Bioszféra

Elő kell venni a háti permetezőt, mint a roham mentősök. Stabilizálni kell a vérkeringést esti tiszta vizes és lombtrágyával. Sajnos ilyen extrém szárazságban talán ez segít. Hiába öntözöd alulról, nem tudja felvenni a tápanyagokat a kiszáradt kapillárisok. Infúzió felülről levél szinten. Jó  a  WUXAL, fertikale, csak kelát bázisú, vízben oldódó legyen. Koncetratum 0,2% 2 -3 deka/10 liter.

2 mézbogyót ültettem, az egyiket napos, a másikat árnyas helyre.
Mindkettőn volt virág, és kötöttek is. Aztán (szerintem a száraz idő miatt) nem nagyon tudtak megnőni a pici zöld gyümölcskezdemények. Idővel sorban lepotyogtak. Csak az árnyékban levőn nőtt meg és lilult be 3 darab. De ez még május 15 körül volt, tényleg baromi korán érnek!
Mire megkóstolhattam volna, lezabálta valami, alighanem madár.
Én már 3 hete csak az életbentartás miatt öntözök, most már egyedül a karvastagságú cseresznyéket nem, minden mást igen (4-5 éves alma és kajszi, a többi fa max 2 éves, sárgulnak a leveleik az öntözés mellett is )
Az elfagyott fügém új hajtása már kb. 30 centis, és veszettül nő, kapja az is vizet minden nap

Akkor lehet megint áfonyát átültetni Nekem kb. 4-szer sikerült, jelentem túlélték!
A mézbogyóid mennyire vannak napos helyen (mennyire bírják a napot?)? Én olyan árnyékos helyre tettem, hogy még locsolni sem nagyon kellett eddig, viszont még mindig zöld rajta az a 2 szem, ami megmaradt rajta.

A kert meg csak szárad. Eddig azért "harcoltam" (öntöztem), hogy jól nőjenek a tavaly ültetett gyümölcsfák, most már inkább az életben maradásért. Viszont 2 elfagyottnak hitt gránátalmacsemete múlt héten! kezdett el kihajtani

Hétvégén megint fellapoztam guglit szárazság miatt. Találtam egy olyan dolgot, hogy hugelkultur. Egész érdekes, ha valakinek van ilyen irányultsága. Állítólag nem kell locsolni majd (pláne ha az elkészítéskor van eső). Elkezdtem összerakni az itthon található "szemétből", egész jó kis kupac jött össze. 

Köszi a kimerítő tippeket
Ha minden jól megy, 1 év múlva már saját házat keresgélünk itt a környéken majd: ott már ezeket is nagyon jól fogom tudni hasznosítani!

Ami a kerttervezést illeti, jó szívvel mondom, hogy kalibráld át magad a bükkösök övéből az árvalányhajas sziklagyepre.
Költöztem én is, kisgyerekként Diósgyőrből Budapestre, még a gombákat se találtam eleinte az erdőben, és utáltam az egész száraz, poros környéket...  Elhatároztam, ha dolgozni fogok, én innen úgy elköltözöm... aztán megszerettem a sziklagyepeket. Most már lelkesen gondozom Solymáron, DDK 22fokos lejtőn az agyagos kertet. A 2003-as év igen tanulságos volt: de jól jöttünk ki belőle, idén már kiegyensúlyozott a kert.
Jó tippeket fogsz találni, ha körülnézel a Nagyszénás, Zajnátok (Pilisvörösvár) vagy a Széchenyi-hegy tetején. A sziklagyepi növények ne csapjanak be: igen-igen mélyen gyökereznek, és a repedésekben leszivárgó vizet hasznosítják. Látni fogod, hogy a járólapok, sziklakert kövei nem csak dísznek vannak.  Kiegyenlítik a hőingást, árnyékolják a talajt, a növényre rávezetik a vizet. (vagyis 3/4 leburkolva = 4x a lehullott csapi mm fog hasznosulni.) A törpecserjék időt igényelnek, hogy megtelepedjenek. Solymáron az áfonya nem maradt meg, viszont a szúrós csodabogyó terem, az Erica carnea szép. Kakukkfű, cipruska, cserjés pimpó, curry-növény, harangvirágok,  zsálya, levendula, fás bazsarózsa: ezek a -20 C-s telet is kiállták. A fák a mélyből szerzik be a vizet. Legjobb amit tehetsz velük, ha a mikorrhiza-szövedéket nem károsítod permetezéssel.

Kúszó pimpó alighanem már van... a többit nem ismertem fel nálunk, más fajták vannak. Majd igyekszem képeket felrakni!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#352838 - 2017-06-12 09:57:4

Attól tartok, hogy ettől lehangolóbb a dolog, mert a gólyák is imádják a hulladék lerakókat és Bodrogkeresztúron ott van van kommunális lerakó. A múltkor Pusztazámoron voltam, legalább 30 gólya volt körülöttem a depón. Lasan több lesz, mint a sirály.  Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#352836 - 2017-06-12 09:36:51)

Egy időben Miskolcról jártunk Nyíregyháza környékére a párom szüleihez, Tokajon keresztül. A bodrogkeresztúri gólyamennyiség nekem is mindig feltűnt  Nyilván imádnak a Bodrog/Tisza összefolyásának lápos területein zsákmányra vadászni

A vadvirágok nem fogják szeretni a klóros vizet... de ha sikerül magról betelepíteni, klassz lesz a kert. Főleg a gubóvirág, az ezüstös hölgymál és a magasra növő, apró virágokból hatalmas virágbugát viselő habszegfű (a tőlevele szép a gyepben) hálásak. A fűnyíró elmegy fölötte, szép zárt, virágzó gyepet adnak ilyenkor is. A kúszó pimpóval vigyázz, kiirtani se lehet, ha elterjed. A cickafark levele is szép a gyepben, ha nem ragaszkodsz a "zöldfelület = fű" sztereotípiához. Vadfű-magot két hét múlva már lehet szedni, csak észre ne vegyék...  és a kakukkfű a sztár: lassan kel ki, lassan nő meg, de aztán illatos szőnyeg lesz, amit a fűnyíró szépen rendben tart, csak tavasszal mielőtt kihajtana, akkor látszik kócosnak egy kissé.

Itt a kertünkben is meghagytam a szomszédok (na jó mindenki) által gazoknak hívott növényeket (bogáncs, mindenféle pillangós, pitypang rokonok, stb.). /nevet nem tudok/ Ők is vígan elvannak a reggeli harmatokból, a mi kertünk ezért még részben zöld, illetve árnyékolt. Továbbá a néhány 10ezer parlagfű "palánta" sem tud miattuk, meg a csapadékhiány miatt nőni, csak vegetálnak a csapadékmentes árnyékban.
A legnagyobb (kb. 1,5 m-es) őszibarackfámat brutál módon lemulcsoztam, kapott már 2-szer házi zöldtrágyát. Kezd kigyógyulni a tafrinából, a legújabb 20 cm-es ágvégek már egészségesek. A beteg levelek még részben fent (persze lehet csak a száraz klíma miatt gyógyul).

Marha látványos a kertünk: full sárga a fű mindenhol, az öntözött fák/bokrok tövében jó fél méter átmérőjű zöld körök... 
Ami szép a szenvedésben: a környéken (Fundoklia és a körülötte elterülő, sziklás, száraz gyepek) őshonos vadvirágai vígan röhögve megélnek, sőt nyílnak ebben az időben - a természetvédelmi terület közelsége miatt a mi kertünkben is.
Csekély, de nagyon hangulatos vígaszt adnak az aszály mellé.
A napokban lefényképezek párat, és feltöltöm valahová, hátha itt be tudjátok azonosítani őket. Nagyon látványos némelyik!

Anyámék töke ( mármint a növény) is ezt csinálta ma. Azt hittem ki van száradva, de amint lejjebbment a nap, visszamerevedett. (mármint a tök)

Igaz ez nem növénytár, de ide írom;
A mai hőségnapon is déltájban a málna új zöld hajtásai lekonyulnak. Először vízhiányra gondoltam, de nem az. Így védekezik a hajtás csúcs a kiszáradás ellen, hogy lekonyul, hátat fordít a bombázó napégés ellen.
Link

Link

Örömöm az egekbe hág! És a szakértők szerint már több, mint 10 van belőlük kicsiny hazánkban... De még így is kevés  

De jó: Link

Eszméletlen mennyiségű pöfeteget szedtem életemben, s hurcoltam szerte szana a spóráit. Szerintem nagyon kevés az esély. Öntörvényű faj. (Egyébként minden tiszteletem Pál-Fám Ferencé.)
A kucsma jóval esélyesebb, de aki kucsmázik az tudja, ezer lábon kell állni termőhelyileg, hogy ne buktázzon egy évben se. Illetve ha előjön a meggyfák alatt, akkor aztán van bőven, mint 2010-ben.
Ja Lujó, a szklerócium meg nem alapfeltétel, ne keverjük bele annak kialakulását.

Sajnálom nagyon, ez van a természet ilyen. Macska a bűnös, volt ideje kidolgozni a stratégiát. És nem tehetünk ellene, ez az ősi vadász ösztön náluk is. Éppen ma mentem be a nem használt alsó kamrába valamiért, és csupa galambtoll volt a beton. Itt is macska kapta el a szomszéd tetőn éjjel bóbiskoló galambokat. De hogy a fenébe tudta bevinni a kamrába? (  rájöttem : rés volt a hajtogatott szúnyoghálón,alábújt). És ugye el kell rejteni a zsákmányt, ami több napig elég volt. Semmi csontmaradvány, csak toll maradt.

Kb. 30 éve azt tanultuk, hogy a kucsmagomba spóravetéssel jó eséllyel termeszthető mulccsal borított területen. Valahol olvastam, hogy a termés feltétele, hogy a szkleróciumok az előző évben kiszáradjanak. a Mount Saint Helens kitörése után a vékonyabban hamuval borított területeken rengeteg termett . A lilatönkű pereszke is termeszthető spóravetéssel (saját tapasztalat).

Ma reggel, ahogy kiléptem a házunk ajtaján a vizes hordó felé vitt az utam, mentem locsolni. Az oszlopos alma fa elé érve egy csomó levél és letört  ág, hajtás fogadott. Meg is lepődtem, mert esett ugyan az eső éjszaka, de nem tűnt ilyen komolynak az idő. Aztán felnézve a tengelic fészekre jött a döbbenet, mert hűlt helye volt a fészeknek. Nem össze lett rombolva, egyszerűen eltűnt. Mintha egy  rajzon a fészek ki lenne radírozva a fa közepéből. Se fent, se lent a darabjainak a nyomát sem lehet felfedezni!! Macska? Ragadozó madár?? Nem tudom, de szomorú vagyok. A gyerekekkel naponta nézegettük őket(

Szerintem ha azonos a gazdanövény, akkor megosztoznak békében, a kertben a mogyoró 3-4 tinórut is felvett, és több pereszke, tölcsérgomba is néha előjön, és egy álpöfeteg is rendszeresen. Ahol "új" gombát találunk, ott is már 1-2 éves legalább a micélium (basidiomyc.) és az időjárás csak a termőtest - képzést segítette.  Ha olt az ember vmit, a gazdanövény életre kap tőle. innen tudom, hogy fölvette. A termőtest már másik dolog, lehet h. sose fog teremni... a kucsmagombákról Albert Lacinak van szép anyaga, ő az amerikai fajokat is bevéve, tartott jó előadást - esetleg ha bejössz a TIT-be, mond Neked infót, melyik terem 1 évig, melyik tovább, mulcson, nyárfán, kőrisen, cseresznyén, stb.

Mindenesetre én most kucsmagombával próbáltam "oltani" a gyümölcsfáimat (meggy, szilva) hátha összejön jövőre.

Még egyetemen feliratkoztam "gombaismeretre" nulla kreditért just for fun. Volt szerencsém Magyarország első gombadoktoránál (Pál Fám Ferenc) tanulni, meg kimenni terepre is. Ő mondta, hogy amikor Gödöllőn dolgozott az egyetemen, akkor az ottani kertben lévő bodzát "oltotta be" óriáspöfivel és rákövetkező évben már termett is.

Kérdés hogy mennyire volt szerencséje.

Részemről még mindig teljes homály, hogy a gombák a föld alatt teljesen felosztják-e egymás közt a területet (mint a növények fent). Vannak erre utaló jelek, mikor olyat olvastam pl. hogy a tintahal gomba ki tudja szorítani a szömörcsögöket a hasonló élőhely-igénye alapján. Vagy amikor talán 2010-ben előjöttek Atlanti-óceán partján őshonos gombák Magyarországon az óriási csapi miatt (ha jól emléxem).
Ezt csak azért írom, mert nem tudom mennyire lehet sikeres egy ilyen telepítés, ha a bodza már együtt él valakivel (gombával)?

Kolumbácsi légy,  púpos szúnyog, cseszle.
Engem minden nyárelőn összemarnak, borzalmasan feldagad a csípésük. Később immunissá válok a csípésükre. A következő évben kezdődik minden elölről. 

Komposzt fordítás közben összemartak valamiféle picurka rovarok. Esetleg tudja valaki mik lehetnek?  A hossza kevesebb 3 mm-nél. Kétszárnyú, a szúnyog és a légy közötti formájú, fekete, borzas, és éktelenül csíp. A szúrásuk helye napokig ég, erősen bevörösödött. Tölgyerdő szélén, Solymáron erdei környezetben támadtak rám. Eddig nem láttam még ezt a rovart.

A faj angol wikipédiás Link -jén láttam a Mycological Characteristics résznél: Link
Mivel melózom, és nem gombákkal , így ennél mélyebbre nem is mentem a témában, de fúrja azért az oldalamat a kíváncsiság...
Azt hittem eleddig, hogy boszorkánykörben a szaprotróf gombák "képesek" növekedni, de akkor ezt a gondolatot is revideálnom kell...

Vízállásos, zsombékos területen ne keresgélj! Ha szárazabb idõszakban meg is telepszik ott a gomba, az elsõ tartósabb elöntéssel le is fullad. Találtam pöfit akácosban, tölgyesben, fekete dió telepítésben, szennyvíztelepen két oxidációs árok között, ahol fás szárú növény a környéken sincs, sertéstelepek felhagyott hígtrágya tavában.  Ha az õsök, rokonok emlékeznek, régen hol találtak sokat, vagy egyáltalán, azokat a területeken kell keresni, hacsak gyökeresen meg nem változott az a terület (erdõ kiirtása, beépítés, stb). Faggasd ki õket részletesen helyrõl, növényzetrõl! A gombák évelõk, éveken át ugyanott lehet szedni õket. Ha a telepük el is öregszik és elpusztul, a fajra kedvezõ környezet változatlan maradhat és ugyanott, vagy a közelben újra megtelepedhet.

Járom rendszeresen a környéket, persz nem azt várom... 
Reptéren pl rendszeresen gombásznak sokan, amikor volt idõm akkor én is szedtem sokat, pöffeteg ami vonz nagyon többnyire vizes területek vannak az erdõkben a közvetlen környéken, pl tóparton derékig érõ csalán szokott lenni  

Lehet, hogy én vagyok a balfék, és/vagy a gugli nem igazán jó barátom, de nem találtam forrást a gyökérkapcsoltságra. Tudnál linket adni?

Bocs az elõzõ rövid válaszért! Próbálok a repterekre valamit általánosat összehozni.

- A füves repterek funkciójából adódik, hogy nem helyezik olyan területre, ahova a víz összefolyik, összegyûlik. Így legalább közepes, vagy jó gombaélõhelyek (hacsak nem végeznek rajta úthengerrel évente terepegyengetést).

- Ugyancsak a funkcióból adódik, hogy korán kaszálják, a szénatermõ réteknél többször. Ugyancsak sûrûn elõfordul, hogy (az elsõ kaszálást leszámítva, de gyakran azt is) csak lezúzzák, mulcsozzák a füvet, ami a helyszínen marad és jó szerves anyag utánpótlást jelent a gombák számára. A tartósan rövid fû miatt is jó gombászhelyek: Tapasztalatom szerint hiába él és virul a gomba vegetatív része a földben, termõtestet derékig érõ fûben nemigen fejleszt. Kaszálás után 5-10-15 cm-es friss fûben célszerû az ilyen területeket felkeresni. Ez pedig pl. egy kukacbombázó reptéren sûrûbben adott, mint egy kaszálón.

- A harmadik ok a repterek jó gombászhelyé minõsítésének az alacsony fû miatti jó gombaészlelhetõség. Esetleg egy szomszédos ugyanolyan jó adottságú réten még elfogadható fûmagasság mellett sem találja meg a tapasztalatlan, részletes helyismerettel nem rendelkezõ gombász a gombákat. Figyelni kell a fû faját, színét, a gazokat, a mikrodomborzatot, stb, de minél nagyobb a fû, annál inkább elfedi a gombára utaló jeleket. Olykor nagy fûben, pontos pozícionálás mellett 1 m-rõl sem veszi észre egy tapasztalatlan gombász a 20-25 cm-es vakítóan fehér gombát.

Nehézfémek:

A füves reptereknek - csak a reptér funkció miatt - nincs érdemi nehézfém szennyezettsége (milyen fém és hogyan jutna ki oldatba kerülve speciálisan a repülõgépekbõl, ami más jármûvekbõl nem jut ki?) . Kukacbombázók repterén kivétel lehet lokálisan a vegyszerkeverõ kádak környéke, ahol elfolyás miatt réz, vas, esetleg bárium feldúsulás lehet. A réz nagyobb mennyiségben toxikus a gombákra (bár lehet, hogy a gombáknak is létfontosságú nyomelem), a vas közömbös, meg amúgy is mindenhol ott van, a bárium-poliszulfidot nem vagyok biztos, hogy használta-e a repülõgépes növényvédelem. Elfolyás nyomelemeket tartalmazó lombtrágyából is lehet, pl:  
Link

A gombában akkumulálódnak a nehézfémek, de nem dúsulnak fel annyira, hogy attól ártalmasak lennének. Lehetséges kivétel pl. egy illegális galvániszap lerakó környéke. Feldúsul pl. a radioaktív jód is, amit Csernobil után észleltek is.

Szarvasi telkem, saját (rendszeresen nyírt) gyepem nem optimális gombatermõ terület, bár mikrodomborzatilag ideális lenne: A lenyírt füvet komposzton gyûjtöm, a fû (és a talajban a gomba) tápanyag hiányban szenved. Van néhány sötétzöld folt, amin valami ultra-rövid életû (esti öntözés, reggelre kinõ, egy óra múlva már sehol) apró gomba nõ. Van egy kb. 1 m átmérõjû sötétzöld boszorkányköröm, amit idén vettem észre, de még nem termett. Tippem: Lilatönkû pereszke. Majd meglátjuk õsszel, vagy sohasem. 

Szerk, Amanita: Milyen növényekkel lehet gyökérkapcsolt?

Érdekes, hogy a Bükkben viszont a rendzina talajokat szereti (ami persze nem meglepõ: ez az egyik legtápanyagdúsabb talajféle, csak marha lassan keletkezik, és nem is túl vastag).
Van vagy 20 lelõhelyem rá, mindben az a közös, hogy mészköves alapkõzeten keletkezett, szinte aljnövényzetmentes, morzsalékony és jó vízháztartású talajon vannak. Érdekes, hogy gyakori az átfedés más fajokkal, pl. májusi pereszkével, piruló õzlábbal, de pár helyen még különbözõ kucsmagomba-félékkel is. Az egyik legmagasabb (és eldugottsága folytán legjobb) helyem ~930 m magasan van . Meleg, csapadékos nyárutókon annyi van belõle, mint a "szemét" . A rekordom eddig egy ~70-80 cm-es "apróság", futás közben találtam, eléggé megszenvedtem vele, míg hazacipeltem...

Amanita: biztos, hogy a pöfeteg gyökérkapcsolt? Eddig mindenütt lebontóként olvastam róla... Szerk.: és tényleg! :o
(Ez van, ha valaki nem naprakész )

OFF: Igazából a Chemtrail-t és az ürgéket szereti, azért jön elõre reptereken.

ON: ha valakinek van kertje és abban még bodzabokor is, akkor érdemes egy-egy kivénhedt példányt az óriáspöfibõl hazavinni és bemutatni a bodzának. Õk nagyon szeretik egymást (gyökérkapcsoltak, már ha a mikorrhiza gyökér). Állítólag mûködik a dolog és majd lehet szedni "helyben". 

Marhaság.

Azt hallottam, hogy az óriáspöfeteg a nitrogén mellett bizonyos fémeket (réz, nikkel) is elõnyben részesít, ezért szeret elõjönni reptereken.

Jó vízellátottságú, de nem vizenyõs, nitrogénben és szerves anyagban dús talajok. Erdõben pl. ahol nyakig ér a csalán. 
Célzottan csak akkor keresgélhetsz, ha már felderítetted a területet, az meg hosszú idõt igényel. Azt ne nagyon várd, hogy valaki megmutatja a gombászhelyeit. Én is csak olyan barát esetében teszek kivételt, aki legalább 150 km-re lakik a tetthelytõl. Idõpont: figyeld a vásárcsarnokok gombakínálatát. Most még hideg van rá. Kuriózum: a laska is elõjött a múlt hétre. 

Milyen környezetben és idõjárási körülmények között éredemes keresgélni tudsz segíteni?
Mamám mindig meséli régen mennyit talátak a környéken, de idõ hiányában inkább csak célzottan keresgélnék, mert ízre vmi isteni 

Szerintem jobban járnál a kézilabda méretû fiataljával. Zsákokat vigyél majd magaddal, lehet, hogy úgy is több fordulód lesz a kocsiig.
Én próbáltam pöfivel beoltani a komposztdombomat, de csak néhány kétspórás csiperke termett rajta. A pöfi jobban lebontott anyagot igényel.

Még egy áprilisi kirándulásomon találkoztam ezzel:  Link  A ráhelyezett 10 forintos jó támpontot adhat hajdanvolt méreteire. A hely annyira félreesõ, hogy nemigen vették észre szerencsére, így majd a megfelelõ idõszakban remélhetõleg több nagy  "kosárlabdát" találok majd ott

Velem meg ez a szépség jött szembe: Link Link
A megoldása: Link

Most találtam rá elõször, úgyhogy öröm a köbön

Tele az erdõ májusi pereszkével! (1 kg a fagyasztóban) - Hûvösvölgyi reptéren szegfûgomba és ökölnyi pöfetegek.

2 hét és jó esé[lly]el indulhat a májusi vargánya szezon. Kiadós esõk voltak-vannak  ma a Bükkben. Remélem a tartósabb meleg is megjön hozzá csütörtöktõl.

[mod.]

Az aranyszínû kis pókok bölcsõje egy szilvafa levél csoporton:
Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#9664)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#9663)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#9661)

Vírus okozta, világos szemölcsökre jó a fecskefû. A talpon lévõ sötét, szintén vírus okozta szemölcsöt lézerrel érdemes kivetetni, az apraját utána az immunrendszer elintézi és elmúlnak. Savval ha kenjük, (szokott használni) érdemes körben a bõrt krémmel védeni.

Alapvetõ gombaölõt azért kifújhatsz, ha nincsenek épp a fészek körül. Akár kézi 1 literes virágpermetezõvel. Csak óvatosan, ne riaszd el õket. A rovarölõt felejtheted, szerintem õk ezt bioszosan véghezviszik .

Prédikálószék webkamera: rétegfelhõ fölött (legalábbis most): Link

+ fecskék?

De jó fej vagy, ez igen!! A beírásoddal lehetne reklámozni a Bioszféra fórumot.. Sajnos sokan nem így tennének, attól félek. Aztán lehet, hogy csak én feltételezek túlságosan rosszat az emberekrõl?

Nálunk a kisebbik lányomnak a kezén lévõ szemölcsöt végül csak a vérehulló fecskefû (érdekes, de a mákfélékhez tartozik) múlasztotta el, míg nekem a talpamon lévõt az sem (igaz, nem tudtam rendszeresen kenni). Mostanában hallottam, hogy arra még jó az almaecet, és úgy tûnik, lassan, de kezdi kinyírni a szemcsit.