklet, légnyomás, RH adatok) több évre (legalább 10 év) visszamenõleg? Munkahelyi feladathoz kellene.
Azt szeretném megkérdezni, hogy honnan lehet letölteni a Budapest XI. kerületére vonatkozó meteorológiai adatokat (a nap különbözõ szakában mért hõmérséklet, légnyomás, RH adatok) több évre (legalább 10 év) visszamenõleg? Munkahelyi feladathoz kellene.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67065 - 2011-06-02 18:07:04)
Nem, az elég ritka eset. Nyáron az ék-iáramlás rendszerint kontinentális levegõt hoz, mely meleg, nemritkán nagyon meleg -de nem forró! Nyár derekán gyakori az a felállás, amelyet most a modell mutatat, tehát kicsit korán jött. Nagyon jó strandidõt jelent, 22-27, 23-28 fokos maxikkal, délelõtt napos idõvel, délutáni gomolyfelhõ képzõdéssel, szórványos záporokkal-zivatarokkal. A levegõ nem nagyon nedves, ezért az éjszakák kellemesen hûvösek.
Mindez éles ellentétben áll a délies légmozgások szubtrópusi forró levegõjével, melyben a maxik jócskán 30 fok fölé emelkednek, a napsütés gyilkosan perzsel, az UV sugárzás magas, és csapadék egyáltalán nincs.
Az az érzésem, hogy a kérdéses felállással (északeurópai AC, ettõl délre sekély ciklonok Közép-Európában) ezen a nyáron gyakran találkozunk majd. Látszik, hogy az északatlanti alacsony nyomás direkt nem ér el minket, közvetett hatásával kell számolnunk az említett, északi AC "alá szorult" sekély ciklonok formájában.
Nem, az elég ritka eset. Nyáron az ék-iáramlás rendszerint kontinentális levegõt hoz, mely meleg, nemritkán nagyon meleg -de nem forró! Nyár derekán gyakori az a felállás, amelyet most a modell mutatat, tehát kicsit korán jött. Nagyon jó strandidõt jelent, 22-27, 23-28 fokos maxikkal, délelõtt napos idõvel, délutáni gomolyfelhõ képzõdéssel, szórványos záporokkal-zivatarokkal. A levegõ nem nagyon nedves, ezért az éjszakák kellemesen hûvösek.
Mindez éles ellentétben áll a délies légmozgások szubtrópusi forró levegõjével, melyben a maxik jócskán 30 fok fölé emelkednek, a napsütés gyilkosan perzsel, az UV sugárzás magas, és csapadék egyáltalán nincs.
Az az érzésem, hogy a kérdéses felállással (északeurópai AC, ettõl délre sekély ciklonok Közép-Európában) ezen a nyáron gyakran találkozunk majd. Látszik, hogy az északatlanti alacsony nyomás direkt nem ér el minket, közvetett hatásával kell számolnunk az említett, északi AC "alá szorult" sekély ciklonok formájában.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67064 - 2011-06-02 17:23:22)
ÉK felõl nyáron nem forró és száraz levegõ érkezik hazánkba?
ÉK felõl nyáron nem forró és száraz levegõ érkezik hazánkba?
Olyan kérdésem lenne hogy a 700hPa-on lévõ örvényesség miért kiemelten fontos zivatarok kialakulásakor?
Sziasztok,
két kérdésem lenne a középszintû kiszáradásról.
Elsõnek, pontosan mit is jelent?
Valamint, ez hogyan befolyásolja a jégesõk kialakulását?
két kérdésem lenne a középszintû kiszáradásról.
Elsõnek, pontosan mit is jelent?
Valamint, ez hogyan befolyásolja a jégesõk kialakulását?
Csumpa! 2001-2010-es pestlõrinci (tizedre pontos) csapadékadatokat hol találok? Gondolom az ogimeten, de ott nem találom.
2001-2010-es pestlõrinci (tizedre pontos) csapadékadatokat hol találok? Gondolom az ogimeten, de ott nem találom. 
Sziasztok!
Európai állomások légnyomás, relatív nedvesség, globálsugárzás napi adatai szabadon hozzáférhetõk-e valamely honlapon?
Megvan-e a régi Metnet linkgyûjtemény?
Elõre is köszönöm az esetleges segítséget!
Európai állomások légnyomás, relatív nedvesség, globálsugárzás napi adatai szabadon hozzáférhetõk-e valamely honlapon?
Megvan-e a régi Metnet linkgyûjtemény?
Elõre is köszönöm az esetleges segítséget!
Szuper, köszönöm szépen! Szóval lehetnek... Én úgy tudtam, hogy olyankor csak kicsi konvektív rendszerek tudnak létrejönni. Szóval még annyit errõl, hogy egy mezoléptékû magasnyomású terület esetén vonalas, azaz VMKR jön létre, nem? De hát tessék kijavítani ha rosszul írtam!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat