Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
... nao- ha egy kicsit figyelmesebb lennél akkor a feltett kérdésre (fülledt levegõ nyáron)válaszoltál volna és nem azt bizonygatod, hogy te mit tudsz (fülledt nap meghatározása).
Mostanában én nem tudok/ismerek olyanokat, akik hasonlóan "kényes" témákkal foglalkoznának, vállalnák egy fogalom szakszerû meghatározását stb. A mai "modell-szinoptikusoktól" ezt már nem is lehet elvárni...
A Költõ még aktuálisabban képben van hiszen késõbb végzett és egybõl tudta a megoldás forrását az agrometeorológia területérõl.
Ezeken a fórumokon elsõsorban azok okoskodását fogadhatjuk el majdnem minden fenntartás nélkül, akik maguk is az operativ munka aktuális részesei és csak másodsorban azokét akik valaha foglalkoztak a témával. A lényeg nagyobb figyelemmel olvassuk el problémákat/kérdéseket így elkerülhetõk lesznek a mellébeszélések....
Mostanában én nem tudok/ismerek olyanokat, akik hasonlóan "kényes" témákkal foglalkoznának, vállalnák egy fogalom szakszerû meghatározását stb. A mai "modell-szinoptikusoktól" ezt már nem is lehet elvárni...
A Költõ még aktuálisabban képben van hiszen késõbb végzett és egybõl tudta a megoldás forrását az agrometeorológia területérõl.
Ezeken a fórumokon elsõsorban azok okoskodását fogadhatjuk el majdnem minden fenntartás nélkül, akik maguk is az operativ munka aktuális részesei és csak másodsorban azokét akik valaha foglalkoztak a témával. A lényeg nagyobb figyelemmel olvassuk el problémákat/kérdéseket így elkerülhetõk lesznek a mellébeszélések....
Nao: A kérdésed a fülledtség DEFINÍCIÓJÁRA vonatkozott. Viszont definiálni csak konkrét adatokkal és meghatározásokkal lehet. Pont ezért nem értem, hogy miért nem jó az a fülledtségre, amit Költõ írt. Ha nem adatokkal adja meg, akkor az nem definíció, így saját magaddal kerültél ellentmondásba.
Gyakorlatilag értem, hogy mit szerettél volna kérdezni, de mivel a fülledtség is erõsen szubjektív dolog, így nem lehet elvárni, hogy konkrét definíciója legyen..
Wind chillre használatos szavak: szélhûtés, hõérzet.. nos ezek mind ugyanígy sántítanak kicsit, mint a fülledtség definíciója, de ha az ember elfogadja ennek, akkor jó rá, ha meg nem, akkor úgyis bele lehet kötni valamiért..
Gyakorlatilag értem, hogy mit szerettél volna kérdezni, de mivel a fülledtség is erõsen szubjektív dolog, így nem lehet elvárni, hogy konkrét definíciója legyen..
Wind chillre használatos szavak: szélhûtés, hõérzet.. nos ezek mind ugyanígy sántítanak kicsit, mint a fülledtség definíciója, de ha az ember elfogadja ennek, akkor jó rá, ha meg nem, akkor úgyis bele lehet kötni valamiért..
csak még egy megjegyzés, ami ilyenkor nyáron teljesen "off" topic:
hasonló angol fogalom a "wind chill" pl., amire nekünk szavunk sincs nagyon, körülírni szoktuk, a "szélben ennél x fokkal hidegebbet érzünk"-kel.
hasonló angol fogalom a "wind chill" pl., amire nekünk szavunk sincs nagyon, körülírni szoktuk, a "szélben ennél x fokkal hidegebbet érzünk"-kel.
Költõ:
számomra, aki total outsider, meglepõ, hogy nincs kölcsönösen elfogadott definíciója a "fülledtségnek", ahogy a "fülledt napnak" sem...!
mintha a Te fejtegetésed jórészt - és Horrorbaby kérdése is - az angolszász terminológiában gyakran, ám nálunk annál ritkábban, használt ún. "heat-index" kérdését próbálta volna tisztázni. ezt ugyanis éppen arra "találták ki" hogy nedvesség és hõmérséklet szempontból a levegõ egzakt módon mérhetõ paramétereit valahogy kapcsolatba hozzák az ember ezirányú szubjektív érzetével.
Heat Index - The Heat Index (HI) (or apparent temperature) is a measure of relative discomfort due to combined heat and high humidity. It was developed by R.G. Steadman (1979) and is based on physiological studies of evaporative skin cooling for various combinations of ambient temperature and humidity. As temperatures climb above 90 °F (32°C) and humidity goes above 40 percent, conditions are ripe for heat-related illnesses.
ez az index egyébként 75°F (23°C) alatt nem értelmezhetõ, ahogy átlag ember számára Horrorbaby kérdése sem, hiszen alacsony hõmérséklet esetén ("nem nyáron") inkább a "nyírkos" szót használja a magyar.
számomra, aki total outsider, meglepõ, hogy nincs kölcsönösen elfogadott definíciója a "fülledtségnek", ahogy a "fülledt napnak" sem...!
mintha a Te fejtegetésed jórészt - és Horrorbaby kérdése is - az angolszász terminológiában gyakran, ám nálunk annál ritkábban, használt ún. "heat-index" kérdését próbálta volna tisztázni. ezt ugyanis éppen arra "találták ki" hogy nedvesség és hõmérséklet szempontból a levegõ egzakt módon mérhetõ paramétereit valahogy kapcsolatba hozzák az ember ezirányú szubjektív érzetével.
Heat Index - The Heat Index (HI) (or apparent temperature) is a measure of relative discomfort due to combined heat and high humidity. It was developed by R.G. Steadman (1979) and is based on physiological studies of evaporative skin cooling for various combinations of ambient temperature and humidity. As temperatures climb above 90 °F (32°C) and humidity goes above 40 percent, conditions are ripe for heat-related illnesses.
ez az index egyébként 75°F (23°C) alatt nem értelmezhetõ, ahogy átlag ember számára Horrorbaby kérdése sem, hiszen alacsony hõmérséklet esetén ("nem nyáron") inkább a "nyírkos" szót használja a magyar.
NAO:
Mi egy Aujejszky és t.sai féle mez.gazd.-i met. könyvben leltük meg a pontos, szép meghatározását – azok nevek... voltak (sajnos).
Aztán meg pl. a "ködös nap" sem = "köd". (Fordítottjára példa, de egyszer pl. Kékszakáll hozta ki így, hogy márc.-ban a legtöbb a ködös nap – ti. a majd' minden reggeli talajmentiek miatt...)
De az említett tanulmány (hps.elte.hu/~zagoni/OMSZ.pdf) sem mondja ám sehol, hogy ez a meghatározása! - úgyhogy ilyesmit az idézet elé ne tegyél!! Hanem õk nevezetesen a 30°C-nál melegebb fülledt napok alakulását vizsgálták (7.old., 22.ábra, "azon hõségnapok számát mutatja, amikor a relatív nedvesség magas", "amikor a max.hõm. meghaladta a 30°C-ot és ... a rel.nedv. 40 %-nál magasabb volt"), vagyis az EGYBEN FÜLLEDT HÕSÉGNAPokat – csak ezt így szépen, egyben nem mondják ki.
HORRORBABYnek igaza van, hogy 17°C alatt már 100%RH-nál nagyobb páratartalom kéne hozzá, amit már "nedves", pl. ködös, esõs napnak hívunk.
Mi egy Aujejszky és t.sai féle mez.gazd.-i met. könyvben leltük meg a pontos, szép meghatározását – azok nevek... voltak (sajnos).
Aztán meg pl. a "ködös nap" sem = "köd". (Fordítottjára példa, de egyszer pl. Kékszakáll hozta ki így, hogy márc.-ban a legtöbb a ködös nap – ti. a majd' minden reggeli talajmentiek miatt...)
De az említett tanulmány (hps.elte.hu/~zagoni/OMSZ.pdf) sem mondja ám sehol, hogy ez a meghatározása! - úgyhogy ilyesmit az idézet elé ne tegyél!! Hanem õk nevezetesen a 30°C-nál melegebb fülledt napok alakulását vizsgálták (7.old., 22.ábra, "azon hõségnapok számát mutatja, amikor a relatív nedvesség magas", "amikor a max.hõm. meghaladta a 30°C-ot és ... a rel.nedv. 40 %-nál magasabb volt"), vagyis az EGYBEN FÜLLEDT HÕSÉGNAPokat – csak ezt így szépen, egyben nem mondják ki.
HORRORBABYnek igaza van, hogy 17°C alatt már 100%RH-nál nagyobb páratartalom kéne hozzá, amit már "nedves", pl. ködös, esõs napnak hívunk.
egy "vulgáris" riposzt Költõnek:
""Nao"-nak részben igaza van"...
Naonak éghajlati (úgy látszik ez a téma lesz a végzetem) szempontból teljesen igaza van. a fülledt NAP definíciója pontosan az általam említett:
"a maximumhõmérséklet meghaladja a 30C-ot és ezzel egy idõben a relatív nedvesség 40%-nál magasabb"
(hps.elte.hu/~zagoni/OMSZ.pdf)
köszike, puszika, bocsika...
""Nao"-nak részben igaza van"...
Naonak éghajlati (úgy látszik ez a téma lesz a végzetem) szempontból teljesen igaza van. a fülledt NAP definíciója pontosan az általam említett:
"a maximumhõmérséklet meghaladja a 30C-ot és ezzel egy idõben a relatív nedvesség 40%-nál magasabb"
(hps.elte.hu/~zagoni/OMSZ.pdf)
köszike, puszika, bocsika...
... a fülledtséghez kiegészítésképpen, " költõ " segítségével végzett rövid kampány eredménye-neves meteorológus elõdeink megfogalmazása szerint: " Fülledtnek érezzük a levegõt, ha egyidejûleg szélcsendes, magas a hõmérséklete és nagy a relativ nedvessége. "
Tájékoztatásként néhány összetartozó adat- mikor lehet egy levegõ fülledt a fenti feltételek szerint (képletek nélkül)a teljesség igénye nélkül, néhány adat tükrében.
Hõmérséklet relativ nedvesség %-ban
20 fok 80% felett
22 70 % felett
25 60 % felett
28 50% felett
30 45 % felett
32 40 % felett
35 fok esetén 35 % feletti relativ nedves-
ség esetén
... ennyi röviden ( ha ettõl lényegesen eltérõ értékek esetén is fülledtnek érezzük a levegõt a szokványos szöveggel élve, kérdezzük meg gyógyszerészünket...)
Tájékoztatásként néhány összetartozó adat- mikor lehet egy levegõ fülledt a fenti feltételek szerint (képletek nélkül)a teljesség igénye nélkül, néhány adat tükrében.
Hõmérséklet relativ nedvesség %-ban
20 fok 80% felett
22 70 % felett
25 60 % felett
28 50% felett
30 45 % felett
32 40 % felett
35 fok esetén 35 % feletti relativ nedves-
ség esetén
... ennyi röviden ( ha ettõl lényegesen eltérõ értékek esetén is fülledtnek érezzük a levegõt a szokványos szöveggel élve, kérdezzük meg gyógyszerészünket...)
(Akkor – közkívánatra – a Költõ visszatér, hogy feloldjuk ezt a "fülledt"-kérdést!)
Szóval, a FÜLLEDTSÉG nem a levegõ hõmérsékletének, hanem páratartalmának, ha úgy tetszik párásságának egy sajátos – élettani szemszögû – jellemzése ill. minõsítése; jóllehet természetszerûleg a hõmérséklettõl, mint a levegõ párabefogadó képességét befolyásoló elemtõl is függ.
Arra kell kitérnünk, hogy az ember – mint sok más állat, növény is – "vízhûtéses": bõrének lyukacskáin sós-savas nedvességet présel ki, mely onnan önmagától elpárologva hûti a felületét. (Erre – hasonlóképp a motorokhoz – egyáltalán nem csak melegben van szükség: fizikai munkavégzés közben, önmagában az energia-termelésünktõl is "kimelegszünk": pl. aki hasogatott fát -20°C-ban, tudja mire gondolok...) Vagyis párát kell nyomnunk a környezõ levegõbe, ami csak a levegõ saját párájának nyomása ellenében történhetik. (Ez is egyfajta gázpumpálás, csak a vízgõzzel.) Ám ha a levegõ páranyomása egy bizonyos érték fölé emelkedik, erre nem vagyunk képesek, "szakad rólunk a víz": nem tud eltávozni. Rokon jelenség ezzel, hogy nagyobb nyomás alatt a víz sem forr fel ugyanazon a hõmérsékleten, azaz a vízgõz nem tud gázként kiszabadulni; és fordítva: a magashegyi alacsonyabb nyomáson már jóval 100°C alatt forr. (Ugyanígy hiába a legkorszerûbb lélegzõ anyagú kabát esõben, ha az kívül vizes, nincs hova kinyomnia az izzadtságot.)
Tehát fülledtségrõl AKKOR BESZÉLÜNK, HA a levegõ páranyomása, azaz a már benne levõ vízgõz nyomása egy adott érték, nevezetesen – ember esetében – 19hPa fölé emelkedik, gátolva ezzel a szervezetet hûtõ izzadást.
"Nao"-nak részben igaza van: ez 32°C-os levegõben 40% páratartalomtól fölfelé jelentkezik. Ám ez alacsonyabb hõmérsékletû, egyáltalán nem meleg levegõben is bekövetkezhet; ott ehhez ugyan – meglepõ módon – nagyobb viszonylagos páratartalom kell (pl. 20°C-on 80%), mert alacsonyabb hõm.-en a levegõ párájának nyomása is kisebb. (Az már egy másik kérdés, hogy ez azon a hõm.-en kevesebb vizet jelent, meg hogy megmarad-e egyáltalán vízgõzként a levegõben, vagy eleve kicsapódik – egyáltalán nem javítva a helyzeten...) Pl. tavaly õszutón, amikor borús, párás idõben a Bakonyban járt a MetNet, egyáltalán nem volt meleg (fagyott tócsát, jégcsapos zúgót is fényképeztünk MetFickóval!), mégis mindenki izzadt a kaptatón (nemcsak Gambuc): "fülledt volt az idõ".
Fontos még megjegyezni, hogy fentiek szélcsendre vonatkoznak: a szél ugye a pára folyamatos elszállításával segíti a párolgást, azaz csökkenti a fülledtséget.
Önmagában a magas léghõméréklet minõsítésére a HÕSÉG fogalma szolgál – ld az RSOE-s "Nomad" oldalait a hõségriadó témájában.
Ennek határértékei önkényesebbek; arról van szó, hogy a 3x°C-os hõmérsékletek közelítik, ezért terhelés esetén könnyen átlépik az egyes szervek egészséges mûködésének alaphõmérsékletét (nem mindnek 36°C!).
Szóval, a FÜLLEDTSÉG nem a levegõ hõmérsékletének, hanem páratartalmának, ha úgy tetszik párásságának egy sajátos – élettani szemszögû – jellemzése ill. minõsítése; jóllehet természetszerûleg a hõmérséklettõl, mint a levegõ párabefogadó képességét befolyásoló elemtõl is függ.
Arra kell kitérnünk, hogy az ember – mint sok más állat, növény is – "vízhûtéses": bõrének lyukacskáin sós-savas nedvességet présel ki, mely onnan önmagától elpárologva hûti a felületét. (Erre – hasonlóképp a motorokhoz – egyáltalán nem csak melegben van szükség: fizikai munkavégzés közben, önmagában az energia-termelésünktõl is "kimelegszünk": pl. aki hasogatott fát -20°C-ban, tudja mire gondolok...) Vagyis párát kell nyomnunk a környezõ levegõbe, ami csak a levegõ saját párájának nyomása ellenében történhetik. (Ez is egyfajta gázpumpálás, csak a vízgõzzel.) Ám ha a levegõ páranyomása egy bizonyos érték fölé emelkedik, erre nem vagyunk képesek, "szakad rólunk a víz": nem tud eltávozni. Rokon jelenség ezzel, hogy nagyobb nyomás alatt a víz sem forr fel ugyanazon a hõmérsékleten, azaz a vízgõz nem tud gázként kiszabadulni; és fordítva: a magashegyi alacsonyabb nyomáson már jóval 100°C alatt forr. (Ugyanígy hiába a legkorszerûbb lélegzõ anyagú kabát esõben, ha az kívül vizes, nincs hova kinyomnia az izzadtságot.)
Tehát fülledtségrõl AKKOR BESZÉLÜNK, HA a levegõ páranyomása, azaz a már benne levõ vízgõz nyomása egy adott érték, nevezetesen – ember esetében – 19hPa fölé emelkedik, gátolva ezzel a szervezetet hûtõ izzadást.
"Nao"-nak részben igaza van: ez 32°C-os levegõben 40% páratartalomtól fölfelé jelentkezik. Ám ez alacsonyabb hõmérsékletû, egyáltalán nem meleg levegõben is bekövetkezhet; ott ehhez ugyan – meglepõ módon – nagyobb viszonylagos páratartalom kell (pl. 20°C-on 80%), mert alacsonyabb hõm.-en a levegõ párájának nyomása is kisebb. (Az már egy másik kérdés, hogy ez azon a hõm.-en kevesebb vizet jelent, meg hogy megmarad-e egyáltalán vízgõzként a levegõben, vagy eleve kicsapódik – egyáltalán nem javítva a helyzeten...) Pl. tavaly õszutón, amikor borús, párás idõben a Bakonyban járt a MetNet, egyáltalán nem volt meleg (fagyott tócsát, jégcsapos zúgót is fényképeztünk MetFickóval!), mégis mindenki izzadt a kaptatón (nemcsak Gambuc): "fülledt volt az idõ".
Fontos még megjegyezni, hogy fentiek szélcsendre vonatkoznak: a szél ugye a pára folyamatos elszállításával segíti a párolgást, azaz csökkenti a fülledtséget.
Önmagában a magas léghõméréklet minõsítésére a HÕSÉG fogalma szolgál – ld az RSOE-s "Nomad" oldalait a hõségriadó témájában.
Ennek határértékei önkényesebbek; arról van szó, hogy a 3x°C-os hõmérsékletek közelítik, ezért terhelés esetén könnyen átlépik az egyes szervek egészséges mûködésének alaphõmérsékletét (nem mindnek 36°C!).
fülledt nap = Tmax meghaladja a 30 fokot + a relatív nedvesség 40 %-nál nagyobb
a fejlesztések rovatba kéne írnom, de ide is passzol:
ki kéne egészíteni a Kislexikon szekciót ilyenekkel (számos van).
én valahogy az Éghajlatváltozást pécéztem ki magamnak, oda szokta irogatni. tapasztaltam, hogy a fõ probléma éppen az, hogy nem ugyanazt értjük egy-egy kifejezésen.
az Elõrejelzési versenynél látszik, hogy ha "vérre megy", akkor ez milyen fontosságú. állandó téma. máshol is jó lenne szabatosnak lenni.
a fejlesztések rovatba kéne írnom, de ide is passzol:
ki kéne egészíteni a Kislexikon szekciót ilyenekkel (számos van).
én valahogy az Éghajlatváltozást pécéztem ki magamnak, oda szokta irogatni. tapasztaltam, hogy a fõ probléma éppen az, hogy nem ugyanazt értjük egy-egy kifejezésen.
az Elõrejelzési versenynél látszik, hogy ha "vérre megy", akkor ez milyen fontosságú. állandó téma. máshol is jó lenne szabatosnak lenni.
... én is felteszek egy kérdést, mert látom sok embernek problémát jelent.
Mikor nevezzük nyáron fülledtnek a levegõt?
Mikor nevezzük nyáron fülledtnek a levegõt?
Üdv Mindenkinek! Kérdésem az lenne,hogy hogyan lehet olyan mérõállomások adataihoz hozzáférni,mint az Online állomások c. részben is található? (antennára szerelt,rádiójeleket küld)Kimondottan a Gyöngyös melletti Sárhegyen lévõ érdekelne vagy a Kékestetõn mûködõ met. állomásé!A segítséget elõre is köszönöm!
Sziasztok!
Az a kérdésem lenne, hogy mit jelentenek és mi az értelmük ezeknek a kifejezéseknek:
LCL (Lifted Condensation Level)
CCL (Convective Condensation Level)
Köszönöm!
Az a kérdésem lenne, hogy mit jelentenek és mi az értelmük ezeknek a kifejezéseknek:
LCL (Lifted Condensation Level)
CCL (Convective Condensation Level)
Köszönöm!
Sziasztok!
A következõ kérdésemre lenne:
Elõljáróban annyit, hogy július 1- én Horvátországba (Dalmáciába) készülünk indulni. Véleményetek szerint milyen idõre lehet ott számítani július 1. felében?
Igaz, hogy az elõrejelzési verseny oda nem terjed ki, de minden segítséget elõre is köszönök!
A következõ kérdésemre lenne:
Elõljáróban annyit, hogy július 1- én Horvátországba (Dalmáciába) készülünk indulni. Véleményetek szerint milyen idõre lehet ott számítani július 1. felében?
Igaz, hogy az elõrejelzési verseny oda nem terjed ki, de minden segítséget elõre is köszönök!
Mitrill, azt hiszem erre gondoltál:
Link
Bár ahogy Cauchy is mondta, a beválási valószínûség nem valami jó ilyen idõtávra.
Link
Bár ahogy Cauchy is mondta, a beválási valószínûség nem valami jó ilyen idõtávra.
Zorro: 2005.02.25-tõl érvényes, amikor életbe lépett ki is lett hírdetve a naplóban...
Asszem, amikor még mi regisztráltunk, nem volt ilyen... Nem hiszem, hogy bárkit is sértettünk, zavartunk volna hozzászólásainkkal, de ha igen, hát szóljon... Na tényleg mindegy...
Fenrir: úgy érhetõ el, hogy belépés elõtt a regisztrációra kattintasz, s a kitöltendõ mezõk alatt lehet elolvasni!
S mielõtt bárki is félreértené, nem személyek ellen történt a törlés, hanem tartalom miatt (mert az ilyet msn-en, mail-ben is meg lehet beszélni)...
Amúgy hétfõn megyek Franciaországba, szóval éntõlem több törlésre egy ideig ne számítsatok Netközelbe nem tudok majd lenni
S mielõtt bárki is félreértené, nem személyek ellen történt a törlés, hanem tartalom miatt (mert az ilyet msn-en, mail-ben is meg lehet beszélni)...
Amúgy hétfõn megyek Franciaországba, szóval éntõlem több törlésre egy ideig ne számítsatok
Netközelbe nem tudok majd lenni 
Sziasztok!
Nekem lenne egy kérdésem.
Tavaj találtam egy olyan oldalt,ahol elõre,akár hónapokra meglehetett tudni az idõjárást.Így kalkulálni lehetett pl. a nyaralás idõ pontját! Egem fõleg a Balatoni idõjárás érdekelne júliusra.
Elõre is köszönöm a választ!
Nekem lenne egy kérdésem.
Tavaj találtam egy olyan oldalt,ahol elõre,akár hónapokra meglehetett tudni az idõjárást.Így kalkulálni lehetett pl. a nyaralás idõ pontját! Egem fõleg a Balatoni idõjárás érdekelne júliusra.
Elõre is köszönöm a választ!
Hülye média! Rosszul vagyok ettõl az "idõjósozástól". Vagy csak megint lemaradtam valamirõl, és már nem okleveles meteorológusokat, hanem okleveles idõjósokat képeznek az egyetemen??
Ml-bõl mm-be??? Az attól függ, mekkora felületen gyûjtötted össze a csapadékot, amit ml-ben mértél. :-) Onnantól pedig a térfogatot a felülettel elosztva megkapod a "magasságot", azaz a mm-eket. Pl. ha egy 100 cm2-es (= 10000 mm2) felületû csapadékmérõben gyûlik össze 50 ml (= 50000 mm3) víz, akkor 50000 / 10000 = 5 mm csapadék hullott. (Remélem, tényleg erre vonatkozott a kérdés.)
..egy repmeteorósnak nem vagy nem szabad tévedni mert aszt virág nyelven elküldik melegeb éghajlatra( ved húllám tábor) :(
( 
Az elõzõbõl kimaradt: Bár a soha elég dúrvának hangzik, hisz vagy nem meri bevállalni vagy tényleg még egyszer sem tévedett, ez pedig szerintem egy ember életében, fõleg egy ember által nem vezértlhetõ jelenség esetében méginkább nemigaz. Ami viszont igaz, hogy az éghajlat változásával egyre "bolondabb" lesz az idõjárásunk, ami viszont adhat okot némi tévedésre is.
Én szerintem ha valaki a meteorológiával foglalkozik, netán annak elõrejelzésével is, teljesen természetes a tévedés. És ezért sem meghúrcolni, sem lehordani nem lehet õt. Ahogy egy biztos idõjárási helyzetbe is becsúszhat bizonytalan. Szerintem egy jó meteorológus ritkán téved, de a tapasztalat és a kor elõrejehaladtával még ez a ritkán is a soha felé billenthetõ.
Általánosságban szerintetek milyen gyakran tévedhet egy idõjós ? Szerintem, ha valaki 80% felett teljesít az már mindenképpen elismerésre méltó.
A szakmában akad olyan is, aki nem emlékszik tévedéseire, de ez már egy más téma. A tárgyilagos, tényszerû tömegtájékoztatást elsõdlegesnek tartom, ezért a múltban és a jövõben is kitérek az ettõl eltérõ megnyilatkozásokra, márcsak a metnet mezõnyének szakmai szintentartása érdekében is.
Tehát csak szombattól (nem péntektõl) számíthatunk kánikulára/kánikulai melegre. Mostanában nem volt országos kánikula ennek esélye csak a hétvégétõl lesz meg és folytatódik a jövõ hét elsõ felében is. Aki ennek ellenkezõjét olvassa esetleg a napisajtó valamelyikében, az nem a véletlen mûve...
A szakmában akad olyan is, aki nem emlékszik tévedéseire, de ez már egy más téma. A tárgyilagos, tényszerû tömegtájékoztatást elsõdlegesnek tartom, ezért a múltban és a jövõben is kitérek az ettõl eltérõ megnyilatkozásokra, márcsak a metnet mezõnyének szakmai szintentartása érdekében is.
Tehát csak szombattól (nem péntektõl) számíthatunk kánikulára/kánikulai melegre. Mostanában nem volt országos kánikula ennek esélye csak a hétvégétõl lesz meg és folytatódik a jövõ hét elsõ felében is. Aki ennek ellenkezõjét olvassa esetleg a napisajtó valamelyikében, az nem a véletlen mûve...
TROMBA... az a jelenség,amikor a tuba vagy felhõtõlcsér,amely kezdetben csak zsák alakú kiemelkedés a felhõ alján, leér a földfelszinre,s ott szárazfõld felett port, vizfelszin felett vizet sziv föl.Mindkét jelenség~, de külön nevük is van
ORVIHAR ,PORTÖLCSÉR,ILL, VIZTÖLCSÉR.Magassága néhányszor 10 és 1000m átméröje néhány m és 1- 2km lehet.
Keletkezése tehát határozottan a magasabb légrétegben végbemenõ folyamatok következménye,a magasbol lenyuló légörvény hozza létre.Ly módon tornádó is keletkezhet,ennek azomban mérete és pusztitóereje nagyobb.
Megkülömböztetendõ az igy keletkezõ a kis porforgatok és fórgószelek, amelyek keletkezésük módjában és méreteigben is különböznek,de a jelenség hasonlosága miatt gyakran ezeket is annak nevezik.A kialakulásuk helyi körülményetitõl függöen jobbra és balra is foroghatnak.
.
ORVIHAR ,PORTÖLCSÉR,ILL, VIZTÖLCSÉR.Magassága néhányszor 10 és 1000m átméröje néhány m és 1- 2km lehet.Keletkezése tehát határozottan a magasabb légrétegben végbemenõ folyamatok következménye,a magasbol lenyuló légörvény hozza létre.Ly módon tornádó is keletkezhet,ennek azomban mérete és pusztitóereje nagyobb.
Megkülömböztetendõ az igy keletkezõ a kis porforgatok és fórgószelek, amelyek keletkezésük módjában és méreteigben is különböznek,de a jelenség hasonlosága miatt gyakran ezeket is annak nevezik.A kialakulásuk helyi körülményetitõl függöen jobbra és balra is foroghatnak.
.
met4ever (Budapest) -
emlékszel még, Te írtál nekem idõjárásjelentést)) Szlovénia területére, mikor a segítségeteket kértem egy leendõ motoros túra miatt...
No, szeretnék visszajelezni : nagyon igazságod volt! Végig gomolyogtak fölöttünk a komolyabbnál komolyabb felhõk, többször "szemetelt" az esõ, és 1 db komolyabb zivatar volt a 3 nap alatt, de az elõl meg bemenekültünk egy pizzázóba; amúgy is aktuálissá vált, h együnk...így aztán t.képpen megúsztuk és egyszer sem (!) áztunk el! Köszönet mégegyszer!
emlékszel még, Te írtál nekem idõjárásjelentést
)) Szlovénia területére, mikor a segítségeteket kértem egy leendõ motoros túra miatt...No, szeretnék visszajelezni : nagyon igazságod volt! Végig gomolyogtak fölöttünk a komolyabbnál komolyabb felhõk, többször "szemetelt" az esõ, és 1 db komolyabb zivatar volt a 3 nap alatt, de az elõl meg bemenekültünk egy pizzázóba; amúgy is aktuálissá vált, h együnk...így aztán t.képpen megúsztuk és egyszer sem (!) áztunk el! Köszönet mégegyszer!
Az instab index, ami negatív meg pozitív, az a K0 index (legalábbnis én így tudom) A K index meg ami 30 körül ad zivataresélyt, bár szerintem amellett még érdemes ránézni az SSI indexre, mert anélkül a K semmit sem ér
Netfickó????? enye-enye szeretett (hógenerátor Humorbaby) = Horrorbaby az öreg szárcsa.=
bociusz
zakdogamban es a metaros oldalamon is ott van. Tok egyszeru a php kodja :
if (ereg('^(M?[0-9]{2})/(M?[0-9]{2})?$', $part, $temp))
{$tempnow =round(strtr($temp[1], 'M', '-'));
$tempmin = round(strtr($temp[2], 'M', '-'));
$humidity =number_format(pow(10, (1779.75 * ($tempmin -$tempnow)/ ((237.3 + $tempmin) *(237.3 + $tempnow))+ 2)), 1);
elso resz ket reszre bontja a textet a / jel menten.
A tempnow a mostani hõmérséklet
a tempmin a harmatponti
ÉS szvsz az utolsó sor már érthetõ
zakdogamban es a metaros oldalamon is ott van. Tok egyszeru a php kodja :if (ereg('^(M?[0-9]{2})/(M?[0-9]{2})?$', $part, $temp))
{$tempnow =round(strtr($temp[1], 'M', '-'));
$tempmin = round(strtr($temp[2], 'M', '-'));
$humidity =number_format(pow(10, (1779.75 * ($tempmin -$tempnow)/ ((237.3 + $tempmin) *(237.3 + $tempnow))+ 2)), 1);
elso resz ket reszre bontja a textet a / jel menten.
A tempnow a mostani hõmérséklet
a tempmin a harmatponti
ÉS szvsz az utolsó sor már érthetõ
Kanizsán tegnap este 70-80%,Szegeden 90 %-os volt a páratartalom,és egyik helyen sem volt csapi.....
...a nedvesség megváltozása is jellemzi a frontátvonulását...
Észrevételeket egyes szakmailag vagy egyéb témában "elszálló" észlelõtársaink esetében szoktam tenni, a teljesség igénye nélkül. Aki ezt esetleg "üldözési mániaként" éli meg, ott baj lehet...
Észrevételeket egyes szakmailag vagy egyéb témában "elszálló" észlelõtársaink esetében szoktam tenni, a teljesség igénye nélkül. Aki ezt esetleg "üldözési mániaként" éli meg, ott baj lehet...
mégsem kell, megtaláltam.
az lehetséges, hogy Nyíregyházán 88%, Debrecenben 67%, Miskolcon 34% legyen a páratartalom?
az lehetséges, hogy Nyíregyházán 88%, Debrecenben 67%, Miskolcon 34% legyen a páratartalom?
tildy: a tied akkor tényleg elõbbi
keresnék olyan függvényt, ami a hõmérsékletbõl és a harmatpontból visszaadja a páratartalmat. google bácsi nem segített
keresnék olyan függvényt, ami a hõmérsékletbõl és a harmatpontból visszaadja a páratartalmat. google bácsi nem segített
bociusz: felraktam a szakdogam ide:
http:/tildy.c2.hu/szakdolgozat.doc.
Láthatod a dátumát, mikor készült, és láthatod benne a pg térképet is.
Az sem volt rossz.
http:/tildy.c2.hu/szakdolgozat.doc.
Láthatod a dátumát, mikor készült, és láthatod benne a pg térképet is.
Az sem volt rossz.
bociusz: nem nem veszem annak, csak meglepett a dolog.Az enyém 2003. aug végétõl megy, elvileg a pg-sek 2003 végén indították az enyémbõl készlt webes dolgot. mutatom is:
Nem mutatom mert azóta leszedték. Kár.
Na szóval meglepett, hogy másnak is eszébe jutott hasonló ötlet, csak uyge mivel én emtarból dolgozom, ezért ugye nekem kevesebb adat volt.
De gratulálok emrt bitang frankó lett, fõleg a felhõs és a hõmérsékletes tetszik.
Nem mutatom mert azóta leszedték. Kár.
Na szóval meglepett, hogy másnak is eszébe jutott hasonló ötlet, csak uyge mivel én emtarból dolgozom, ezért ugye nekem kevesebb adat volt.
De gratulálok emrt bitang frankó lett, fõleg a felhõs és a hõmérsékletes tetszik.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat