Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ez azért van, mert bent melegebb van, mint ott, ahol melegebb van a kintinél.
Alá illetve fölé minek? Mihez képest? A benti a falon egy digitálishoz képest ami egy asztalon/polcon/szekrényen van? Az udvaron lévõ hol van? Illetve mihez képest mér alá? Sok a kérdés, de szerintem senki sem tud segíteni, ameddig ezeket meg nem válaszolod. 
És miért van az, hogy a sima benti fali hõmérõm a lakásban fölé az udvaron pedig alámér?
Nem véletlenül húz el hó felett a harmatpont: Link 
Persze nem egy pillanat alatt csapódik le a hófelszínre a pára, kell hozzá egy kis idõ, ezért tud átmenetileg létrejönni a köd. Viszont ha már megvan a köd, akkor még gyorsabban mehet lefelé a harmatpont, hiszen a tereptárgyakra is megindul az erõs kicsapódás dér vagy zúzmara formájában, ami még több párát "vesz ki" a levegõbõl.
Persze nem egy pillanat alatt csapódik le a hófelszínre a pára, kell hozzá egy kis idõ, ezért tud átmenetileg létrejönni a köd. Viszont ha már megvan a köd, akkor még gyorsabban mehet lefelé a harmatpont, hiszen a tereptárgyakra is megindul az erõs kicsapódás dér vagy zúzmara formájában, ami még több párát "vesz ki" a levegõbõl.
Pl. akkor tud nagyon elhúzni a harmatpont, amikor hó van.
Gyakori, hogy eláll a havazás délután, és naplemente után a friss hófelszín felett a fokozott kisugárzás miatt mint a villám elindul lefelé a hõmérséklet, pikk-pakk eléri a harmatpontot, és beáll a köd. Néha az az érzésem ilyen esetben, hogy annyira gyorsan zuhan a hõmérséklet, hogy a harmatpont "nem tudja követni". Aztán itt stagnál kicsit, a harmatpont újra elkezd húzni lefele, megszûnik a köd, és a hõmérséklet is akkor kezd el újra süllyedni.
Gyakori, hogy eláll a havazás délután, és naplemente után a friss hófelszín felett a fokozott kisugárzás miatt mint a villám elindul lefelé a hõmérséklet, pikk-pakk eléri a harmatpontot, és beáll a köd. Néha az az érzésem ilyen esetben, hogy annyira gyorsan zuhan a hõmérséklet, hogy a harmatpont "nem tudja követni". Aztán itt stagnál kicsit, a harmatpont újra elkezd húzni lefele, megszûnik a köd, és a hõmérséklet is akkor kezd el újra süllyedni.
Köszi, pont erre voltam kíváncsi: "Persze a Td is változhat az éjszaka folyamán" Szóval ezért van az, hogy most csak 0 fok körül van Nyíradony fölött a Td de szerintem mégis lesz reggelre legalább -2 fok, mert éjszaka fog változni.
Harmatpont: Link
Minél szárazabb a levegõ, annál nagyobb a léghõmérséklet és harmatpont közötti különbség (harmatpont-deficit). A száraz levegõ sokkal jobban le tud hûlni, mint a nedves. Ha a léghõmérséklet a harmatpontig csökken, akkor a levegõben lévõ nedvesség kicsapódik és köd keletkezik.
Példa:
Nedves levegõ: 15 fokról indulunk neki az éjszakának, 10 fok a harmatpont. Éjszaka a kisugárzás hatására hûl a levegõ, ám amikor eléri a 10 fokot, beáll a köd és innentõl kezdve stagnál a T2m.
Száraz levegõ: 15 fokról indulunk, de csak 0 fok a harmatpont. Ekkor a levegõ egészen 1-2 fokig le tud hûlni, anélkül hogy köd képzõdne.
Persze a Td is változhat az éjszaka folyamán, a lényeg a T2m és Td közötti különbség, azaz tulajdonképpen a levegõ nedvességtartalma.
Minél szárazabb a levegõ, annál nagyobb a léghõmérséklet és harmatpont közötti különbség (harmatpont-deficit). A száraz levegõ sokkal jobban le tud hûlni, mint a nedves. Ha a léghõmérséklet a harmatpontig csökken, akkor a levegõben lévõ nedvesség kicsapódik és köd keletkezik.
Példa:
Nedves levegõ: 15 fokról indulunk neki az éjszakának, 10 fok a harmatpont. Éjszaka a kisugárzás hatására hûl a levegõ, ám amikor eléri a 10 fokot, beáll a köd és innentõl kezdve stagnál a T2m.
Száraz levegõ: 15 fokról indulunk, de csak 0 fok a harmatpont. Ekkor a levegõ egészen 1-2 fokig le tud hûlni, anélkül hogy köd képzõdne.
Persze a Td is változhat az éjszaka folyamán, a lényeg a T2m és Td közötti különbség, azaz tulajdonképpen a levegõ nedvességtartalma.
Hali! Mi az oka annak, hogy mikor a hõmérséklet csökkenésérõl illetve a Tmin-rõl van szó mindig a harmatpontot hozzátok fel? Milyen összefüggés van a kettõ között? Egy példán keresztül bemutatná nekem valaki? 
Ezaaaaz! Eltûnt a linkem a kedvencekbõl, csak a gépen lévõ letöltöttekbõl dolgozhattam és nem tudtam így segíteni a múltkor atbage2-nek, hiába kerestem. Remélem õ is olvassa.
Eltûnt a linkem a kedvencekbõl, csak a gépen lévõ letöltöttekbõl dolgozhattam és nem tudtam így segíteni a múltkor atbage2-nek, hiába kerestem. Remélem õ is olvassa. 
Jelen! :-) Régebben még "Excelezésébe" is belekezdtem, de embertelen mennyiségû adat... Bár talán van rá program, de sokszor van elcsúszás a táblázatokban illetve más egyéb hibák.
Link
Csak gyõzd letölteni õket... De biztatásként elárulom, hogy már legalább két embernek sikerült (Nanovich és jómagam).
Csak gyõzd letölteni õket... De biztatásként elárulom, hogy már legalább két embernek sikerült (Nanovich és jómagam).
Köszönöm a segítségedet! Ezek szerint továbbra is gyengélkedik.
Szia! A fórumban nekem egy ilyen linket ajánlottak, folyamatosan frissül, különbözõ idõskálán: Link
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67420 - 2011-09-28 23:18:54)
Napfolttevékenységrõl mit lehet tudni, mennyire aktív mostanság, hol lehet ezt megnézni? Elõre is köszi!
Napfolttevékenységrõl mit lehet tudni, mennyire aktív mostanság, hol lehet ezt megnézni? Elõre is köszi!
Keresgéltem neten nagyobb idõtávra visszanyúló "napi jelentéseket",de csak az Eumetes kb 11 éves adatsort találtam. Met.hu-n 5-6 év a nyilvános,Freemeteo nekem elég ziláltnak tûnik,esetleg tudtok még más variációkat?
A barometrikus magasságformulából kifejezhetõ a magasság, de az soha nem lesz pontos, mert nem ismered az egyéb állapothatározókat. Az említett formula pl egyenlõ hõmérsékletû légoszlopra szól, nincs benne szó a az egyéb légalkotók parciális nyomásáról stb Vannak erre jó kis képletek, de egyszerûbb, ha megnézel egy szonda felszállást, vagy egy analízist
Van arra valami módszer, hogy a légnyomás függvényében kiszámítsuk pl. a 850 hPa-s szint magasságát?!
Hirtelen ez jutott eszembe:Link
Néhány évre visszamenõleg hónapokra is meglehet nézni.
Néhány évre visszamenõleg hónapokra is meglehet nézni.
Köszönöm szépen a segítséget Neked is, valamint Nanovich*-nak is!
Vagyis amennyi ideig marad ez a helyzet annál erõsebb lehet fent a hidegmag vagy tévedek?
Sziasztok! Ez a helyzet ami most fennál az idõjárásban az a mi telünk szempontjából még jó lehet nem? Mert így Északon a hidegmag eléggé meg tud erõsödni. Bár ha ez az Ac-s idõ akkor is így maradna akkor nem sokat éreznénk belõle. De ha mégse, akkor egy Skandináv anticiklon jó lenne számunkra egy hideg télhez? Szóval inkább azt kérdezem, hogy a mostan idõjárási helyzetet nézve minek kellene megváltozni és milyen irányba, hogy egy jó télre legyen esélyünk. Illetve télen a hidegmagnak hol kell elhelyezkedni ahhoz hogy jó legyen a Skandináv Ac. a hideg leforgatásához? Ha hülyeségeket kérdeztem akkor sajnálom, eléggé amatõr vagyok. De legalább kijavítotok.
Ha hülyeségeket kérdeztem akkor sajnálom, eléggé amatõr vagyok. De legalább kijavítotok. 
Olyan kérdésem lenne,hogy 2008,2009,2010-es hõmérsékleti,csapadék,jégesõs szélsõségeket hol találok? OMSZ archívum?
Köszönöm elõre is
Köszönöm elõre is
Szia!
Legjobban szerintem akkor jársz, ha ellátogatsz az OMSZ meteorológiai szakkönyvtárába, amely kedd-csütörtök között 9-14 óráig tart nyitva. A biztonság kedvéért érdemes lehet odatelefonálni, mert idõnként a könyvtáros hölgy távolléte miatt zárva találni az ajtót.
A Lõrinciben mért adatokat 2 helyen keresheted:
1871-tõl egészen 1989-ig megjelent az OMSZ által végzett meteorológiai megfigyelések havi és évi átnézeteit tartalmazó meteorológiai évkönyv sorozat. Éghajlati adatokat (havi közepek) a kiadvány III. kötetében találsz. Az évkönyvek rendszertelen jeleggel közölnek állomástörténeti információkat is, a földrajzi koordináta adatok mellett 1-2 soros szöveg utalhat a mûszerezettség változására vagy a mérõhely költözésére.
Az 1930-as évektõl egészen 1995-ig évjárattól függõen 30-150db állomás havi átnézeteit közli az Idõjárási Havijelentés Magyarországról c. sorozat.
Legjobban szerintem akkor jársz, ha ellátogatsz az OMSZ meteorológiai szakkönyvtárába, amely kedd-csütörtök között 9-14 óráig tart nyitva. A biztonság kedvéért érdemes lehet odatelefonálni, mert idõnként a könyvtáros hölgy távolléte miatt zárva találni az ajtót.
A Lõrinciben mért adatokat 2 helyen keresheted:
1871-tõl egészen 1989-ig megjelent az OMSZ által végzett meteorológiai megfigyelések havi és évi átnézeteit tartalmazó meteorológiai évkönyv sorozat. Éghajlati adatokat (havi közepek) a kiadvány III. kötetében találsz. Az évkönyvek rendszertelen jeleggel közölnek állomástörténeti információkat is, a földrajzi koordináta adatok mellett 1-2 soros szöveg utalhat a mûszerezettség változására vagy a mérõhely költözésére.
Az 1930-as évektõl egészen 1995-ig évjárattól függõen 30-150db állomás havi átnézeteit közli az Idõjárási Havijelentés Magyarországról c. sorozat.
Metforeva'-val így is gondoltuk ezt Köszönjük a választ! De az OMSZ olvasatában is így van?
Köszönjük a választ! De az OMSZ olvasatában is így van?
Szia!
Állomástörténettel nem tudok szolgálni, azonban napijelentéseim vannak a kérdéses idõszakról (sõt, korábbtól is), benne Lõrinci adataival.
Állomástörténettel nem tudok szolgálni, azonban napijelentéseim vannak a kérdéses idõszakról (sõt, korábbtól is), benne Lõrinci adataival.
Sziasztok!
Néhány régebbi cikkben (http://www.heol.hu/heves/kozelet/hohullam-helyett-lehules-megdolhet-a-hidegrekord-161906 és Link feltûnt, hogy a 70-es, 80-as években (esetleg korábban is) mûködött OMSZ állomás itt, Lõrinciben.
Kérdésem a következõ: hol tudnék ez iránt érdeklõdni (állomástörténet, esetleg adatok)?
Egy decemberi tudományos diákköri konferenciához lenne rá szükségem, ahol esetleg ezt is fel tudnám használni.
Ha valaki tudna ebben segíteni, azt elõre is nagyon köszönöm!
Néhány régebbi cikkben (http://www.heol.hu/heves/kozelet/hohullam-helyett-lehules-megdolhet-a-hidegrekord-161906 és Link feltûnt, hogy a 70-es, 80-as években (esetleg korábban is) mûködött OMSZ állomás itt, Lõrinciben.
Kérdésem a következõ: hol tudnék ez iránt érdeklõdni (állomástörténet, esetleg adatok)?
Egy decemberi tudományos diákköri konferenciához lenne rá szükségem, ahol esetleg ezt is fel tudnám használni.
Ha valaki tudna ebben segíteni, azt elõre is nagyon köszönöm!
Országos csapadékátlag az én olvasatomban, szimplán ennyi: az állomások által mért csapadékösszeg osztva az állomások számával. 
Köszönöm!
Én arra gondoltam, amikor azt mondják, hogy Magyarországon 839mm volt az éves csapadékmennyiség (tavaly valami ilyesmi volt), akkor az hogyan jön ki? Ejjj, a felügyelõ úr nem nagyon akar ide átjönni
Én arra gondoltam, amikor azt mondják, hogy Magyarországon 839mm volt az éves csapadékmennyiség (tavaly valami ilyesmi volt), akkor az hogyan jön ki? Ejjj, a felügyelõ úr nem nagyon akar ide átjönni
Sziasztok! az lenne a kérdésem,hogy az OMSZ radarnak az archívuma nyilvános-e és,ha igen hol? Elõre is köszönöm a választ...
Szerintem ez az utóbbi években alakulhatott át. Egy pár éve már rendelkezésre áll a MISH rendszer, amivel sûrû rácsponthálózatra interpolálják a csapadékmérõ állomások adatait. Pl. az idei augusztus havi csapadéka MISH-sel interpolálva: Link
(ebben még csak kevés állomást vettek figyelmebe, természetesen ahhoz, hogy ez elég jó legyen, minél több állomást figyelembe kell venni, de a havi adatok nagyobb része csak késõbb érkezik be...)
Ha meg a Magyarországon belüli összes rácspontra meg van a csapadékösszeg (legyen az napi, havi, éves, vagy akármi), akkor az összes rácsponti érték számtani átlagával egész jó országos átlag képezhetõ. Mindenesetre sokkal jobb, mint ha egyszerûen a mérõállomások adatait átlagolnánk ki, ami által azokat a területeket, ahol nagyobb az állomássûrûség nagyobb súllyal vennénk figyelembe a kelleténél, míg a kis állomássûrûségû területeket kisebb súllyal, mint kellene.
De még többféle közelítés lehetséges az egyszerû "állomási adatok átlagolása" módszer helyett, amivel területi csapadék átlagot lehet számítani, kérdés melyik a "hivatalos" jelenleg.... Vki bennfentesebb?
(ebben még csak kevés állomást vettek figyelmebe, természetesen ahhoz, hogy ez elég jó legyen, minél több állomást figyelembe kell venni, de a havi adatok nagyobb része csak késõbb érkezik be...)
Ha meg a Magyarországon belüli összes rácspontra meg van a csapadékösszeg (legyen az napi, havi, éves, vagy akármi), akkor az összes rácsponti érték számtani átlagával egész jó országos átlag képezhetõ. Mindenesetre sokkal jobb, mint ha egyszerûen a mérõállomások adatait átlagolnánk ki, ami által azokat a területeket, ahol nagyobb az állomássûrûség nagyobb súllyal vennénk figyelembe a kelleténél, míg a kis állomássûrûségû területeket kisebb súllyal, mint kellene.
De még többféle közelítés lehetséges az egyszerû "állomási adatok átlagolása" módszer helyett, amivel területi csapadék átlagot lehet számítani, kérdés melyik a "hivatalos" jelenleg.... Vki bennfentesebb?
Igen, egy melegfront hatása az ominózus felhõzet. Csapadékot csak a ciklonközpont közelében adott a front, az viszont messze van, az észak-atlanti régióban.
Hali! A Tiszántúli felhõs idõ azért lehet mert majdnem belóg az országba egy melegfront?
Ezt az Ausztriai frontvonal analysisrõl vettem.
Ezt az Ausztriai frontvonal analysisrõl vettem.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67374 - 2011-09-09 18:31:14)
Itt van egy kis szösszenet Európa éghajlatáról, ebben megtalálod az "izlandi minimum" jelentését: Link
Itt van egy kis szösszenet Európa éghajlatáról, ebben megtalálod az "izlandi minimum" jelentését: Link
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67368 - 2011-09-09 11:11:14)
Mi határozza meg a hideg magok elhelyezkedését? Ahol a legnagyobb a hófelhalmozódás, ott a legkiterjedtebb a hideg mag? Mi az az "izlandi minimum" ? Bocsánat a tudatlanságomért, tanulni szeretnék itt.
[kérlek, vedd fel a helyesírást is a szakok közé, ha nem nagy kérés. taki]
Mi határozza meg a hideg magok elhelyezkedését? Ahol a legnagyobb a hófelhalmozódás, ott a legkiterjedtebb a hideg mag? Mi az az "izlandi minimum" ? Bocsánat a tudatlanságomért, tanulni szeretnék itt.
[kérlek, vedd fel a helyesírást is a szakok közé, ha nem nagy kérés. taki]
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat