Bioszféra

Alszok rá még kettőt, szerda délután megyek a telekre leghamarabb. Kicsit sajnálom, tudom, hogy ez a legtisztább megoldás, és az esély egy új törzsre.
Köszi.

Nem értek hozzá túlzottan, de most maximálisan egyetértek Lujóval.

Egy kis példa (legyen 2):
1. Tavaly előtt ősszel ültettem át egy majd 2 méteres birskörtét, ami mellett volt már egy új hajtás (kb. 70 cm). Tavaly tavasszal tőből kivágtam a fát, maradt a hajtás, mivel a farontó lepke közvetlenül az aljába petézett bele (már látható volt az átültetésnél is.
Ez a kis hajtás volt (még átültetés után is) messze a legjobban növő fám. Nyilván a nagy gyökér miatt.

2. Kis hurma csemeték visszafagytak idén márciusban nagyjából nullára. Viszont most 2-3 hét alatt már 10 cm felett tartanak, egészen sok kis ággal.

A lényeg, hogy baromi sok erő van a gyökerében, amiből nevelhetne magának új törzset, ami most mind elmegy a "szenvedésre", ahelyett, hogy nevelne egy új törzset (igen, csak ha talál egy jó alvórügyet!)

Na részemről ennyi, csak a fa érdekében

Következmény felénk: Pl. az idegen fajták beporzását igénylő Germesdorfi cseresznye - bár a virágzáskor a beporzáshoz ideális időjárás volt - alig kötött. Húsz m-re a porzó fa, de nem volt ami átvigye a pollent.

Horitazi: Ezzel garantáltan halálra ítélted a fát. Brutálisnak tűnik a szükséges beavatkozás, de egyetlen módja a drasztikus csonkolás, hogy megmentsd a fát. Kérdezz meg egy helyi kertészt is, ha bennem nem bízol!

Nálunk, de Tolnán is alig vannak.
Lujó írta lentebb, hogy miért - a hideg március.

Nálunk még az akácok is némák.

Vannak bizony, a pályinkafák csak úgy zümmögtek az elmúlt hetekben. Tegnap pedig menet közben a kocsiba is beszállt egyet, annak mondjuk nem örültem.

Nálatok vannak méhek? Idén még egyet sem láttam.

Marad, lesz ami lesz alapon.Egyelőre továbbra is hajt. Ha nyár végére feladja, akkor feladja. Bízom a jó végeredményben.   azért köszönöm a segítséget! 

Nálunk belőlük van nagyon sok (meg a barna haverokból), a mogyorófa csemetékkel kezdték, majd sárgabarack, mandula, cseresznye és végül a fűzfa is sorra került:
Link

Voltunk pár napja a Vértesben, és kegyetlen világ van, annyi hernyó van (főleg a kecskerágókon, de máson is), hogy nem tudom, mi lesz.  Ilyen tömeges megjelenést én még nem láttam. Más nem tapasztalt hasonlót?

Ha az oltás felett ép kérgű résznél (a lehető legmagasabban!) elvágod, a vágási felületet sebkezelővel (jó a bordói poros olajfesték is!) lekened, túlélhet. Ezt sürgősen meg kell tenned, hogy a gyökérzet feleslegesen ne táplálja a koronát, minden energia az alvó rügyekre menjen. Az oltás alatt is kihajthat, azt ne hagyd fejlődni, mielőbb tőből távolítsd el, és a gyökérsarjakat is. Az alany gondolom sajmeggy, más nemigen lehet. Egy négy éves fa gyökérzetében lehet annyi életerő, hogy ilyen módon túléljen - ha az alvó rügyek ki tudnak hajtani.

Lényegében igen, teljesen elrendezte körbe, akkor azt hiszem várom az elkerülhetetlent. 
Kis szerencsével alulról kihajthat, hogy abból új törzset neveljek? Legalább a több éves gyökérzet használható lenne valamire.
Azért köszi, legközelebb körbetekerem.

Gyakorlatilag 0 esély a túlélésre, ha körben teljes a kéreghiány. A farészben történik a gyökértől a víz+ásványok felfelé szállítása, ez nyilván megmarad. A kész tápanyagok, cukrok, stb szállítása a gyökérnek a háncsrészben történik, ez megszűnt. A gyökér egy szezon alatt "éhen hal", ettől az egész fa elpusztul. 
A törzsvédő hálót erősen rá kell kötözni (úgy kötözd, körbe, hogy a kötés a törzsbe azért ne nőjön bele). Régebben a hálóval védett törzsű fáimat elkerülték az őzek, néhány éve még a rápattintott hálót is ledörzsölik. A Chili az őz ellen hatástalan, az elhalóban levő bőrt dörzsölik le az agancsról.

Kellett volna, gyakorlatilag eddig nem volt ilyen gond.  Grátiszként az árvácskákat is kiszedte az ágyásból. 
Vajon menthető vagy idővel fűrész lesz a sorsa?
Donnie: jó ötlet.  

Nálunk az utcán levő nemtommilyen díszfán a szomszédok rohadt macskái élesítik a körmeiket. Tiszta rojt a kérge.
Be fogom kenni irgalmatlan csípős chiliszósszal.

Igazságot a “vadnyúlnak” (mezei, üregi)!

Ez őz. Törzsvédő háló (kellett volna). 

 Hát ez inkább bioszféra:
Link
Tegnap ez várt  a szőlőben. 4 éves cseresznyefa. Valami elrendezte. Sokan vadnyúlra tippelnek. 
Rézoxiklorid, karate sűrű keverékével leecseteltem a sebet a gombák, rovarok ellen.
Mást mit tehetnék? Esélyei a túlélesre?

Hétvégén már lehet szedni bodzaszörpnek valót, ha így folytatjuk.  Egyáltalán nem érdekli a természetet, hogy tavalyhoz képest csúszásban VOLT, inkább még jobban belehúzott.

Nekem meg az évzáró!! Általában akkor gyűjtjük a teának valót.
Amúgy érdekes, hogy az Ormánság rendszerint 1 hét-tíz nappal előttünk jár, pedig se' hegy, se' semmi, és itt van egy köpésre.

2 havi virágzás lemegy 3 hét alatt... Azért a hársban bízom, csak nem röffen be május elején, bazi illúzió romboló lenne ha nyárra semmilyen illatos virágzás sem maradna. A hársról nekem mindig a kisfiunk születése utáni időszak, június első fele ugrik be

Hát igen. Egy hete még az aranyvessző nyomta, pár napja az orgona, most meg már full akácillat van...
Wikipedia szerint.Magyarországon az akác átlagos virágzási kezdete május 23!! Bő három hetes előreszaladás van, durva. Ebből simán májusi cseresznye lesz így tényleg.

Tévedtem. N
Nálunk is virágzik, ma vettem észre.

Csormatörnyén már a másodvirágzás van.

A bodza már fehér induló tányérban, a lila akác és az orgona elvirágzóban. Lehet hogy eszünk májusi jabolai cseresznyét 20.- körül?
Az utcai labdarózsa, olyan fehér gömböjű már pompázik, holott Június eleji vad virág bokor.

Hogy normális-e vagy sem, azt nem tudom, de itt is full virágban az akác, az orgona pedig már virágzik el.

Nálunk még nem.

Az normális, hogy már a bodza és az akác is virágzik?
Jövő héten mi jön, a hárs??

Szép a pókod! Sütkérezik, nehogy érszűkületet kapjon.

Ez egy “sima” Tegenatia atrica lenne?

Kedves Pál!

1; az első pont legalább az osztályt eltalálta... ez is valami
2; a neten nagyot ment ez a kép, miszerint ezek a nyomok egy nyúl utolsó léptei, mielőtt egy sas elvitte a Fény utcai piac vadhús részlegére.
3; aztán aki kicsit elgondolkodott, hogy a nyomok mit mesélnek, az rájöhetett, hogy ez bizony nem így történt. Ez egy nyírfajd téli sétája és felszállása.
4; abban a korban, ahol egy Google nevű cég egy keresőalgoritmussal lesz a világ egyik legnagyobbja, az úriember nem fogadja el a 2-es pont kihívását

—————————————
Ma megérkeztek ide a sárgarigók is

Kedves Nanovich!
Mivel úgy látom, mindenki fél megkérdezni, hogy mi ez itt, hagy legyek én az első, aki erre merészel vetemedni! Tippjeim vannak. 1: angyalkázó szélütött sas , aki fel akarja akasztani magát, majd felhagy a kísérletezéssel és hanyatt fexik a hóba. 2: hormonkezelés utáni boreális skorpió lenyomata, aki úgy érzi, tartogat még számára valamit az élet (aki priviben megválaszolja honnan plagizáltam a vastagon szedett cuccot, megkapja a Szovjetunió hőse címet, ééés egy csokit...). 3: mammut nőstény recézett szélű mélyhűtött méhlepény lenyomata, végtelenített köldökzsinórral.
A többi tippem fedje a titok homálya.

Én meg ma délelőtt két réti(?) sas párt.

Láttam idei kis rigót.  a japán birs és a törpe mandula ezerrel virágzik.

Itt meg megszólalt a fülemüle és virágzik az orgona. Nem hittem volna, hogy megint komoly eséllyel elnyílik május elejére. A japán birs észrevette a hosszú telet, még csak most indul be. Más években ilyenkorra virágzik el.

Ühüm
Tennapi
Szép is lenne, ha most indulna a tavalyi szezonom

A kedvenc gombám. Ez idei fotó?

Kedves Fórumtársak,
Most két munkát szeretnék ajánlani Nektek - még csak előzetesben.  Jégképző magokról (IFN, IN)  szól mind a kettő - egész másképpen.
A teológusról és a geológusról szokták mondani, hogy mi a különbség közöttük? (Ég és föld)  - most ha megnézitek a két munkát,  hasonló különbség látható  az ökológus  és  a meteorológus  között is...

Hamilton WD  (Oxford),  Lenton TM (Norwich) (199  Spora  and  Gaia: How  microbes  fly  with  their clouds.  Ethol. Ecol. Evolution   10:1-16.
Link
 Érdemes megnézni az oxfordi ökológusok irodalomjegyzékét, és a benne található "krio" cikkeket. - és megfigyelni, stílusában is mennyire különböző a biológus felfogása, aki egész lelkével azt kutatja, miért jó az a moszatoknak, hogy ők DMS-t termelnek...  és  a  kiegyensúlyozott,  hűvös meteorológus  stílusa,  aki - magyar nyelven, de még külön érthetően is! - leírja a szupercella lelkivilágát,  ( még én is megértettem!  Köszönet! )  szépen, tisztán, közérthetően.

Csirmaz  Kálmán: A légköri mikrofizikai parametrizációk hatása a szupercellás
zivatarok numerikus  modellezésének eredményére. PTE 2015.
old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/disszertacio_csirmaz.pdf

Az ökológusok  cikkük  végén  megemlékeznek a múlt század  közepén elhunyt  kollégájukról,  aki  az aeroszolban  található  biológiai  minták gyűjtése közben tűnt el  repülőgépével a Karib- tengeren,  mert  egy  zivatarcellából  szeretett volna  mintát  gyűjteni...

Elindult a gombaszezon (nekem is)

Ajánlott és kiváló szakirodalom: Fekete István: Emberek között...A kert végében emelkedő Mocsár-domb öreg cser hagyásfáin fészkelő szajkók kedvelt "megelőző stratégiája" az ölyv kiőő-kiőő-zés utánzása, de a Falconida család tagjainak kiváló zoom optikáját azért nem lehet átverni, így időnként nagy csihi-puhi zajlik a lombkoronában...

Solymáron, egy fenyőfából hallottam komplett autószerelő műhelyt...  odamentem, öt madár volt! Kettő elrepült,  a srófhúzó,  a  flex,  a szusszanás hangjával együtt... a többiek  folytatták a karaoke-t.  - mondom húgomnak,  erre ő:  Mit csodálkozol,  ott van  a  műhely két utcával lejjebb!

És a horgászbot végére csíptethető kapásjelző csörgő hangját is. Ha egy 25 m-es nyárfa tetejéről hallom a kapásjelzőt, csak káromkodok egyet. Azt nem tudja utánozni.

Igen, én sem hallottam még tőlük ezt, pedig itt van jópár belólük. Amúgy annyiból tipikusnak mondható, hogy ez a “lecsapott végű” ölyv hang csak az övé: Link 

De az egerészölyvet is kiválóan tudja utánozni: Link

Nem tipikus szajkóhang, inkább olyan, mintha csecsemő sírását utánozná, vagy valami macskanyávogást. 

Szajkó (Garrulus glandarius)

Köszönet a válaszért az MME-nek!

Felismeri valaki? Link

Jött Link Ment Link

Kedves  Fórumozók, a  köd- és felhőcseppeken végbemenő gazdag  kémiai folyamatokról   egy szépséges munka:
Schmeller G, Geresdi I. (2016) Numerical  simulation of sulfate  formation in water drops: results of  a box  experiment. Időjárás 121(1) : 1-28.
 
Szépséges  történet  arról, hogyan  működnek  a köd  és  a felhő  cseppecskéi  - igen hatásos  kémiai  katalizátorként.  A levegőben  kén – és  nitrogén-vegyületek,  ózon, peroxid-gyökök  vannak jelen.  A  felhő-cseppecskék  vízfázis  határfelületei  jó hatásfokkal  segítik  ezek kémiai  reakcióit,  semlegessé szelídítik,  másodlagos  aeroszollá  (pl.  ammónium-szulfáttá)  alakítva  őket. 
 
A  szerzők  történeti áttekintést  is  adnak a  témában  elvégzett hazai  munkákról;  majd  doboz-modellben    mutatják  be a  reakciók  tulajdonságait,  az aeroszol-koncentráció (9 eltérő kémiai összetétel)  és a  vízcsepp-méret  (10μm, 20 μm, 50 c, 70 μm, 100 μm, 500 μm)   függvényében.  Az abszorpciót és  az oxidációs folyamatokat  leíró differenciál –egyenletek  stabil  megoldásához szükséges  időlépés a  számítógépes  programban: 20 μm és kisebb vízcseppek  esetén  0,01 s,  nagyobb cseppek  esetén 0,1 másodperc volt.  50 μm-nél kisebb vízcseppekben a gázok 20 másodperc alatt beoldódnak,  míg a nagyobb cseppek sokáig  alul-telítettek  maradtak.
 
A modell leírásában  érdekes megnézni a  2. ábrát  (10.oldal),  az ózon és a H2O2 oxidációs  koefficiensét  mutatja  be a pH függvényében.  Az ózon koefficiense százezerszer  gyorsabb… viszont az alsó  légköri  aeroszolban csak milliomod rész van jelen a peroxidhoz képest,  ezért az oxidációt 10-100x nagyobb részben, a H2O2 végzi. Az ózon olyan gyorsan oldódik, hogy még a legnagyobb  cseppekben is másodperceken belül egyensúlyt ér el;  miközben  villámnál  villámgyorsabban oxidál.   ( Mint rendszeres  UV  lámpa-használó, elég megrendüléssel fogadtam ezt az információt… többet nem fogok járó UV mellett dolgozni, de szoláriumba se megyek…)
 
A 17.  oldaltól  láthatjátok a különböző  gázok  történetét leírva, ahogyan a beoldódás – oxidáció – pH alakulása – reagens fogyás – újabb abszorpció folyamatai  dolgoznak  a  rendszerben. Fontos odafigyelni arra,  ahogyan  az oxidálódó kénvegyületek leviszik  a pH-t; ettől  gyorsabban oldódik be azammónia,  hogy ammónium-szulfátot  alkossanak…  A csepp elpárolgása  után az ammónium-szulfát  (másodlagos aeroszol)  növeli a kondenzációs  mag (CCN) tömegét.  A  kiinduló gázok  fogyását  légköri kimosódásnak  nevezik. (Ez is  meglepett:  sokáig azt gondoltam,  hogy az aeroszol  csak akkor mosódik  ki a  légkörből,  ha a  felhő  csapadékot is ad, és a társaság nedves  ülepedéssel  a  földre  kerül.  Viszont most megtanultam  becsülni azokat a helyzeteket is,  amikor  felhő van,  eső  nincs: kár,  hogy  nem ér földet a  csapadék,  de  legalább  tisztul addig is  a  levegő…)
 
Az óceáni  algavirágzások  leírásaiban az ammónia  viselkedése  az itt olvasható  történet inverze:  a  kibocsátott DMS és CO2  miatt ott a víz pH-ja lúgosabbá válik,  és az ammónia kibocsátás megélénkül  a  vízfelületen.  Erre remélem,  még vissza tudunk majd térni.

Magyarországon eddig nem látott madarat, fekete torkú szürkebegyet fotóztak Kisújszálláson: Link

Azok a  régi szép  idők,  amikor  meteor-papiros hullott az égből, alkalmanként  bőséggel  borítva  folyóvizeink  partjait… 
 
ahogyan  Nyitra vármegyéből  Dr. Pantocsek József  (1896.) előadta, a Pozsonyi Természettudományi Társulatban:

Link

illetve ahogyan Csongrádból   Kiss István (1971)  tudósít róla, a Szegedi Tanárképző  közleményeiben:
A „METEORPAPIROS" ÉS  AZ  ALATTA KIALAKULÓ  CYANOPHYTA-TÖMEGPRODUKCIÓK  VIZSGÁLATA A  SZEGED-KÖRNYÉKI,  A  DÉL-ALFÖLDI ÉS  A  DUNA—TISZAKÖZI  SZIKES TAVAKBAN

Link
 
Vannak szikes tavainkban diatomák (kovamoszatok)  is bőséggel, szépséges fotókat és  termőhelyi adatokat  találhattok  Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina  tanulmányában:

Link

Érdemes nézegetni,  és megjegyezni,  hogy alga- tömegprodukciók, magas sótartalom mellett,   nem csak az óceánokban vannak!