Hydroinfo

Igen ugyanaz, ezt is neked köszönhetem, de annyi pluszt ad még hozzá, hogy ezen jól áttekinthetõ hogy melyik vízmérce hol van és hogy vonul le az ár, ez fõleg olyankor jó mint most amikor a Körösöket is néztem, ahol nem tudom fejbõl hogy Talpas vagy Tenkes van e elõbb. Kár hogy nincs olyan szépen lebontva mint a Fetikövizig oldalán, ahol 2 óránként fenn vannak a neten a vízállások.

Szívesen! Ha jól tévedek, a térképes ugyanaz, csak nem jeleníti meg egyszerre az összes állomást.

Köszönöm! Ez a térkép is jól használható amit ezen az oldalon találtam, amit már régen néztem, bár nem olyan részletes, mint amit te linkeltél. Link Tenke pedig már elérte a 3. fokot Link

A Fekete-Körös nagyon durván árad. Íme egy állomás: Link

A Hydroinfon a grafikonokon ott vannak. Beleértve a külföldieket is (egy-két kivétellel). Link

A Tisza Naménynál 267cm/24h

Nem tudja valaki, hogy hol lehetne megnézni hogy egy adott vízmércénél mi az a vízmagasság, amelytõl számítva elrendelik a fokozatokat? Gondolok itt a magyarországi adatokra. Esetleg ha ukrán vagy román adatok is rendelkezésre állnak valahol a neten az is jó lenne.

Szerencsére a nagy árhullám elkerüli a Felsõ-Tiszát hiszen a jelentõsebb csapadék délebbre alakult ki végül, így a Körösök kapták a nagyját, de azért a Szamos árad rendesen, már az I. fokot meghaladta Tunyogmatolcsnál és még ezután jön a mai esõk árhulláma.

Nem az elsõ eset, hogy árvízkor szemetes a folyó az illegális (ártéri) hulladéklerakók. Ukrajnában ez bevett gyakorlat. A folyó úgyis elviszi

Link
Ilyen feirat volt a palackon.

Jesszusatyaúristen! Felelõs(ök)? 5 év szigorított magánzárka!

Ördög és pokol!!
Nem olvasgattam régen ezt a fórumot! Mi ez a sok ganyé ami a keleti folyóinkon úszik? Honnan jött ez a sok trutymó?

Igy nézett ki a Bodrog 2009-12-26.-án, egész délelõtt ömlött a szemét a Tiszába Tokajnál.

A Tisza és a Szamos vízgyûjtõjén ma estétõl holnap délelõttig kiadós esõk várhatóak, aztán Szilveszter éjjele Újév hajnalától megint egy nagyobb adag esõ valószínû a magasabb helyeken is. Link [esõ]

A megáradt Zagyva Jánoshidánál: Link Link

Újabb frissítés, mai képek: Link Reggel 319cm volt a vízállás (I. fok 300cm-tõl). Ilyet még nem láttam. Volt olyan hogy kilépett a medrébõl, de hogy "faltól-falig", tehát az árteret teljesen ellepve folyjon... Hihetetlen... Sokan jönnek és nézik meg, a gáton is sokakkal találkoztam. No igen, nem mindennapi látvány. 4 videó: Link (18Mb!) A 3. és 4.-hez: egy belvíz ellen védõ zsilipen visszafelé folyik a víz, a 4. videó már a töltés város felõli oldalát mutatja. Ha még pár napig maradna ez a vízállás érdekes helyzet alakulna ki, bár a város így is védve van, de a víz nem lenne túl jó helyen, éppen ott ahonnan ugye elvileg el kellene vezetni azt. Ráadásul nem messze innen a vízmûnek is van egy telepe.

A Sajó Szirmabesenyõ és Miskolc között:Link Link

Árad a Laskó is. A patak Mezõtárkánynál:
Link
Ugyanõ Augusztusban:
Link

Nos, meg sem lepõdöm hogy tegnapi kijelentésem, miszerint errefelé már nem kell emelkedésre számítani, teljes mértékben hamisnak bizonyult. Íme: Link Igen gyorsan emelkedik(/emelkedett?) a vízszint, az ártérben biciklizve, több helyen megállva látni lehetett a fûben ahogyan folyik kifelé.
(Az ártéri biciklizés végén elértem egy olyan szakaszhoz ahol a víz teljesen elöntötte azt, csak a gátra tudtam volna felmenni, azt viszont sûrû cserjesor választotta el tõlem. Így hát csak elõre mehettem (vagy vissza... na persze... :-) ). Ott viszont ugye víz... De gondoltam nem lehet az olyan mély, bicikli bírja, én meg elég magasan vagyok... Aha... :-) Az elején még be is jött az 5cm, aztán hirtelen mélyülni kezdett, egy 20cm-es szakaszon megálltam... ...nem kellett volna. :-) Jó volt cipõben gázolni 20m-t, ráadásul nyakig saras is lettem... De hát ez van, holnap bakancsban megyek. :-) [oké tudom, ma is abban kellett volna, de fürdés nem volt benne a tervben. :-)]
Link

Tiszabecs-Vásárosnamény között I.fokú az árvízvédelmi készültség. A zsilipek lezárása miatt a Beregben és Felsõ-Szabolcsban I. illetve II. fokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el.

Délután leszaladtam az Ipolyra. Itt már bõ 30-40cm-t apadt, a legalsó szakaszon lehet még szerintem emelkedésre számítani. Képek: Link "Segítség": a 3. kép felsõ képén baloldalon lévõ havas ág-bog az alatta lévõ képen látható, vízbõl kiálló faágakkal azonos...! A 4. képen lévõ havas képen a jobb felsõ sarokban látható az a fa, ahonnan a jobboldali képeket illetve a videót készítettem... Link
szerk.: a hülye megfogalmazásért bocs... :-)

Áthelyezve innen: Társalgó (#211414 - 2009-12-26 14:48:12)

Köszönöm a választ!
Új információkat mindig szívesen olvasok a témáról.

Áthelyezve innen: Társalgó (#211413 - 2009-12-26 14:19:14)

Sajó,Tarna,Bodrog,Bódva folyók helyzete: Link

Áthelyezve innen: Társalgó (#211412 - 2009-12-26 14:14:21)

Szécsénytõl pár km-re É-ra folyik az Ipoly,így innen nem látni hogy hol "tart", de a város szélén van egy nagy ártér amely a 22-es fõút közvetlen közelében van (ez az út visz Balassagyarmatra) és állítólag a víz már majdnem az úton van,amely nem mindennapi... Apa most ment dolgozni, Õ többet fog tudni mondani,mert a vonat az ártér közepén halad át és ha elönti a síneket a víz,akkor nem tudnak Ipolytarnócig menni,csak Szécsényig. De tarnócon már több embert is ki kellett telepíteni a házukból,szal valószínû hogy elég magas a vízállás.

Áthelyezve innen: Társalgó (#211411 - 2009-12-26 14:04:1

Szia!

Mekkorára duzzadt az Ipoly a lakóhelyeden?

Friss hírek az ár/belvíz sújtotta területekrõl!:Link

Ipolytarnócnál az éjjel ki is lépett az Ipoly, 8 házból kellett a lakókat kitelepíteni. 4 házat teljesen körbevett a víz, 4-nek a kertjében folyik.

Megindultak a felvidéki folyók is, Szlovákiában a harmadfokú készültségi szint felett vannak a vízszintek a besztercebányai (Rima, Murány, Garam folyók) és a kassai (Olsva, Ronyva, Ung) régióban. A tetõzés a felsõ szakaszokon többnyire már megtörtént, az alsó szakaszok intenzíven áradnak.
Az árhullámok miatt itthon a Sajón, Ipolyon, Hernádon, Bodrogon lehet felkészülni magas vízállásokra, készültségre.

Azért az elsõ sem volt olyan kicsi. Szerencse, hogy igen alacsony vízállásra érkezett. Tivadarnál 395cm-t emelkedett 24óra alatt.

Az elsõ kis árhullám már levonulóban a Felsõ-Tiszán, semmi veszélyt nem jelent. Közben elindult már egy második is Kárpátalján, az intenzitására jellemzõ, hogy Técsõnél 4 óra leforgása alatt közel 1 métert áradt a folyó.

Egy kisebb árhullám elindult a Tiszán, ma pl. gyenge 59 mm esõ esett Királymezõn, mégis árvízveszélytõl nem tartok mivel a nagy magasságokban nem lesz meleg hosszú távon, viszont belvízvédelmi készültség mér bekövetkezhet szerintem.

A 90-es években volt szerencsém néhány tiszai jeges árvizet, illetve jégzajlást figyelemmel kísérni.
Az ártérben, a vastagabb fák között fennakadtak a jégtáblák, a vékonyabb fákat derékban metszették el. Az ár levonulása után, de még kellõen hideg idõben a jég sokszor másfél-két méteres magasságban "lebegett", odafagyva a fák törzséhez, földöntúli látványt nyújtva. A dombrádi kompot nem tudták a hirtelen zajlás elõl a patra menteni, de aztán többet használni sem.
El lehet képzelni a folyószabályozás elõtti állapotokat...
A bodrogközi falvak például ezért települtek a hordalékhátakra. Azonban még így is sokszor elõfordult, hogy az áradó folyó vize körülzárta, s ezzel sokszor hetekre elvágta a külvilágtól az embereket.
A folyószabályozások révén sok probléma megoldódott, de az ember korántsem érezheti magát biztonságban a természet eme kegyetlen csapásaitól.

Érdekes ellentét ez, de megszokott jelenség. Az alsószakasz ill. a felsõszakasz-jellegû folyók eltérõ viselkedése, mely nem csak a jégképzõdéskor figyelhetõ meg, hanem pl. hirtelen árvizek esetén.
Az általad említett természetes befolyásoló tényezõkön kívül jelentõs szerepe van még a jégállapotok alakításában a meder vonalának, a kanyarulatok élességének, ívének is.
Itt Link látható, hogy a középszakaszon felváltva van parti jég ill. állójég. Az úszó, gyorsan növekvõ, vastagodó jégtáblák a 20-i zord éjjelen több szakaszon egy idõben érték el a kritikus borítási értéket, így egy-egy nagyobb, szûk kanyarulat, de fõként a hídpillérek könnyedén megakasztották a jég levonulását.
Az is ennek köszönhetõ, hogy a folyón Gyõr belterületén alakult ki csak egymásra torlódott állójég, hiszen a torkolat elõtti 2-3 kanyar igencsak éles, míg "feljebb" hosszú szakaszon egyenes vagy enyhe ívû mederben folyik, ahol kevés a jeget torlasztó akadály.

Ilyen módon el lehet képzelni, milyen árvízveszélyes, a lakosságra nézve is fenyegetõ jégállapotok jellemzhették a Rábát 120 évvel ezelõttig, amikor a folyó Gyõr-Rábapatona közötti szakaszának számtalan, csaknem "omega"-alakú kanyarulát átmetszették, a malomgátakat, árkokat megszüntetve (ma e zsilipekkel lezárt morotvák kiválóan használhatók korcsolyázásra, pl. Gyõrtõl a régi meder vonalán egész Gyirmótig lehet hasítani a jeget..). Az átvágásokig viszont a jegesárak "kényük-kedvük" szerint rombolhattak, olvadás idején egész partszakaszokat tarolt le a levonuló jégmezõ.

A Rábával kapcsolatban érdemes megemlíteni a felsõbb szakaszok állapotát is, csupán az összehasonlítás kedvéért.
A Hydroinfo mai adatai szerint míg a nagyjából Szentgotthárd - Sárvár közötti szakaszon 2-3 cm vastagságú parti jég képzõdött, addig az alsóbb szakaszokon már a 3-5 cm-es, megszakításokkal álló jég, illetve 10%-os jégzajlás is megfigyelhetõ.
Beállt, illetve torlódott jég - nyilván az alsó szakasz lelassult folyásának és a jelentõs mínuszoknak köszönhetõen - csak 1,7 fkm-tõl "lefelé" észlelhetõ.
Mindez az elmúlt napok hõmérsélkleti adataival összevetve érdekes képet fest a folyóról.
A felsõ szakaszokon nem volt ritka a -20 fok, de a gyorsabb áramlás megakadályozta az intenzív jégképzõdést. Viszont az alsóbb szakasz "enyhébb" idõjárása ellenére, a lelassult folyás eredményeként fotózhattál Te feltorlódott jeget a Rábán.
Érdemes a mostani enyhülést nyomon követni az elkövetkezõ napokban.

Szívesen, nálam ez (is) szakmai ártalom.
A "tavalyi" jég idén január 10-én állt be, de az sem volt túl hosszú életû, a jan. 20. környékén beköszöntõ enyheség hamar elvitte. Ezúttal 5-6 nap alatt kialakult az állójég, amiben nagy szerepe volt a tegnapelõtti -15°C alatti szélcsendes, derült éjszakának.

Köszönjük a képes beszámolót Dávid! Ez a mostani állapot nem lesz hosszú életû. A Tavalyi azért tovább tartott. Persze hol van még a tél vége!

Rába, Gyõr, 2009.december 19. 15h

december 21. 13h

(1996. dec.30.: Link )

A tegnapi -10°C közeli Tközép és az éjszakai -18°C hatására beállt a Rába Gyõrnél, ahogyan az a 19-i jégállapotok után várható volt. A folyó belterületi szakaszán a jégtáblák ezúttal 2 helyen akadtak meg, torlódtak fel, és fagytak össze: a torkolat elõtti kanyarban és a Petõfi híd alatt.

Rába 1,9 fkm - 1,7fkm: összefüggõ állójég, 6cm
Rába 1,7 fkm - 0,7fkm: TORLÓDOTT állójég, 40cm (Petõfi híd és a vasúti híd között: Link Link )
Rába 0,7fkm - 0,3fkm: 1/2 szélességben álló jég, 5cm
Rába 0,3fkm - 0fkm TORLÓDOTT állójég, 25cm

Hat napja jelent meg az igazi téli hideg térségünkben, és a fokozatosan erõsödõ fagy hatására jegesedésnek indultak a folyóink.
A Hydronifo ma reggeli adatai szerint a Duna és a Tisza szinte teljesen jégmentes, csak néhol alakult ki parti jég. A következõ 2 nap zord hidege miatt a Tiszán várható a zajlás megindulása.

A Rábán reggel még csak 10%-os zajlást észleltek Gyõrnél, délutánra ez erõsödött, a Petõfi híd szelvényében 40-60%-ban borították úszó jégtáblák a folyót. Jól megfigyelhetõ volt az intenzív jégképzõdés, a táblák közötti jégmentes vizen medúzaszerûen áttetszõ, kása-állagú alakzatok úsztak, melyek a megszületõ jégtáblák kezdeti formái.
Néhány fénykép: Link Link Link
Itt látható, amint a kásás, tejfelszerû jegesedõ víz ráragad a táblák széleire, ahol gyorsan hozzáfagy, így növelve annak felületét, vastagságát: Link
A zajlás erõsségébõl és a várható hõmérsékletekbõl következtetve, holnap jó eséllyel beállhat a Rába Gyõrnél. Ehhez az kell, hogy a Kettõs-híd feletti szûk kanyarnál (a szokásos helyen) megakadjanak a táblák.

Másodfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el Felsõ-Szabolcsban.

A Körösvidéki KÖRKÖVIZIG területén területi átlagban 103 mm esõ esett november 1-11 között.
Az eloszlásról térkép, és a belvízhelyzet leírása: Link

Egy rövid film a tarpai gátszakadásról Link

Egy kis áthozatal a Társalgóból;
Coontac:
No végeztünk a mûszakkal, nem volt rövid. 6-kor keltem, most értem haza. Kömpöcön voltunk terepgyakorlaton, és a vártakkal ellentétben igen sok szó esett a meteorológiáról, hidrológiáról, azon belül hidrogeológiáról.
Egy elsõrendû mûszerkert is található az állomáson, töltöttünk észlelõi lapot, no nem túl komolyat, de alapadatokat azért megmértünk. Hõmérséklet, minimum-maximum hõmérõ, Hellman-csapadékmérõ, ombrográf, láttam élõben Campbell-Stokes napfénytartammérõt, talajhõmérõket 5-10-20-50-100-150 cm mélységben (150 cm mélyen 16,3 fok volt, ha jól emlékszem), párolgásmérõ kádat, hõmérõházikót, lizimétert, menzúrát, vízhõmérõt, egy WMR-900-as WS-t, és még ki tudja, mi nem jutott eszembe. Jó érzés volt látni, hogy ami a többieknek még teljesen ismeretlen volt, nagyon sok minden, addig én már jó részükrõl hallottam nevet.
Ja és egy kis reklámot is csináltam, mert szó volt a felhõosztályozásról, és a gyakorlatvezetõnk a met.hu-t ajánlotta, én pedig szóltam, hogy van ám egy felhõatlasz a metneten is.
Összességében jó volt látni közvetlen közelrõl a mûszereket, jórészüket ki is próbálni.
------------

Igen, a VITUKI-nál voltunk, nagy élmény marad, Somoskövi tanár úrnál.
Az egyik legmegdöbbentõbb számomra a kiskunsági homokos talaj. Eleddig csak tankönyvekben láttam ilyet, de most élõben megtapasztalni...nekem békési embernek nagyon furcsa látvány volt. Homok homok hátán, komolyan, lenyûgözött.

BuBu:
Tõlünk 11 km.-re keletre fekszik Kömpöc község, régen 15-20 éve jártam ki,vártam a boltost, aki másod-fõállásban a határban lévõ Vituki(vízgazd-talajtani) bázison dolgozott, ma Polgármester.

Azért a Túron lehet I. fok.

Viszont a csapadék most már a vízgyûjtõ elég nagy részén, pár száz méteres magasság felett megmaradó hó formájában hullik. Mire ez elolvad és bejut a folyókba, addig az alacsonyabb részek esõje (azaz csak a csapadék egy része) által okozott elsõ árhullám valószínûleg már levonul. Azt se feledjük, hogy az eddigi száraz idõszak az elmúlt hetekben már rekordalacsony vízállásokhoz vezetett, így van honnan emelkedniük a folyóknak. Mindezek miatt én a nagyobb folyókon nem számítanék készültségi szinthez közeli árvízre.

Most nézem, hogy a vízügy is csak kisebb árhullámot vár: Link

Azt hiszem jelentõs árhullám indulhat el a Tiszán és mellékfolyóin. A Nyírségben tisztes mennyiségû csapadék jött le eddig.

Most szándékosan nem is írtam a Dunát, mert ott csak a múlt hét végén kezdõdött meg a tartós apadás. A Tiszával ellentétben a Dunán egészen szeptember közepéig ismétlõdõ árhullámok vonultak le, különösen a Rába volt "mozgékony formában", a gyirmóti szivattyútelepi gátõr elmondása szerint 20 éve nem volt ilyen sok árhullám a Rábán. De most már az Alpokban sem esik, megnyugodott a vízjárás, és lassan eljõ az õszi kisvizek ideje.

Kicsit pontosítalak, a Balaton átlag vízállása 76cm.(Te a ma reggeli Siófoki vízállást írtad, mellesleg tegnapreggel az is 76cm volt. )

Link 4 centire van Szolnok a rekordalacsony vízállástól,ami -279 cm volt 2003.augusztus 21-én.
Akkor azonban az októberi esõzésekig néhány nap kivételével végig -270 cm körül volt a Tisza Szolnoknál.

Akkor itt a tónál, mi elégedettek lehetünk a Balaton 78 cm-es vízállásával.

A Duna is meglehetõsen alacsony, Nagybajcsnál az utolsó méréskor 64 cm volt a vízállás, utoljára valamikor január-február környékén volt ilyen alacsony emlékeim szerint, bár lehet, hogy még tavaly.