Időjárási visszatekintő

-13 fok lett a T min ma reggel BP-tõl nyugatra Felcsúton!
Sopron -5, afenevigyeel, becsapott a hõtérkép!
Kapuvár és Pápa -2!

És a Sokorói dombságról lévén szó, a tied is...

Egyébként ez volt az eddigi leghidegebb reggel itt, ezen az õszön.

Köszi Peti a válszt!

Biza ám, nagyon jó téma, sokat segít az elõrejelzésben is, ha tudjuk ezeket a dolgokat
Egy valami kimaradt az amúgy korrekt sorolásból, mégpedig az, hogy a DK-i szél leginkább a Kis-Alföldön tud fújni és átkeverni, de leginkább Sopronban, azért ott volt a legenyhébb ha jól láttam, mert DK-K-i szél fújt, és meg tudta mozgatni a levegõt arrafelé, nem állt le totál, ha DNY-i szél fújt volna, akkor Sopronban is nagyon hideg lett volna, mert az nem bírja onnan kipiszkálni, és le tud állni...
Továbbvive a témát, ha ez egy magasabb páratartalmú levegõvel zajlik, és a magasbani enyhülés miatt beáll a köd, akkor Sopronban szakadt volna fel egyedül az országban....míg DNY-i szél esetén ott állt volna be a köd....

Szóhoz sem jutok!
/Petõfi utca, hegy (vagyis a domb) tetején!/
Valószínû, hogy itt jobban fújt a szél és ezért nem hûlt le annyira.

A hideg levegõ nyugalomba jutott, és még inverzió sincs (alacsony a páratartalom és a harmatpont), ilyen helyzetben a völgyekben, síkságokon sokkal erõteljesebb lehet(!) a lehûlés. Jó példa erre ma a Duna-Tisza köze É-i részének vagy a részben hóborította észak-dunántúli kis medencék (pl. Zsámbéki) mai minimumai. Te dombok között/domboldalban mérsz, ilyen helyzetben nem meglepõ a viszonylag magas Tmin. Pér pedig a Duna-teraszszigethegyek déli lábánál, egy hosszanti teknõben fekszik.

Palui: errõl van szó, a dombok között jobban mozog a levegõ, az erõs lehûléshez pedig szélcsend szükséges. Hozzád jobban lefolyhatott a hideg. 10-15, 5-6km nem távolság ilyenkor, sokszor 100-200m is meghökkentõ különbségeket mutathat. Floo kedvenc témája.

Na és akkor mit szólsz ahhoz, hogy itt pedig -4,1°C volt a Tmin? pedig köztünk max 5-6 km lehet. Biztos lefolyt ide a hegyrõl a hideg
pontosan melyik részen laksz? azt tudom, hogy fent a "hegyen" de kb merre, és milyen magasságon?

Igen, jól mondod!
Amíg az ország sok pontján -5 és -10°C között volt a Tmin, addig nálam -2,2°C /az ország egyik "legenyhébb" helye/
Az OMSZ Péren -6°C-ot mért, pedig csak kb. 15-20 km távolság van közöttünk. Hmmmm....érdekes!

Ezt nagy érdeklõdéssel várjuk. A nyolcvanas évek közepe óta én is kiélezett figyelemmel kísérem a téli idõjárást, de ilyen abszolut hótakaró nélküli télre nem emlékszem (2006/2007), és õk sem:
Budapest:Link
Debrecen:Link
(havas napok száma)http://www.met.hu/pages/climate/de/Navig/Index2.htm

A Bakonytól Ény-ra jól látszik a térképeken egy hõsziget a hómentes Kisalföldön,itt most van a leghidegebb -2,4 fokkal.Csak az a furcsa,hogy itt egész õsszel nem volt ennél hidegebb a sok hó ellenére sem.Sokan -10 fokokat mérnek,amire itt közel két éve nem volt példa emlékeim szerint.

Egy éve 15 fokkal volt melegebb, mint most.

Jelen pillanatban -9,3°c-ot mutat a hõmérõ, valószínûleg a holnapi minimum lesz az idei év legalacsonyabb hõmérséklete (eddig)...

Ha így megy tovább, az idén a holnapi minimum lesz a legalacsonyabb. -4,9°C most (22:41). Az idei legalacsanyobb hõmérséklet -5,7°C volt január 27-én.

itt sem volt még több -4,2 foknál

Szia! Én meg sajnos már 47! A 95/96-os tél hosszú és havas volt. De az nem igaz, hogy akkor még magától értetõdött a gyakori 20 cm-es hó télen. A hetvenes-nyocvanas-kilencvenes évekbõl is lehet találni havas teleket, meg szinte teljesen hó nélkülieket is. Úgy ahogy mostanában Ezt hidd el nekem, én 1973-tól figyelem és jegyzem az idõjárást. Ha lesz egy kis idõm, összeszedem a telek havait itt Eger környékén 1973-tól.

Figyelemmel kísértem az õsz eddigi hõmérsékleteit eléggé alaposan, és a 200 méter feletti dombjainkon november 26-ig nem volt fagy, a mai reggelen is csak "-2" fokok voltak, a holnapra virradó reggel pedig szintén nem számítok a dombokon ennél hidegebbre, mert határozott légmozgás van már D-DK felõl....a fagyzug Iklódbördõce is "csak" -4 fokot produkált eddig....

Hát az az igazság, hogy arra nem emléxem, inkább a 99-es és a 2003-mas tél maradt meg a fejemben! Errõl írtam is lenntebb. Az isteni volt 95-96ban még túl kicsi voltam, hogy kellõen emlékezzek, akkoriban még a gyakori 20 cm-s hó télen szinte magától értetõdött! Még csak 19 éves vagyok.

Te emlékszel a 95-96-os Télre?Van valamilyen emléked?

"a hó most sz..ral együtt esik" LOL DDDDDD

Sziasztok:-)Én még a 20-as éveim elsõ felét taposom:-)Kiskoromban is nagyon szerettem már a telet:-)Emlékszem a 95/96-os télre az óriási élmény volt nekem:-)Az a rengeteg havazás ami akkor volt!:-)Nagy szánkózások voltak akkor:-)ugy tudom ha jok az emlékeim hogy november 4.-e körül esett Farmoson(akkor még ott laktam,ez Pest megye K-i része Nagykáta mellett)5centis hó ami sajnos néhány nap alatt elolvadtAztán sorban ami óriási élmények voltakecember 6.körül volt szintugy 5centis ho de viszonylag ez is gyorsan elolvadt aztán december 13.körül utána meg december26.-án este azt hittem a kardomba dõlök hiszen aznap este kezdett szakadni a hó,de ugye értelemszerûen akarácsony fekete lettEz a hó január10. körülig meg is maradt ami kb 10centit jelenett december27.-én állt el a havazás és kontinentális hideg következett utána.Szilveszter éjjelén aztán volt minden(hó havas nos esõ és onos jeges esõ meg jégdara,graupel zápor)de azért lejött 20 centi hóEgy szomszéd parasztbácsika akit gyermekkoromban nagyon szerettem ugy mondta a havasesõt hogy a hó most sz..rral eggyütt esik:-)
Aztán január 8.körül lepakolt 20centitAztán még január végén nem tudom pontosan de 25.körül nagy hófúvással ujra 20 centi hóAztán február 8.-9.-én is lepakolt vagy 30centit
Emléxem aznap este ugy jelentkezett be Vissy Károly hogy "Régen volt már ilyen kedves nézõim Magarország összes meteorologiai állomása egyidõben havazást jelentett"
Ez volt életem legemlékezetesebb tele...nomeg a 98-99-es Tél

Itt ugyan 2 fok volt a napi közép tegnap,de ma reggel õszi hidegrekordom megszületett:-2 fok.Ha nem jönne ebben a 3 napban felmelegedés,akkor akár átlag alatti is lehetne a november,mert már csak 2 tizedre van felette.

Néhány kép a tegnapi Cb-krõl:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

A mai nap statisztikája Budaörsön:

2007.11.27. Tmin -3,7°c Tmax 3,0°c Napi középhõmérséklet: -0,4°c (a sokévi átlagtól kb. 2 fokkal marad el) Reggel mért hóréteg: 2cm

Pontosan egy éve: Budapest-Lõrincen Tmin 6°c, Tmax 13°c, napi közép +10°c körül...

Az igazat megvallva van némi különbség az idei és a tavalyi késõ õsz között. 2006 novemberében alig akadt néhány olyan nap, amikor a napi maximum (rosszabb esetben a napi átlaghõm.) nem haladta meg a 10°c-ot. Idén az õsz utolsó hónapjában mindössze 7 alkalommal fordult elõ 10°c feletti maximum, 10 fokot meghaladó napi átlaghõmérsékletre pedig összesen 2 alkalommal volt példa (11.03-04.)

Az idei november elõreláthatólag 1-1,5°c-kal átlag alatti értékkel zárhat

Ja, a ciklon tolta fel maga elõtt a meleg levegõt. Meg lehet, hogy langymeleg esõ esett.:-)

Tavaszias meleg lehetett 100 éve ilyenkor.

Makroszinoptikus helyzet ma: Link
És ma 100 éve: Link

Nálam eddig 530mm az évi szumma, az április horrrorát és a két nyári hónap csapadékszegényságét viseli magán az érték.

Itt Hajdúhegyen az éves mennyiség eddig 561,1 mm. A havi mennyiségek hónapról-hónapra egész mm-re kerekítve: 29, 54, 39, 8, 82, 52, 44, 95, 64, 53, 43.

Nálam meg 9,5 mm volt reggel a mérõben, így november eddig 42,6 mm.

Mai nap lemente
Link
Link

Nálam 9,4 mm volt reggel a mérõben, így november eddig 58,4mm, az éves érték pedig 576 mm.

A mai egyetlen hózáporunk így vonult el kelet-délkelet felé délután 3/4 4 körül:

Novemberben 49,5 mm-nél járunk (tegnapi csapadék: 8,6 mm).

Nálam 9,8mm volt a reggeli mérés, a havi összeg 49,3mm jelenleg.

Ide 25 mm pakolt le a front, szép teljesítmény.

Most néztem meg a csapadékmérõimet,tegnap illetve ma itt összesen 34mm esõ esett,teljesen tele voltak.

Egész éjszaka ömlött az esõ.Valamint délelõtt is esett még egy kevés+ volt egy heves graupelzápor. :-)

A talaj minden rétege már annyira telített nedvességgel hogy nem bírja már elszívni a vizet,egyre nagyobb a belvíz emiatt :-(

47. (múlt) hét átlag hõmérséklete: 4,7 °C. Átlag min: 1,9 °C, átlag max: 8,4 °C. Csapadék: 10 mm
Legmelegebb nap: 25-e vasárnap (6,6 °C), leghûvösebb: 21-e szerda (1,9 °C), legtöbb csapadék: 25-e vasárnap (9 mm).

Éves csapadékösszegben átléptük a 700mm-t, melyben a tegnapi 23mm is sokat segített!

Téli mesébe illõ volt odafenn!Remek képek!A Mecsekbe sem maradt már más, mint olvadt hófoltok és sár-sár-sár...bár közös dagasztásából hiányoltalak.

A kisjégkorszakok, és következményeik:
Link

."..A hirtelen beállt nagy hidegre enged következtetni az adat, mely szerint 1685ben egyszerre 150 ember fagyott meg Debrecenben. Az egész Európát érintõ lehûlés, a romló éghajlati viszonyok tömeges kivándorlási hullámot idéztek elõ az európai mezõgazdaság peremterületeirõl, így Skóciából is. A XVII. század derekának változékony idõjárását a század végén újabb lehûlés követte, melynek jeleként Nagy-Britannia partjai mentén megjelentek kajakjaikkal az eszkimók. Jellemzõ például, hogy befagytak a németalföldi csatornák. A modern klímatörténeti vizsgálatokban éppen a németalföldi csatornákon folyó teherszállítás szolgált alapvetõ forrásul az idõjárás változásaira. A fizetési naplók pontosan jelzik, hogy milyen korán megszûnt a hajóforgalom, mert beállt a jég csatornákban, s évrõl évre korán kezdõdött a tél. Jellemzõ, hogy a Németalföldre vitt spanyol katonákat korcsolyákkal is felszerelték.

1676 decemberében, majd 1684 februárjában a befagyott Temzén vásárokat rendeztek. Különösen hideg volt 1683-1684 tele, amikor a feljegyzések szerint a föld Angliában közel egy méter mélyen átfagyott és a Csatorna, valamint az Északi-tenger partján is 30-40 kilométer szélességben jég keletkezett...."

Jaja

Nekem szép emlékeim vannak, a délitáliai, albán, görög térség központú ciklonokkal is, sõt a mediterrán térségbe betörõ szimpla hidegfrontok által észak felé feltolt csapadékzónákkal, a térségünket elérõ, vagy csak megközelítõ melegfrontokkal, okkluziós frontokkal kapcsolatban is. Ezek általában nem a legnagyobb havazások, de okoznak kiadós havazást is. Akár hófúvást is, hiába van messze a ciklon középpont.
Végtelen a variáció!

Végülis azon kívül, hogy jól összeszedjük így hármasban a mediterrán ciklonokra vonatkozó tulajdonságokat és helyezeteket, ti inkább általánosságban én csak a nagyobb havazást okozó ciklonok makroszinpotikus helyzetérõl és kialakulásáról írogattam. Hárman azért jól kiegészítettük egymást, feleslegesnek márcsak azért sem tekintem leírásom, mert kicsit talán magamnak is bizonyítottam, hogy tulajdonképpen nem is olyan rossz ez a mediterrán ciklon, csak az esetek nagytöbbségében nem jó Azért sok olyan következtetésre jutottam, ami egy felületes vitában nem nagyon ütközik ki, csak letisztázódtak a jelentõs havazás feltételei.

Tehát az egész országot érintõ havazás elégséges feltétele a ciklonpálya kelet felé helyezõdése és elhaladása, de a keleti területeket érintõ megmaradó jelentõs mennyiségû hó tekintetében ez önmagában még kevés. Szükséges az északkelet-kelet felé elhelyezkedõ légtömegek kellõen hideg hõmérséklete is. Magyarul a legjobb, ha mindkettõ egyszerre teljesül, mert akkor jelentõs megmaradó hó lesz, ha csak a ciklonpálya szerencsés útvonalú, akkor esõ után országos havazás, majd nyugaton sok, keleten gyér mennyiségû megmaradó hó... a harmadik variáció általában pedig csak délnyugatnak-nyugatnak kedvez... és még csak errõl beszéltünk, a visszapörgõ okklúzióról még nem is említettünk felszinesen se, de majd azt is megnézem. Sõt ilyen esetekben gyakori az olyan eset, amikor a nem nyugvó északnyugati áramlás az északi-északkeleti területeken mégegyszer végigtolja a gyengülõfélben lévõ okklúzió felhõzetét okozva ezeken a területeken még plusz pár centit, ilyenkor már jórészt elég fagyos idõben.

Az EWS elõrejelzéseinek beválása a himalájára
Link

Azért arra , hogy amikor a hidegfront áramlásának irányát, és sebességét számolod, és létrejön a genezis, ezáltal kapsz egy várható ciklonpályát, még számos más dolog is történik! Mi történik körülöttünk? PL. egy magas nyomású terület mozgása, egészen pici különbségek is döntõen befolyásolják a ciklon viselkedését. Szerintem ez egy rendkívûl bonyolult dolog. Ha egy vízcseppet a karodra cseppentessz, megfigyeled hol folyik le, utána szárazra törölve a karod, ezt megismétled ugyanoda cseppentve, egészen biztos hogy nem ugyanaz az eredmény.( Az ismétlõdõ ciklon útvonalaknál nincs szárazra törlés? DDD)
Ha csak az elmúlt évek mediciklonos prognózisaira gondolok, nemtom a mosolyt letörölni a képemrõl, akkora meglepetések érték a szakembereket is, a prognózishoz képest bekövetkezõ események miatt. Hát még régebben....(egy példa 99" feb... Emlékszem Wissi Károly szavaira, hogy "ÉK-en is lehet szélerõsödés, helyenként hófúvás. A bizonytalanság egyértelmûen kihallatszott.Egy délborsodi kollégámnak mondtam is , jobb ha húzol hazafele, elkezdett élénkülni a szél... Benne volt a kialakult körülményekbe, hogy nagy cirkusz lesz.)
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a tervezett munkád felesleges lenne, de jobb ha az alaptörvényszerûségeket leszámítva messzemenõ következtetéseket nem vonsz le.

Én már csak azt nem tudom, miért nincsenek NY dunántúli mediciklon mániások? (Jó, tudom, hogy vannak...)

Így van, ld. #6915 utolsó bekezdését.
Abszolút röviden:
1.: Keletkezés, Alpokon átbukó hideg levegõ.
2.: Pályavonal (ami lehet alattunk elhúzó, vagy felkanyarodó), amit az északias áramlás és a nyomási mezõ (pl. akadályozó magasnyomású ékek) irányít.
3.: Felkanyarodó pályavonal esetén nézni kell, mibõl gazdálkodhat a ciklon, van-e elõoldalon és felett hideg levegõ, akkor jó eséllyel országos havazás, ha nem, neki kell beszívnia, ekkor nyugatról kelet felé haladva fokozatosan az esõ az úr.

Ui: Jól körbejárjuk mi ÉK-iek a témát, megerõsítgetve egymást, örülök, he-he!

Sokan egy genovai ciklont alapból megkárognak "keleten esõ lesz", pedig sok kiadós havazást köszönhetünk neki.

..Az 1999es és 2003mas esetekben bizony tõlünk keletebbre északkeletebbre is jóval nagyobb hidegek voltak...
Kulcsmondat! Ezt próbáltam a minap magyarázni egy fórumozónak. Ha tõlünk északra , és keletre hideg levegõ található (ez hál" Istennek télen gyakori), jóval kevesebb okunk van az aggodalomra, atekintetben, hogy havazás lesz keleten. A talajközeli, és a T850 es magasságig terjedõ enyhülés elmarad, illetve messze tõlünk délkeletre marad az a sáv, ahol már vegyes csapadék hullik. A mediterrán ciklon jelentõs mértékben behúzza a hideget ilyen esetben térségünk felett is, miközben a magasabb rétegekben a ciklon elõoldal enyhe nedves levegõt szállít.

Igen nem ilyen egyszerû, de a kérdés itt az, hogy egy európai makroszinoptikus helyzet elrendezõdése mennyire érinti egész Európát. Hogy érthetõbb legyek gondolok arra, hogy amikor egy AC az óceánon a brit szigetekhez közel blokkolja a nyugat-kelet áramlást, akkor milyen sajátosságok vannak Kelet-Európában. Ha minden makroszinoptikus helyzetnek megvan a maga sajátossága a kelet-délkelet európai részeken, akkor a félblocking és teljes blocking helyzeteknek is megvan a sajátossága Kelet-, Délkelet-Európában is, csak azt nem gyakran figyeljük... a keleti részeket csak egy kontinentális hidegbetörés alkalmával vizsgálgatjuk nagy szorgossággal, amúgy mindig a nyugat-északnyugat-észak hármas a lényeg.

Azért ennyire nem egyszerû Anarki, a ciklonpályára befolyásoló tényezõket elõzõ beírásomban említettem.
Néhány ciklon elemzése nem ad elég támpontot, ahhoz legalább félszáz példány kéne a hasonló általánosításhoz.
Lényeg, hogy az Alpokon átbukó hideg levegõ perdületet kapjon (azért a szög is fontos, nyugatias irány már egész kis esélyt ad).

Kiegészítve azért még azzal, hogy nézegetve ezeket a légnyomástérképeket, sajnos keresve se találtam jobb példát a mostani novemberi eseteknél, amikor olyan jól elkülönülõen jó határvonallal nyugaton havazás és keleten esõ volt. De további következtetéseket is le lehet vonni (legalábbis szerintem):

Két módon alakulhat ki mediterrán ciklon...: kialakulhat egy szimpla hidegfronttól, amikor egy messzi mondjuk Skandináv-félsziget környéki ciklon hosszan elnyúló frontja méllyíti ki a ciklont... ennek különbözõ pályái lehetnek..., nem feltétlenül csak északi, hanem egészen a nyugatiasabb északnyugati pálya sem kizáró ok, blocking és félblocking helyzetekben alakulhatnak ki. Az északnyugatias áramlás és az északi áramlás közötti különbség szerintema ciklonpályára is hatással van... miszerint az északnyugati pályán érkezõ hidegleszakadás nagyobb százalékkal méllyítki egy elég széles parabola pályán haladó, tehát inkább az ország alatt délre, majd a keleti országhatáron kívül haladó ciklonközéppontal mediterrán ciklont, az égen északias hidegleszakadások (hozzáteszem ezek hoznak több hideget télen) méllyítenek ki szûk parabola-pályán haladó ciklonokat (olyan mint a "X" négyzet koordinátarendszerben ábrázolva... ilyenkor a ciklonközéppont egészen közel a keleti határokon vagy akár az Alföldön keresztül halad)

Aztán van még a peremciklonok által kiméllyített ciklonhelyzet, ennek még utánanézek.

A ciklonpályákra vonatkozó megállapításaim nem törvényeknek szántam, de szerintem logikusak és megától értetõdöek, más ütemben érzeknek az északnyugatról érkezõ hidegek és más ütemben az északias hidegek, ennek értelmében a hõmérsékletük is teljesen más.

Szép munka!

Röviden le tudom egyszerûsíteni általánosítva a mediterrán cikonok fõbb ismérveit.
Kialakulásuk feltétele ugye az északi áramlással az Alpokon átkelõ és ott ciklonális perdületet kapó hideg levegõ.
Kialakulásuk után pályájuk jórészt a fizika törvényeit követik, ahogy víz is, a legkisebb ellenállást követve, mivel vonulásuk legjelemzõbb pályája a Balkánon keleti irányba elfutók, avagy a Kárpát-medence környékén felkanyarodók.
Az aktuális áramlási viszonyokon túl (erõs északi áramlás a pályavonal mentén garantálja nem túl felkanyarodó pályát) a magasnyomású ékek befolyásolják legjobban pályájukat, pl. 2005 decemberében jórészt a Fekete-tenger feletti erõs magasnyomás miatt kanyarodtak fel erõsen a ciklonpályák, ill. 1999-ben az erõs északi ártamlás és az azt követõ magasnyomású ék adta ki a számunkra kedvezõ pályát.

Aztán a hidegadvekció mértéke attól függ, mivel gazdálkodhat a ciklon.
Van-e hideg levegõ Közép-Európa és a Fekete-tenger felett, akkor lehet közeli ciklonpálya (a keleti határunk melett felhúzó) esetén is jórészt hó hazánkban, nélküle pedig a hátoldali áramlásában található hdieg levegõ erõsségének mértékével szívja be a hideget, nyugat-délnyugat felõl, ekkor szokás a nyugat hó, kelet esõ felállás (most novemberben).