Időjárási visszatekintő

"ÚJ CSAPADÉK VILÁGCSÚCS
Madagaszkártól keletre az Indiai-óceánban található a Franciaországhoz tartozó Réunion-sziget, amely eddig is híres volt csapadékrekordjairól. A Gamede nevet viselõ trópusi ciklon ez év február 24. és 28. között tartósan a sziget közelében vesztegelt. Ez idô alatt a legnagyobb 24 órás csapadék 1625 mm volt a Commerson kráter közelében. Ez ugyan a hivatalos világrekord (1825 mm) alatt volt, ám a négy napos összeg (4869 mm) már alaposan meghaladta a korábbi csúcsot (3551 mm). Tíz nap alatt összesen 5512 mm esett le e helyen. Összehasonlításul, nálunk, pl. Kecskeméten tíz év alatt jön össze ennyi csapadék.
Weather, 2007. május
Ambrózy Pál"
Ezt is Légkör-nek ebben a számában találtam!

A légkör legújabb száma igen érdekes témát elemez!
Ciklonpályák a földközi tenger térségében! (A dunántúliaknak kötelezõ olvasmány! DD)
Link

46. (múlt) hét átlag hõmérséklete: 2,0 °C. Átlag min: 0,5 °C, átlag max: 4,0 °C. Csapadék: 30,3 mm
Legmelegebb nap: 13-a kedd (3,2 °C), leghûvösebb: 17-e szombat (0,9 °C), legtöbb csapadék: 14-e szerda (18 mm).

2004-ben ezen a napon zivik, viharos szél sõt jégesõk voltak az országban. Izzott is az észlelési napló.

Köszi a linkeket, a wetter archivot már sokszor sasoltam, a német archivról nem tudtam.

Ez a ciklon nem sok csapadékot adott 1.2mm

5,7 mm összesen a 2 mediciklon eredménye itt esõben.
Hát finoman szólva is kiábrándító.
Valahogy ezek után azt sem bánnám ha egész télen nem lenne több belõlük.

Nagyon jó svadasz, köszi a linkeket.

Sajnos az omszos adatokkal kapcsiban nem vagyok illetékes.

Viszont van a wetterzentrálén egy nagyon jó kis weboldal:
Link
Itt 1880-tól lehet nézegetni a rekonstruált légnyomási mezõket napra vetítve.
Itt pedig a hõrmérsékleti és más meteorológiai paramétereket lehet megnézni Németországra 1876-ig visszamenõleg.
Link

1963.01.15:
Link

És még egy kép a végére:
Link

Azon a Szilveszteren Velemben voltam, ott csak hó esett, de Siófokon valóban ónos esõ volt. Az is igaz, hogy néhányszor esõ és ónos esõ is volt a tél folyamán, de azért elfogadnám minden évben azt a telet.

Köszönjük, izzani fog a Neutran fordító progi.(így jár aki hadilábon áll az angollal DD). Örülnénk minél több magyarországi adatnak is. Az egrit nem tudjátok közre bocsájtani (mint pl. a B.P-i, és debreceni 100 éves adatsorokat)? Egerben már még a papok is irkálták az idõjárás adatait! Örülnénk minél több adatnak, lehessen búvárkodni.

Ha jól tudom, akkor a hazai hóvastagság csúcs 151 cm - (Kõszeg-Stájerhátak).
1970. március 8-ra Galyatetõn 150 cm-es, Kékesen 147 cm-es hó halmozódott föl. Ezek nem OMSZ állomáson mért adatok, hanem az akkori VITUKI-s hálózat mérési eredményei. A Bükkben ekkor 125 cm körüli hóréteg volt.
1 m feletti hóvastagság volt még 1963-ban és 1986-ban is.
A Dunántúlon Nagykanizsán is van szép 122 cm-es érték, de nem tudom melyik évben.
A legutóbb 1999-ben a Zemplén északi részén a Lászlótanya térségébõl volt - nem hivatalos forrásból - 110-120 cm-es hótakaróról tudomásom.
Egyébként nagy valószínûséggel a Dunántúlon, a Kõszegi-hg-ben és a Bakonyban, illetve Észak-Magyarországon a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és a Zemplén 700-800 m feletti térségeiben az elmúlt 100-120 évben 8-10 olyan alkalom is lehetett, amikor 1 m feletti hótakaró alakult ki.
A "relativitásról" pedig csak egy kis történet: Itt Miskolc mellett Ómassán (450-550 m magasságban van a falu) 2003. február elején a 75 cm-es hóban gyönyörködve az egyik helyi idõsebb embernek megjegyeztem, hogy milyen hatalmas hó van! Erre Õ azt felelte, hogy majd akkor lesz nagy hó, ha a lovak szügyéig ér - mert hát régebben milyen nagy havak is voltak....

A régen mekkora telek voltakhoz :
Azt hiszem 1963, 1947-es évek teleit nem kell bemuatnom. Inkább itt van néhány hivatalos és nem hiavatalos oldal tele infoval arról, hogyan mi is történt:
Met Office oldalon egy casestudy 1947-rõl és 1963-ról:
Link
1963-ról egy elég terjedelmes és érdekes fórum:
Link
1963-Wikipedia:
Link
Meteorológiai infok, szinoptikus térképek, hõmérséklet 1963-ról
Link
Képek:
Link
Hírek 1963-as hideg télrõl a Guardian-ban:
Link
1946-47-es tél:
Link
és egy angol oldal mindennel 1947-rõl:
Link


Ezen a fórumon pl azt is meg lehet tudni, hogy 1709-es - valószínûleg az elmúlt fél évezred - legkeményebb hideg telek egyike - amely Európát súlytottak - milyen hõmérsékleteket hozott Párizsban. A feljegyzések szerint egyik januári napon a -20 °C-ot is elérte a hõmérõ higanyszála.
Link

Egy érdkes makroszinoptikus helyezt:
Link

Egy jó kép:
Link
az oldal ahol van:
Link

Itt a 14 cm - bõl 7 cm maradt mostanra és még mindig olvad+ szitál az esõ, de szép volt ez a havazás.

Ja, és hozzáteszem: igaz ritkán, de esõ is esett, meg ónos esõ is. Újév hajnalán pl. olyan jégpáncél volt a városban, hogy még a taxisok se közlekedtek.

Jó sok nedvességet szívott fel ez a mediterrán ciklon a földközi tengerbõl.Itt tegnap este óra 21mm csapadék hullott,bár nehéz volt rendesen lemérni mivel az összes csapimérõmet reggelre vagy 15cm-es hótakaró fedte be :-)

A 21mm-bõl 18mm tegnap, 3mm pedig ma esett.

A csapadék 100%-ban szilárd halmazállapotú volt.

Reggel mért hóvastagság: 15-20cm közötti volt,átlagosan 17cm.
Most 10-15cm lehet még nagyjából.

Na ez kielégítõ válasz volt, magyarul a szélsõségek játszanak közre. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy akkor is voltak szélsõségek melegebb és hidegebb idõszakok. Ennek ellenére tapasztalható felmelegedés is van, de ez már nem ebbe a fórumba való.

Hosszú évtizedek alatt sokféle idõ elõfordulhat. Fenntartással kell kezelni a "régen milyen nagy telek voltak" lózungot, mert statisztikailag bizonyított, hogy éppenúgy voltak akkor is enyhe, mint hideg telek. Hatalmas havazások élnek a köztudatban, olyanok is ami szinte felfoghatatlan mennyiségre enged következtetni, de a "2 méteres havakra" minden bizonnyal a szél jócskán rásegített. 41"-rõl találtam debreceni 70 cm hótakarós adatot, illetve egyéb helyen nagy vadpusztulást ebbõl az évbõl az elképesztõ havak miatt. A 29"-es tél január -februárjában a dunántúlon síkvidéken is elõfordult méter körüli hótakaró. Az országos rekord 140 cm, kõszeg hegység (hótakaró), de a bükk fennsíkon sem ritka a tél végére egy méter körülire hízott, akkorra nagyon komoly vízmennyiséget magába foglaló hó. Május végi havazáson én nem akadok fel, közhely amikor mondják: "a kisliba hóba fürdött". 1918-ban az északi országrészben hótakaró alakult ki hideg idõ mellett junius elején.

Szerintem egyébként mesei eszközöket is belecsempészett, még 5-6 éve mesélte, azóta már nincs köztünk szegény, de 14 évesen kikerekedett szemmel hallgattam énis, ahogy a kitartóan nagy havazásokról beszélt..., két méteres havakról. Igaz ahol õ lakott Felsõnyárádon érdekes domborzati viszonyok mellett. De a május végi havazásokon teljesen felakadtam.

Az viszont igaz hogy egyszer régen nyáron egy heves zivatarban hó is esett (azt hiszem az Alföldön), ezt olvastam egy könyvben.
Hát ez is érdekes lehetett, ha igaz
Azt meg hogy mi volt akkor én nem tudom, ez van õk így emlékeznek.
Nekem is sok érdekes történetet meséltek.

Én régen nagymamámtól olyat is hallottam, hogy május végén esett hó. Na mondom jólvan

Én mamám meg mindig azt mondja hogy ezek a telek nem telek..., mert régen olyan volt hogy novemberben vagy decemberben leesett a hó és el se olvadt februárig. Meg amikor a járdáról eldobálták a havat a szomszéd házát alig lehetett látni. Azt nem tudom hogy mennyire emlékszik jól, de nekem ez szinte elképzelhetetlen.

Anyum elmondása szerint "62-·63-as tél is jó volt...

Pontosan így volt. Rengeteg hó, nagy hideg nélkül. Többször esett 20 cm-nél nagyobb hó. Ritka szép tél volt, jó rá visszaemlékezni!

1995-96 tele majdnem ugyanígy kezdõdött. Gyönyörû napos október, néha csípõs hajnalokkal, aztán november közepén havazás. Utána kb. egy hónapig szünet, nemritkán 10-13 fokos csúcsokkal. Aztán december 13.-a körül elkezdett havazni, ami kis túlzással hetente megismétlõdött egészen március végéig. Ez persze nem jelent semmit a jövõre nézve, csak jó emlékezni rá. Amúgy nem volt különösebben zord tél, -12, -13 foknál nem nagyon volt hidegebb, viszont eszméletlen mennyiségû hó esett az évszak folyamán, elég jól elosztva.

Hát megúsztuk a ködöt, nade 8,8 fok van. Szerencse, hogy nincs ettõl melegebb 850hPa-n

A T850, és a megelõzõ helyzet sejteti, hogy nálunk (ÉK) sem a délkeletrõl behúzott meleg ízetlenkedett! D

Nekem ez a 64 jan. 4-i makroszinoptikus helyzet(Izland,ÉK-Európa és a Balkán felett ciklon,középen a Német-l.-alföld feletti középponttal AC,nálunk keleties áramlás) kísértetiesen hasonlít a maihoz.Esik is a Dunántúlon rendesen ma egész nap a hó...

Hát, ti itt bizonygatjátok nekem, hogy milyen jó a mediterrán ciklon... sok sok példával okfejtéssel, amit elfogadok, de én erre rákontrázok! Összeírom nektek azokat a mediterrán ciklonokat, amikbõl szívás volt! Mindenki emlékezetében csak a jó marad meg, ami RENDKÍVÜLI. Egy átlagos mediterrán ciklonban viszont nincs semmi rendkívüli a bizonytalanságon kívül.

Hát azt vedd, mint komoly hiányosságot, amibõl majd kinõsz!D
Mint emlitem viszonyítási alapokhoz hasonlítom az akkori hóvihart..
Kegyetlen.. Letérdepelne minden a mai sérülékeny komfortos világunkban.
Egyébként borsod északkeleti, és szabolcs északi részén helyenként 70 centis hó hullott,(1999 feb.) ami a hóvihar mellett valóban nehezen múlható felül. Felénk akkoriban "csak" 40-50 centi esett

Még a 1999-es mediciklont is felülmúlta? Az én idõs rokonaim visszaemlékezésére nem sokat adok, szerintem hajlamosak a túlzásokra! "Bezzeg régen így... régen úgy!"

Megnéztem az éghajlati naplótápán január végén jegyeztem fel a legmagasabb havat egész télen egy bitang erõs hózápor után, 6 cm-t.Most már megdõl ez a rekord az idén novemberben...

1964 Januárjában olyan havazás(ok) és hóvihar volt felénk, ami azóta sem. Erre persze én nem emlékezhetek, de úgy vélem valamelyest sikerülhet rekonstruálni az eseményeket. Unokatesóm ekkor született (1964 01. 18.), idõsebb rokonaim egybehangzó állítása szerint katasztrofális állapotok alakultak ki január elsõ felében.
- "Két méterre nem lehetett látni úgy tombolt a hóvihar"
- "A laposok mind tele voltak hóval"
(itt elmondom, általam is jól ismert helyek, viszonyítási pontok, szinte elképzelhetetlen mértékben be voltak hordva hóval, a 87"-es, és a 99"-es hóvihar messze elmaradnak az akkori viszonyokhoz.)
Egyértelmû , hogy az évet sem lehet eltéveszteni! Az erõgépeken kívûl más aligha közlekedhetett. Az unokatesóm anyukáját egyszerûen lovasszánnal tudták bevinni a szülészetre, Mezõcsátra. Nagy helyismeretre volt szükség, hiszen szinte minden mélyedést, lapost átrajzolt, betemetett a hóvihar. Na de milyen légköri események vezethettek egy ilyen helyzet kialakulásához?! Erre próbálok választ találni!
Kiadós havazásokat hoz(hat)ott a december is:
Link
Link
Link
Link
Link
Az igencsak mediciklonos december közepét, tartós anticiklon követte. És hoppá! Itt a hóvihar! Valószínûleg már komoly hótakaróra pakolt még rá, viharos szél mellett.

Link
Link
Link
Link
Ez a ciklon hozhatott még komoly havazést térségünkbe, érdekes módon délnyugat felé mozdult el, közelünkban mélyült, és csak dél olaszország térségében telítõdött. Kevés már (legalábbis számomra) az adat amibõl megnyugtatóan rekonstruálni lehet, de maga a hóvihar, hatalmas mennyiségû hó mellett tény. (Kérem a meglátásotokat, szivesen veszem ha valaki ki tudja egészíteni az adatokat, és ha az elemzésben segíteni tud.)
A hóvihar "csúcstartó" egyébként az 1941-es tél. Akkor mozdulni nem lehetett, a házakat szinte betemette a hó. Van még emlékezet egy 50"-es évek beli márciusi hóviharról, ami kegyetlen nagy volt, illetve az 1970-es év is kiemelkedõt produkált nagy hófúvásával.

Hm, ez jó..., de nincs különösebb kapcsolat... vagy van?

A 2005-2006-os tél nagyon bosszantó volt. Ha csak 50-100 kilométerrel keletebbre robognak el a mediciklonok az ország nagy részén nagy havakat hoznak, Így keletre esõt hoztak. Több ciklon is így viselkedett. A koronát az évre az rakta fel, amikor délután így prognosztizált az OMSZ: "sokfelé várható jelentõs havazás, hófúvás"... Erre keleten csak jelentéktelen hó hullott, nyugatot megpakolta egy harmincassal. A várakozással ellentétben csak a kárpátok, dél Lengyel térségben kanyarodott fel az aktív csapadék. Ez már februárban volt, az addigi sok cumi után. A dunántúlon még ezen kívûl is volt nagy havazás abban a hónapban.
Ti jegyeztétek ezen eseményeket, az én figyelmemet akkoriban elkerülte még ez az oldal. (remélem az évet nem keverem!)

A zivatarlesen fórumból jellege okán idemásolva, pontosítva:

#60290. - Snowhunter

"... A Dunántúlon statisztikusan is bizonyíthatón több hó esik, ám keleten az a kevesebb tovább megmarad.
A Dunántúlon a több délnyugaton, a kevesebb északnyugaton esik, ám elõbbiben többször, több idõjárási helyzetben, utóbbiban kevesebbszer, de több.
Keleten, északon többször és több esik, mint délen, és tovább megmarad.
Az ország középsõ része ennek átlaga.

Ezek általánosságban értendõk, ezek fontos szegmense a mediterrán ciklon, melyek bizony legtöbb havat dny-on rakják le, itt is Dk a legrosszabb helyzetben lévõ.
A tartósság ügyében az ék-nél többször többet kapó ény-on hamarabb eltûnik, mint ék-en, ahol a legtovább megmaradhat.
A keveredési zónák esetén kb. egyenlõ arányt képviselnek a dunántúlra hideg, ék-re melegadvekciót szállítók (1), a majd mindenhová havat adók (2), ill. csak a délen havat adó (3) típusok.
Ezekben vannak afféle (több éves) ciklusok, utóbbi 20 év ömlesztve:
A 90-es évek közepéig vegyesen voltak, 90-es évek közepén az 1-es volt meghatározó, a 90-es évek végétõl évtizedünk közepéig a 2-es (különösen 1998-99 és 2002-2003 tele), azóta újból az 1-es gyakoribb."

Itt annyival jobb a hóhelyzet, hogy legalább esett, de megmaradó még nem volt.Tavaly télen se...

És még vannak olyan helyek ahol a November nem hozta meg az elsõ havat!

Eddig szapultam a tavalyi telet, szezonkezdetet, de innentõl kezdve azt mondom, hogy az ideihez képest az maga az álom volt.
Sokan mondták, hogy még egyszer nem lehet olyan tél, mint a tavalyi. Én óvatosságra intettem mindenkit az ilyen kijelentéseknél. Tény, hogy még csak november van, de ez eddig minden képzeletet alul múl. És az is tény, hogy az ország 90 %-án jobban állnak, mint tavaly. Kár, hogy mi abba a 10 %-ba esünk bele, de abba nagyon. Sokkal gyászosabb itt a helyzet, mint egy éve és a kilátások...

Nálam 2 fokkal melegebb a hónap,ennyit tesz a domborzat.Viszont az eddig egyedülálló,hogy 3 nap kivételével minden nap esett,Cseszneken 80,Pápán 50 mm felé közelítek.Egy nagyon csapadékos õszt fogunk zárni,kevéssel átlag alatti T-vel -ha a jövõ heti langymeleg be nem jön...

Épp ma reggel nézegettem az elmúlt napokban a gépem által rögzített adatokat. Azért az nem gyenge, hogy november 18-át írunk, és már 2 olyan nappal büszkélkedhetek (nov. 16 és 17.), amikor egyetlen pillanatra nem volt a hõmérséklet 0 fok fölött. 16-án -1,2 fok volt a maximum, 17-én -0,5. Az eddigi havi átlagom is csak mindössze 3,4 fok. Nem rossz, nem?

45,7mm eme hónap. Még ködös nap mindig nem volt az õszön, viszont a mai volt a 10. nap hogy volt néhány hópihe a hulló csapadékban.

Mivel most is esik az esõ, így a hónap eddigi 18 napjából 16 csapadékos nap eddig!

Lássuk mi volt 5 éve ilyenkor, a 2002-2003-as nagy tél elõtt

"flyzoli Gyõr (Gyõr-M.-S.)

2002-11-15 16:09:00 21,6 °C


Gatyarohasztó meleg."

A bõven 10 fok fölötti Tmax-ok egészen Nov 28-ig (!) kitartottak. Magyarul: egy, akár két hetes November végi igen enyhe periódus alatt sem "eszi meg a kutya" a telet

A tegnapi metnet túra egy képsorozata megtekinthetõ a találkozók fórumban, Nola esti hozzászólásában közölt linken.

Az utóbbi napok télies idõjárása az addig teljesen átlagos novembert kissé átlag alá vitte,viszont a csapadék megugrott,már elértük az átlagot és még hol a vége ?Cseszneken már kimagasló a csapadék:68,7 mm és 245 m-en még ma is bõ 11 cm havat mértem és ma téli nap volt egész nap kicsivel 0 alatti T-vel.

Én is voltam ma az Ötpóba miskolci gyalogtúrán "hivalatból", és készült ma is pár kép.

Link
Link
Link
Link

Az utolsó képen egész jól kivehetõ a hideg légpárna megülése a völgyben. A képek Miskolc-Tapolca kõfejtõjének csúcsánál a Nagy-Kõ Mázsa mentén készültek.

Ma egész szépen látszódott a délrõl lassan felkúszó felhõzet határa.
A T emelkedése ennek következtében meg is állt elég hamar (12 óra körül), és így holnap még a látványt csodálhatjuk.

Egyébként tegnap délelõtt még 2,5mm havazásban leérkezett, így ciklon összesen 9,4mm-t adott, ez még kicsivel több is mint az elõzetes várakozásom.
Maga a ciklon eme környéken a várakozásnak megfelelõen nem a halmazállapot miatt (a 9,4mm majd 70%-a hó volt) nem okozott síkon megmaradó havat, hanem a nüanszokon múló hõmérsékleti rétegzõdés miatt.
A havi összeg már 38,1mm.

Ui: A mai idõjárás már a hidegpárna lehetõségét mutatta, a jövõ hétren se sok napsütáés lesz itt északkeleten.

Szép képek Gábor, jó túra lehetett.
A párommal (idõhiány miatt) csak Lillafüredig mentünk fel, íme két kép:
Link
Link

Mi a szálló környékén 6-7cm-t mértünk (ld. az egyik kép).

Jó volt átmenni a "hóharáron", jó volt átmenni egy másik évszakba.

Ma csináltunk a Bükkben egy laza Jávorkút (700 m tszf.) - Csipkéskút (800 m tszf.) túrát. Elkerülendõ a nagy tömeget nem Bánkútra mentünk, de így sem kellett csalódnunk a hómennyiséget illetõen.

Hóvastagságok: Miskolc-Majláth 1-3 cm; Lillafüred 4-5 cm; Létrástetõ (600 m tszf.) 10-12 cm; Jávorkút 18-20 cm; Csipkéskút 23-25 cm.

Képek Csipkéskútról:
Link
Link
Link (háttérben a 945 m tszf. lévõ NATO radar - ami ellen senki sem tilakozott...)