Kérdések és válaszok

Cauchy, Fenrir! Vettem a dolgot...

Fenrir: egyetértünk! A rendkívüli szó passzol rá, bár a rendhez a jégesõ is hozzátartozik néha, mert itt ez az éghajlatunk "rendje", hogy néha elõfordul hevesebb idõjárási esemény. De lehet szõrözni rajta, szerintem emgfelelõa rendkívüli szó is

Nemrég szó volt arról hogy helyes e a Szélsõséges idõjárási esemény szókapcsolat, szerintem jobb lenne ha a Rendkívüli idõjárási eseményt használnánk az olyan eseményekre mint nagy jégverés, tornádó stb..

A "szélsõséges" az annyira média ízû szenzációhajhászásnak, rémületkeltésnek tûnik számomra, a "rendkívüli" pedig szépen jelzi hogy valamilyen olyan eseményrõl van szó, ami nem megszokott, tehát nem csak egy szokványos nyári zivatarra számíthatunk.

Na ez a jó

Link

Persze: ha egy egyenes testben méritek akkor teljesen mindegy a térfogat, a folyandék magassága mm ben , azt kell lejegyezni, annyi esett. Lényeg az, hogy az oldalfala mindenhol merõleges legyen az alaplapra

Link

kb 600-800 ft mezõgazdasági boltban vagy barkácsáruházban, én a leszúróst nem szeretem mert felborítja a kutya meg a csóka..

Pár hete én is kitettem egy egyenes szélû csapadékmérõt az udvarra, beletöltöttem 1dl-t megnéztem milyen magasan áll benne a víz -> ebbõl kiszámoltam a felületét. Aztán rájöttem hogy az nem is számít mekkora a felülete, csak a mért magasság, mert a felület kiesik az arányok miatt. Jól gondolom ezt?

Köszi Snowhunter a kimerítõ választ!
Rajta leszek, hogy legyen nekem is ilyesféle szerkezetem.
De legalább az elmélet már megvan hozzá...
thx

Vagyis a lényeg az, hogy ismerni kell a befogadófelület nagyságát, ha hivatalos, akkor automatikusan 1m2hez viszonyít, jómagam sokáig saját fabrikálásúval mértem, az se volt rossz.
Egyébként még ajánlatos 1m magasságba rakni, és ügyelni, hogy vízszintes legyen a felület, és zavaró tényezõ lehetõleg ne legyen (ha megvalósítható) 45°-os szögnél magasabban.

Sly : Ez vegyes, a lényeg, hogy a mérõedény befogadó felületét 1m2-hez kell viszonyítani, és akkor minden bellesett 1l csapadék 1mm-nek felel meg, hisz a l/m2=mm.
Pl. ha van egy 200cm2-es felületû mérõ, akkor 50-ed része az 1 m2-nek, azaz a beleesõ csapadékmennyiség 50x-ese a l/m2, azaz a mm, ha pl. a mérõfelület 500cm2, akkor ez az arány 20x-os, és így tovább, ez szimpla matek.

Akik az észlelési naplóban írják a csapimennyiséget is, azok hogyan mérik le azt? Kitesznek egy mérõedényt az udvarra, vagy van erre valami speckó szerkezet? Aki tudja kérem válaszoljon!
Nagyon érdekelne.

Bocsánat! Hamarabb kérdezek, mint olvasok..Szerencsére ilyen nagy ez az oldalhalmaz...
A baj mostmár az, hogy az észlelési teszt nem nyílik meg

Sziasztok!
Imént regisztráltattam magam, és szeretnék hozzájrulni az idõjárásjelentés projekt-hez, de nem tudok adatokat felvinni.
Hogyan tehetném?

Valaki help!

Nem vágom: ki van töltve minden az adatlapomon, de nem tudom kitölteni azt a tesztet.

Miért?

Köszi megvan

Cauchy: elküldtem.

Cauchy:Egy másik alternatíva:
Link -tól
Link -ig
Kiváncsi vagyok még milyen rejtett funkciói vannak ezen kívül a metnetnek

Sziasztok!
Az a kérdésem, hogy a helyben keletkezõ kumók estére milyen folyamat során oszlanak fel.
Elõre is köszi a választ!

BB: cauchy11kukacaxelero.hu, lécci küldd el a 27-iki képeket
Köszi

Cauchy: Link Ennek a képeit el tudom küldeni mailben.

Egy kérdésem lenne: nincs valakinek 2005. május 27-i austrocontrolos mûholdképe, animációja, villámtérképe, esetleg nem tud valaki egy mûholdarchívumot? Kösz

hozzáteszem hogy a jég amit én lefényképeztem és ami barátom 1éves octáviáját elverte nem 2-3 cm-es jég volt!!!A képen is már körülbelül 10szer elõvett jég volt a fagyasztóból-mert mindnki kiváncsi volt rá!!!sokat olvadt tehát--ebbõl adódik hogy a képen látható jég nagyobb volt mikor lehullott.bár nekem képem csak errõl van--ezt én másnap fényképeztem mikor kimenntünk papámékhoz megnézni a kárt!Amúgy 180 palát kellett kicserélnünk!!!!!sajnos(((

Üdvözlök mindenkit!!!Nagy Zoltán vagyok!!!Most regisztráltam magam ezen az oldalon,klimatológia tanárom ajánlásával..
Június 28.án volt egy elég nagy jégesõ az õrségben..vas-zala megye(biz.területén)A jégrõl van képem-szépek!!!Kérdésem ezzel a következõ lenne-hol tudnék utána nézni ennek-minden adat érdekelne-ebbõl szeretném írni a szakdolimat!!TUDNA VALAKI SEGÍTENI!!???Akár képekkel-akkori bmilyen ábrákkal az idõjárásról--makroszinaptikus kódrol-vagy bármivel kapcs-erre a környékre vonatkozóan(Örimagyarosd-Zalalövõ térsége.)és ahol pusztítást okozott.Elõre is köszönöm!email címem: [email protected] --ha a kép kell vkinek a jégrõl--szívesen elküldöm!!!!

Kössz Cauchy, akkor ok!

BociuSz:

924tBtB
Ezt a csoportot május 1-tõl szeptember 30-ig napont 06, 09, 12, 15 és 18 UTC-kor kell Siófoknak felvenni a jelentésbe.
924 = A Balaton vízhõmérsékletét jelzõ csoportjelzõ száma.
tBtB = A Balaton vízhõmérséklete Siófoknál, egész °C-ban

Bociusz: talán az 555 vagy a 333 csoport után?? nemtom hirtelen, megkeresem majd ...

LeviG: keverési arány néven fut, q a jele

Sikerült

lightman: Köszi a segítséget, azt csináltam eddig is amit most mondtál, de nem jön be semmi. Tanácstalan vagyok.
Lehet, hogy rossz lenne a rendszer?

sly:lehet hogy le vannak tiltva a felugró ablakok??
A saját adatoknál kattints az észlelõi tesztre.

Csak egy egyszerû kérdés:
Miért nem tudom kitölteni az észlelési tesztet?
ha ráklikkelek nem történik semmi...

Najó, de magyarországon milyen paraméternév alatt fut?

Cauchy: a hydroinfo.hu címen lévõkét kérdezem. a synop hogy jelöli a vízhõmérsékletet?
T Keve: semmi jó, megint el lett utasítva, ha jól tudom.
LeviG: mixing ratio = keverési arány (pl. málnaszörp )))

"keverési arány" a pontos fordítása

Egy kérdés: az angol "mixing ratio" helyes magyar fordítása a "telítettség"?

Egyébként egy érdekes adalék a fülledtség témához;
Az ember tüdejének oxigénfelvétele 45-65 %-os RH között a legjobb. Szóval amikor "majd' meg fulladunk", akkor veszünk magunkhoz a legtöbb oxigént.

Költõ mia helyzet a cégbiroságón?????

"... discomfortosnak ..." - JAJJ!! Esetleg "megterhelõnek" (ebben a szövegkörnyezetben).
Egyébként össze tudnád "röviden" foglalni nekünk a képzését?

Sziasztok!

Még a "fülledtség" témához. Ahogy Cauchy is írta, erõsen szubjektiv dolog ennek érzete, nem lehet csak mereven számokkal, értékkel, képletekkel meghatározni. A HI (Heat Index ) mellett használják az un. THOM'S indexet is. Ez figyelembe veszi, hogy az emberek különféleképp reagálnak a RH/T ill. páranyomás hatására. Nyilvánvaló, hogy egészséges, szikár ember könnyebben visel el egy bizonyos értéket, mint pl. egy túlsúlyos, szív és és érendszeri panaszokkal küzdõ ember. A Thom's lényege meg fõleg abban áll, hogy nem személyre, hanem több emberre, népességre vetiti ki az Thom's index értékét. Tehát a lakosság fele, kevesebb mint fele stb. érez discomfortosnak egy bizonyos RH/T arányt.

A Thom's táblázatot pl. az Euroweatheren tanulmányozhatjuk.

Boci, megerõsítem, sõt:
Siófok a SYNOP-ban 06, 12 és 18z-kor is jelent vízhõm.-et – az már egy másik kérdés, hogy pl. adásba mikorra melyik jut be...

és akkor egy új ötlet (hogy végképp kisajátítsam e rovatot (is)

nekem pl. komoly problémáim vannak a GSF számos ábrájával. nem tudom értelmezni õket.
pl. a zivatar szekció olvasgatásából, amelyet magam csak távolról figyelek (megrögzött "nyári jóidõ" pártiként), tudtam meg, hogy ha "a CAPE nagyobb mint 750", na akkor lesz zivatar.
ilyenekre gondolok (a heat-indexrõl jutott eszembe).

Gyakorlatilag az a lényeges, hogy ha kimondjuk, akkor biztosan tudjuk, hogy a másik azt érti-e alatta, amit mi szeretnénk. A többi már a nyelvészek dolga

Cauchy:
valóban a wind-chill-re a "hõérzet" találó fordítás. használják is. nem jutott eszembe.
a "szélhûtés"-t szerintem nem használják, kicsit technikainak érzem (motorokat hûteni pl. nem vízzel...).

(nem is beszélve a "szélütés"-rõl, ami ugye agyvérzést jelent, és így végképp nem tartozik vizsgálódásunk tárgykörébe ))

Költõ: igazad van, bár ugye télen és szélben a hõérzetet a szélhûtés adja, nyáron meg a fülledtség stb. tehát gyakorlatilag a téli hõérzet a a wind chill

Nekem pl ha taknyos vagyok, akkor könnyebben kimelegszem Ez is egy befolyásoló tényezõ. Mértékegységként a fok/mililitert javaslom, valami korekt állandóval megszorozva, hogy °C jöjjön ki a végén

Költõ:

köszönöm a tájékoztatást! magam, aki nem tanult légkör fizikát, sokat tanul a hasonló leírásokból.

egyébiránt, semmi nem áll távolabb tõlem, mint az interneten amúgy - fõleg mióta széleskörben elterjedt - dívó anonim beszolongatás, odamondogatás. sokszor tapasztalom, hogy csínján kell bánni a fogalmazással, mert bizony könnyen félreérthetõ. magam is "meredeknek" ítélem meg így utólag a válaszomat, bár a bevezetõ mondat utal az idézõjeles jellegre, a széndékolt humorra. remélem ez elégséges excusatio.

hasonló vonatkozik "szegény" Horrorbabyre is, aki valószínû félreértette azt, hogy "átlag" ember nem érti a kérdését. átlag ember = nem Költõ.
így értettem...

Táviratfüggõ, de pl. a SYNOP-jelentés nálunk használt helyi kiegészítésében (Siófok 925-ös csoportja) a'sszem 12z-kor? (A vízügyi táviratokban nyilván többször.)

Nem tudjátok véletlenül, hogy a napi vízhõmérsékleteket hány órakor mérik?

Cauchy, a "hõérzet" az összetett végeredmény, amely a "fülledtség", "szélhûtés", stb. elemeibõl áll össze (olykor akár együtt: pl. trópusi szeles tengerpart kellemes éghajlata) – tényleg, tud még valaki ilyen hatást felhozni?

Szóval mégegyszer, a fülledtségnek VAN meghatározása: 19hPa-os (víz)páranyomás felett; ill. ezek alapján az ilyen napot is meg lehet határozni.
A "HEAT-INDEX" – v. "hitzeindex" (ld. pl. GFS-diagramme), stb. – meg a hõm. és a páratart.-ból képzett hõmérsékleti érték (vagyis valójában nem egy mutató, mint ahogy az angolszász nevezi): amilyen meleg(ebb)nek éljük meg az adott hõmérsékletet, mivelhogy magasabb páranyomásnál – s ez ugye mindkettõ függvénye – kevésbé tudunk párologtatni. (Alacsony páratart. vagy/és hõm.-nél közel azonos a léghõm.-tel.) Azért szokták külön kiemelni a 32°C és 40%RH feletti tartományt, mert bizonyos szervek ilyen hõm.-en eleve kezdenek rosszul mûködni, s ilyenkor még az önhûtésére sincs esély: hõgutaütés következhet be; a hûvösebb fülledtség "csak" kellemetlen ill. fizikai megterhelés esetén gond. Magyarul hívhatnók pl. "fülledt-hõmérséklet"-nek, a nedves-hõmérséklet (a harmatpont ikertestvére) mintájára.
Viszont jogos, és nyelvileg szép megjegyzés a "NYIRKOS(SÁG)" fogalma! (de nem rövid "i"?) – amit én "vizes"-nek minõsítettem alant: a hûvös miatt kicsapódásra hajlamos párásságot nevezik így.
A "WIND-CHILL" (már hogyne ne vágna a témába!?), magyarul mondhatjuk "szélhûtés" ill. "szélhûtéses hõm.", a fülledtség "hûtõ" párja: de nemcsak a párologtatás (túl)fokozása, hanem a test körül kialakuló hõköpeny szétfújása is az oka; ez utóbbi különösen fagypont felé válik meghatározóvá. (Továbbá észrevétlenül ki is lehet száradni!) Ez viszont nemcsak "hidegben" lehet jelentõs: pl. ha a munkavégzésre kellemes 15°C-ban szerelsz a HHH-i tornyon, ahol nem ritka a folyamatos 10m/s-os szél, azt 5°C-nak éled meg, amiben az ujjak már gémberednek! Vagy hozhatnánk még pl.-nak, amikor nyitott jármûvön, de akár a lassú, de folyamatos léghûtéstõl "huzatot kapunk", stb.

(Egyébként szerintem az ilyen kérdezz/cáfolj-felelek kifejezetten jót tesz az önmûvelõdésnek, csak ne csapjon át személyeskedésbe! Nao a tanulmány értelmezésében lehetett volna figyelmesebb. Meg azt nem értem, hogy aki ilyen szép magyar szavakat is elõkerít ("nyirkosság"), miért "káromkodik" oly sokszor új-atlantiul?... másért nem haragszom rá!)

Horrorbaby:
szándékosan írtam a "fülledt nap" meghatározását, nem figyelmetlenségbõl. erre találtam ugyanis csak meghatározást. ha tetszik, ezt "bizonygattam". azt gondolom, hogy egy OMSZ jelentés mérvadó referencia, mégha nem is egészen pontos, hozzájárul a kérdés megválaszolásához. mint ahogy, Költõ szerint ezt meg is tette.