Kérdések és válaszok

Zak - semmiben,de keletkezésében minden felhõ eltér.A köd érinti a talajfelszínt,a felhõ már nem(max. a hegyekben).

Gordonka !Az apósom 30 éve naponta méri Hellmannal és jegyzi.Én is kb 30 éve kezdtem,de csak konzervdobozzal,ma két helyen is mérek(13 éve már a cseszneki Hellmann),de kétlaki életem miatt nem tudok 45 km -rõl minden áldott nap,mindkét helyen mérni.Hol lehet a részleteket megtudni az OMSZ kívánalmairól ?

Ja és Gordonka ment egy mail!

_Zak_ : a köd egy a talajon felfekvö felhö, amely apró, 0,12 mm alatti átméröjü vízcseppecskékböl áll, 1 km alatti látótávolsággal. Akkor jön létre, ha nedves levegö a harmatpont alá hül, azaz vízgözzel telítödik.
A felhö szintén vízcseppecskék összeállása, amelyben azonban a zuhanási sebesség olyan alacsony, hogy a lebegés lehetségessé válik. Felhö akkor jön létre, ha a magasban (!) nedves levegö emelés következtében mindaddig lehül, amíg a vízgöz kondenzálódik.

Én szerintem is teljesen felesleges eza rendszer vagy minek a kiépítése. Mert sok esetben nem is avval van gond,hogy sok esõ esett.Hanem az adott helyek környezetének drasztikus megváltoztaásával. A hegyoldalak tarra vágása, teljes erdõrészek kiirtása..Naná hogy elnindul lefelé a viz ha nincs ami megfogja..
Vizelvezetõ árkok ásása, pucolása. CSATORNÁZÁS. Ilyenre kéne költeni a sok milliárodt és nem kétes rendszerek kiépítésre.

Meg tudnátok nekem mondani, hogy fizikailag pontosan miben különbözik a köd és a felhô? Nem kialakulásra, hanem gondolok itt pl. hômérsékletre, cseppméretre, nemtommire. Bocs, ha nagyon lamer kérdés...

Itt is lehet róla olvasni:
www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/vihar20060112.html?source=rss_newest

Igen én is így látom, és a semmire dobják ki a 85 milliót, a esetleges károk meg ugyanolyan nagyok lesznek, mint elõzõ években.

Szerintem, egy felelõsségáthárítás eszköze lehet majd, már látom elõre, lesz kire rámutatni (önkormányzatok, mi "idõben" szóltunk, oldjátok meg!).

Frank: én is csak azokat tudnám bementeni, meg esetleg becsukdosom az ablakokat és szólok a szomszédomnak.

Talán be kellene vonni a Tv-t, rádiót is a riadó terjesztésébe, így ha nem is mindenki, de elég sokan közvetlenül tudnák meg mire készüljenek.

Ezzel az új viharriasztási móddal egy probléma azért mégis van. Ha egyáltalán megkapja egy település önkormányzata idõben a riasztást, azt hogyan hozza a lakosság tudtára? Nem hiszem, hogy erre felkészültek.

Alexa! Animációk:
Link
Link
Link

google..

Jajj, természetesen: télen vagyunk k ö z e l e b b a Naphoz, kb. 5 millió km-rel... Köszi a kiigazítást (látszik, hogy hat a fájdalomcsillapítóm).

Nagyon köszönöm Nektek a kielégítõ válaszokat, bár baromira leégek majd otthon. De sajna ezt most be kell vállalnom. (Péntek 13?)
Üdv: Alexa

Kiegészítés Nyuli (és Alexa):
Télen néhánymillió km-el közelebb vagyunk a Naphoz, ám ez nem sokat számít a 150millió km körüli közepes távolság okán.
Inkább a Föld ekliptikához bezárt 23,5°os szöge számít (döntve van a Föld tengelye), emiatt a Nap körül keringve a hasát hol a Déli féltelke, hol az északi "mutatja meg", értelemszerûen a másik akkor "laposan" kapja a Napsugárzást.
A föld forgása (ami a mi napunkanak megfelelõ 24h) csak napi ritmus tadja meg, K-Ny-i irányban újra ás újra ciklikusan váltva a nappalt-éjszakát, miközben járja a Nap körüli pályáját golyóbisunk, ami épp egy év, ezalatt kapja hol a déli, hol az északi a több Napsugárzást.

Ja még annyi: télen a Föld pályája a Naptól távol van és a tengelye olyan szöget zár be, hogy a déli félteke több napsütést kap (=meleg van), az északi kevesebbet (= hideg van). Azaz nem a Föld forgása, hanem keringése számít.

Alexa: ahogy Kenya is írta, ez az egész déli féltekére kb. igaz. Az ottani június-július-augusztus hónapok a téli hónapok, megfelelnek a mi december-január-február hónapjainknak. Az ottani dec-jan-feb. jelenti a nyarat, a hömérséklet valóban magasabb, mint pl. augusztusban. Ausztrália tekintetében pl. augusztusban érdemes sivatagi utakat tenni, a hömérséklet olyan 25 °C körüli, azaz elviselhetö. Decemberben ellenben a T eléri a 40-45 °C-t is és ekkor kezdödik a bozóttüzek idöszaka, azaz a nyár. Ennek analógiájára, amikor nálunk tavasz van ott ösz és fordítva.

Köszi, de nekem ez így egy kicsit kevés. Próbálkoztam itt a Neten találni valamit, ahol szemléltetik a föld keringését-forgását (mert hogy ebben van a lényeg ugye?) de nem találtam semmit. Esetleg nem tudsz ilyenrõl?

Alexa: jó közelítéssel tulajdonképpen az egész déli félteke ilyen.

Sziasztok!
Éppen az elõbb regisztráltam, mert tegnap egy parázs vitába bonyolódtam otthon a családdal, és úgy gondolom, hogy az igazság Nálatok van.
Bocsi mindenkitõl elõre is, ha nagyon bugyuta a kérdés:
Azt szeretném tudni, hogy van-e olyan pontja a földnek, ahol mondjuk az augusztus téli hónapnak számít. Itt nem arra gondolok, hogy hó esik hanem arra, högy hûvösebb van mint mondjuk ugyanott decemberben.
Kérlek Titeket, hogy írjatok valami választ, mert úgy látszik hiányosak az általános iskolai tanulmányaim!

Elõre is köszi: Alexa

:-( Nem hinném, hogy az OMSZ-nek pont egy Angyalföldi észlelõre lenne szüksége, ráadásul dél felé magasabban vannak a fák, minthogy 45° felett ne legyen semmi a csapimérõ útjában :-(

Én is: papucikam/kukac/pannongsm.hu

Én is!

Nyuli, kösz, csak a szememtõl nem látom!

Gordonka: Én is küldtem.

Úgyszintén

gordonka: küldöm az emailt
lucifer

Gordonka: témához kapcsolódóan ment e-mail.

Az OMSZ szeretné bõvíteni ebben az évben az úgynevezett társadalmi észlelõ/csapadékmérõ hálózatát, ami jelenleg 500-600 helyen mûködik az országban. Ez a kézi csapadékmérõ állomásokat jelenti, ahol általában az otthonülõ idõsebb emberek foglalkoznak a csapadékméréssel. Havonta illetve, intenzívebb esõk után akár naponta küldik (nekik ingyen)postai levelezõlapon az adatokat az OMSZ-nak. Ezért a munkáért sajnos csak egy jelképesnek tekinthetõ összeget (havi 1-2 ezer) kapnak a megbízottak, de általában még szívességbõl is vállalják, mert átérzik a fontosságát és örülnek, hogy segíthetnek. Jó lenne olyan szempont szerint bõvíteni ezt a hálózatot, hogy majdnem online adatáramlás lenne a csapadékmérõktõl az OMSZ felé, de olcsón. Az OMSZ adná a csapadékmérõt, a megbízottak meg naponta, illetve csapadék alkalmanként egy kezelhetõ elektronikus formátumban (email) küldenék az adatot a saját eszközükkel. Így kis idõcsúszással egész jó képet kaphat mindenki az országot ért égi áldásról. Ki vállalná közületek a közremûködést ? Én igen és a közvetítést vállalom. A válaszokból kérek szépen egy-egy másolatot a gordons(kukac)t-online.hu címre is.

Ojmjakon: az észlelési naplóban, jobbra fent van az "Archív" gomb, azon belül tudod kiválasztani a keresett napot.

Sziasztok! Hol lehet régebbi észlelési naplót nézni?

Gordonka: köszi

Brett: küldj egy gyorsüzit, visszaküldöm a dekódoló PHP címét

Brett: fordulj szerintem Bociuszhoz, ö is Synop-jelentéseket használ az oldalához, talán van valami dekódolója.

Valaki közületek (aki tud programozni) próbált már SYNOP dekódoló programot írni? Lehet, hogy egy Excel makróval is meg lehet csinálni, csak én nem nagyon értek hozzá. Jó lenne egy ilyen.

Jaurinum, Cassano: a DNy-i effektus magyarázata a mostani helyzetben az (is) lehet, hogy K felöl helyezödik ránk az Ac, az áramlás is K-i. A nyílt területeken a légtömegek valóban tudnak áramlani és cserélödni, azonban DNy-on, azaz az Alpok "lábainál" ez a légcsere akadályba ütközik, a nedvesség feltorlódik, tartós K-i áramlás esetén gondoskodva az utánpótlásról is. A másik tényezö abban keresendö, hogy DNy-felé haladva az Ac gyengül, így ott nem érvényesül annyira a szárító hatás. Nemrég foglalkozott ezzel egy itteni (!) meteorológiai elöadás.

soper: tökéletes!

Kutató, köszi!

McGyver! 1982-es 1:10.000-es topográfiai térkép. Az enyém.

Ha tud valaki, kérem segítsen! Olyan internetcímet keresek, ahol 1978 elõtti mûholdfelvételek archívuma található. Elõre is köszönöm!

Kenya! Nekem is ez volt a problémám. Ha több észlelõ adatatait egymás után megnéztem az elsõ még megjelent, a többedikeknél csak "felugrott" a lap tetejéig a lista, mint Nálad. (És egyébként ott van az, csak a nyitott IE "nagy" ablak mögött. A task bar-on is megjelenik) Ha megnézted egy névnél az adatokat, akkor ezt a kis ablakot csukd be az x-szel, és utána kattints a következõ névre. Remélem ez segít.

Netscape alatt még úgy se.

TIB107: IE-t. Az a helyzet, hogy megnyílik, de elég macerásan. Jobb gomb, tulajdonságok, mégse, újra nyit bal gombbal, akkor már jó. Régebben egyszerû bal gombbal mûködött.

Sõt Lali barátom az egekig magasztaltál

tolbeni2: "Jogosultsági hiba" velem akkor szokott elõfordulni, mikor a bejelentkezés után sokáig nem voltam aktív az oldalon. Szerintem egyszerûen kiléptetett egy idõ után és megint be kellett lépni.
jaurinum látod én ennyire sem tudok fogalmazni, mert a leír és körülír szavakat egyformán használom Bocs majd kárpótollak érte. A Te észlelõi szinted már egy CELSIUS, remélem az összehasonlításért egyikõtöket sem bántalak meg.

jaurinum: kösz! Honvédségi térképekrõl sok jót hallottam.

soper:úgy gondoltam, ha van akkor természetesen kell (bár nem errõl volt szó), de ha csak az ismerõsöd ismerõsének az ismerõsétõl hallottad, akkor nem szükséges. Egyébként ez milyen térkép pontosan? Mindenesetre CD-n jó lesz.

halihó mindenki!
ez már párszor elõfordult velem: mért van az, hogy ha észlelek megnyomom az "Elküldés" gombot és ezt írja ki: " Jogosultsági hiba" "

Köszönöm, Celsius. Ez az elenyészõ hõmérsékletkülönbség (200, 500, 600m-en) tényleg lehetõséget ad a függõleges irányû légcsere beindulására, és ebben szerintem a Budai-hegyeknek nagy szerepe volt. "Leérve" pedig véletlenszerûen áramolhatott szét az enyhébb levegõ, ahova eljutott, ott a Nap is szépen felmelegítette.
Gordonka: kicsit bánt, hogy ezek szerint "csak" körülírni tudtam, a célom a jelenség pontos leírása volt