Meteorológiai társalgó

Esett néhány mm eső, a szárazságot nem számolta föl, de legalább a port elmosta, lengedez egy kis szél is, tehát a levegőminőség sokkal jobb lett, mint még tegnap is volt  Hidegebb van, mint reggel, alig 8 fok van a reggeli 10+ után. Ez már kellemesen hűs

Ahh, most kicsit megnyugodtam. Már majdnem kezdtem elhinni a többieknek, hogy ez az időjárás november elején nem normális, de hála Istennek mostmár tudom, hogy nem kell kellemetlenül éreznem magam, hogy ez nekem tetszik. 

20 fok feletti tmaxok helyett 15 fok és sok eső: azonnal aláírnám! Link

Egyébként az erős déli áramlás november első dekádjában nagyon gyakori, ez tulajdonképp klimatikus szingularitás. Agrometeorológiai könyvemben  az áll, hogy ilyenkor "utoljára tér vissza a vénasszonyok nyara egy szerény változatban".
Erre az időszakra évtizedek távlatában elég jó rálátásom van a kis/nagy lányom halloween-bulijai miatt. Bizony, sokszor voltak garázda déli szelek, kifejezetten langyos idők ilyentájt. Előfordult, hogy az üdítő italokat szokásomtól eltérően nem tarthattam kint a kerti asztalon, mert a 20 fokban langyosak lettek volna  -be kellett zsúfolnom a sok dobozt és flakont a hűtőbe. Egyszer lehet, veszem magamnak a fáradságot, és kigyűjtöm az elmúlt negyedszázad november eleji déliszeles epizódjait.
A modellösszkép szerint a melegáramlás mélyre zuhanó légnyomással párosulhat, tehát aligha lesz zavartalanul napos, meleg idő. Csapadékesélyek is vannak, bár az eső gyakorisága, mennyisége ilyen helyzetben nagyon bizonytalan.

Végre úgy néz ki az NHH, ahogy ilyenkor kell.
Link
T.akt 3,3 C fok, 91-es párával.
Ha Joe bácsi összeáramlás jóslata holnapra bejön, még a szilárd csapi is meglehet.
Ez esetben résen leszek a hegylábon

Hát... szerintem szervezd az utat az alopkba. Én is azt teszem. Mert én normális télre nem számítok. A gyerekek meg szeretnének egy jót szánkózni..uram bocsá én is 

Amint azt számtalanszor leírtam, engem a száraz hideg nemhogy nem érdekel, de még csak nem is szeretem.
Sok havat szeretnék, most már elég sok okból. Az meg 2013 március óta nem volt ahol éppen laktam.

Ez kb olyan mint ha te Budapesthez tartoznál s a kettőt egy kalap alatt.., de vegulis mindegy.
A lényege az egésznek hogy az országos csapadekeloszlás, térben és időben egyre hektikusabb, s mennyiségileg is inkább csökkenő mint növekvő tendenciát mutat. Ahol meg jelentős csapadékhoz vannak szokva, mint térségem, meginkább fájó ennek hiánya. 

Most akkor a hőkontraszt növekedése miatt lesz a zonalitás vagy a zonalitás miatt növekszik a hőkontraszt, mert te mindkettőt leírtad?
Illetve sajnos én még a 2010-es évek elején készült irodalomból tanultam a meteorológiát, de látom azóta már vannak új szakmai eredmények, ezért azt kicsit kifejthetnéd nekem részletesen te mint hozzáértő, hogy a növekvő hőkontraszt önmagában hogyan növeli a nyomásgradienst, és a Coriolis-erő hogyan teszi zonálissá az áramlásokat.

De van!
Farkasfa egykor önálló község, 1983. óta Szentgotthárd része.
Ne a múltban éljünk, hanem a jelenben.
A többi mondandódhoz érdemben nem tudok hozzászólni. 
Max. annyit, hogy amit írtál, az elhelyezkedésből adódó hibahatár max. 10 %-ot tehet ki, de inkább kevesebbet. 
Szóval ha igaz, amit írsz, akkor a 463 mm-nél szűk 50 mm-el lehet több az eddigi éves csapadék. Sokat nem oszt, nem szoroz ilyen alacsony mennyiségnél. 

Én nagyon megértem a télfan-ok elkeseredését mostanában, hiszen évek óta tömegével jönnek pozitív hőanomáliás hónapok. Én magam is nemritkán gondolok arra, hogy te jó ég, milyen tél lesz ebből így az idén?
Érdemes azért hideg fejjel végiglapozgatni az elmúlt évtized téli "termését". A kép  összességében korántsem katasztrofális. 2011 január például kifejezetten jó, téli időt hozott. Egy év múlva ismét egy "nagy hal", 2012 februárja jött. Ez életem legdurvább szibériai hideghulláma volt a kevéssel -10 fok alatti maximum-hőmérsékletekkel. Egy -20 -as mini is befutott akkor, ami a Kisalföldön nem gyakori dolog. A következő nagyvadra se sokat kellett várni: 2013 március 14-15. És már a január vége, a február is jó havas volt, legalábbis nyugaton.
2013-mal enyhetél-széria kezdődött ugyan, de hamar megérkezett 2017 január. Ilyen azonális, folytonosan fagyos időszakot keveset pipáltam életemben. Ha karácsony körül nagyobb hó esett volna, az kitartott volna legalább február elejéig. A valamivel több, mint egy hónapos hóborítottság itt felénk maximálisnak tekinthető, a "boldog" 70-es, 80-as években se nagyon fordult elő ennél hosszabb (és olyan hosszú is csak hébe-hóba). 2018 februárja, különösen annak legvége ismét meghozta a vegytiszta Szibériát. Na, akkor miről beszélünk? Miért lenne 0 odds idén is egy ilyenre?
Bár egyelőre én is egy enyhébb, legfeljebb átlagos télre gondolok, de lehet még meglepetés is.

" Viszont ez így, ha jól adok össze, akkor azt jelenti, hogy az északi féltekén a meridionális hőkontraszt csökken, amiből nekem inkább egy
egyre zonálisabb képnek kellene következni, közben meg mindenhonnan az
jön, hogy egyre meridionálisabb".

Máshogy látom ezt a dolgot. Azért rázós a féltekei hőkontraszt/áramlási muszter gondolatmenete, mert egy nagy légkörfizikai paradoxont tartalmaz. Ugyanis a növekvő hőkontraszt a nyomásgradiens megnövelése révén felgyorsítja az áramlásokat, de ezeket a Coriolis-erő mindjárt "el is gáncsolja", zonálissá teszi. Ezért a hőkontraszt megnövekedése ahelyett, hogy a hőkiegyenlítődés felé hatna, egy ideig még rá is tesz pár lapáttal az észak-déli hőkülönbségre. Mindaddig, míg a gyors áramlás és a megnövekedett hőgradiens meg nem szüli a stabil örvényeket, azaz a ciklonokat. Tulajdonképp ezek a folyamatok képezik a Namias-ciklus lényegét. A minimális hőkontraszt éppen a meridionális fázis végén áll be, a zonális fázis már a hőkontraszt növekedését, adott esetben hatalmasra növését hozza.
Nézzük, mi van akkor, ha a hőkontraszt eleve nagy (hideg sarkvidék, és/vagy meleg szubtrópus  -most az első verzióval számoljunk). Ekkor gyorsak a zonális áramlások, sokáig akadályozzák a leszakadást. Mikor az végre mégis bekövetkezik, nagyon masszív lesz. A hőkicserélődés végeztével viszont gyorsan regenerálódik a sarki hideg, elég hamar ismét zonális időszak indul.
Ha ellenben  kicsi a hőkontraszt (mert pl. nem olyan hideg a sarkvidék), akkor a zonális áramlűsok lassúak, emiatt gyakran, könnyen leszakad a kicsi hideg. De mivel a hidegraktár visszaépülése vontatott, ezért a ciklus sokáig vesztegel a meridionális fázis végi anticiklonális, illetve bárikusan jellegtelen szakban. A végeredmény: lassú, behullámzó poláris jet, látszólag ritka zonalitás.

13.7°C,Szeged-külterület.   Ez, eddig 2.5 fok poz.anomália (1951-2018 közötti október havi átlag 11.2°C).

Több mint 3 hete már, hogy a Mátrában megláthattuk a szezon első hópelyheit, holnap viszont újra esély - igaz, nem túl nagy - kínálkozik téli csapadékra magasabb hegyeinkben.

Egy peremhullám hatására egyrészt Ny, ÉNy felől esőzés kezdődik a déli időszakban, emellett pedig a Nógrád--Dél-Dunántúl sávban összeáramlási zóna alakul ki, mely mentén záporok képződhetnek.

A magasban fölöttünk húzódó hideg légtömeg ugyanakkor eléggé határeset kategória, hegyvidéki havazás szempontjából is akkor lenne az igazi, ha még 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű lenne.

Ezzel együtt is az Alpokalja és a Dunántúli-khg. legmagasabb kiemelkedésein, valamint a Magas-Börzsönyben nem zárható ki némi látványhavazás. Megmaradásra egyelőre nem igazán számíthatunk.

Kinél hogyan áll a hónap átlaghőmérsékletben?

Ez a farkasfai állomás aminek gyakorlatban semmi köze Szentgotthárdhoz, de ez a kisebbik tényező. Az állomás helye olyan földrajzi ponton van, ahol a csapadék hátoldalként kevésbé hullik ki. Összehasonlítva pl Felsőszölnökkel jelentős különbség van, szinte mindig, ma is. Ezt az állomást anno katonai radar miatt tették oda, ahova, a térség időjárás általánosságait ab. nem tükrözi, sem csapadék, sem hőmérsékletek terén. 

Gyakorlatilag ma van az első klasszikus őszi nap. Borult égbolt, gyenge eső, 9 fok.  Legalább is én idén érzetre most tapasztalatom először az évszakot. 

Így van, az adatok száraz, gépies elemzése nem feltétlen adja vissza a szárazság fokát.
A csapadék mennyiségén túl fontos a napos időszakok, meleg időszakok hossza és száma, a lehulló csapadék formája, a levegő átlagos páratartalma, szeles idő van-e vagy szélcsendes?!
A csendes áztató eső jobban hasznosul, mint a felhőszakadás, illetve utóbbi foltszerűsége, egyenletlen eloszlása miatt a pontszerű mérések adott helyre nem adnak biztos információt, mivel 2-3 km távolságban egy-egy hónap csapadéka 60-80 mm-rel is eltérhet.
Jó példa erre, hogy 2014-ben az éves átlaghőmérséklet a legmagasabb volt addig a mérések kezdete óta, mégis sokfelé alig vagy nem érett meg a szőlő, borzalmasan rossz évjárat lett.
Az addig mért legmelegebb évben ez elég jó bizonyítéka annak, hogy az adatok nem feltétlen adják vissza a valóságot, pláne ha talajról, természetről, növényekről beszélünk.

Ööö.. Térségemben is körülbelül ezt az értéket tartom ideálisnak. Ha már az idealizmus útjára tévedtünk, nagyrészt a vegetációs időszakban kérem, ideális  eloszlasban.. 

Tegnap volt időm átböngészni az OMSZ éghajlat adatsorait Budapestre vonatkozóan. Elsősorban az 1990 utáni adatokat néztem, különös tekintettel a csapadék éves eloszlására, valamint az aszályos periódusokra. Itt a legszárazabb év 1997 volt (~325 mm) viszont abban az évben pont áprilistól júliusig volt normális mennyiségű havi csapadék, a mezgaz számára legkritikusabb időszakban, ráadásul a csapadék eloszlása is egyenletesnek volt mondható. Így (és a gyerekkori emlékeim alapján is) nem tűnt különösebben aszályos évnek a rekordminimum ellenére sem.

Ellenben 2000 vagy 2003 különösen aszályos jellegű volt (az emlékeim szerint is) 2000-ben pl. egész nyáron ~40 mm csapadék hullott. 2003-ban pedig az első félév csapadéka ~130 mm volt de még augusztus végén is 200 mm körül állt az évi összeg. Azaz ha az aszály a mezgaz számára legkritikusabb időszakban jön, akkor lesz "emlékezetes" egy-egy év a szárazság szempontjából.

Más: Az lehet, hogy a XVI. kerület éves összege 385 mm-en áll eddig? Ugyanis én ennyit mértem (néha elutaztam 1-1 hétre és csak egyszerű csapimérőm van ) .

"Az északi féltekén a meridionális hőkontraszt csökken, amiből nekem inkább egy egyre zonálisabb képnek kellene következni"
Valami olyasmit olvastam régen (de lehet, hogy nem emlékszem pontosan), hogy a nagy hőkontraszt miatt erősebb az északi ciklontevékenység, ergo a nyugati muszter, azaz a zonalitás is.
Itt elsősorban az észak-atlanti ciklonokat lehet érteni, meg talán a sarkvidékieket, gondolom.
Simán lehet, hogy hülyeség, de ez ugrott be.

AO: Link
NAO: Link

Hát, én így elsőre semmi szabályszerűséget, tendenciózus változást nem látok. Van egy-két érdekes időszak, amikor úgymond "rezsim" uralkodott, de így hirtelen ennyi.

---------------------------------

Ha jól tudom, az Arktisz jóval erősebben melegszik, mint más részei a bolygónak, de tegyük fel, hogy a mérsékelt/szubtrópusi öv is kicsit. Viszont ez így, ha jól adok össze, akkor azt jelenti, hogy az északi féltekén a meridionális hőkontraszt csökken, amiből nekem inkább egy egyre zonálisabb képnek kellene következni, közben meg mindenhonnan az jön, hogy egyre meridionálisabb. Persze erre vonatkozó hiteles statot még nem láttam, utánajárni meg lusta vagyok.

Bennem még a nyári időszámítás ´ketyegˇ - fél évig + ÁFA: Naponta hétközben 5.45-kor kelek, ma pedig 4.45-kor. Előtte pedig este 9-kor mentem aludni   Hiába, még csak 3. napja van téli időszámítás...

"Tagadnék", typo.

Joe: hát reméljük.
Az ilyen novemberi hőgutáknak meg kell hogy legyen a "böjtje", mert ha a meleg fel tud szaladni valahonnan, akkor a hideg is le fog... csak ha óriási pechünk van, akkor éppen pont nem ide, többszörre sem.
Tavaly mákunk volt, ugyan az igazi hidegek keletebbre szakadtak le a DNy-i ac peremén, de a peremciklonok pont úgy jöttek, hogy nálunk még éppen hó tudott esni, igaz nem olyan sok, mint nyugatabbra. A sógorok meg belefulladtak, ugye

Zivi: ezen nekem meg különösen az Izland fölé benyúló kis AC-csáp tetszik. Ha a grönlandi AC Izlandra is rá tud telepedni, az ritkán rossz hír a télkedvelőknek

Plusz ECM: Link

Bazsa: "Mert hogy nyugaton nem, az tuti. Október 3-ától ugyan valóban száraz idő volt, de a szeptember 2-ától október 2-áig tartó időszakban azért sokfelé lejött a szeptemberi átlag (50-80 mm)." Ez az állítás, amiből egyébként következik, hogy az októberi csapadék így is, úgy is hiányzik, állt szemben azzal, hogy "A komplett őszi csapadék elmaradt." (október 28-án, azaz mától már tél van). Gotthárdon amúgy 52 mm volt az az 1 hónapos időszak, úgyhogy nem állítottam semmi valótlant. Akkor éves, pláne kétéves szintről még szó sem volt, de azon állítások valóságtartalmát nem is cáfoltam, amikor előjöttek. Na mindegy, én ezt nem ragozom tovább.

Szentgotthárd 463 mm okt. 27-ig az OMSZ napijelentés szerint.
Pont tegnap este adogattam össze. 
Nem is értettem hirtelen tegnap, hogy a Te méréseidet miért hasonlítottad a szentgotthárdi mérésekhez, ami jóval kevesebb, mint nálad! 

Nagy a szórás, de mintha felfelé ívelne a skandi nyomás pályája. Link

Lásd amúgy GEM op. is. Link

Nem tudtál aludni?

Ez a fajta átcsapódás novemberben nem is olyan ritka. Tipikus meridionális cucc.
Most is néz ki némi fantázia a makrofelállásokban: Link
Létezik már olyan tanulmány, ami az AO/NAO jellemző értékeinek hosszabb távú változását vizsgálja az utóbbi 10-15 évre vonatkozóan?
A klímaváltozás (direkt nem írok globális felmelegést, dacára a statisztikáknak.... nem azért mert bármit tagadnák, hanem mert szerintem ez az adekvát"abb" elnevezés) és a zonalitás/meridionalitás arányának összefüggésének kérdése érdekes lehet. 

Ez azért kicsit túlzó, a szombathelyi 30 éves átlag 596 mm, az Őrség - Vend-vidék 700-800 mm között van, a Kőszegi-hegység van csak 800-900 mm között.
Link
Link

Most is hasonló forgatókönyvben bízom, sőt erre is tippelnék! Első körben legalább a hegyeinkben legyen ilyen szép havas, téli táj november végén, december elején.

Egyébként a tegnapi, péntekre vonatkozó hűtés után (amit tart) most a vasárnapot vitte lejjebb az ECM. Lett is durva különbség a 2 nagy között.

Nagyon várom a közeledő csapadékzónát, felénk is szükség lenne minél több esőre. Az idén eddig 437,5 mm hullott méréseim szerint a kertemben,  ( pl. február :6 mm, március : 5mm, október eddig 13 mm )  Érdekes módon mégsem mondhatnám, hogy nagyon aszályos volt az év, mert amikor már nagyon kellett, mindig esett valamennyi, ami kicsit helyre tette a növényzetet. Májusban esett 122 mm, ami a tavaszi szárazságot megszüntette, aztán június: 62mm, július:48,5mm, augusztus:47,5mm,szept:51mm.  Minden frontból kaptunk egy keveset, kimaradtunk az özönvizekből, a viharokból , elég jellegtelen volt eddig az év.

Szegény délnyugati - nyugati határvidék! Tényleg legendás gombászerdők vannak főleg az őrségben. Felénk a szokásos (Bükk), itt max néhány évente alakul ki komoly vargányaszezon októberben. Vagy túl hideg van, vagy túl száraz az idő, illetve reménytelenül kiszáradt a talaj, ugye itt nincs "októberi másodmaximum" sem a csapadékban. Ha északi - keleti szél  fúj az már ilyenkor sokszor túl hideg, száraz , ha nyugati - déli, az hajlamos ködöt status-t produkálni, azért hűvös az idő. ízletes vargánya, ami a hideget kifejezetten igényli, és ilyenkor lenne, itt eleve ritka, mert nem igazán vannak erősebben savanyú talajok.  Van potypinka (gyűrűs tuskógomba), pacsuli pereszke fajok, őzláb, laska, és miegymás, tehát szinte kizárólag csak avarbontó, farontó gombafajok. 
Nos, ez nem sirankozás akart lenni, pazar vargányás június, és augusztus eleje volt e térségben. 

Az Alpokalján 750-1000mm lenne az éves ideális.

Tavaly novemberben, 2 héttel a rekordmeleg után.

Szerk: erre akartam reagálni Dzsekinek 
Link

Én ezt kicsit máshogy gondolom. Ha megnézted a modelleken azt a térképet, ami a mellékfutások közötti szórás nagyságát mutatja az időtáv növelésével, akkor fixen biztos lehetsz abban, hogy az elsőként az Izlandi minimum környéken vagy a poláris jet környezetében növekszik meg leghamarabb. Ettől függetlenül egy teljes klasszikus zonalitás bizonytalansága tényleg alacsony, viszont ilyennel már jó régen találkoztunk. Abban meg egyáltalán nem hiszek, hogy az előttünk álló helyzetet biztosabban jelezték volna előre a modellek csak azért, mert a mi környékünkre ez épp enyhülés hoz. Mit szóljanak most erre Nyugat-Európában? Ami nem horizontális, hanem vertikális megosztottságot hoz a kontinensünkön, azt nem hívnám zonális áramlásnak.

Szerintem sokkal inkább onnan fúj a szél, hogy azok a ceremóniamesterek, akik a távolban mindig precízen kiszúrják a hideg szélsőségek 0,001%-os esélyét is és napi 20 modellfutás alapján 62 db/nap hozzászólással lökik ezt... Amiatt lehet azt érezni, hogy a lehülés biztos ide fog érni. Most érdekes módon csend van ebből a szempontból.

Persze az sem segít be, hogy valóban elég sok az átlagtól jóval melegebb időszak, ami mérőben szokatlan még a 10 évvel ezelőtti helyzetekhez képest is, aki már kicsit idősebb, annak meg vannak a beidegződéseik, hogy mikor milyen időjárásnak vagy hőmérsékletnek kell lenni normális esetben. 

A tavalyi nagyon enyhe és száraz ősz november közepén ért  véget.
Link
Jelenleg úgy néz ki, hogy legalább eddig az idén is kihúzza.
Ezt leírva gondoltam bele, hogy innentől ( november közepétől) számolva pedig egy bő hónap múlva már a téli napfordulónál járunk...

15 csepp eddig, meg az aszfalt sem nedves.   Az DV óriási 1-es. Egyetlen értékelhető zivatar volt egész évben. De rendes eső is csak májusban. 3 hónapja aszály. meleg és szél annál több. Ritka pocsék szezon volt. Pár éve 987, aztán 870 mm volt. De meg tavaly is 702 mm volt, most ez is álomnak tűnik. Most a környék jó ha 400-500 körül van. 

Jobban belegondolva a végén az AC-s rész máris kamu, hiszen az azori AC-t is elég jól fogják a modellek, oszt ott még annyi szárazföld sincs, mint a briteknél.

Szóval megint oda jutottam vissza, hogy azt tudják megfogni jobban, ami az általános légkörzésbe jobban belepasszol.

Végre megérkezett az eső is. 7 fok,szélcsend,és csapadék. Minél több jön annál jobb. Remélhetőleg november csapadék terén elkezdi pótolni az elmúlt hónapok ínségét.

Azért szeptember közepi tmaxokra még én sem számítottam november elején... eddig.

2002 novemberében is voltak 23-24 fokok, talán nem is a hónap elején.
Most mondjuk 1 a végtelenhez az odds egy 2003 január-február megismétlődésére.
És ez végtelenül elszomorító.

A bulvársajtónak tökéletes futások rendesen kimúltak, melyet az a szakma ki is aknázott rendesen az e heti havas esélyekről. Gyakorlatilag annyi történt, hogy néhány napra normalizálódott a helyzet hőmérséklet szempontjából, sőt még kicsit be is figyel átlag alá. Próbált az október szépíteni az újabb késő nyári, rekord meleg időszak előtt, de kb. egy olyan focimeccs jut erről eszembe, ahol 16:0 állásnál a vesztésre álló csapat rúg egy szépítő gólt, azt is büntetőből és üres kapura. Egyszerűen nem látom esélyét térségemben a jelentős csapadéknak. Szeptember első hétvégéjén volt az utolsó helyzet, és a szárazság mellé szél és az átlagosnál 10-14 fokkal melegebb idő társul végeláthatatlan időtávlatban. 

Annyiban mindenképp igazat adok neked, hogy felétek nagyobb a szárazság, így az én adataim torzítanak. Rádócot azért elég rendesen telibe kapták a zivatarok nyáron, így ott 627 mm az éves csapi idén eddig (még a tegnapi nélkül), ami időarányosan teljesen jó, és a május 140, a június 123, a július 92 mm-rel zárt, emlékszem, akkor akkor még öntözni sem kellett annyira intenzíven, csak augusztustól. Viszont körülöttünk 100-200 mm-rel alacsonyabb éves összegek vannak, pl. már Ják is csak 513 mm, Kőszeg 553 mm, Söpte 425 mm, csak amiket így hirtelen láttam az itteni adatbázisban, és hasonló lehet az Őrség térsége is.

Attól függ honnan nézzük, úgyhogy nem mondom, hogy nincs igazad, hiszen az adatok magukért beszélnek. Viszont tavaly itt Kecskeméten minden idők legsúlyosabb aszályos periódusát éltük. Már a nyár eleji bárikus mocsarat is kiblicceltük érdemi csapadék nélkül, majd jött az augusztusi 1 hónapos hőhullám, mikor esély sem volt már rá. Június 9-12 és július 27. Ezeken a napokon kaptunk heves zivatart 2018-ban, ami produkált egy-egy kiadós öntözést, szinte felhőszakadást. Ugye tudjuk, hogy ez utóbbi rosszabbul hasznosul. Ami pedig jött utána az szinte csapadékmentes időszak volt, talán ott szeptember elején szenvedtünk össze 10-20 mm-t még a záporokból, és szeptember 22-én az "évszakváltó" hidegfrontkor egy keveset.
Idén nem sorolom mennyi csapadékot kaptunk, igaz jó része heves zápor, zivatar, felhőszakadás volt, ám a nyár nagy részében nem alakult ki tartós aszály térségemben, eleinte a Kisalföld és a Jászságban uralkodott olyan helyzet, ami már jelentős, itt-ott súlyos aszálynak volt betudható. Végül pedig a szokásos Délkelet-Alföld is csatlakozott. Ami most az októberi hónapot illeti az tény, hogy fokozódó aszállyal telt, úgyhogy a tavalyi után végül csak kifogtunk egy megint kritikus októbert, bár szeptember sem volt az a nagyon csapadékos fajta.

Egy szó, mint száz, ha azt nézzük az elmúlt években nem nagyon volt olyan, hogy vagy a szárazság, míg máskor az özönvíz ne okozott volna gondot. Gondolok itt 2012 rekord aszályos nyarára pl. majd 2014 kifejezetten esős nyarára, mikor a magyar monszun idejét éltük. A mérleg egyensúlya a mai szélsőségekkel teli világban nemigen fog beállni, vagy ez az oldal erősödik vagy az. Lehet jövő nyáron megint monszunos nyarat fogunk ki, de az is lehet, hogy egy újabb veszedelmesen aszályos, forró nyár elé nézünk 2020-ban. Ilyen távlatból nemhogy a nyarat, még az idei telet se lehet megfogni, így feltételezni bármit lehet. 2002/2003 tele igen csapadékos, hírhedt hóviharairól emlékezetes, majd ne feledd 2003 nyara száraz, aszályos, tartós hőhullámokkal spékeltre sikerült. Igaz, pont abból az évből való a 2003. október 23-24-i havazás.

Hogy még egy emléket írjak 2017. október 29-én érkezett a Nárcisz orkán, 6 megyére piros figyelmeztetés volt kiadva a várható szélvihar miatt. Kora délután zivatart,. apró szemű jégesőt okozott Kecskeméten a front előtt vonuló záporos zóna, amit 90-95 km/h-át elérő kifutószél kísért első hullámban. Délután 5 órakor érkezett a második hullám, 100-120 km/h szélrohamokat mértem, az OMSZ 113 km/h, én 122 km/h maximumot . Ez pedig rekord, ugyanis ilyen erős széllökést még nem regisztráltam Kecskeméten, se előtte, se utána. Sajnos rengeteg kár keletkezett, sok fát döntött ki és épületeket is megrongált az orkán. Másnap reggel a pusztítás nyomai olyanok voltak, mintha éjjel valami háború zajlott volna. Konténerek felborítva, jelzőtábla kidőlve vagy elhajolva, szemét tönkelege az utcákon, kidőlt vagy letört fák, redőnyök maradványa.

Én is szeptember vége óta várom a faültetések miatt a csapadékos időt, a baj az, hogy tavaly ősszel sem lehetett biztonsággal a teljesen hasonló körülmények miatt, illetve tavasszal a február eleje - április vége közötti, gyakorlatilag csapadékmentes, meleg időszakban sem. 

Engedelmetekkel én is beszállnék az eszmecserébe, ugyanis még 3-4 nappal ezelőtt tényleg ´double impact´-ra, azaz kétlépcsős lehűlésre voksolt a modellek egy része, azaz a mostani első hullám után (amely rendre be is jött) egy újabb peremciklon képződött volna, amely leszakította volna a hideget a Mediterráneumba, és végső poénként egy mediciklonos havazás mutatkozott legalább a Dunántúl egy részén. Ez a bizonyos peremhullám/peremciklon végülis tényleg létrejön, csak jóval nyugatabbra: 
Link
ez gyorsan kimélyül és hatalmas méreteket ölt:
Link
168 óra felett pedig orbitális melegadvekcióba torkollna a folyamat, alighanem újabb melegrekordokkal: 
Link 
Mindenesetre a korábbi modellfutások egy részéhez képest ez egy 180 fokos fordulat lenne.

Nem semmi, persze tényleg messze van még, de a tartós délies áramlás megteszi a hatását és így ködre sincs esély... A vége májusban is elmenne...

Nem kell ezt túlgondolni. 1 héten túl bármikor fordulhatnak a modellek, de láttunk már ennél jóval szűkebb időtávon is hatalmas buktákat.

A következő kérdésre ("de a meleget mindig jobban megfogják") pedig szerintem az a magyarázat, hogy nem a meleget fogják meg könnyebben, hanem a nyugatias irányítást. Mivel ez nálunk az esetek többségében az átlagnál melegebb idővel jár, ezért tűnhet úgy, hogy az jobban megy nekik. Ebbe beleértendő a déli blocking is, ami egyfajta átmenet a zonális és hideg blockingos helyzetek között, hiszen bár ennél is van blokkoló AC (keleten), de ciklontevékenység is tőlünk nyugatra. Meg egyébként is szerintem a szárazföldi AC-t is könnyebb leírni a modelleknek, mint mondjuk egy féltengeri brit AC-t.

De én sem értek hozzá, csak ötletelek.