Bioszféra

Kedves Fórumozók, szeretném figyelmetekbe ajánlani az alábbi cikket: Lidbury et al. (2016) A mechanism for bacterial  transformation of dimethylsulfide to dimethyl-sulfoxide…  Env. Microbiol. 18: 2754–2766. 

A szerzők mikrobiológiai és ioncserélő kromatográfiás módszerekkel vizsgálták a  trimetil-amin-monooxigenáz   (Tmm)   enzim működését,  tengeri baktériumokban.  Az enzim elsődleges szerepe a trimetilamin (TMA)-TMA  oxid (TMAO)  átalakítás, a TMAO azután teljesen lebomlik a  sejtben. Ez az enzim a DMS-t igen gyorsan oxidálja DMSO-vá  (dimetil-szulfoxiddá).   
DMS  jelenlétében a sejt 7x nagyobb mennyiségű enzimfehérjét alkot, de a kész enzim  csak TMA, TMAO,  vagy dimetil-amin (DMA)  jelenlétében képes az aktivitását kifejteni. DMS-DMSO átalakulás után, a DMSO nem bomlik tovább, a sejt fölhalmozza.  A flavin-monooxigenáz  enzimcsalád, ahová a  Tmm  is tartozik,  igen intenzíven állít elő szuperoxid-gyököket, ha „üresen futnak.” Tehát a DMS bontás szerepe az oxidatív stressz megelőzése.   Akkor, ha a TMA készlet ideiglenesen kiürül,  a DMS lesz helyette a szubsztrát. 

Klimatológiai vonatkozása: Az enzimet futtató baktériumok dominálnak  a sekély tengerekben a DMS-termelő algaközösségekben  ( Marine Roseobacterium  Clade), illetve a  nyíltvízi oligotróf közösségekben (SAR 11 Clade).   Az algavirágzás végén, a széteső algák DMSP  tartalmából  igen sok DMS szabadul föl.  
 Az algák által kibocsátott  DMS-t a tengervízben a baktériumok csak  2-7%-ban emésztik meg,  nagyobb része  DMSO-vá vagy szulfáttá alakulva kijut  a légkörbe.  Az, hogy hasznosulhat,  elsősorban ezeknek a baktériumoknak  köszönhető. 

Nálad a pont. (lopódarázs vagy sárdarázs)

Mondom herculeanus

Úgy nézem, hogy a lóhanyga (Camponotus) nemből valaki. Talán Camponotus herculesnus

-na. Nálam meg kidugta a fejét a jácccint, virágzik - bár nem mindenütt, ahol szokott -  a hóvirág, meg a májvirág. Semmit sem várok jobban - na jó, pl. az ötödik unokám születését igen - ,mint egy kéthetes februári Szibériát. Az ilyenkor egy az öthöz  arányban bejön.

Link

Ez miféle darázs? Link

Eléggé méretes hangya volt. Szerintem kb. 3 cm hosszú. Milyen hangya ez? Link

Köszi.

Kedves Fórumozók, ajánlom Nektek a következő  cikket: Hoffmann EH. et al. (2016)  An  advanced modeling study on the impacts and atmospheric  implications of multi-phase dimethyl sulfide chemistry. PNAS 113: 11776–11781.  A szerzők felülvizsgálták annak modellezését,  milyen arányban keletkeznek  a dimetil-szulfidból (DMS) a tengervíz felszínén, illetve a légkörben, a felhő-cseppecskék  határfelületén a különböző molekulák.

A DMS nagy mennyiségben kerül a légkörbe, biogén   úton, az algák és korallok élet-tevékenysége nyomán. (A tengerben élő baktériumok igen aktívan alakítják DMSO-vá, ld. Lidbury 2016) Az 1. ábra a 11778. oldalon, nagyon szépen mutatja a gázfázisban, illetve víztérben lezajló folyamatokat. 

A DMS oxidációjában az  ózon, OH (felhőkben), és a klorid, illetve BrO (tengervízben) vesz részt.  Az oxigén hozzáadás útvonalon dimetil-szulfoxid  (DMSO), dimetil-szulfon,  metil-szulfinsav,metil-szulfonsav (MSA), végül SO3 keletkezik. A hidrogén-elvonás útvonalon  SO2  és metil-tio-formát keletkezik, de ez az  útvonal is átvezet az MSA illetve SO3 képződés irányába.  A SO2 illetve SO3 a szulfát aeroszolok fontos forrásai,  ezek részben hűtik a légkört, részben hozzájárulnak a  felhők kondenzációs magjainak (CCN)  kialakulásához. 
A tenger fölött lévő felhők részben segítik  (felület biztosításával) a reakciók lezajlását, részben felveszik és beépítik  az egyes molekulákat, azok „süllyesztőjévé” válnak.

A szerzők kiemelik a vizes fázisban végbemenő átalakulások fontosságát, leírják, hogy a létrejövő MSA tekintélyes része nem alakul tovább, nem az újonnan képződő aeroszol részecskék számát gyarapítja, hanem a meglévőkre  kondenzálódva, azok növekedését segíti. Ezáltal csökken a kiszámítható hűtő hatás, illetve az MSA gyorsabban kimosódik a  légkörből, mintha végigmenne a reakció SO2 illetve SO3 molekulákig.
A metil-tio-formát  pedig „zsákutca”: stabil molekula, amely leülepedik és visszasüllyed a tengerbe.

Hopkins 2016, folytatás:

A DMSP (DMS propionát) mind a polipok, mind a Symbiodinium algák testében magas koncentrációban van jelen. Fontos feladata, hogy az oxidatív stressztől,
és a hőmérséklet-növekedés, és éles fény káros hatásaitól védi a sejteket. A Symbiodinium algákban a fotoszintézist végző membránok védelme igen fontos a koralltelep számára. A DMSP a sejtekbe zárt; metabolitja, a DMS igen jól oldódik vízben, illetve a védő nyálkarétegben, és a jelenlévő, ill. vízben élő baktériumok képesek gyorsan DMSO-vá alakítani. A levegőnek kitett  korallzátony hirtelen >100x DMS koncentrációnövekedést produkál a környező levegőben, (szél alatt 19 ppb) amely hamar lecseng, és a vízbe merüléskor újabb hirtelen DMS leadás történik. Ez részben a nyálkában felhalmozott DMS kibocsátása a vízbe, nyák-szálacskák formájában; részben újonnan termelt mennyiség.

A kísérletben a gázkibocsátás az Arcopora korallok lombikjában 600 pmol/cm2 ramet, Porites cylindrica korall esetében 31 pmol/cm2 ramet, Seriatopora hystrix esetében 60 pmol/cm2 ramet volt.
Az Arcopora korallzátonyok kitűnő stressz-tűrő képességükkel, az egyenlítői tengerek legértékesebb DMS termelő helyei.

Kedves Fórumozók, szeretném figyelmetekbe ajánlani az alábbi cikket:
Hopkins FE et al. (2016) Air exposure of coral is a significant source of dimethylsulfide (DMS) to the atmosphere. Sci.Rep.6:36031

A korallzátonyokról fontos tudnunk, hogy az árapály hatására igen intenzív DMS termelésre képesek. Amikor a korall apály idején szárazra kerül, hirtelen nagymértékű dimetil-szulfid kibocsátás következik be a levegő felé. A szárazra kerülő polipocskák visszahúzódnak, és a felszínen lévő nyálkában felhalmozódik a DMS.  Amikor újból víz borítja el a telepet, újabb nagyarányú DMS leadás+termelés következik be.
A szerzők nagy időfelbontású analitikai mérésekkel követték a folyamatot. Havonta 12 órás aktivitással számolva, 30 nappal elosztva, a folyamatos/átlagos kibocsátást számították ki.

 A korallt polipocskák, Symbiodinium algák és baktériumok szövetkezete építi föl. A polipok ezrei szilárd vázat építenek föl, a telep felületét nyálka borítja. A nyálkában élő baktériumok nitrogént kötnek, részt vesznek a kén-anyagcserében, és védik a kórokozóktól a korallt. Ez a közösség a szennyvízre nagyon érzékeny (Lipp 2002), a baktériumközösség károsodása (Frias-Lopez 2002, Krediet 2013, Sutherland 2015) miatt. A fiatal korall-polipok (Vermeij 2009) meg sem tudnak telepedni új élőhelyükön, ha a baktérium-környezet nem megfelelő.

Dimetil-szulfid termelés:  Ismert, hogy az algák által termelt  biogén DMS a tengerek fölött a felhő-kondenzációs magok (CCN) fontos  forrását  jelenti. A dimetil-szulfid forrásai (Hopkins2016) elsősorban

az árapálynak kitett korallok, (állandó termelés, átlagosan 3000-11000 µmol/m2/nap),
a hideg és mérsékelt övi tengerparti vizek algaközösségei (szezonális termelés, 30-100 µmol/m2/nap)
és a sarki jég igen magas DMSP (DMS propionát) tartalmú felső rétege (állandó, >100 µmol/m2/nap)

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#375904 - 2018-01-08 19:01:14)

Az orvosmet.-ban mondták, h. a mogyoró szórja a virágporát, és a tiszafa is van, ahol elkezdte. Számítsatok allergiaszezonra, az sajnos nem megalapozatlan túlzás, ellentétben a rügyekről szóló beszéddel. 
Többségükben a "kivirágzott" cuccok őszről felejtették itt magukat, a hóvirág pedig nem a minálunk védett G. nivalis, hanem a görög   G. elwesii, és az  nem követi a mi naptárunkat. - és eleve korábban virágzik a hazainál, más években is. Sajnos az okt.-nov.  virágzó mediterrán sárga vetővirág (S. lutea)  idén teljesen kifelejtette a szezont: tavaly télen  addig díszlett, amíg zörgősre nem fagyott...
Emlékszem, 1995. február 10-17 -én voltam Lyonban, és minden úgy virágzott arrafelé, mint áprilisban nálunk. - és azt mondták, ez náluk így szokás. Kankalinok és sáfrányok tömegével.

Hát, akkor jó eséllyel tényleg hibrid volt. A farka öves volt, de nem volt időm megszámolni

Nanónak igaza van, biztosan nem vadmacska volt. Ritka pillanat még az erdőmélyén is összefutni vele, csak ha véletlenül keresztezed az útját és megleped. Egyébként sem kifejezetten nagy testű (házi macskák között vannak kifejezetten erre a tulajdonságra kitenyésztett fajták), kb. egy jó erőben lévő klasszikus házi macska kandúr méret. A tompa végű farkáról és a farok végén egyforma távolságra sorakozó sötét farokgyűrűkről (6 db!) ismered fel. Ha látod, de többségében nem fogod. Bár nem régen egy kollégám méretes magyar vizslája egy vadföldön, nyílt terepen megszorított egy vadmacsit, aki a kilátástalan helyzetben a menekülés helyett simán az élet-halál harc mellett döntött. A tapasztalt vadász vizsla a méretarányok és a fogazat jelentős különbsége ellenére úgy döntött nem feszíti túl az ügyet, mert esetleg elhagyja a fél pofáját, így a vadmacsi némi vicsorgás és hörgés után békében távozott......

Én is olvastam, hogy nem igazán jönnek be lakott területre.
Lehet, hogy veszett....? Tényleg böhöm nagy volt, portörlő farokkal.
A házimacska a negyede volt méretben.

Szinte kizárt. Max egy hibrid cicus lehetett.

Na kérem, ma reggel újabb vadállattal bővült a helyi repertoár: reggel 7 óra 23 perckor a Hargitai utcában egy vadmacska (!!) szambázott át halál nyugisan előttem keresztben az úton. Néztem, mi ez a nagy dög ilyen vastag bolyhos farokkal, kutya nem lehet, nyestnek nagy... Szépen átért a bal oldalra, és beugrott egy kerítésen. 5-6 méterrel távolabb az út közepén egy fehér-cirmos házimacska a látványától konkrétan sokkot kapott: hajtű formára púpozott háttal lefagyott az út közepén, rá kellett dudálnom, hogy magához térjen és eltakarodjon előlem.
Közben lassan elhaladva a kerítés előtt, a nagy dög meg békésen bámult kifelé a kerítésen: dög nagy busa fej, már majdnem hiúzosan csücskösödő fülekkel.... 
Nem semmi ez a faluvégi környék, róka, vadmacska, mikor jönnek meg a farkasok?

Natural beauty: Link

(vagy nem)

Szekszárdi-dombság is tele van velük már néhány éve. Gemenci erdőségről pedig ne is beszéljünk. Rémisztő a sikoltozásuk. 

Ha van, akkor esténként az erdő szélén hallatszik a csoportos üvöltésük. Nem lehet összetéveszteni semmivel. Artikulátlan és hátborzongató. Én hetente hallom itt az erdőben.

Sziasztok! 

A mai napon az unokatestvérem örömmel újságolta, hogy aranysakált látott Komló mellett az erdőben. 
Én nem hiszek neki. 
De lehet, hogy mégis igaza van?

Hiszen Komló környéke eléggé erdősült és dombos, az aranysakál pedig a mocsaras, fában viszonylag szegény, sík környéket kedveli. 

Ti mit gondoltok? 

Szia.
Sajnos így volt. Akkor én éppen a Kálvária sugárútnál voltam. Még írtam is a fórumban milyen látványosan nyomul be a köd nyugatról. Egyre sötétebb lett, és a darvak valóban nem tudták hogy merre vannak. A kórház környékén még este 9-kor is lehetett őket hallani. A hangjuk nem fentről, hanem lentről jött. Ekkor esett le, hogy a köd miatt nem találják meg a Fehér-tavat. Itt amúgy tényleg hihetetlen látvány a vonulásuk reggel és este.

Szegény madarak.  Nem mondták nekik, hogy tilos felszállni.
Link

Áthelyezve innen: Agrometeorológia (#10190 - 2017-11-15 11:08:26)

Hosszú idő után ezen a héten van először lehetőségem asztali gép elé kerülni ( telefonról nem tudom, hogy kell linkelni ), így fogadjátok szeretettel a szokásos túra helyemen az őszi képeket, amint szép őszi színekbe borult az erdő, és zöldellnek a friss őszi vetések a város szélén a föld területeken. A kutyával minden héten bejárom ezt az oda-vissza kb. 5 km-es utat.

A képek nov. 4-én szombat délután készültek, már óraátállítás után, így sietni kellett, ha nem akartam, hogy ránk sötétedjen : 

Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Tegnap a komposzt megbontása közben a szokásos cserebogár (rózsabogár) pajorok mellett találtam egy hatalmas pajort: hüvelykujjnyi méretűt (elég lapát nagy kezem van, az ujjaim nem éppen zongora művészekéhez hasonlók).  Milyen faj lehet? Ha a rigók még nem ették ki a vödörből, lefényképezem. 

Közben ötkilencesig megtaláltam. Tüskés rablópoloska (Nagusta goedelii)

Kössz a tippeket

Hát ő meg ki? 

Link
Link
Az egyik beköltöztetett növényen volt. Van tippem, de nem akarom befolyásolni a válaszokat  Előre is köszi!

szép bronzos vareszokra vigyázott a párduc!  A galóca amúgy egy jó vargánya jelző ugy általában.  A piruló, a császár , de a gyilkos is. Persze ez az infó inkább az újonnan felfedezni kívánt helyeken adhat fontos támpontot. A császárgalóca, és a bronzos vargánya kifejezetten egy területen található, ilyen vénasszonyok nyara időszakban szinte minden nap kedvem volna keresni őket ha tehetném. A gyilkos galóca sajnos szinte egyáltalán nem válogat , míg az említett fajtársaik a savanyú talajú erdőkben találhatók  , addig gyilkos galócát találtam már mezőségi erdőben is , ahol szinte csak avarbontó gombák vannak, de mezőn, ligetes tölgyes közelében is..! Tehát nem válogat az erdőtalajban,  ez is fokozza a veszélyességét.
Egyébként sokan keseregnek a császárgalóca (császárgomba) védetté tételén. Én nem élem meg nagy veszteségként, ugyan nem vagyok egy gasztronómiai fenomén, de nekem nyersen salátának tetszett csak igazán, a többi , belőle készült étel nekem nem egy nagy szám. Egyébként a termőhely védelem sokkal többet ér a termőtest védelemnél, felénk itt a Bükkalján nem számít egy ritka gombafajnak. Ha a sok nyomorék akácost kiváltanák végre tölgyesre, amik a többi lelőhelyhez hasonló domboldalakon éktelenkednek, többet érne ezer év termőtest védelemnél.

Felénk (Karancs-hegy környéke) szeptember legvégén és október legelején volt értékelhető szezon (vargányából). Október elsején ki is használtam a lehetőséget. Ahogy írtad, fenyő és tölgy határán több példány is a kosaramba került. Íme egy kép arról, hogy a galóca (párduc) és az "Igazi" jól megférnek egy helyen. Link

Igazi-holyva-forma (mint pl. Staphylinus caesareus)

A 3. kép alatt a megfejtés.

Találtam egy darázsszerű rovart. Valaki nem tudja esetlég a magyar nevét?

Link
Link
Link

Érdemes akkor extra nyitott szemmel járni a környéket, mert a légyölő galóca közelében előfordulhat ízletes vargánya is! Igen hasonló az előfordulási helyük, úgymond egymás "jelző" gombái. Az ízletes vargánya rafinált, gyakran csak a fenyőtű avart tolja fel egy picit , arról kell észre venni hogy ott van őkelme. Sajnos a Bükkben kevés a savanyú talajú fenyves , bükkös, tudok ugyan néhányat , de igen időigényes a megközelítése. Érdemes még azt is tudni, hogy az ízletes vargánya (ellentétben a legtöbb rokonával) kifejezetten a hűvösebb időben fejleszt termőtestet, tehát a fagyokig lehet rá számítani.
Szörnyű rossz gombász év van térségemben! Májusban volt egy kevés kukacfészek vargánya, majd a nyáron semmi, és most ősszel is elfelejtett előjönni . Októberben a bronzos vargánya , és a császárgalóca inspirál igazán (utóbbi természetesen mint fotózás.), szinte minden évben van hozzájuk szerencsém, az idén rebetli... Van persze kevés potypinka (gyűrűs tuskógomba) , már volt egy hullám fenyőtinóru, és az egyik kedvencem, a lilatönkű pereszke is adott már egy keveset. 

A szeptemberi esők szerencsére megmentették a gombaszezont, mindenfelé sok most a gomba. A kertemben pl. a kerti csiperke mellett meglepetésemre a lila pereszke is megjelent. A mai napra betervezett bakonyi (Cuha-völgy) kirándulásunkból is végül gombászás lett. Az eredeti tervet megváltoztatva a fenyőfői ősfenyvesben tettünk kb. másfél órás kirándulást. Tapasztalatom szerint mérsékelt mennyiségű őzláb mellett sok a fenyőtinóru. Emellett láttam molyhos tinórukat és szürke tölcsérgombát, piruló galócát is. Meg rengeteg sok kisebb, jelentéktelen gombát, melyeket nem igazán ismerek. Külön érdekességképp elég sok légyölő galócát találtam. Ennek a ritka, hegyvidéki ill. északi gombafajnak a környékemen ez az egyetlen, általam ismert termőhelye. Nem tudtam megállni, hogy egy ilyen szép piros, fehér pöttyös kalapú "mesegombát" szatyorba tegyek (mit szólt volna hozzá a hivatásos gombaszakértő?)
Na, nem megenni  -csak gyönyörködni benne.

Üdv a tavalyi világunkban

Itt továbbra is csak egy-kettő poroszkál.

Na most lett elég ezekből a büdös, mocskos [és amit még el tudtok képzelni] poloskákból. Mindenhol ott vannak, a szabadban, a lakásban, a ruhák között, a függönyön, mindenhol... ma arra értem be a munkahelyre, hogy az ingemen/ből mászik egy... azt a szagot, amit eresztett, nem kívánom senkinek, még most is hányingerem van.

Valóban... Bocsánat, elnéztem. 

Lehet, hogy vannak kínos hozzászólásaim, de te nem az enyémet linkelted be...

Az óriáspöfi nitrofil, és a bodza is. A színesfémek jelenlétéről a termőhelyein még régen, az Élet-és-tudományban olvastam, lehet, hogy azóta már nem érvényes...
Most ez az Általatok referált cikk csak az óriáspöfeteg  fém-akkumuláló képességéről ír, de ami sok gombára jellemző; és tárgyalják a gyógygomba-tulajdonságait is, amiről másutt már többször olvastam.

Így ez a hsz-ed elég kínos: Link
Kénytelen leszek kevésbé elhinni, amit írsz.

Itt poloskából ipari mennyiség van. Alig lehet szellőztetni szúnyogháló ellenére.  Kis túlzással miattuk is lehetne permetezni, mint a szúnyog ellen.

Ellenben szűkebb környezetemben arról tudok beszámolni, hogy rengeteg a poloska (mondjuk úgy, hogy nem kedvelem őket...), és szúnyogból is annyi van, mint egész nyáron se. Mondjuk katicákat nem láttam én sem. Biztos a poloskák fölzabálták őket

Az. Az, hogy szereti a bodzát egy másik dolog. Több mint 25 éve szedem, hallottam már egy-két badarságot ezzel kapcsolatban. Sokan például nem hiszik el, hogy előjön május elején, pedig szedtem már áprilisban is. Amilyen nagy, olyan trükkös.

Nem hagyott nyugodni a dolog, ezért utánajártam, és egyelőre ezt találtam: Link
"Rimóczi (1987) also did not rule out facultative mycorrhizal relationships in the case of C. gigantea (Batsch: Pers.) Lloyd, but that was purely speculative."
Szóval maradok annál, hogy az óriás pöfi lebontó.

Én is éppen a napokban mondtam a feleségemnek, hogy tavaly, meg tavalyelőtt ilyenkor már seprűvel kellett a ház falairől sepregetni a címeres poloskát, meg a harlekineket, most meg egy-két poloska lézeng csak, a pöttyösökből nem is láttam tán még egyet sem. Remélem így is marad....