Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Na én ilyen szépen nem tudom körülírni, mint Jaurinum. Saját tapasztalataim vannak, hogy vagy 4 éve június 2-án mikor az ország kezdett belepusztulni a hõgutába, a borsodi Zabar községben rövid idõre a reggeli órákban -2 fok volt. De nem kell olyan messzire mennem a példával, mert adott pillanatban a kertemben is elõadódik több fok különbség, napállástól függõen.
A kérdéses idõszakban én Csobánkán 5,3 fokot mértem, Pestlõrinc meg 5,7 fokot.
Szentendrén egy hibátlanul mûködõ és korrekt módon elhelyezett állomás is produkálhatott még akár nagyobb eltérést is. Ha a mérésbe esetleg belesegített zavaró körülmény, az meg (reméljük) nem fog gyakran elõfordulni.
Szerintem az esetleges hibás mérés mértéke nem volt akkora, hogy ilyen vihart kavarjon. Sokkal többször elõfordul a mínusz kitevõ elfelejtése, vagy kézi leolvasásnál parallaxis, esetleg 5 fokos tévesleolvasás hiba
A kérdéses idõszakban én Csobánkán 5,3 fokot mértem, Pestlõrinc meg 5,7 fokot.
Szentendrén egy hibátlanul mûködõ és korrekt módon elhelyezett állomás is produkálhatott még akár nagyobb eltérést is. Ha a mérésbe esetleg belesegített zavaró körülmény, az meg (reméljük) nem fog gyakran elõfordulni.
Szerintem az esetleges hibás mérés mértéke nem volt akkora, hogy ilyen vihart kavarjon. Sokkal többször elõfordul a mínusz kitevõ elfelejtése, vagy kézi leolvasásnál parallaxis, esetleg 5 fokos tévesleolvasás hiba
Tudna segíteni valaki, technikai jellegû kérdésem van: a naplóban, ha rákattintok egy névre, nem nyitja meg, csak felugrik a név az oldal legtetejére.
A Dny-effektusban van valami. Én úgy tudom ez nem is olyan ritka dolog. Az idõjárás-jelentésekben is gyakran szokták mondani, hogy fõleg Ék-en és/vagy Dny-on lesznek tartósan ködös vidékek(bár ez lehet inkább a szélcsatorna miatt van). Az is lehet, hogy az ottani helyzetbe bekavar az Alpok is.
Bár errõl Floo tudná elmondani a tapasztalatait...
Mondjuk szerintem minden országrésznek vannak sajátosságai, amelyek bizonyos szituációkban jelentõsen eltérnek a többitõl... Szal lehetne akár Dk, vagy Ény effektusról is beszélni.
Bár errõl Floo tudná elmondani a tapasztalatait...
Mondjuk szerintem minden országrésznek vannak sajátosságai, amelyek bizonyos szituációkban jelentõsen eltérnek a többitõl... Szal lehetne akár Dk, vagy Ény effektusról is beszélni.
Igen valami hasonló lehetett a déli magaslégköri mérés szerint is volt ugyan inverzió de szinte elhanyagolható mértékben 4 fok volt a talajon 500 méteren 0 fok majd 600-on +2 aztán onnan megint hült tehát nem akadályozta meg a talaj felmelegedését az inverzió..meg persez az alsó szinteken sem volt különösbben nedves levegõ 50-70% ,ami konzervált volna,ezért a napsütés már melegjtette az arcunkatViszont mivel száraz volt a levegõ (50%) a talajon a derek megmaradtak a hüvös ,árnyékos oldalakon és a hófoltok sem olvadtak!
Már ahol még van az összelapátolt és gondosan ápolt havakból..
Viszont mivel száraz volt a levegõ (50%) a talajon a derek megmaradtak a hüvös ,árnyékos oldalakon és a hófoltok sem olvadtak!Már ahol még van az összelapátolt és gondosan ápolt havakból..
Nem lehet, hogy attól melegedett Budapest környéke ennyire fel, mert átmenetileg elvékonyodott, kilyukadt az inverziós réteg, utat engedve lefelé a magasból érkezõ enyhébb léghullámoknak? Ez hegyekkel határolt sík védeken esélyesebb, mint egy síkabb vidéken (Tatabányai-medence vagy Kisalföld). Vagy nagy tévedésben vagyok?
Amúgy meg ha létezik "ÉK-effektus", most van "DNy-effektus" is, ami szintén hasonló, fagykonzerváló tulajdonságú. (Bár kétségtelen, hogy most a hófedettségnek is sok köze van kialakulásához).
Amúgy meg ha létezik "ÉK-effektus", most van "DNy-effektus" is, ami szintén hasonló, fagykonzerváló tulajdonságú. (Bár kétségtelen, hogy most a hófedettségnek is sok köze van kialakulásához).
Térkép témában nagyon jók még a honvédségi 1:25000 térképszelvények, amik lefedik az egész országot. Turistaútvonal viszont nincs rajta.
Emi2: Tudomásom szerint csak az elrontott teszt után kell kb. fél órát várni, regisztráció után nem. Valami más lehet a bibi...
Valaki: Lehet, hogy összefüggés van, ezen dolog, valamint a tegnapi kb. fél órás "elérhetetlenség" között?
Valaki
: Lehet, hogy összefüggés van, ezen dolog, valamint a tegnapi kb. fél órás "elérhetetlenség" között? 
szabtam!
Nekem megjelenik az észlelési teszt ikon, de nem indul.
Van egy bizonyos idõ, aminek ell kell telnie a regisztrációtol?
Nekem megjelenik az észlelési teszt ikon, de nem indul.
Van egy bizonyos idõ, aminek ell kell telnie a regisztrációtol?
Jó reggelt!
Emi2: Itt balra lelsz egy olyat, hogy "Gyakran Ismételt Kérdések". Ebben benne van, hogy miért nem tudod elérni az észlelési tesztet!
Emi2: Itt balra lelsz egy olyat, hogy "Gyakran Ismételt Kérdések". Ebben benne van, hogy miért nem tudod elérni az észlelési tesztet!
Sziasztok!
Hogy tudok az észlelési naplóba belírni.
A saját adatok között van az észlelési teszt, de nekem nem nyitja meg. Tudtok valami megoldást?
Hogy tudok az észlelési naplóba belírni.
A saját adatok között van az észlelési teszt, de nekem nem nyitja meg. Tudtok valami megoldást?
MacGyver: no, abban igazad van: a friss túraútvonalak és változások miatt turisztikai szempontból kissé elavultak a Topo-k többsége, de a jelgazdagsága nagyon jó. Itt találod (Kiadó: Magyar Természetbarát Szövetség) õket, meg az összes többit:
Link
Link
jaurinum: akkor megpróbálok olyat is nézni. Bár hol vannak már az akkor turistajelzések... Mondjuk ha jobb az alaptérkép, akkor érdemes az utakat átrajzolni. Nem ilyen a Gödöllõi-dombság is? Ott is vannak olyanok hogy pl. x méteres nagy tölgyfa.
soper: ha van akkor kell! Amúgy nem :-)
soper: ha van akkor kell! Amúgy nem :-)
Üdv soper és üdv minden csepelinek is! Azt a szigetvári keményedõs észlelést kontrázni kellett, le kellett csapni a magas labdára. Egyébként jó az tegnap, ma és holnap is! Ameddig lehet, mindig. Jó éjt!
Üdv felhõcske és üdv az egrieknek! Sokat járok Egerbe, apám ott lakik. 76-77 között én is ott laktam és dolgoztam. Egyébként szerintem is holnap már oké lesz! Tegnap nagyon!
10 000-es digitális térkép kell valakinek a Börzsönyrõl? Jól értem vagy lemaradtam! Bocs de nincs idõm visszanézni a fórumot.
Szia MacGyver! Mi a Topo-térképeket használjuk egyes tájegységeknél, fõleg olyanoknál (Kemeneshát-Marcal medence, Cserehát) amit a Cartographia nem adott ki. Elõnye, hogy pluszként szerepelnek rajta hidrológiai (vízhozam), erdészeti (fafaj, életkor stb.) információk is. Szerintem a Cserhátról is jelent meg anno az 1992-es sorozatban.
LAM: nem néztem, de azt hallottam az új Cserhát ugyanolyan mint a régi, pl. hiányzik róla a CS500 egyik csúcsa. A Börzsönynek mondjuk nem néztem utána, az nem aktuális.
Tényleg, ha már témánál vagyunk: Cserhát térképet más kiadótól nem ismertek?
Tényleg, ha már témánál vagyunk: Cserhát térképet más kiadótól nem ismertek?
Kenya: értem
Akkor most egy szakmai kérdés: érdekesnek tartom, hogy ebben az AC-s helyzetben a napi p-ingadozás néha 3 hPa körüli. Jellemzö ez általában egy AC-re, vagy ez az AC-t "támadó" frontok hatásának tudható be? Vagy még nem olyan erös az AC? A tavalyi erös AC-s helyzetben nem volt ilyen ingadozás.
Akkor most egy szakmai kérdés: érdekesnek tartom, hogy ebben az AC-s helyzetben a napi p-ingadozás néha 3 hPa körüli. Jellemzö ez általában egy AC-re, vagy ez az AC-t "támadó" frontok hatásának tudható be? Vagy még nem olyan erös az AC? A tavalyi erös AC-s helyzetben nem volt ilyen ingadozás.
Nyuli: az én feszélyezettségem is szakmai eredetû és én is a tanulás miatt (is) vagyok itt.
Kenya: a pozitív visszajelzés valóban nagyon fontos; amellett, hogy eröt ad a továbbiakra egyben egy kialakult ill. kialakulóban lévö közösség összetartó erejének mércéje is. Úgy gondolom, feszélyezettségre - személyes okok miatt - senkinek nincs oka, hiszen már így ismeretlenül is egyfajta ismeretség alakult ki (tudod, "egy húron pendülünk" meg "egy hullámhosszon vagyunk"), ezen egy személyes találkozás csak javíthat (és éppen ezért mindent meg fogok tenni, hogy eljussak a bp-i találkozóra). Az én feszélyezettségem inkább szakmai eredetü - dehát azért (is) vagyok itt, hogy tanuljak
LAM, Jaurinum és Nyuli: nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de addig különösen fontos ez, amíg nem találkozunk személyesen is a többiekkel. Legalábbis én a magam részérõl egy kicsit feszélyezve érzem magam így ismeretlenül, noha senki a legkisebb jelét sem adta semmiféle negatív érzésnek. Valóban nagyon fontos a pozitív visszajelzés, tényleg sok erõt tud adni.
MacGyver:
A régebbi kiadás térképe is jól használható természetesen.
Az új viszont digitális alaptérképrõl készült, friss terepi információkat tartalmaz, nagyobb pontosságú, részletesebb domborzatrajzú (pl. summerezés) és nevezéktanilag is bõvült.
A régi és az új is tartalmaz felhasznált irodalmat, bibliográfiát ami a további antikváriumi kereséshez jó kindulási alapot nyújthat.
A régebbi kiadás térképe is jól használható természetesen.
Az új viszont digitális alaptérképrõl készült, friss terepi információkat tartalmaz, nagyobb pontosságú, részletesebb domborzatrajzú (pl. summerezés) és nevezéktanilag is bõvült.
A régi és az új is tartalmaz felhasznált irodalmat, bibliográfiát ami a további antikváriumi kereséshez jó kindulási alapot nyújthat.
jaurinum: kösz!
LAM: Börzsöny atlaszból megvan a "régi", elsõ kiadású, úgyhogy amíg annak a térkép része jó (helyesbíthetõ, kevés a változás) addig csak az atlasz miatt nem veszek újat. De majd antikváriumban keresgélek régieket.
Snowhunter:hát igen, elég sok hasznosat olvashattunk már tõlük!
LAM: Börzsöny atlaszból megvan a "régi", elsõ kiadású, úgyhogy amíg annak a térkép része jó (helyesbíthetõ, kevés a változás) addig csak az atlasz miatt nem veszek újat. De majd antikváriumban keresgélek régieket.
Snowhunter:hát igen, elég sok hasznosat olvashattunk már tõlük!
Mindenesetre, azért jó érzés ilyesmit olvasni.
No persze nem az öntömjénezés miatt!
Hanem mert sokunknak (régiek és újak) ezek a gesztusok (naplóban, fórumokon) adják meg - pozitiv motivációként - az oly fontos visszajelzést és ösztönzõ erõt.
Én ezt köszönöm meg.
S azt hiszem jó esetben ez egy oda-vissza ható folyamat.
Mi is sokat kapunk és azt a keveset amit tudunk igyekszünk odaadni.
No persze nem az öntömjénezés miatt!
Hanem mert sokunknak (régiek és újak) ezek a gesztusok (naplóban, fórumokon) adják meg - pozitiv motivációként - az oly fontos visszajelzést és ösztönzõ erõt.
Én ezt köszönöm meg.
S azt hiszem jó esetben ez egy oda-vissza ható folyamat.
Mi is sokat kapunk és azt a keveset amit tudunk igyekszünk odaadni.
Jaurinum: köszönöm szépen, ez nagyon jól esett ! A szimpátia részemröl mindenképpen megvan - sokak irányába -, ez jó alapot szolgáltat a folytatáshoz.
A szimpátia részemröl mindenképpen megvan - sokak irányába -, ez jó alapot szolgáltat a folytatáshoz.
Köszönöm szépen a megtiszteltetést, de azt hiszem, szerencsére vagyunk még néhányan, akik így gondolkodnak, akár újakról, akár régiekrõl legyen is szó.
Pontosan Jaurinum, ám csupán a tegnapi eseménysorhoz kapcsoltalak titeket ilyetén módon.
Rendben, akkor módosítok: Néhányótok megjelenése a nyugodt, tárgyilagos, kimért, azaz hasznos hiánycikké váló beírásokat gyarapította, szerencsénkre, he-he !
Rendben, akkor módosítok: Néhányótok megjelenése a nyugodt, tárgyilagos, kimért, azaz hasznos hiánycikké váló beírásokat gyarapította, szerencsénkre, he-he !
Snowhunter, ez igazán megtisztelõ, de szerintem nem túl szerencsés "minket" emígyen megemlíteni. Ezért rögtön hozzátennék én is 2 embert a "nem régiek" közül: Kenyát és Nyulit. Nekik legalább ennyit "köszönhetnek" a Metnet-fórumok és a napló...
A médiáról jut eszembe, hallottam egy szerintem rendkívül találó kifejezést, amit egy idõs és régebben nagyon ismert rádiós személyiség használt: tudatipar. Szerintem nagyon kifejezõ.
A témához nem szólok hozzá, csak annyit írok, hogy sokat nyert a Metnet LAM és Jaurinum megjelenésével, köszönjük !
jaurinum:Megtisztelõ a véleményed és a szimpátia kölcsönös! :-)
A vázolt fogalomtévesztésekrõl sajnos nekem is vannak negatív tapasztalataim, de azért örülök, hogy nem látod teljesen feketén a jövõt.
A média köznapi életbe beszivárgó hisztériázásával szemben valóban nem alakult még ki hatékony ellenszer. Vagyis szerintem van, de csak ha innen alulról építkezünk.
A metnet (a naplóban zajló áthidalandó problémák ellenére is)
ilyen tárgyilagos sziget lehet az "idõjárás-business" világában.
S nagy örömmel elkalauzolok bárkit a Börzsönyben, aki szívesen jön ismerkedni ezzel a hazai tájjal. Ráadásul a Metnet-esek közt sok Börzsöny rajongó és ismerõ akad! (Sztem a tágabb törzsgárdában Te is benne foglaltatsz, még ha én személyesen senkit sem ismerek.)
A vázolt fogalomtévesztésekrõl sajnos nekem is vannak negatív tapasztalataim, de azért örülök, hogy nem látod teljesen feketén a jövõt.
A média köznapi életbe beszivárgó hisztériázásával szemben valóban nem alakult még ki hatékony ellenszer. Vagyis szerintem van, de csak ha innen alulról építkezünk.
A metnet (a naplóban zajló áthidalandó problémák ellenére is)
ilyen tárgyilagos sziget lehet az "idõjárás-business" világában.
S nagy örömmel elkalauzolok bárkit a Börzsönyben, aki szívesen jön ismerkedni ezzel a hazai tájjal. Ráadásul a Metnet-esek közt sok Börzsöny rajongó és ismerõ akad! (Sztem a tágabb törzsgárdában Te is benne foglaltatsz, még ha én személyesen senkit sem ismerek.)
MacGyver:Jaurinum már meg is adta a Balaton-felvidékre vonatkozót.
Börzsöny ügyben bár kézen-fekvõ lenne, de sajnos a nemzeti park (DINP) honlapja használható, de nem a legjobb kiindulási alap. (www.dinpi.hu)
Valójában én nem kedvelem túlságosan ilyen esetben a netes forrás keresést (csak kiegészítésül, kontorolálva használom). Bár elismerem kényelmes otthon kattingatni, de ahogy ma is kiderült, a legtöbbje fél és dezinformáció. Egyszerûen szûretlenül mehet fel a honlapokra a legtöbbször csak átvett info.
Azért valamelyik keresõprogival szemezgethetsz a feldobott site-ok között.
De ha már írtad térkép ügyben, a legjobb ha régi/régebbi turistakalauzokat forgatsz kezdetnek a könyvtárban. Ezek többsége elég jó és pontos áttekintõ képet ad.
De kis "börzsönyi bibliaként" próbáld meg beszerezni a Cartographia most megjelent, új és már második kiadású Börzsöny turistaatlaszát.
Ebben egy kicsit az én kezem is benne van...
(Ez itt az önreklám helye.)
Sajnos vannak pontatlanságai, de majd a köv. kiadásra még jobb lesz.
De alapjában szerintem, amit átfogóan érdemes tudni a Börzsönyrõl benne van.
Börzsöny ügyben bár kézen-fekvõ lenne, de sajnos a nemzeti park (DINP) honlapja használható, de nem a legjobb kiindulási alap. (www.dinpi.hu)
Valójában én nem kedvelem túlságosan ilyen esetben a netes forrás keresést (csak kiegészítésül, kontorolálva használom). Bár elismerem kényelmes otthon kattingatni, de ahogy ma is kiderült, a legtöbbje fél és dezinformáció. Egyszerûen szûretlenül mehet fel a honlapokra a legtöbbször csak átvett info.
Azért valamelyik keresõprogival szemezgethetsz a feldobott site-ok között.
De ha már írtad térkép ügyben, a legjobb ha régi/régebbi turistakalauzokat forgatsz kezdetnek a könyvtárban. Ezek többsége elég jó és pontos áttekintõ képet ad.
De kis "börzsönyi bibliaként" próbáld meg beszerezni a Cartographia most megjelent, új és már második kiadású Börzsöny turistaatlaszát.
Ebben egy kicsit az én kezem is benne van...
(Ez itt az önreklám helye.)
Sajnos vannak pontatlanságai, de majd a köv. kiadásra még jobb lesz.
De alapjában szerintem, amit átfogóan érdemes tudni a Börzsönyrõl benne van.
LAM: nem tudsz interneten megtalálható ismeretterjesztõt a Börzsönyrõl vagy a Balaton-felvidékrõl, amiben nem írnak marhaságokat? Tehát amire azt mondod hogy jó, érdemes elolvasni.
Nos LAM, eddig is gyakran tapasztalhattuk írásaid tanító-ismertetbõvítõ jellegét, a legutóbbival csak megerõsítetted a Rólad kialakult pozitív véleményemet.
Elõzõ reagálásom valóban kissé "keserû szájízûre" sikerült, korántsem látom ilyen reménytelennek ezt a helyzetet. Inkább a legutóbbi élményeim szóltak belõlem, amikkel így, télidõben nap mint nap találkozik az ember. (Nem akarok mélyebben belemenni, de munkahelyemen néha olyan fogalomtévesztésekkel állok szemben természetben tevékenykedõk (...) részérõl, hogy döbbenet). És akkor még a média hisztériaharsogása a "mindennapi" tudományokról (idõjárás, természetvédelmi "ügyek" stb..)
A terepszezon megkezdõdésével (már alig várom.. jönnek a szívemhez közelebb álló feladatok, olyanok, amikor ott a helyszínen magyarázhatom el a természet jellegzetességeit. Ugyan jómagam még tanuló vagyok gyakorlati ismeretterjesztés tekintetében, de hamar ráéreztem: ha az érdeklõdõk többségének lelkesedését megfelelõen idõzítve vezéreljük, az ideális esetet elérve nagyon okosan fel lehet használni a kialakult fogékonyságot.
Ja, egy késõ tavaszi napon bemutathatnád egyszer a Metnet-törzsgárdának (velem kiegészülve) a Börzsönyt. Nem lenne haszontalan túra!
Elõzõ reagálásom valóban kissé "keserû szájízûre" sikerült, korántsem látom ilyen reménytelennek ezt a helyzetet. Inkább a legutóbbi élményeim szóltak belõlem, amikkel így, télidõben nap mint nap találkozik az ember. (Nem akarok mélyebben belemenni, de munkahelyemen néha olyan fogalomtévesztésekkel állok szemben természetben tevékenykedõk (...) részérõl, hogy döbbenet). És akkor még a média hisztériaharsogása a "mindennapi" tudományokról (idõjárás, természetvédelmi "ügyek" stb..)
A terepszezon megkezdõdésével (már alig várom..
jönnek a szívemhez közelebb álló feladatok, olyanok, amikor ott a helyszínen magyarázhatom el a természet jellegzetességeit. Ugyan jómagam még tanuló vagyok gyakorlati ismeretterjesztés tekintetében, de hamar ráéreztem: ha az érdeklõdõk többségének lelkesedését megfelelõen idõzítve vezéreljük, az ideális esetet elérve nagyon okosan fel lehet használni a kialakult fogékonyságot. Ja, egy késõ tavaszi napon bemutathatnád egyszer a Metnet-törzsgárdának (velem kiegészülve) a Börzsönyt. Nem lenne haszontalan túra!
BB: nem hiszem, hogy interneten fenn van, de a legjobb a Cartographia Pilis-Visegrádi-hg térkép/atlasz!
zívesen!
LAM: köszi a részletes leírást. Nem semmi, ahogy összeszedted. Mióta olvastam, azt a térképet keresem a neten, amin részletesen fel is voltak tüntetve a Pilis és a Visegrádi-hegység környékének doborzati nevei stb.
jaurinum:A beidegzõdésekrõl alkotott véleményeddel teljesen egyetértek. Ennnél sokalta károsabbakról sem lehet az embereket "leszoktatni".
De didaktikai értelemben nem az a kunszt, ha a téma iránt érdeklõdõ laikus embernek tudok újat mondani, hanem ha a nem különösebben érdeklõdökben tudok szikrát gyújtani.
Ez pedig csak õszinte lekesedéssel, téma iránti szeretettel, alázattal és hitelességgel megy.
Volt régen kis hazánkban egy népmûvelés nevû valami, aminek nagy mesterei lábáztató, fáradt vájároknak is képesek voltak egyórás, tátott szájú elõadásokat tartani pl. a Kilimandzsáróról.
Ez mind csak az elõadó személyes varázsától és némi pedagógiai érzékétõl függ.
S így még az is érdekes lehet, milyen történeti okai vannak annak, hogy a Visegrádi-hg közepén és peremén Pilis- elõnevû községek fekszenek vagy markánsabb földrajzi határok nélkül, mi okból lehet ilyen közeli szomszéd egy látszólag egyetlen tájnak tûnõ hegyvidék.
S ha legközelebb valaki, mondjuk Csobánkáról a Dobogókõre megy még az is feltûnhet, hogy a Kétbükkfa- nyereg után az eddig fehér "kavicsok", sötét szürkére váltanak.
És az már örömforrás lehet, ha elmondhatom másoknak az okát.
Na persze ez nagyban függ hogy onnan fentrõl, kézivezérléssel mire akarom az embereket kalibrálni.
Ha annyi elég, hogy betudjon állni az Auchan pénztárhoz és megtalálja a pénztárcáját, nos akkor sokkal nehezebb dolgunk van ismeretterjesztés ügyben.
Ilyenkor pesszimistán visszavonulhatunk tudományunk fellegváraiba és lesajnálón veregethetjük vállon, mégis kitartó szakmaibeli társainkat: csináld csak úgy sincs semmi értelme.
Pedig talán ilyen közegben kellene megtöbbszöröznünk erõfeszítéseinket, hogy ne csak geográfusok és biológusok különböztethessék meg egymástól az ált. iskolai ötödikes földrajos névanyagban is szereplõ Pilist és Visegrádi-hegységet.
De didaktikai értelemben nem az a kunszt, ha a téma iránt érdeklõdõ laikus embernek tudok újat mondani, hanem ha a nem különösebben érdeklõdökben tudok szikrát gyújtani.
Ez pedig csak õszinte lekesedéssel, téma iránti szeretettel, alázattal és hitelességgel megy.
Volt régen kis hazánkban egy népmûvelés nevû valami, aminek nagy mesterei lábáztató, fáradt vájároknak is képesek voltak egyórás, tátott szájú elõadásokat tartani pl. a Kilimandzsáróról.
Ez mind csak az elõadó személyes varázsától és némi pedagógiai érzékétõl függ.
S így még az is érdekes lehet, milyen történeti okai vannak annak, hogy a Visegrádi-hg közepén és peremén Pilis- elõnevû községek fekszenek vagy markánsabb földrajzi határok nélkül, mi okból lehet ilyen közeli szomszéd egy látszólag egyetlen tájnak tûnõ hegyvidék.
S ha legközelebb valaki, mondjuk Csobánkáról a Dobogókõre megy még az is feltûnhet, hogy a Kétbükkfa- nyereg után az eddig fehér "kavicsok", sötét szürkére váltanak.
És az már örömforrás lehet, ha elmondhatom másoknak az okát.
Na persze ez nagyban függ hogy onnan fentrõl, kézivezérléssel mire akarom az embereket kalibrálni.
Ha annyi elég, hogy betudjon állni az Auchan pénztárhoz és megtalálja a pénztárcáját, nos akkor sokkal nehezebb dolgunk van ismeretterjesztés ügyben.
Ilyenkor pesszimistán visszavonulhatunk tudományunk fellegváraiba és lesajnálón veregethetjük vállon, mégis kitartó szakmaibeli társainkat: csináld csak úgy sincs semmi értelme.
Pedig talán ilyen közegben kellene megtöbbszöröznünk erõfeszítéseinket, hogy ne csak geográfusok és biológusok különböztethessék meg egymástól az ált. iskolai ötödikes földrajos névanyagban is szereplõ Pilist és Visegrádi-hegységet.
BB:Hosszabb ideje lektorálgatok hasonló kiadványokat, de ennyi csúsztott ökörséget régen olvastam! :-(
Nem baj ha valaki nem ért hozzá, de nézzen utána a tényeknek és ragaszkodjon is ahhoz!
Csak a tájföldrajzi besorolásról!
Szóval a Pilist és a Szentendre-Visegrádi-hegységet a korábbi szakirodalom, Dunazug hegyvidék néven foglalta össze. Mindakettõ a Dunántúli-középhegység része.
A Pilis kb. 220-250 milló éves triász mészkõ vonulatai ÉNy-DK-i irányban húzodnak a felszínen, nagyjából Dorogtól a Duna vonaláig. ("Rokona" a feletted emelkedõ Naszálynak!)
Ha nem is látványos vizhozamú folyókkal, de jól lehatárolható. Délrõl a Vörösvári völgy és a Dorogi-medence, míg észak felõl a Szentléleki-patak völgye és Dera-patak völgye határolja. Három hegytagozatból áll. A Kevély csoport, a Hosszú-hegy csoport és a Pilis-csoport.
Itt található a Dunántúli-khg és egyben a Pilis legmagasabb pontja, a Pilis-tetõ 756m
A nála kétszerte nagyobb területû Szentendre-Visegrádi-hegység, jó 210 millió évvel fiatalabb, 10-15 millió éves vulkanikus romhegység. Váltakozva építik fel andezitlávaárak, andezit-agglomerátumok, piroklassztitok (tûzárkõ) és egyéb vulkanitok.
Déli határa a már említett Dera-patak és Szentléleki-patak völgye, míg nyugaton, északon és keleten a Duna határolja.
Itt is több hegycsoportot különítünk el, mint a Csikóvár-csoport, Úrasztala-hegycsoport stb. Legmagasabb pontja a Dobogókõ 699 m.
Örülök a fokozott érdeklõdésednek e témában és remélem sikerült kicsit tisztázni a helyzetet, bár oldalakat lehetne ebben a témában irogatni.
Nem baj ha valaki nem ért hozzá, de nézzen utána a tényeknek és ragaszkodjon is ahhoz!
Csak a tájföldrajzi besorolásról!
Szóval a Pilist és a Szentendre-Visegrádi-hegységet a korábbi szakirodalom, Dunazug hegyvidék néven foglalta össze. Mindakettõ a Dunántúli-középhegység része.
A Pilis kb. 220-250 milló éves triász mészkõ vonulatai ÉNy-DK-i irányban húzodnak a felszínen, nagyjából Dorogtól a Duna vonaláig. ("Rokona" a feletted emelkedõ Naszálynak!)
Ha nem is látványos vizhozamú folyókkal, de jól lehatárolható. Délrõl a Vörösvári völgy és a Dorogi-medence, míg észak felõl a Szentléleki-patak völgye és Dera-patak völgye határolja. Három hegytagozatból áll. A Kevély csoport, a Hosszú-hegy csoport és a Pilis-csoport.
Itt található a Dunántúli-khg és egyben a Pilis legmagasabb pontja, a Pilis-tetõ 756m
A nála kétszerte nagyobb területû Szentendre-Visegrádi-hegység, jó 210 millió évvel fiatalabb, 10-15 millió éves vulkanikus romhegység. Váltakozva építik fel andezitlávaárak, andezit-agglomerátumok, piroklassztitok (tûzárkõ) és egyéb vulkanitok.
Déli határa a már említett Dera-patak és Szentléleki-patak völgye, míg nyugaton, északon és keleten a Duna határolja.
Itt is több hegycsoportot különítünk el, mint a Csikóvár-csoport, Úrasztala-hegycsoport stb. Legmagasabb pontja a Dobogókõ 699 m.
Örülök a fokozott érdeklõdésednek e témában és remélem sikerült kicsit tisztázni a helyzetet, bár oldalakat lehetne ebben a témában irogatni.
LAM - lehet, hogy akkor ebbõl adódik, hogy megszokásból is rávágja az ember.
Valóban nem igy van.
Link
Köszi a hasznos infót!
Valóban nem igy van.
Link
Köszi a hasznos infót!
Mindenhol ezek a beidegzõdések.. Teljesen igazad van LAM, bár azért az átlagnál kicsit fogékonyabbnak kell lennie az embernek a biológia valamelyik ága, vagy a geológia iránt, hogy különbséget tegyen a Pilis és a V.-hg. között. Az általános téves beidegzõdést kis hazánkban piszok nehéz átformálni, de ez esetben még nehezebb: 1.Pilis- elõnevû település a Duna-parton és a Visegrádi-hg.-ben is van, nyilván nem fogják egyiket sem árkeresztelni, nem is beszélve a megannyi dûlõnévrõl, 2. szélesebb vízfolyás, ill. annak alluviuma, mely a laikusoknak megkönnyítené az elválasztást, nincs.
Maradjunk annyiban, legalább a szakmabeliek (geográfusok, biológusok stb.) igyekezzenek a két hegység valósághû ábrázolására mind szóban, mind írásban. Meggyõzésre fordított igyekezeted persze üdvözlendõ!
Maradjunk annyiban, legalább a szakmabeliek (geográfusok, biológusok stb.) igyekezzenek a két hegység valósághû ábrázolására mind szóban, mind írásban. Meggyõzésre fordított igyekezeted persze üdvözlendõ!
LAM: én is a környéken lakom, így nagyon érdekel a dolog. Bocs, hogy beleszólok. Akkor amit itt írnak (hirtelen ezt találtam) az sem igaz? Link
cinke:A geográfia már hosszú ideje küszködik ezzel - ahogy írtad - a téves beidegzõdéssel.
A Pilis és a Visegrádi-hegység két teljesen eltérõ, bár egymás közvetlen földrajzi közelségében fekvõ hegyvonulat. Elsõsorban földtani, szerkezeti, felszínalaktani értelemben véve.
(Pl. Pilis üledékes, a Visegrádi vulkanikus eredetû.)
Emellett éghajlatuk, talajaik, flórájuk és faunájuk is jelentõs eltéréseket mutat.
A Két-bükkfa nyeregben és a Dobogókõre vezetõ út mentén olyan közel vannak egymáshoz, hogy tulajdonképpen egy hegységnek tûnnek, de a látszat csal.
Talán ez és a régi turista térképek címei, melyek egybe vették a két tájat, tehetõk felelõssé a kialakult és berögzõdött tévedésért.
Egyébként az új Cartographia turista-atlaszok (is) már szigorúan elkülönítik.
Emiatt is gondoltam, hogy hirdetem ez ügyben egy kissé az igét!
A Pilis és a Visegrádi-hegység két teljesen eltérõ, bár egymás közvetlen földrajzi közelségében fekvõ hegyvonulat. Elsõsorban földtani, szerkezeti, felszínalaktani értelemben véve.
(Pl. Pilis üledékes, a Visegrádi vulkanikus eredetû.)
Emellett éghajlatuk, talajaik, flórájuk és faunájuk is jelentõs eltéréseket mutat.
A Két-bükkfa nyeregben és a Dobogókõre vezetõ út mentén olyan közel vannak egymáshoz, hogy tulajdonképpen egy hegységnek tûnnek, de a látszat csal.
Talán ez és a régi turista térképek címei, melyek egybe vették a két tájat, tehetõk felelõssé a kialakult és berögzõdött tévedésért.
Egyébként az új Cartographia turista-atlaszok (is) már szigorúan elkülönítik.
Emiatt is gondoltam, hogy hirdetem ez ügyben egy kissé az igét!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat