Bioszféra

Begöngyölt szélű tejelogomba (Lactarius zonarius) 

A miénk Solymáron ezüsthátú és 2 méteres, ez az alfaj ott több példánnyal képviselteti magát. A fiatal, idei állat színe zöld-kockás, a fehér holdacska ott van már a füle mögött. Nagy, 4 m3 komposztunk van, ez télen is meleg, több faj is menedéket talál benne.  Biztatnék mindenkit,  hogy -esetleg szomszédokkal összefogva - építsenek menedéket ezeknek a szép, és hasznos állatoknak! Ha pincébe-sufniba behúzódnak, segítsük áttelelni őket!  Nálunk 10 méteres, méter széles-magas garád is van, száraz ágból - lombból- fűből, szintvonalba rakva a kert alján. két évig nem forgatjuk, utána megy a komposztba.  Ezt is nagyon szeretik az erdei állatok. A lábatlan gyíkokból is hárommal találkoztam idén. A garád a lejtőn lezúduló esővizet is szépen megfogja, nem mosódik le az értékes termőföld: begyűjtjük a garád alól, és fent használjuk ültetésre.

Erdei sikló mindenütt van. Ami a Dunántúlon fordul elő (inkább), az a haragos sikló. De édesapám elmondása alapján előfordulhat, hogy régen az itteni legelőn is élt a haragos sikló. Idén azt figyeltem meg, hogy amikor erdei siklóval találkoztam, az olyan színű volt, mint a környezete.

Bogáncs (Carduus nemzetség, Dr. Szathmáryne Pilbauer Hedvig felvétele) 

Vörös tinoru (Boletus queletii) 



Rafkós sápadtarcú vagyok A tövön száradtra gyúrok.

Már elkéstél, nem fog rendesen kiszáradni. A rákövetkező tél (2020-2021) tuti hideg lesz arra már gyűjtheted  . Egy biztos (100%) télen sötét lesz!

Akkor most kezdjem el veszettül gyűjteni a fát, vagy ne?

Egy kicsit (?) elrontottad a viccet...
Helyesen -legalábbis általam ismerve - így van: Egyik ősszel az indiánok bemennek a sámánhoz megkérdezni, hogy milyen tél lesz. Kemény, mondja ő, bár belül nem nagy meggyőződéssel. Az indiánok erre elkezdik erősen gyűjteni a fát. Egy héttel később megint bemennek hozzá az indiánok, és megkérdik: sámán, tényleg kemény tél lesz? Tényleg, mondja, mert mit mondhatna mást ezek után ugye. Az indiánok persze még veszettebbül elkezdik gyűjteni a fát.
Fel is hívja a helyi meteorológiai szolgálatot, és megkérdi őket: szerencséjére ők is azt mondják neki, hogy kemény tél lesz.
Következő héten az indiánok ismét jönnek, megint megkérdezik a sámánt, milyen tél lesz. Immár nagyobb meggyőződéssel rávágja, hogy nagyon kemény! Erre azok eszement módon gyűjtik a fát, mindent kivágnak.
Megint aggódni kezd a sámán, és most már direktben a vezető meteorológust hívja: "Te Dick, azt írjátok, hogy kemény tél lesz." "Azt." "Biztosan?". "Hát persze, hogy az, az indiánok már 3 hete egyre veszettebbül gyűjtik a fát

Ha nem ölted meg volna a poént a végén előre, még jobb lehetett volna  Na de majd máskor!

Ó, ha nem látszódik, akkor így (mert érdemes látni őkelmét ) :

A kép sajnos nem jön, a Süniről: pár éve vittem Húgomékhoz októberben egy öklömnyi kicsi sünt.  Volt vagy 200 grammos, ehhez képest
-első éjszaka megevett 50 gramm főtt sonkát
-egy napig horkolt hanyatt a géprongyok között
-harmadik nap elém futott és rám kiáltott, megvédte a garázsomat tőlem
-és csak az újabb sonkáért bocsátott meg...
-következő héten Solymárra vittem, és még két év múlva is hozta a kölkeit szilvát enni.

Jól tudtad, és nincs ellentmondás, mert Nyergesújfalu mellett volt az ásatás. Köszi a meghatározást!
Őkelmét pedig Sárospatakon találtam: Link (fb-link, de elvileg nyilvános, ha nem, szóljatok!)
Rostálás közben leltem gilisztákat, amiket jóízűen elcsámcsogott. Gondolom nagyon ifjonc lehet, mert ettől jóval nagyobb sünök huncutkodtak éjszakánként gyerekkoromban a kiskertünkben...

Egy újabb kesernyés tinoru (Boletus radicans) 
A nyomási helyeken ennyire kekulhet. Ezt a gombát fontos megkülönböztetni az ehető vargánya alkatuaktol. 
Bár - a többi csoves belesu mérges gombahoz hasonloan- csak enyhén mérgező, elég heves gyomor-bél tüneteket, és igen erős fejfájást okoz. Mindenképp kerülendő étkezési szempontból. 

Itt inkább a táplálék felhalmozásról van szó. Ennyi mogyoró régen termett mint az idén és a nagy szél rengeteget fújt le a földre. Ezen felbuzdulva a harkály elkezdte egyesével hordani a hátsó kertbe és a fák töveinél bekopogtatta a földbe (napi 2-3 órát dolgozik). Minden télen etetjük a harkályokat is (4db.) egy nagy vödör mogyorót gyűjtünk és amikor az utcai mogyorófákról elfogy a termés, akkor a kerítés oszlop tetejére szoktunk rakni egy pár szemet reggelente. Előfordult olyan is, hogy mire bejöttem elfogyott, ilyenkor két - három kanyar is szükséges. Amikor később keltünk volt olyan, hogy a redőny felhúzása után a harkály szinte "kiabált" és ugrált az oszlop tetején a nappali felé fordulva és követelte a "reggelit". Ez utóbbi, több éves etetés eredménye.

Erdei sikló lenne? Eddig úgy tudtam,  hogy csak a Duna pannóniai oldalán elterjedt ez a nagyon jó természetű,  nagyon félős, kiváló patkányvadász!  Ha át tudod teleltetni,  valódi főnyeremény a kertben.  Róma  Légiói mint járványoktól védő "szent" állatot,  honosították meg Pannóniában, de Felétek nem volt adata!

Ripost - 2019.09.10. (1,3. oldal). Rejtélyes  kór pusztítja a kutyákat  Norvégiában
Titokzatos kór tizedeli az ebeket Norvégiában. Már  több mint 40, súlyos hasmenéssel és hányással járó eset történt különböző  városokban, és hétfő reggelig 25 kutya el is pusztult. A magyar állatorvosok szintén hallottak már a kórról, tartanak is tőle. A magyar hatóság is figyelmeztet, de amíg az EU nem lép, nem rendelhetnek el semmilyen  behozatali  korlátozást.
Egyelőre fogalmuk sincs a  norvég hatóságoknak, mi lehet ez a gyors lefolyású rejtélyes betegség. Az sem  egyértelmű, hogy fertőző járványról vagy egyedi esetekről van-e szó. Négy kutya  felboncolása után azonosítottak ugyan két ismeretlen baktériumot, de nem tudni,  hogy ezeknek közük van-e megbetegedésekhez. Kizárták a Salmonella,  Campylobacter fertőzést, és a mérgezéses  eredetet.  Emberre a betegség nem terjed át. Mindenesetre az ország nagy  részében, 18-ból 14 régióban megjelent már a kór az elmúlt pár napban. A német  hatóság figyelmeztet: Norvégiába senki ne utazzon kutyával.

Szakállas régi vicc, talán nem mindenki ismeri. Ezért jó lesz, ha a poénon kívüli részét is ide írjuk: az indián törzsfőnök követeket meneszt a Nagy Sámánhoz, megtudakolni hogy milyen lesz a tél. A Nagy Sámán azt mondja, kemény tél lesz. Az indiánok erre elkezdik vágni, felhalmozni a fát az erdőn. Valamivel később a törzsfő ismét elküldi a követeket, megint csak ugyanazzal a kérdéssel. A Nagy  Sámán most már igen kemény telet jósol. Az indiánok ennek hallatán őrületesen vágják a fát. Harmadszor is elküldi az embereit a főnök, a Nagy Sámán azt mondja: szörnyű hideg tél lesz. Erre az egyik indián: de Nagy Sámán, honnan  tudod te ezt? Mire a Sámán: hát nem látjátok, mennyire vágják az indiánok a fát?
Viccet félretéve: erősen úgy tűnik, az erdei állatoknak tényleg van valami "érzékük" ehhez. Harkályt ugyan sose láttam mogyorót elásni, viszont 2016 október végén a balatonarácsi (Balatonfüred) Koloska-völgyben, a forrás környékén futballpályányi vaddisznó túrásokat pillantottam meg. Nem itt-ott volt feltúrva a gyep, hanem úgy nézett ki a terület, mintha mélyszántották volna! Már akkor arra gondoltam, hogy a disznók kétségbeesett ősz végi táplálék-keresése esetleg hideg telet jelenthet. Be is zizzent a január, emlékszünk rá.

Ahhoz az is kéne, hogy az indiánok veszettül gyűjtsék a fát.

Sziasztok!
Meg tudnátok határozni ebből a képből ezt a szépséget: Link
Az egyik ásatási felszínen találtak rá, még februárban, valószínű elbújt télire?

Hideg telünk lesz.

Nem tudom látott-e már valaki olyat, hogy a harkály elássa a mogyorót ( ill. a csőrével ütögeti a földbe.)?

Valóban, itt tévedés történt. A képen látható gomba nagy valószínűséggel rozsdásszárú fülőke (Gymnopus dryophilus). Egyébként ez is ehető, de -a szegfűgombákhoz hasonlóan- csak a kalapja. A tönk szívós, ehetetlen.

Túl sűrűk a lemezek, szerintem nem az. Ne edd meg!

Erdei szegfűgomba (Marasmius wynneae) 

Valószínű tényleg az erős UV sugárzás lehet a dolog hátterében,  mi augusztus közepén vettük ezt észre.... Sok fa levele  gyorsan elkezdett hullani, viszont zölden és a levél közepén pedig barnás foltok voltak. Nem győztük összegyűjteni a leveleket, kb olyan volt mint mikor az első fagy éri a fákat.... 

Védett! 
5000huf.

Sátántinoru (Boletus satanas) Külön érdekesség a két egybe nőtt kalap. 

Óriás bocskorosgomba (Volvariella bombycina) 

Nagy ozlab gomba (Macrolepiota procera) 

Földtoló galambgomba (nagy fehér galambgomba, Russula delica):
Link

Kesernyés tinóru (gyökeres tinóru):
Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#450167 - 2019-09-01 14:11:23)

Bár nem ide való, de még egy reagálás. Sárguló fák :

Ez teljesen normális minden nyár végére. 
Akartam is erről írni a nyáron, csak valahogy mindig elmaradt.
Hosszú évek megfigyelése szerint minden évben ugyanaz a séma :
A május a legüdébb, a leggyönyörűbb, legburjánzóbb hónap, és a legvirágosabb. 
Június is még az, de a hónap közepétől már egyes fák elkezdenek kissé sárgulni, főleg a belsejük, kívülről még nem annyira feltünő. 
A helyzet július, augusztusban hétről - hétre fokozódik. Egyre több fa kezd sárgulni, belül, majd már láthatóan kívül is. Egyre több fa alatt jelenik meg csomó sárga, barna levél. Egyes fák alatt valóságos szőnyeg alakul ki. Egyre több kiszáradt fa, bokor látképe is elém tárul. 
Augusztus végére már a fák, bokrok kb. negyede nem a teljesen egészséges képét mutatja. 

És ez az időjárástól független. Ha sok a csapadék, ha kevés, ha átlagos, ha jó az eloszlása, vagy ha borzalmas az eloszlása, akkor is minden évben ugyanaz. 

Amire én tudok gondolni, az nem más, mint a tartós és erős UV - szennyezés. 
Egyszerűen nem bírják a növények ezt a sok és erős napsugárzást, és levélhullással, Il. elszáradással próbálnak védekezni. 
Természetesen a szárazság miatt, vagy a túl sok csapadék miatti gombás fertőzések is játszanak. Az elsődleges okot viszont én az UV-nak tulajdonítanám.

Köszönöm srácok. Mi meg denevérre tippelünk, tavaly az ablak alatti párkány alá fészkelte be egy példány magát , kb 1-2 centi helye volt a purhab között, és azt ette...
Patkány és egér ellen kitettem mérget, illetve minden ellen ragasztót sok helyre, kíváncsian várjuk a fejleményeket.
Illetve ez a szoba "lakatlan" volt az elmúlt időben, most a feleségemmel beköltözünk, így lesz mozgás, zaj, tv, stb.. hátha ez is kizökkenti a barátunkjat a komfortzónájából  Ezért aztán dörömbölünk is a gipszkartonon keresztül sűrűn.
De a hang, az nagyon hasonló arra a "rágás" zajra, amit a párkány alatt hallottunk.

A kutyaszar csodákra képes. Nekem az jött be a nyest ellen.

Anyámékat nagyon sokáig szivatta egy patkány, semmivel nem tudták elkapni, semmit nem evett meg amit kitettek de mindent szétrágott. Egy teljes telet végigküzdöttek vele, végül egy csapda kapta el.
Nyest szerintem nem megy a tető alá, a szigetelésbe.

Én nyestre tippelnék, ők szoktak bulizni éjjel, ezt tapasztalatból tudom. Vannak riasztók ellene, bátyáméknál be is vált.

A tetőterünkben a szigetelés környékén valaki(mi), jön, megy, rág?, tesz-vesz éjjelente.
Denevér? Egér? mit lehet tenni?? valamilyen riasztó??

Pl. itt lehet venni: Link Sajna elég drága, 3 éve 3-ad ennyi volt.
Majd csinálok képet is, mert itt (a felettébb gyenge talajon!) 3 év alatt elérte a 2,5 métert, a honlapon meg 2,5-3 m-nek írják a maximális magasságát.
Nekem sikerült szaporítani sima dugványozással (bár most elég sok elszáradt, lehet locsolni kellett volna többet). Ha erre jársz (vagy ismerős) akkor szívesen adok ágat, amit darabokban is lehet még dugványozni.
Viszont brutálisan életerős, USA-ban már invazívnak számít!

Ja igen: nem örökzöld, de majdnem. Az első fagyokig folyamatosan nő, illetve nagyon korán megindul, a fagyok utána már nem zavarják. Tüske nincs.

Huhh, de szép,  ő örökzöld?  - és hol  lehet venni? - és tüskés az ága?  most szeretnék vmi hasonlót élősövénynek...
Köszönet!

Gomba nálunk sem (ha már eső se), viszont érik a szeder az erdőkben és lassan a som is. A kertben meg ő is (nem saját kép) Link

Nálunk viszont semmi.

Igazából 20-án Makón jártam, rengeteg fecskét láttam. Gondolom helyfüggő.

Gombász ismerős mondta: Bükk, Borsodi-karszt és Mátra tele GOMBÁVAL!

Igy igaz, Szegedre autózva 40 km. több gólyafészek már üres. Pedig direkt Démászos védett fészkek. Elindultak. Fecskék meg alig voltak a nyáron. Kevesek a napsütötte ló-marha szar … meg a trágya szagú Tsz. majorok.
Pedig ez a biosz--féra.

Üresek a gólyafészkek, beindult a sakálüvöltés és a szarvasbőgés. Végéhez közeledik  a nyár.

Brazília füstöl: Link
Nem lesz jó vége...

Biztos sokan ismerik, de hátha nem. (Dendrománia)
Link

Egyelőre csak feltételezik a kigyulladás okát. Mindenesetre így lecsonkolva látszik igazán, milyen hatalmas volt.
Link