Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
"...nagy kiterjedésû köd képzõdött (lt. 100 m körüli lehet), de látni a ködfelhõzet tetejét..."
Ez még mindig egy apró kiegészítésre szorul, de kérdéssel. Hol volt a köd teteje a te észlelõpontodhoz viszonyítva? Szemmagasság alatt vagy felett? - persze a kérdés Jocikának ment 
Helló!! 
Valaki elmagyarázná nekem, hogy a 0-2,5 km-es szélnyírási vektor hogyan viszonyul a zivatarrendszer erõsségéhez, illetve élettartamához? (Minél nagyobb a szélnyírási vektorok hossza, ill. irányuk minél merõlegesebb a zivatarrendszer
vonalára, annál hosszabb élettartamú rendszer valószínûsíthetõ. Másképpen
megfogalmazva: a 0-2.5 km-es szélnyírási vektorok vonalra merõleges komponensének (a
vonal-normális nyírásnak) növekedésével feltehetõen a zivatarrendszer élettartama is nagyobb
lesz.) Ezt hogy kell érteni?? Nem tudom mit kell nézni a térképen..minek a hosszát mihez képest?
És honnan lehet tudni azt, hogy egy hidegfront hullámzó lesz?
Köszi
Valaki elmagyarázná nekem, hogy a 0-2,5 km-es szélnyírási vektor hogyan viszonyul a zivatarrendszer erõsségéhez, illetve élettartamához? (Minél nagyobb a szélnyírási vektorok hossza, ill. irányuk minél merõlegesebb a zivatarrendszer
vonalára, annál hosszabb élettartamú rendszer valószínûsíthetõ. Másképpen
megfogalmazva: a 0-2.5 km-es szélnyírási vektorok vonalra merõleges komponensének (a
vonal-normális nyírásnak) növekedésével feltehetõen a zivatarrendszer élettartama is nagyobb
lesz.) Ezt hogy kell érteni?? Nem tudom mit kell nézni a térképen..minek a hosszát mihez képest?
És honnan lehet tudni azt, hogy egy hidegfront hullámzó lesz?
Köszi
Lehet olyan, hogy párásság és köd egyszerre? Mondok rá egy példát, ami épp most aktuális: lakott terület felé nézve 1,5 km körüli a látótáv, szemmel is jól látható a párásság. Ugyanakkor kb. 20 méterre, másik irányba tekintve (lakott területen kívül, mélyebben lévõ területen) elég sûrû és nagy kiterjedésû köd képzõdött (lt. 100 m körüli lehet), de látni a ködfelhõzet tetejét, tehát sekély. Ilyenkor mi a helyes észlelés?
Nincs ilyen mikroklímátok. Ez pusztán szerencse kérdése, ha hosszabb idõszakra, mondjuk 100 évre visszamenõleg össze tudnánk számolni a szegvári és mondjuk a túrkevei zivataros napok számát, valószínûleg nem lenne jelentõs különbség. Most egy peches sorozatban vagytok, de egyszer minden sorozat véget ér. 
Lehet,hogy nagy butaságot kérdezek-de lehet a településünknek-Szegvár,Csongrád megye- olyan mikroklímája,ami miatt rendszeresen elkerül minket esõ,zivatar?Ha igen,meg lehet mondani,mi okozza?Elõre is köszi a választ!
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem: Hogyan tudom értelmezni a szupercella.hu oldalán lévõ Emagramokat, és ezekkel mit lehet megállapítani?
Elõre is köszönöm!
Lenne egy kérdésem: Hogyan tudom értelmezni a szupercella.hu oldalán lévõ Emagramokat, és ezekkel mit lehet megállapítani?
Elõre is köszönöm!
Szia!
Ez egy olyan hõmérsékleti paraméter, amelynél egy adott légoszlopot veszünk. Abban a légoszlopban levõ legszárazabb és leghidegebb szint ekvipotenciális hõmérsékletébõl a felszíni evk. hõméréséklétet kivonjuk. [legszárazabb és leghidegebb ] Ha ez az érték 15°C körül van, vagy ennél nagyobb akkor légzuhatagra, downburst-re is lehet számítani. Ha pedig ez az érték 20-25°C is eléri, ott már igen komolyan széllel kell számolni.
Egy emagrammon pedig, a nedves adiabatát nézünk, akkor a nedves adiabatán leereszkedõ légrész erõsségével arányos.
Lényegében pedig:
Az erõs kifutószeleket, légzuhatagokat lehet vele kiszúrni.
Ui.:
Ha valami kicsit nem stimmel illetve kiegészítést nyer, majd írják a hivatásosok. Nekem errõl ennyi jutott csak eszembe.
Ez egy olyan hõmérsékleti paraméter, amelynél egy adott légoszlopot veszünk. Abban a légoszlopban levõ legszárazabb és leghidegebb szint ekvipotenciális hõmérsékletébõl a felszíni evk. hõméréséklétet kivonjuk. [legszárazabb és leghidegebb ] Ha ez az érték 15°C körül van, vagy ennél nagyobb akkor légzuhatagra, downburst-re is lehet számítani. Ha pedig ez az érték 20-25°C is eléri, ott már igen komolyan széllel kell számolni.
Egy emagrammon pedig, a nedves adiabatát nézünk, akkor a nedves adiabatán leereszkedõ légrész erõsségével arányos.
Lényegében pedig:
Az erõs kifutószeleket, légzuhatagokat lehet vele kiszúrni.
Ui.:
Ha valami kicsit nem stimmel illetve kiegészítést nyer, majd írják a hivatásosok. Nekem errõl ennyi jutott csak eszembe.
T850 és a T2m közötti differencia teljesen változó, az aktuális idõjárási helyzet függvénye. Tartósan száraz, kánikulai idõben akár 17-18 fok is lehet a a különbség; télen, hidegpárnás helyzetben pedig ugye az is elõfordulhat, hogy 850-en több fokkal melegebb van, mint a felszín közelben.
Szia! Ahogy az elõrejelzésben is olvashatod, amolyan trópusi jellegû idõjárási helyzet alakulhat ki, amely magában hordozza a nyárias hõmérsékleteket és a záporokat, zivatarokat is. Az idõszak végefelé lehet hûvösebb az idõ csak.
Sziasztok! Mostmár tud valaki mondani nekem valamit a jövõheti Balatoni várható idõjárásról?? 
lesz egyáltalán strandolásra alkalmas nap?
köszi a választ
lesz egyáltalán strandolásra alkalmas nap?köszi a választ
Sziasztok!
Jövõ héten megyek Prágába és nézegetem a várható idõjárást. Az lenne a kérdésem, h a fáklyán látható 850 hpa-ra megadott hõmérsékletek kb milyen hõmérsékletet adnak 2 méteren? Egyszer olvastam itt, h kb 15 fokot kell hozzáadni a 850eshez és az nagyjából megfelel a 2 méteres hõmérsékletnek, igaz ez?
Jövõ héten megyek Prágába és nézegetem a várható idõjárást. Az lenne a kérdésem, h a fáklyán látható 850 hpa-ra megadott hõmérsékletek kb milyen hõmérsékletet adnak 2 méteren? Egyszer olvastam itt, h kb 15 fokot kell hozzáadni a 850eshez és az nagyjából megfelel a 2 méteres hõmérsékletnek, igaz ez?
Sziasztok!
Alacsony Tátrára vonatkozó idõjárási, fõképp csapadékadatokat hol találok?
Hasznos lenne, mint itt, hogy a területen az elmúlt 14 napban mennyi esõ esett...
Köszönöm,
becko
Alacsony Tátrára vonatkozó idõjárási, fõképp csapadékadatokat hol találok?
Hasznos lenne, mint itt, hogy a területen az elmúlt 14 napban mennyi esõ esett...
Köszönöm,
becko
Elsõ lépésben elvileg melegítene egy ilyen réteg, hiszen fekete, így a beérkezõ sugárzást hatékonyabban nyeli el, mint a felszín. (Ismert, hogy az ellenkezõ véglet a fehér hótakaró, ami a sugárzás nagyon nagy részét visszaveri.) Igen ám, de ha a szennyezett réteg megvastagszik (és ha a Napot eltakarja, akkor ez már megtörtént), akkor ez az elnyelõdés valahol a magasabb légrétegekben fog lejátszódni, a felszínen pedig valóban hidegebb lesz az árnyékolás miatt.
Alapvetõ fizikai akadályát nem látom ennek a forgatókönyvnek: a légkörbe kerülõ hatalmas mennyiségû por és az ezzel járó sötétség+lehülés a földtörténet több nagy kihalási eseményében szerepet játszott. Persze ott vulkánkitörések vagy meteoritbecsapódás volt a kiváltó ok, és fontos, hogy azok GLOBÁLIS események voltak. A légkör átkeveredése miatt LOKÁLISAN (pl. egy város vagy egy ország felett) nehezen durvulhatna el így a helyzet Amennyire eldurvulhat, arra kínai nagyvárosokban "szép" példákat láthatunk, de azért nappal ott is világos van. Az egész Föld "elsötétítéséhez" viszont szerintem a világ összes szene is kevés lenne. Ne felejtsük el azt sem, hogy a szén elégetésének terméke alapvetõen a színtelen, szagtalan szén-dioxid. A fekete korom csak a tökéletlen (oxigénhiányos) égés, ill. a kõszénben levõ egyéb anyagok miatt keletkezik, tehát fejlett technológiával jócskán csökkenthetõ a mennyisége, ami mégis létrejön, az pedig kiszûrhetõ. A széntüzelésû visontai erõmû környezetében sem tapasztal az ember semmi különöset, legfeljebb szép gomolyfelhõket a meleg levegõ feláramlását beindító kémények fölött.
Alapvetõ fizikai akadályát nem látom ennek a forgatókönyvnek: a légkörbe kerülõ hatalmas mennyiségû por és az ezzel járó sötétség+lehülés a földtörténet több nagy kihalási eseményében szerepet játszott. Persze ott vulkánkitörések vagy meteoritbecsapódás volt a kiváltó ok, és fontos, hogy azok GLOBÁLIS események voltak. A légkör átkeveredése miatt LOKÁLISAN (pl. egy város vagy egy ország felett) nehezen durvulhatna el így a helyzet Amennyire eldurvulhat, arra kínai nagyvárosokban "szép" példákat láthatunk, de azért nappal ott is világos van. Az egész Föld "elsötétítéséhez" viszont szerintem a világ összes szene is kevés lenne. Ne felejtsük el azt sem, hogy a szén elégetésének terméke alapvetõen a színtelen, szagtalan szén-dioxid. A fekete korom csak a tökéletlen (oxigénhiányos) égés, ill. a kõszénben levõ egyéb anyagok miatt keletkezik, tehát fejlett technológiával jócskán csökkenthetõ a mennyisége, ami mégis létrejön, az pedig kiszûrhetõ. A széntüzelésû visontai erõmû környezetében sem tapasztal az ember semmi különöset, legfeljebb szép gomolyfelhõket a meleg levegõ feláramlását beindító kémények fölött.
Sziasztok!
Egy laikusnak lenne szüksége légkörrel és hõmérsékletekkel kapcsolatos információkra, mert regényében nem akar hülyeségeket írni .
"Tegyük fel, hogy szinte minden széntüzelésû gépekkel mûködik, és emiatt minden áldott nap hatalmas mennyiségû füst és gõz kerül a levegõbe -- valahogy úgy, mint a kipufogógáznál, amibõl szmog képzõdik, csak itt a szén miatt sokkal sötétebb színe lenne a "szmog"felhõnek, és egy idõ után annyi gyülemlene fel belõle, hogy egyáltalán nem eresztené át a fényt.
Az egyik kérdésem az lenne, hogy ez elviekben lehetséges-e. (Nem baj, ha nem, csak kíváncsi vagyok.)
A másik: akár lehetséges, akár nem, tegyük fel, hogy ez a helyzet: egyáltalán nincs napfény. Ennek milyen fõbb élettani hatásai lennének?
(Gondolok itt arra, hogy pl. növények egyértelmûen nem élnének itt meg (legfeljebb gombák), a D-vitamin hiánya gondokat okozna... ilyesmik.)
Igazából, ami épp most a leginkább elgondolkodtatott, és ami miatt gondoltam, hogy írok neked, az az a kérdés volt, hogy amennyiben szmog okozza a sötétséget, az a város hõmérsékletére nézve mit jelentene: a napfény hiánya miatt sokkal hidegebb lenne (nekem ez tûnik valószínûbbnek így belegondolva), vagy valamivel melegebb? És... ha szén okozza, akkor gondolom a levegõ körülbelül annyira lehet egészséges, mint egy bányászvárosban, azaz rengeteg légúti problémához vezetne..."
A válaszokat én is sejtem / tudom, de a Ti véleményetek, tudásotok is jól jönne.
Köszi
András
Egy laikusnak lenne szüksége légkörrel és hõmérsékletekkel kapcsolatos információkra, mert regényében nem akar hülyeségeket írni
."Tegyük fel, hogy szinte minden széntüzelésû gépekkel mûködik, és emiatt minden áldott nap hatalmas mennyiségû füst és gõz kerül a levegõbe -- valahogy úgy, mint a kipufogógáznál, amibõl szmog képzõdik, csak itt a szén miatt sokkal sötétebb színe lenne a "szmog"felhõnek, és egy idõ után annyi gyülemlene fel belõle, hogy egyáltalán nem eresztené át a fényt.
Az egyik kérdésem az lenne, hogy ez elviekben lehetséges-e. (Nem baj, ha nem, csak kíváncsi vagyok.
)A másik: akár lehetséges, akár nem, tegyük fel, hogy ez a helyzet: egyáltalán nincs napfény. Ennek milyen fõbb élettani hatásai lennének?
(Gondolok itt arra, hogy pl. növények egyértelmûen nem élnének itt meg (legfeljebb gombák), a D-vitamin hiánya gondokat okozna... ilyesmik.
)Igazából, ami épp most a leginkább elgondolkodtatott, és ami miatt gondoltam, hogy írok neked, az az a kérdés volt, hogy amennyiben szmog okozza a sötétséget, az a város hõmérsékletére nézve mit jelentene: a napfény hiánya miatt sokkal hidegebb lenne (nekem ez tûnik valószínûbbnek így belegondolva), vagy valamivel melegebb? És... ha szén okozza, akkor gondolom a levegõ körülbelül annyira lehet egészséges, mint egy bányászvárosban, azaz rengeteg légúti problémához vezetne..."
A válaszokat én is sejtem / tudom, de a Ti véleményetek, tudásotok is jól jönne.
Köszi
András
Üdv. lenne 1 kérdésem: Melyik elõrejelzési térképen tudom megnézni az esetleges Meleg vagy Hidegadvekció közeledtét?
Ez most így jött ki. Pont errefelé volt a labilitás határa. Nálunk haltak be a nyugati, de itt születtek a keleti cellák. A kettõ közt... na ott vagyunk mi! :-) Ez van.
Úgy veszem észre, ez a nyár a szokásosnál is inkább a konvektív a csapadékról szól. Máskor azért bejön egy-egy csendes esõs elõrefutó front, most még az sem. A két véglet - vagy esik erõsen helyi jelleggel vagy elzárják a csapot. Tudom-tudom, errõl szól a nyár, de most talán egy picit még erõsebb, ezért is lehetséges egy-egy pontban kirívóan alacsony csapadék.
Úgy veszem észre, ez a nyár a szokásosnál is inkább a konvektív a csapadékról szól. Máskor azért bejön egy-egy csendes esõs elõrefutó front, most még az sem. A két véglet - vagy esik erõsen helyi jelleggel vagy elzárják a csapot. Tudom-tudom, errõl szól a nyár, de most talán egy picit még erõsebb, ezért is lehetséges egy-egy pontban kirívóan alacsony csapadék.
Leginkább a csapadék mennyiségébõl, hiányából... környékemen 2-4 mm esett, míg tõlem keletre és nyugatra is 10 mm felett bõven...
Ezt a radarképrõl állapítottad meg? Vedd figyelembe, hogy nem mûködik a budapesti radar, és a szóban forgó terület az, ahol Sármellék már, Napkor még nem képezi le tökéletesen a cellákat...
Tegnap is kérdeztem a társalgóban, hogy mi lehet az oka, hogy tõlünk nyugatra lévõ erõs cellák közép Mo északi része elõtt legyengülnek, majd keletre újra megerõsödnek? Mi van itt közép Mo. északi részén...?
Messze az még, de úgy tûnik jobban jársz, mint akik a jövõ hét elején mennek.
sziasztok!
Tud nekem valaki mondani valamit arról mi várható 21-28 ig?kb. mire számítsak a Balatonhoz mennék
köszi a válaszokat elõre is
Tud nekem valaki mondani valamit arról mi várható 21-28 ig?kb. mire számítsak a Balatonhoz mennék
köszi a válaszokat elõre is 
Újabb kiegészítés
Az sem mindegy, hogy melyik szinten történik a melegadvekció. Ha pl. inkább csak az alacsonyabb szinteken (pl. 850 hPa) és közben a magasabb szinteken (pl. 500 hPa) nincs advekcio, akkor ezáltal nõ a különbség a két szint között => labilisabbá válik a légréteg.
Míg ha pl. 500 hPa-on melegszik, felszínközelben nem, azzal csökken a vertikális hõmérséklet különbség => stabilizálódás
Sõt, lehet minden szinten is melegadvekció, de eltérõ mértékkel, ez is eltérõ hatású lehet....
Az sem mindegy, hogy melyik szinten történik a melegadvekció. Ha pl. inkább csak az alacsonyabb szinteken (pl. 850 hPa) és közben a magasabb szinteken (pl. 500 hPa) nincs advekcio, akkor ezáltal nõ a különbség a két szint között => labilisabbá válik a légréteg.
Míg ha pl. 500 hPa-on melegszik, felszínközelben nem, azzal csökken a vertikális hõmérséklet különbség => stabilizálódás
Sõt, lehet minden szinten is melegadvekció, de eltérõ mértékkel, ez is eltérõ hatású lehet....
Köszönöm a kiegészítést, mindig van még mit tanulni. Nekem eddigi tudásom alapján az volt, hogy melegadvekció = kiszáradás = kisebb az esély a zivatarra.
A melegadvekció nem okoz minden esetben kiszáradást. Ha a Mediterrán térségbõl áramlik be páradús meleg légtömeg, akkor növelheti is a légoszlop átlagos rh-ját.
De azért általában tényleg szárad a légkör, mivel a melegebb levegõ több nedvességet képes tárolni, azaz ugyanannyi abszolút nedvesség esetén a melegebb levegõnek kisebb lesz a relatív páratartalma.
De azért általában tényleg szárad a légkör, mivel a melegebb levegõ több nedvességet képes tárolni, azaz ugyanannyi abszolút nedvesség esetén a melegebb levegõnek kisebb lesz a relatív páratartalma.
1.
Ugyebár meleg advekciókor, vízszintesen nagyobb légtömeg elmozdulását értjük, mely értelemszerûen meleget okozz, ezért is ez a neve, hogy meleg advekció. Úgy függ össze, hogy meleg advekció során szárad ki a légkör. Ha pedig kiszárad, nincs nedvesség--> nincs zivatar.
Mondhatjuk úgy, hogy az alacsony szinteken a meleg advekció adja a "Cin" értékét, vagyis a konvektív gátlás mutatóját.
De, ha a magasabb szinteken hideg advekció van, ami jókora nedvességre tesz szert, akkor a labilitás magas értéket mutathat, és zivatar fejlõdhet.
2.
a.)
Középszintû kiszáradás esetén lehet még zivatar, hiszen elsõ sorban a zivatarok "beindulásánál" az alsó légrészek nedvességére van szükség. Ha itt adottak a feltételek és elég "erõs" a légkör, esetlegesen áttudja törni a szárazabb szintet is.
b.)
Igaz.
3.
Természetesen az alsó szint játszik nagy szerepet. Ami fontos, nedvesség, emelés, labilitás.
Nedvesség szinte elengedhetetlen, fõleg alacsony szinteken ugyebár.
Emelést létrehozhat, front, orografikus emelés esetlegesen kifutószél is.
Labilitás pedig az alább leírt dolgoktól függ. CIN vs CAPE
4.
" A magaslégköri mérések megjelenítésének egyik szokásos módja a fõ nyomási szintekre — 500 hPa (kb. 5500 m), 700 hPa (kb. 3000 m), 850 hPa (kb. 1500 m) és 925 hPa (kb. 700 m) — vonatkozó ún. topográfia térképek." forrás: met.hu
Ugyebár meleg advekciókor, vízszintesen nagyobb légtömeg elmozdulását értjük, mely értelemszerûen meleget okozz, ezért is ez a neve, hogy meleg advekció. Úgy függ össze, hogy meleg advekció során szárad ki a légkör. Ha pedig kiszárad, nincs nedvesség--> nincs zivatar.
Mondhatjuk úgy, hogy az alacsony szinteken a meleg advekció adja a "Cin" értékét, vagyis a konvektív gátlás mutatóját.
De, ha a magasabb szinteken hideg advekció van, ami jókora nedvességre tesz szert, akkor a labilitás magas értéket mutathat, és zivatar fejlõdhet.
2.
a.)
Középszintû kiszáradás esetén lehet még zivatar, hiszen elsõ sorban a zivatarok "beindulásánál" az alsó légrészek nedvességére van szükség. Ha itt adottak a feltételek és elég "erõs" a légkör, esetlegesen áttudja törni a szárazabb szintet is.
b.)
Igaz.
3.
Természetesen az alsó szint játszik nagy szerepet. Ami fontos, nedvesség, emelés, labilitás.
Nedvesség szinte elengedhetetlen, fõleg alacsony szinteken ugyebár.
Emelést létrehozhat, front, orografikus emelés esetlegesen kifutószél is.
Labilitás pedig az alább leírt dolgoktól függ. CIN vs CAPE
4.
" A magaslégköri mérések megjelenítésének egyik szokásos módja a fõ nyomási szintekre — 500 hPa (kb. 5500 m), 700 hPa (kb. 3000 m), 850 hPa (kb. 1500 m) és 925 hPa (kb. 700 m) — vonatkozó ún. topográfia térképek." forrás: met.hu
Miért/hogyan függ össze a melegadvekció és a légköri kiszáradás?
Középszintû kiszáradás esetén (ha csak ott van szárazság, pl 500 hepán) is lehetséges zivatar? (egyszer olvastam, hogy középszintû kiszáradáskor lehet nagy jég, az igaz??)
Melyik légköri szint játssza a legnagyobb szerepet a zivatar kialakulásában? Persze mindegyik fontos, de ha valamelyik szinten szárazság van, attól még kialakulhat zivatar nem??
Mi számít alacsony-, közép-, és magasszintnek PONTOSAN?? (méterben, hepában)
Hogy vannak ezek a hPa-k méterben??
köszi
Középszintû kiszáradás esetén (ha csak ott van szárazság, pl 500 hepán) is lehetséges zivatar? (egyszer olvastam, hogy középszintû kiszáradáskor lehet nagy jég, az igaz??)
Melyik légköri szint játssza a legnagyobb szerepet a zivatar kialakulásában? Persze mindegyik fontos, de ha valamelyik szinten szárazság van, attól még kialakulhat zivatar nem??
Mi számít alacsony-, közép-, és magasszintnek PONTOSAN?? (méterben, hepában)
Hogy vannak ezek a hPa-k méterben??
köszi
Van-e valahol a neten napra lebontott archiv meteorológiai adathalmaz, ahol lehetne nézegetni? Természetesen hazaira gondolok, pl. Budapest.
1986-os, és közben megtaláltam, hogy szinte biztos a francia nyelv is, legalábbis a '79-esben angol, német, orosz és francia nyelvek szerepelnek.
Megnézni sajnos már nem tudom, mostanában nem leszek az egyetem (és Bp) környékén.
Megnézni sajnos már nem tudom, mostanában nem leszek az egyetem (és Bp) környékén.
No ez érdekes lehet, meg tudod nézni valamikor, hogy francia nyelvû is? Mikori kiadás lehet?
Találtam egy geotérképet a WeatherOnline oldalon, amely szerint Pápa kordinátája valóban a 17,47 hossz. és a 47,33 szélesség(Meteo24). Csakhogy a Fõtéré! Vagyis a reptér állomása helyett a városközpontot adják meg, de onnan kb. 3 km a reptér (17,500 ill.47,364 a kifutópálya közepe). Nyárád meg 10 km ide ny-dny-ra, vagyis a térkép szerinti 17,37 ill. 47,29 helyett az allmetsat és ogimet 17-30 és 47-12 (fokperc ?), valamint a meteo24 17,5 és 47,2 értéke inkább ehhez áll közelebb. Vagyis a 12825-ös szám Nyárád lenne, a 145 vagy 146 m meg azt jelenti, hogy az állomások magassága azonos, nem lehet 1 m-nél több. A Meteo 24-en azért van egyedül egy 157 m-es adat, mert a Fõtér egy dombon van. Ugyanakkor, mivel Nyárád nem mér felhõt meg jelenidõt, látótávot, ezért kizártnak tartom, hogy a WO-n nyárádi adatok lennének. Számomra még mindig kaotikus az egész, bár a profiknak gondolom minden világos...
Az ELTE fizikus könyvtárában van egy német-magyar-angol-orosz és talán még egyben francia meteorológiai mûszaki szótár, de azt nem lehet kihozni onnan. Ritka darab, szerencsés, aki antikváriumban ráakad.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat