Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Kifürkésztem, hogy végül 2 méteren tavaly július első két hajnalán a Felvidéken is csak a magasabban fekvő helyeken fagyott (Csorba-tó, Tarpataki-tó), lent a völgyekben +1/+2 fokok fordultak elő (liptói, árvai völgyek), viszont talajmenti fagy többfelé előfordult arrafelé (-2/-3 fok egy-egy helyen). A témához már csak annyit, hogy boldogult édesapám (és persze a felmenői) az időjárás hosszútávú megfigyelése alapján úgy tartották, hogy nagyjából a június 24. (Szent Iván napja) és az augusztus 24-e (Szt. Bertalan) közötti időszak mondható - a Felvidéken is! fagymentesnek. Gondolom, azért ez az ún. Maunder-minimum (1645-1715) nem így volt, de ehhez gondolom Lász tudna pontosabb adatokat szolgáltatni 
Érdekes azért ez a hétfő is. Északkeletről jön a hidegcsepp, helyzetéből adódóan nyugatias áramlást okozva a magasban, miközben alul a mediciklon miatt már fordul a szél keletiesbe, így jó kis szélnyírás lesz. Sajnos sok labilitás nem ígérkezik, de azért egy-egy mini-SC benne lehet a pakliban.
A másik érdekesség a keddi csapadékban már több futós óta kitartóan fennálló nagy különbség a GFS és az ECM között. Előbbi rendre azzal számol, hogy már reggel esni fog az ország legnagyobb részén (és így a csapi mögött DNy-on akár zivatarok is lehetnének délután), míg utóbbi csak a déli-kora délutáni órákban hozza be a csapadékzónát az országba.
A másik érdekesség a keddi csapadékban már több futós óta kitartóan fennálló nagy különbség a GFS és az ECM között. Előbbi rendre azzal számol, hogy már reggel esni fog az ország legnagyobb részén (és így a csapi mögött DNy-on akár zivatarok is lehetnének délután), míg utóbbi csak a déli-kora délutáni órákban hozza be a csapadékzónát az országba.
Joe, Celsius: hálás köszönet a válaszokert. Cserébe megpróbálom előkeresni a tavaly július eleji felvidéki T min. rekordokat, mit jelentettek ezek a deres nyári hajnalok számokban kifejezve
A június olyannyira nem hátradőlős, hogy pl. 2006. június 1-jén nálunk otthon is 2 fok volt csak, illetve a környéken több helyen 2-3. Link
Akkor biztos voltak helyek, ahol deres volt a fű, illetve könnyen lehet, hogy az ismert vasi fagyzugokban (Kétvölgy, Magyarszombatfa, Bucsu) 2 m-en is fagyott. Persze az tény, hogy akkor önmagában már elég kicsi a fagy esélye, a rövid éjszaka miatt eleve nagyon sok tényezőnek kell együttesen fennállnia.
Akkor biztos voltak helyek, ahol deres volt a fű, illetve könnyen lehet, hogy az ismert vasi fagyzugokban (Kétvölgy, Magyarszombatfa, Bucsu) 2 m-en is fagyott. Persze az tény, hogy akkor önmagában már elég kicsi a fagy esélye, a rövid éjszaka miatt eleve nagyon sok tényezőnek kell együttesen fennállnia.
Júliusban még nem volt fagy a Met adatbázisa szerint, 2007 július 31-én a zabari 3.0°C a min rekord.
Augusztusban sem volt fagy, Zabar augusztus 28 1.7 a min rekord..
Első fagy szeptember 2-án volt 1962-ben..Csákváron...Eddig..
2018 július 3-án reggel 4-5 fokos minimumok voltak a szokásos helyeken.
Lassú voltam..
Augusztusban sem volt fagy, Zabar augusztus 28 1.7 a min rekord..
Első fagy szeptember 2-án volt 1962-ben..Csákváron...Eddig..
2018 július 3-án reggel 4-5 fokos minimumok voltak a szokásos helyeken.
Lassú voltam..
És május 31. reggelig, vagy még benne van a május 31-i éjszaka?
Neeem, nyáron még nem mértek Zabaron fagyot az állomás rövidke pályafutása során.
2007-ben valóban volt rekord, de az +3,0 fok volt.
Júliusban és augusztusban 1 fagyos nap sincs az adatbázisban, de hát Lász mester biztos tudna felhozni példát legalább aug. végére.
2007-ben valóban volt rekord, de az +3,0 fok volt.
Júliusban és augusztusban 1 fagyos nap sincs az adatbázisban, de hát Lász mester biztos tudna felhozni példát legalább aug. végére.
A június még messze nem hátradőlős errefelé.
A rekordok június elején fagypont körüliek/alattiak, de 2000-ben Zabaron jún. 28-án is csak 0,3 fokot mértek.
Szerintem Zabaron nincs olyan időszaka az évnek, amire 100 %-os biztonsággal kijelenthetnénk, hogy nem lehet fagy. Természetesen több száz éves időskálán nézve, de nem tudhatjuk, hogy az "500 évente" épp mikor jön el.
A rekordok június elején fagypont körüliek/alattiak, de 2000-ben Zabaron jún. 28-án is csak 0,3 fokot mértek.
Szerintem Zabaron nincs olyan időszaka az évnek, amire 100 %-os biztonsággal kijelenthetnénk, hogy nem lehet fagy. Természetesen több száz éves időskálán nézve, de nem tudhatjuk, hogy az "500 évente" épp mikor jön el.
Bizony, ha jól emlékszem, Zabarktisz 2007. július végén is összehozott -1/-2 fokot az évszázados meleghullam után. Egy nyárközépi óceáni hideglotty bőven elég volt ehhez a teljesítményhez. Javítsatok ki, ha nem így volt, de úgy maradt meg az a nyár bennem, hogy a rekord 40 fok feletti T értékeket hamarosan negatív T rekordok követtek 
Bazsa: pedig tavaly meg július elején is felütötte fejet a fagyveszely - igaz, jó 100 éve már nem tartozik hozzánk, de 2018. július 3-an kora reggel bizony Liptoezentniklostol kb 5 km-re deres volt a fű
Kiváncsi vagyok, milyen értékeket mertek akkoriban Zabaron.
Bazsa: pedig tavaly meg július elején is felütötte fejet a fagyveszely - igaz, jó 100 éve már nem tartozik hozzánk, de 2018. július 3-an kora reggel bizony Liptoezentniklostol kb 5 km-re deres volt a fű
Kiváncsi vagyok, milyen értékeket mertek akkoriban Zabaron. 
Még újabb közel 1 hónapig él az országban a fagyveszély, tehát a május közepi fagyosszentekig.
Utána még május második felében is, igaz akkor már kisebb mértékben és lehetőségben csak.
Aztán június már hátradőlős.
Magam részéről május 31-ig tartok a fagyveszélytől. Utána már nem.
Utána még május második felében is, igaz akkor már kisebb mértékben és lehetőségben csak.
Aztán június már hátradőlős.
Magam részéről május 31-ig tartok a fagyveszélytől. Utána már nem.
Még ott van a május eleje.. bár Zabar derült éjszakákon nem ismeri az évszakokat..
Zabar már a 10. fagyos napot hozta a hónapban. Holnap még simán lehet egy gyenge fagy, a hajnali időszakban jöhet egy kis felhőszünet. Hétfőn már nem valószínű, utána pedig egy ideig a 35 fok fölötti pszeudo 850 lesz a téma végre.
Könnyen lehet, hogy a holnapi nappal be is fellegzett a fagyesélyeknek erre a szezonra, de ezt persze kijelenteni nem szabad.
Nálam Tmin: -2,9 fok a WS szerint.
Könnyen lehet, hogy a holnapi nappal be is fellegzett a fagyesélyeknek erre a szezonra, de ezt persze kijelenteni nem szabad.
Nálam Tmin: -2,9 fok a WS szerint.
Épp azt néztem, hogy Nyírlugoson amikor -3.0°C fok volt 74 °% volt a páratartalom 04:40-kor..volt még benne tartalék..de szerencsére nem ment lejjebb..
Köszi!
A tegnapi 22 fokos maxira -4-ig lement, kemény.
Ma egy kicsivel hűvösebb is lesz, mint tegnap, jó 2 fokkal alacsonyabb a 925/850.
A tegnapi 22 fokos maxira -4-ig lement, kemény.
Ma egy kicsivel hűvösebb is lesz, mint tegnap, jó 2 fokkal alacsonyabb a 925/850.
Jól elnéztem valóban..:
Zabar: -3.9˘C
Nyírlugos: -3.0°C
Vásárosnamény: -2.5˘C
Bocs, reggel van..
Zabar: -3.9˘C
Nyírlugos: -3.0°C
Vásárosnamény: -2.5˘C
Bocs, reggel van..
Link itt már-még zord téli hideg volt ma éjjel is. Nagyon száraz a levegő, hiányzik a pára !
Nagyon száraz a levegő, hiányzik a pára !
Rábagyarmaton 22,3 fok volt a Met-ész alapján. Nálunk otthon 21,4 fok, ami az eddigi legmelegebb a február 28-ai 22,9 fok óta. Lassan az is elkezdhet majd izzadni...
A Tmin egyébként 1,9 fok volt, úgyhogy majdnem meglett a 20 fokos hőingás.
A Tmin egyébként 1,9 fok volt, úgyhogy majdnem meglett a 20 fokos hőingás.
Nagyon szééép! 
Egy árva higanyos hőmérő birtokában pontos adataim nincsenek, de napközben néhány szemrevételezéssel megállpítva a Tmax 21 fok körül alakult itt az Őrség szélén, napsütéses időben gyenge szellővel.
Mostanra szépen lehűlt, 13 fok van.
Mostanra szépen lehűlt, 13 fok van.
Mivel most már azért a fagyok, és ezzel együtt a derek esélye is csökken, azt hiszem eljött ennek az ideje. 
Link
Link
Bízzunk benne, hogy változni fog az európai makroszinoptikai helyzet, és nagyobb területeket öntözhetnek a gyorsabban mozgó záporok zivatarok. Egyenlőre ez a tartós európai anticiklonális helyzet eléggé aggasztó.
A harmatpont mindenesetre -4, -5 fok. Egyelőre még fúj az ÉK-i szél rendesen.
Szia!Itt viszont ront a helyzeten ez az átok szél szinte nincs nap amikor nem dönget vagy csak fújdogál lehet választani melyiket kérjük. Szárítja még azt a kis nedvességet is a talajból.Ez van és ez is lesz ahogy látom.
Én már február 28-án felavattam november 6-a óta. Novemberben még sosem volt annyira melegem, hogy rövidnadrág, rövid ujjúban legyek. Február 28-án pedig még úgy sem, ráadásul 21 fok volt. Kecskeméten ma is 23-24 fok körül ingázik a T, simán elég a rövid. Kissé élénk az északkeleti szél néha, de nem ront sokat szerintem.
Hát igen.
Sokat istenítik a tavaszt, de aki nem szereti a változatos időjárást, annak egy rémálom.
Meg persze egy átmeneti évszak.
Általában az eleje még tartalmaz telet, a vége meg már nyarat.
Sokat istenítik a tavaszt, de aki nem szereti a változatos időjárást, annak egy rémálom.
Meg persze egy átmeneti évszak.
Általában az eleje még tartalmaz telet, a vége meg már nyarat.
Sokkal kellemesebb lehetne az idő ha nem fújna állandóan ez az átkozott szél, ráadásul a következő napokban is ez lehet. Ezért nem szeretem a tavaszt, állandóan csak ez a francos szél fúj, ami sokat ront a hőérzeten, remélhetőleg jövő héten már lehet rövidben járkálni.
Tavaly kétszer is "füstölem" miközben 50 és 60 mm fölött pakolt le egy-egy zivatar. Hidd el, hogy a csapadékmennyiségekre ezek a talajgenerátorok nincsenek hatással. Legalábbis NEKEM ez a meglátásom. 2015-ben nem volt még talajgenerátorom, meg ugye nem is volt országos a lefedettség, és mégis 297 mm-el zártuk az évet. 2010-ben meg 1040-el.
Meg a Dél-dunántúli régióban évtiezedek óta megy ez a rendszer, mégis az a legcspadékosabb régió az országban, legalábbis az esetek többségében.
Itt a baj az, hogy gyakorlatilag 2 hónapja non-stop fúj a keletei, meg az északi szél, ami az Álmos-könyvek szerint sem jó ómen ha a csapadékot várjuk...
Meg a Dél-dunántúli régióban évtiezedek óta megy ez a rendszer, mégis az a legcspadékosabb régió az országban, legalábbis az esetek többségében.
Itt a baj az, hogy gyakorlatilag 2 hónapja non-stop fúj a keletei, meg az északi szél, ami az Álmos-könyvek szerint sem jó ómen ha a csapadékot várjuk...
21 fok, néhány Cu hum, tisztára nyári érzés
a szél kimondottan kellemes, a napon kimondottan nyárias meleg van.
a szél kimondottan kellemes, a napon kimondottan nyárias meleg van.
Ez így igaz, konkrétan most a tavalyi helyzetre gondoltam, hogy ott már több kakaó volt és lehetne is. A jelen helyzet az nagyon döglött, nyáron száraz kánikulával akár.
Ment a lájk, helyettem ezt tökéletesen meg is válaszoltad. Azért nem teljesen mindegy, hogy 20 fok van, vagy 30-35 közötti kánikula, elég labilitás + minden szintre kiterjedő nedvesség. Ott már van szufla rendesen, jelenleg még kevés a kakaó, május, június egy bárikus-mocsárban keleti áramlás mellett is ontaná a helyi, de heves záporokat, zivatarokat, felhőszakadásokkal.
Azért nem teljesen mindegy, hogy 20 fok van, vagy 30-35 közötti kánikula, elég labilitás + minden szintre kiterjedő nedvesség. Ott már van szufla rendesen, jelenleg még kevés a kakaó, május, június egy bárikus-mocsárban keleti áramlás mellett is ontaná a helyi, de heves záporokat, zivatarokat, felhőszakadásokkal.
Zabar Tmin -3 fok.
7-kor még -2 fok volt, 10:10-re már meglett a 19 fok.
A GFS alapján holnap -4, -5 fok lehetne, de az elég durva lenne a mai 2X fokos maxi után.
7-kor még -2 fok volt, 10:10-re már meglett a 19 fok.
A GFS alapján holnap -4, -5 fok lehetne, de az elég durva lenne a mai 2X fokos maxi után.
Az, hogy most anticiklonális hatások uralkodnak (egyébként meg egyrészt még nincs nyár, másrészt tavaly is csak április végén-május elején indult be a buli, előtte akkor is száraz idő volt).
---
A jégelhárításhoz: nyilván a plusz kondenzációs maggal megváltozik valamelyest a felhők összetétele, és a kisebb jégszemeket a feláramlás valóban magasabbra tudja juttatni. Az viszont, hogy maga az üllő meddig mennyire terjed szét, illetve meddig marad meg, csak kis részben függ ettől, sokkal nagyobb szerepe van az azon a szinten jelen lévő nedvességnek és szélnek. Ha ott száraz a légkör, akkor hamar elszublimálnak a csapadékelemek, hiába van belőlük esetleg több, illetve ha erős a szél, akkor egyrészt eleve csak egy irányban terjed az üllő a széllel, nem körkörösen, másrészt a szél szintén gyorsabban szétfújhatja az üllőt. A tavalyi bárikus mocsárban a magassági áramlás is annyira gyenge volt sokszor, hogy teljesen szabályos, körszerűen szétterülő üllők tudtak keletkezni, és mivel a sok-sok zivatar benedvesítette a magasabb szinteket is, érdemi légtömegcsere pedig nem történt, így a nagy nedvesség miatt csak lassan oszlottak szét az üllők.
Egyébként sok függ a zivatarok típusától is. Egy szupercellában például annyira erős és elkülönült a fel- és leáramlás, hogy a jégelhárításnak lecsökken a jelentősége, ugyanis a több, de kisebb jégcsíra ugyan úgy liftezik a fel- és leáramlás határán, amíg meg nem nő, így még akár a visszájára is elsülhet a dolog (több, de hasonlóan nagy szemű jég alakul ki).
A kondenzációs magvakból önmagukban nem lesz csapadék, hiszen a felhő- és csapadékképződésnek ez csak egyetlen szükséges feltétele, de emellett még függnek a folyamatok egyéb légköri feltételtől is. És ha azok nem kedvezőek (pl. középszinten erős kiszáradás vagy inverzió van), lehet akármennyi kondenzációs mag a légkörben, akkor sem fognak csapadékot adó felhők kialakulni. Csak akkor van szerepük, ha már meglévő zápor- vagy zivatargócokba kerülnek bele. Ha pl. most a napokban bekapcsolnák a generátorokat, akkor annyit érnének el vele, hogy lenne egy csomó kondenzációs mag a légkörben, de nedvesség híján nem lenne, ami kicsapódna ezekre.
---
A jégelhárításhoz: nyilván a plusz kondenzációs maggal megváltozik valamelyest a felhők összetétele, és a kisebb jégszemeket a feláramlás valóban magasabbra tudja juttatni. Az viszont, hogy maga az üllő meddig mennyire terjed szét, illetve meddig marad meg, csak kis részben függ ettől, sokkal nagyobb szerepe van az azon a szinten jelen lévő nedvességnek és szélnek. Ha ott száraz a légkör, akkor hamar elszublimálnak a csapadékelemek, hiába van belőlük esetleg több, illetve ha erős a szél, akkor egyrészt eleve csak egy irányban terjed az üllő a széllel, nem körkörösen, másrészt a szél szintén gyorsabban szétfújhatja az üllőt. A tavalyi bárikus mocsárban a magassági áramlás is annyira gyenge volt sokszor, hogy teljesen szabályos, körszerűen szétterülő üllők tudtak keletkezni, és mivel a sok-sok zivatar benedvesítette a magasabb szinteket is, érdemi légtömegcsere pedig nem történt, így a nagy nedvesség miatt csak lassan oszlottak szét az üllők.
Egyébként sok függ a zivatarok típusától is. Egy szupercellában például annyira erős és elkülönült a fel- és leáramlás, hogy a jégelhárításnak lecsökken a jelentősége, ugyanis a több, de kisebb jégcsíra ugyan úgy liftezik a fel- és leáramlás határán, amíg meg nem nő, így még akár a visszájára is elsülhet a dolog (több, de hasonlóan nagy szemű jég alakul ki).
A kondenzációs magvakból önmagukban nem lesz csapadék, hiszen a felhő- és csapadékképződésnek ez csak egyetlen szükséges feltétele, de emellett még függnek a folyamatok egyéb légköri feltételtől is. És ha azok nem kedvezőek (pl. középszinten erős kiszáradás vagy inverzió van), lehet akármennyi kondenzációs mag a légkörben, akkor sem fognak csapadékot adó felhők kialakulni. Csak akkor van szerepük, ha már meglévő zápor- vagy zivatargócokba kerülnek bele. Ha pl. most a napokban bekapcsolnák a generátorokat, akkor annyit érnének el vele, hogy lenne egy csomó kondenzációs mag a légkörben, de nedvesség híján nem lenne, ami kicsapódna ezekre.
A tavaly nyári keleti áramlás, és a mostani között mi a lényegi különbség, hogy most ennyire kevés csapadékot szállít?
Ettől függetlenül (szerintem mindenkit érdekel) milyen hatása lehet / lehet-e hatása a jégesőelhárításnak? Készült erre valamilyen tanulmány/modellek/akármi?
Néhány kérdés (hátha valaki megválaszolja):
- a felküldött kondenzációs magok mennyisége milyen arányban állhat kb. az amúgy is ott lévőkkel (tudom, nagy zivatar, kis zivatar, MKR, de azért mégis, nagyjából)
- a mesterséges kond. magok generálhatnak ott (a közelben) csapadékot, feláramlást, stb., vagy ennyire nem szólnak bele az időjárásba?
Ha mégis, az kissé olyan lenne, mintha a domborzatot befolyásolnánk, ami pl. nálunk eléggé lényeges, mert az eddigi itt eltöltött 2 nyaram alkalmával a kis helyi záporokból pár mm jött csak össze, amit én az orográfia számlájára írok (míg Budapesten [xi. ker.] rendesen voltak kisebb "villámárvizek"), illetve a helyiek (Pkapitány
) is mondják, hogy ebből a szempontból gyenge a terület.
A hozzászólást nem hangulatkeltésnek szántam, tényleg érdekelne.
Néhány kérdés (hátha valaki megválaszolja):
- a felküldött kondenzációs magok mennyisége milyen arányban állhat kb. az amúgy is ott lévőkkel (tudom, nagy zivatar, kis zivatar, MKR, de azért mégis, nagyjából)
- a mesterséges kond. magok generálhatnak ott (a közelben) csapadékot, feláramlást, stb., vagy ennyire nem szólnak bele az időjárásba?
Ha mégis, az kissé olyan lenne, mintha a domborzatot befolyásolnánk, ami pl. nálunk eléggé lényeges, mert az eddigi itt eltöltött 2 nyaram alkalmával a kis helyi záporokból pár mm jött csak össze, amit én az orográfia számlájára írok (míg Budapesten [xi. ker.] rendesen voltak kisebb "villámárvizek"), illetve a helyiek (Pkapitány
) is mondják, hogy ebből a szempontból gyenge a terület.A hozzászólást nem hangulatkeltésnek szántam, tényleg érdekelne.
Értem az elképzelésedet, szép hosszan kifejtetted, de valójában a száraz zivataroknak és a jégeső-elhárításnak én sem látom a számottevő kölcsönhatását a csapadékhullás oldalát tekintve. Jó példa 2017. június 21. Kecskeméten dió nagyságú jegek hullattak egy szupercellából, ami kelet felől terjedt ránk, ritkán látott, orkán erejű keleti, délkeleti széllel.
Borsónyi, esetenként cseresznye nagyságú jeget pedig lehet észlelni nálunk is a heves zivatarokban időnként. 2007. május 5-én volt egy brutális jégeső, az triplája volt a 2017-es eseménynek, azt is szupercella idézte el, de ott a délnyugati szél fokozódott rendkívül viharossá, és elkezdtek potyogni a diónyi jegek az eső mellett. 10-15 percig ömlött, kifehéredett a táj. Lapátolni kellett a jeget a lépcsőházak elől.A fák szinte lekopasztodtak, leverte a leveleiket.
Heves szervezett zivatarrendszerek, főleg szlovén instabok, északnyugatról belépő squall-line-ok útjába nálunk nem áll semmi, nem szárad ki az elhárítás következtében a légréteg. Az mono vagy egy cellás zivatarok, pedig Zivi nagyon jól, szakma módon leírta, hogy mi volt a tavalyi nyár hátterének az oka, vagyis a bárikus-mocsár, amikor a helyi hatások érvényesülnek, kánikula idején ilyenkor gócokban felhőszakadások fordulnak elő a lomha mozgású, hatalmas zivatarfelhőkből, mint egy vízoszlop zúdul alá a csapadék.
Kecskemét is egyszerűen peches volt sokszor, viszont májusban, június első felében azért volt 2 alkalommal felhőszakadás és 2 MKR is, az egyik dél felől , a másik nyugat felől érkezett, június 8 és 12. Illetve a június 22-én érkező markáns hidegfront is produkált heves zivatarokat éjjel. Utána alakult ki egy hűvösebb periódus, 27-én sekély mediterrán ciklon érkezett Görögország felől a felhőzetével, erős északkeleti széllel, kora őszies idővel, egész napos mérsékelt esőkkel. Július 1-jén pedig az északkelet-európai ciklon hátoldalán viharos északi, északkeleti széllel jeges-tengeri eredetű hideg levegő zúdult be, kristálytiszta, azúrkék eget varázsolva. Aztán tovább melegedett Észak- Északkelet-Európa és idővel a Skandináv hőhullám és a Kelet-Európai-síkságot kitöltő nagyon meleg levegő az északkeleti, északi áramlásban utat talált hozzánk is, így az áramlás iránya mindegy volt, csak meleg tudott érkezni a meridionális helyzetben, a mocsárba. Aztán visszatértek a záporok, zivatarok egész július végéig, majd az anticiklonális hatások legyőzték a bárikus-mocsarat, kitört a hőhullám Európa szerte, Párizsban 36, Londonban 35 fokos hőséggel, és persze nálunk is beütöttek a 30-35 fok közötti nappalok sorozata. Augusztus már tikkadt, száraz volt, 1992 augusztusára emlékeztető, igaz ott 40 fok is előfordult és még lepusztultabb volt a táj, azonban a hónap végén bekeményített a hőség egy ráadásként abban az évben. Tavaly augusztus 26-án érkező hidegfront lezárta azt a veszett kánikulát, ami szinte zsinórban 1 hónapig tartott, 1-2 feloszló hidegfronttal spékelve, ami szintén nem hozható összefüggésbe a jégeső-.elhárítással természetesen. Augusztus 31-én kerültünk egy magassági teknő előoldalára, lefűződött egy hidegcsepp, amihez kapcsolódott egy sekély ciklonális mező, és a konvergens zónák, örvényességi karok mentén jól fejlődő egymást követő zivatarok, felhőszakadást okozó csapadéksávok haladtak délkelet felől, északnyugat felé, elsősorban a Duna vonala és attól nyugatra fekvő területeken. Eközben keleten a töredéke hullott, nem szűnt meg a kibontakozó aszály, hiszen ott nem érvényesült már a képződmények együttes hatása. Szeptember 2. dekádjában visszaköszönt a kései kánikula, aztán fokozódott az aszály, rekord melegekkel november közepéig.
A video egyébként 2007. május 5-én készült, de nem én készítettem, csak rákerestem. A város ezen részén ahol lakunk , még kaotikusabb volt, hiszen itt csak durván 3 perc került felvételre. Link
Borsónyi, esetenként cseresznye nagyságú jeget pedig lehet észlelni nálunk is a heves zivatarokban időnként. 2007. május 5-én volt egy brutális jégeső, az triplája volt a 2017-es eseménynek, azt is szupercella idézte el, de ott a délnyugati szél fokozódott rendkívül viharossá, és elkezdtek potyogni a diónyi jegek az eső mellett. 10-15 percig ömlött, kifehéredett a táj. Lapátolni kellett a jeget a lépcsőházak elől.A fák szinte lekopasztodtak, leverte a leveleiket.
Heves szervezett zivatarrendszerek, főleg szlovén instabok, északnyugatról belépő squall-line-ok útjába nálunk nem áll semmi, nem szárad ki az elhárítás következtében a légréteg. Az mono vagy egy cellás zivatarok, pedig Zivi nagyon jól, szakma módon leírta, hogy mi volt a tavalyi nyár hátterének az oka, vagyis a bárikus-mocsár, amikor a helyi hatások érvényesülnek, kánikula idején ilyenkor gócokban felhőszakadások fordulnak elő a lomha mozgású, hatalmas zivatarfelhőkből, mint egy vízoszlop zúdul alá a csapadék.
Kecskemét is egyszerűen peches volt sokszor, viszont májusban, június első felében azért volt 2 alkalommal felhőszakadás és 2 MKR is, az egyik dél felől , a másik nyugat felől érkezett, június 8 és 12. Illetve a június 22-én érkező markáns hidegfront is produkált heves zivatarokat éjjel. Utána alakult ki egy hűvösebb periódus, 27-én sekély mediterrán ciklon érkezett Görögország felől a felhőzetével, erős északkeleti széllel, kora őszies idővel, egész napos mérsékelt esőkkel. Július 1-jén pedig az északkelet-európai ciklon hátoldalán viharos északi, északkeleti széllel jeges-tengeri eredetű hideg levegő zúdult be, kristálytiszta, azúrkék eget varázsolva. Aztán tovább melegedett Észak- Északkelet-Európa és idővel a Skandináv hőhullám és a Kelet-Európai-síkságot kitöltő nagyon meleg levegő az északkeleti, északi áramlásban utat talált hozzánk is, így az áramlás iránya mindegy volt, csak meleg tudott érkezni a meridionális helyzetben, a mocsárba. Aztán visszatértek a záporok, zivatarok egész július végéig, majd az anticiklonális hatások legyőzték a bárikus-mocsarat, kitört a hőhullám Európa szerte, Párizsban 36, Londonban 35 fokos hőséggel, és persze nálunk is beütöttek a 30-35 fok közötti nappalok sorozata. Augusztus már tikkadt, száraz volt, 1992 augusztusára emlékeztető, igaz ott 40 fok is előfordult és még lepusztultabb volt a táj, azonban a hónap végén bekeményített a hőség egy ráadásként abban az évben. Tavaly augusztus 26-án érkező hidegfront lezárta azt a veszett kánikulát, ami szinte zsinórban 1 hónapig tartott, 1-2 feloszló hidegfronttal spékelve, ami szintén nem hozható összefüggésbe a jégeső-.elhárítással természetesen. Augusztus 31-én kerültünk egy magassági teknő előoldalára, lefűződött egy hidegcsepp, amihez kapcsolódott egy sekély ciklonális mező, és a konvergens zónák, örvényességi karok mentén jól fejlődő egymást követő zivatarok, felhőszakadást okozó csapadéksávok haladtak délkelet felől, északnyugat felé, elsősorban a Duna vonala és attól nyugatra fekvő területeken. Eközben keleten a töredéke hullott, nem szűnt meg a kibontakozó aszály, hiszen ott nem érvényesült már a képződmények együttes hatása. Szeptember 2. dekádjában visszaköszönt a kései kánikula, aztán fokozódott az aszály, rekord melegekkel november közepéig.
A video egyébként 2007. május 5-én készült, de nem én készítettem, csak rákerestem. A város ezen részén ahol lakunk , még kaotikusabb volt, hiszen itt csak durván 3 perc került felvételre. Link
Annyiban beleszól a jégeső elhárítás a dolgokba, hogy a kisebb felaprózott szilárd csapadék nem tudja legyőzni a felhajtó erőt, felemelkedik a felhő felső pozitív töltésű zónájába, és sokáig takarja a napot. Egyébként az USA területén végeztek ezzel kapcsolatosan kisérleteket, még a 80 As években, és bebizonyosodott, hogy bizonyos légköri feltételek mellett a felhő fizikai állapota is befolyásolja hogy miként sül el a dolog. Voltak esetek, amikor adályozták a csapadék hullást a kísérletek.
A jégeső-elhárításnak ehhez semmi köze. A zivatarok szervezettségét csak a szélnyírás befolyásolja, és tavaly azért volt annyi egycellás zivatar, mert gyakorlatilag egész nyáron nem volt érdemi (10 m/s-ot elérő vagy meghaladó) nyírás. Egy zivatarból kihulló csapadék (és az ahhoz kapcsolódó kifutószél) mindig örvényességet generál, de ha ennek nem tart ellen a szélnyírásból származó örvényesség, mert az túl gyenge, akkor nem tud új konvekció kialakulni a kifutófront mentén.
A szélnyírás-mentességért, és egyben a kiemelkedően sok zivataros napért pedig a szinte végtelenített bárikus mocsárhelyzet volt felelős, amiben nagyon gyengék voltak felettünk az áramlások (így sokszor maguk a zivatarok is alig mozogtak), viszont tartósan beragadt fölénk a nedves és labilis légtömeg, így szinte minden nap ki tudtak alakulni zivatarok.
A szélnyírás-mentességért, és egyben a kiemelkedően sok zivataros napért pedig a szinte végtelenített bárikus mocsárhelyzet volt felelős, amiben nagyon gyengék voltak felettünk az áramlások (így sokszor maguk a zivatarok is alig mozogtak), viszont tartósan beragadt fölénk a nedves és labilis légtömeg, így szinte minden nap ki tudtak alakulni zivatarok.
A helyzetet még tovább bonyolítja a tavaly életbe léptetett jégeső elhárítási program, amely szerintem szintén bekavar helyi hatások tekintetében. Arra utalok, hogy csak bizonyos meteorológiai feltételek esetén szabadna ezt is alkalmazni, mert különben egyszerűen nem esik az eső nagyobb térségeket érintve, kisebb területen viszont özönvíz szerű esőket okoz. Tavaly a rekordnak számító, szám szerinti 54 zivataros nap ellenére a mérőhelyem, és tágabb környezete alig kapott csapadékot. Az eddigi biztosnak vélt szituációk, amelyek eddig szinte 100 % is eséllyel zàport zivatart okoztak, tavaly már nagy számban száraz zivatarokat eredményeztek. Még ennyi száraz zivatart nem észleltem. Megfigyelésem, tapasztalatom a zivatarok kialakulását illetően a következők. Idő előtt hatalmas üllőket növesztettek a felhők, mintha nem alakultak volna ki benne a nagyobb jégszemek, a rengeteg kondenzmagvazás miatt. A kürtőhatás ezeket az elaprózott jégcsírákat kis területen a nagy labilitás hatására tovább emelte, plussz még nagy területről óriási hőt vont el az egycellás konvekció, elvágva a további zivatarok energia utánpótlását. Leesni nem tud a jég a kis tömege miatt, ami a multi cellák kialakulásához elengedhetetlen lenne. A nagy területen borultságot okozó üllő, szintén elvágja a hőutánpótlást, amely ugyancsak megakadályozza a multi cellás konvekciót, Nem tudom mikor vesztenénk többet, egy minimális veszteséggel együtt kellene élni , vagy pedig a helyi hatások befolyásolásával megfosztani olyan területeket az esőtől ahol egyébként a kondenzmagvazás nélkül is esne. Nagyvonalakban ennyit. Vagy ez csak véletlen? Egyéb észrevételt, tapasztalatot szívesen meghallgatok.
Konvektív eseményekből több adatik nyáron, az a baj a felhőszakadások nem hasznosulnak, pláne a csontkemény földeken. Áztató esős nyár sem mostanság volt. Az idei se gondolom, hogy az lesz, de ez csak tényleg a tendencia miatt írom, hogy forró, száraz, aszályos nyarak, olykor szélsőségesen kevés, máskor szélsőségesen sok csapadékkal.
Persze, hogy irónia. A legjobban annak örülnék, ha elkezdene esni, és 4 nap alatt lehullana 100 - 120 mm áztató eső, akár széllel, 5°C fokkal, csak esne már, tojva a Húsvétra is..
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat