Bioszféra

Még 60 év és elveszíti a (z ipari művelésű) föld a termőképességét... 
de van kiút ami olcsóbb, de az a GDP-t nem növeli...
Link
Amíg végignéztem volt benne 3-4 reklám az ipari mezőgazdaságot (ami kinyírja az életet a földben) népszerűsítendő!

Menza dilemma?

A fiatalját bárminek, az ilyen korosakat én nem enném meg. Pereszke féle, erőteljes aromája van, nem mindenki szereti.

"Ha beledöglök is megeszem,
Ha megeszem bele is döglök."
Minek lehet ezt elkészíteni ?

Egy munkatársam egy aprósággal (Óriás tölcsérgomba, Infundibulicybe geotropa)

Link
Link

Zuzmókról  és  zúzmaráról, és  a  Bergeron-Findreisen (párából jég)  jelenségről
Moffett et al. (2015) Ubiquity  of  ice  nucleation  in lichen – possible  atmospheric implications. Lindbergia  38:  39-43.
Link
 
A zuzmók IN képessége régóta ismert  (Kieft 198, és  tudjuk, hogy ezért a gomba-komponens felelős. Moffett  és  társai  51 zuzmó  minta  (ebből 40 ismert faj)   IN  spektrumát  vizsgálta,  scanning  kalorimetriával.  A  legmelegebb  érték  mínusz 5,1 C volt,  a többség mínusz 6 és 7 C  között  volt aktív. Három faj  az 51-ből,  csak  mínusz 18-20 C  között  fagyasztott.  A  termőhelyükkel  nem  mutatott  korrelációt  az aktivitásuk.
A zuzmók a legváltozatosabb  helyekre  képesek eljutni  szélnek  eresztett piknokonídiumaik   és szorédiumaik   (teleptöredékeik)  segítségével. Ezek  nagy  mennyiségben jelen lehetnek  a  levegőben;  az Antarktiszon  a 30-100 mikron  mérettartományt  főleg  ezek  alkotják,  de városok  fölött is kimutatták jelenlétüket. IN aktivitásuk  a  légköri folyamatokban  is  megjelenhet, miközben  a  csapadékkal a légkörből  kimosódva,  új élőhelyekre  juthatnak  el.
A mínusz 5 és 18 C közötti aktivitásspektrum alkalmassá teszi  a  zuzmókat   egy nagyon jellegzetes  jégképző  folyamat, a Bergeron – Findreisen  jelenség beindítására.  Ebben  a hőmérséklet-tartományban   a jég  fölött a  vízpára  nyomása alacsonyabb,  mint  azonos hőmérsékletű    folyékony fázis  fölött;  ezért aztán a (kezdetben immerziós képződésű)  jégkristály környezetébe  a  pára összegyűlik,   „bevonzódik”,  depozícióval növelve  a jégkristályt.  Nagyon hatékony  vízgyűjtő  mechanizmus ez  a zuzmó részére,  amely aztán  a telep  felszínére   begyűjtött vizet  fel  tudja használni,  amikor  az  elolvadt.

Ahol sok az eső, nőhetnek gombák. -és ahol sok a gombafonal?– ott nőhet zúzmara!
A talajszemcsék felületére gyakran  kötődnek  jégmagvasító biogén  molekulák,  és miután  egy  széles területen elterjedt talajlakó (Mortierella  alpina)  gomba  jó  IN  termelését  kimutatták, 

 Fröhlich-Novoisky (2015)  Link 

a kutatók elkezdték a talajokat  vizsgálni, mennyi  gomba – eredetű  IN molekulát  kötnek  az ásványi szemcsék. 

Conen, Yakutin (201 Soils  rich in biological ice-nucleating particles abound in IN macromolecules likely  produced by fungi. Biogeosciences, 15, 4381-4385.
  Link 

A talajokat Novosibirsk,  Saskatoon (USA)  LaBrévine (Jura-hg.) Colmar (borvidék) és  Ranau (Borneo, esőerdő)  területén  gyűjtötték, szárítva megőrölték, leszűrték,  és a sejtmentes szűrletben  keresték a  gomba  eredetű, mínusz  6,5C -nél melegebb  IN  spektrumú fehérje-komplexeket.  Ezeket a bakteriális és a virágpor eredetű fehérjéktől jól el lehet különíteni (recept a cikkben).
A borneói  talajokban  nem igazán találtak IN-t, és az egyik borvidékiben is keveset.  Ahogy hűvösebb  tájakról származtak  a  minták,  egyre több  volt az IN,  és ebből egyre  több  volt gomba  eredetű. Colmarban  1/20  rész,  Szibériában az IN kétharmada  gomba  fonalakból  származott!
Felvetődik a kérdés, mire jó a gombáknak,  hogy  IN molekulákat  termeljenek?  Világos, hogy  a fonalra kirakni,  egy lemosódó komplexet  könnyebb, mint egy  komplett sejtet(baci,  pollen)  ilyen burokkal ellátni;  de az már  kiderült,  hogy ezek  a  fehérjék alig-alig  jutnak  ki a  légkörbe,  nem lesz belőlük  AIN – és eső.  Szántás idején  sem  mutathatók ki  nagy  sűrűségben a  levegőben.  Viszont egy  ilyen  gombáról kimutatták,  hogy  az általa átszőtt  korhadt faanyagon

Hofmann (2015)  Link  

 intenzív  jégtű-képződés  zajlott, nélküle  jégkéreg  alakult ki.  A  zúzmaraképződés  hője segít  az  alatta lévő  faanyagot /talajréteget  melegebben  tartani, ameddig a  víz  utánpótlása megvan.  A gombák  tehát  a talajhő  védelmét   szolgálhatják,  egy felszíni fagyott  réteg,  és a mélyben   megőrződő talajhő  kialakításával.
 

Köszi, Bubu vagyok.

Igen, az egy fatörzs, mohával a lábán.

Ha jól értem, akkor szerves élet nélkül kevesebb esőnk lenne, tiszta GAIA
Köszi a kommentet, remélem időm is lesz elolvasni a cikket

Kedves Fórumozók, jó szívvel ajánlom, ilyenkor hópehely-várás idején, a következő cikket:
Szyrmer, W, Zawadzki, Istar:  Biogenic  and  Anthropogenic sources  of  Ice-forming  Nuclei: a review.   Bull. American  Meteorological  Society, (1997)  78: 209-225.

Link 

A szerzők a montreali McGill Egyetem meteorológusai, szép és olvasmányos cikket közöltek a  jég-magvasítás (IN) 1996-ban hozzáférhető tudásanyagáról. A bevezetőben leírják a magvasítás típusait  (immerziós, kontakt, kondenzációs, később kerül elő az ülepedéses jelleg) – illetve a jellemzésük   szokásos módjait, majd részletesen tárgyalják a heterogén magvasítás lehetséges forrásait.
Megállapítják, több forrásra hivatkozva, hogy az ásványi talajszemcsék IN aktivitást csak akkor  mutatnak, ha azokhoz szerves, élő vagy lebomlott növényi / bakteriális / gomba,zuzmó eredetű  töredékek tapadnak! A konklúziókban idézik Nicholson (198 kijelentését, aki a Szahel-övezetben  súlyosbodó szárazság egyik okaként, a biogén IN megfogyatkozását teszi  felelőssé. 
A biogén IN formáit részletezve, hat elterjedt, növényi szöveteken szimbiontaként élő baktériumot  írnak le, amelyek a jégképződés kritikus hőmérsékletét -40 C-ról  képesek -7 és -2 Celsius közé  emelni, a sejtfalukon lévő katalitikus fehérjéks  egítségével. A baktériumok (Pseudomonas syringae,  kiwin a Ps. viridiflava, teacserjéken az  Erwinia ananas, és a gyakori Erwinia herbicola, Erwinia  campestris, illetve a vizekben, (hazánkban  hűtőházakban) előforduló Ps. fluorescens) egy homológ  génen osztoznak,  amely egy hatszögű hengerpalást forma fehérjetermelését teszi lehetővé, amely  nagyo n  aktív IN katalitikus hatással rendelkezik.
Tárgyalják a baktériumok légkörbe jutásának lehetőségeit: általában  sejtfal-töredékek „utaznak” az  őket a légkörben  begyűjtő agyagszemcsék felületén. Hasonló módon magvasítanak a zuzmó- töredékek (-1,9 C és -8 C között) ésgombafajok is:  ezek közül kiemelik a  nagyon aktív, -2,5 C-on  hatékony, nagyon  stabil katalitikus burokkal bíró Fusarium fajokat: F. acuminatumot és Fusarium  avenaceumot (Pouleur 1992).  Ezek az IN aktivitással rendelkező sejtfalak a környezetben  lévő víz  hatékony megkötését, és a zuzmó / gomba /baktérium  szárazságtűrését is segítik.
Leírják,  hogy az IN  aktivitás aminosavak és elektromos mező, fenyőtűk és elektromos mező jelenlétében is   megfigyelhető.  Tengeri eredetű IN tömeg szabadulhat fel  algavirágzások,  tápanyagban gazdag  feláramlások  felett. Leírják a Heterocapsa  niei  dinoflagelláta együttélését a Ps. fluorescens  baktériummal. 
A vegetációtüzeket tárgyalva megállapítják,  hogy azok, az atmoszférikus IN (AIN)  koncentrációt megnövelik. Az emberi  tevékenység tárgyalása során, leírják,  hogy a fafüst csak  távolabb,  szél alatt okoz AIN  növekedést; t.i.  amikor a füst-részecskékről  lepárolog az illékony gázburok. – hasonló illékony gázok okozhatják azt a
jelenséget,  amikor a szennyezett városi  levegőben a jelenlévő IN  aktivitása  csökken.  Szulfát aeroszol jelenlétében,az IN aktivitás-spektruma viszont javul (nő).
Említést tesznek az Északi-sarkon talált,  alacsony AIN aktivitású légköri koszról,megjegyezve, hogy „ezért tudott ilyen távolságra elszállítódni”.
A felhők belsejében az IN sorsáról izgalmas leírás következik ezután,  érdekes  megnézni,  hogy az eltelt 20 évben a Ti  tudásotok mennyivel részletesebbé vált már! Leírják,  hogy a cumuliform felhők  viselkedése a heterogén AIN magvasítástól eltérő folyamatokkal írható le.  (szemben ugye a stratiform hófelhőkkel…) 
A konklúziókban ismét hangsúlyozzák, Isidorov 1990, Schnell  és Vali 1976. munkái alapján,  hogy az  agyagszemcsék IN aktivitása önmagában nem elégséges, és a mérő módszerek
fejlesztésére hívják fel a figyelmet.

Igaz. látszik az árnyék.
Nekem is fekteti a kép megjelenítő, hiába álló a kép. Mi az a több kalapú gombák mögött? (zöld izé) Fatörzs mohával?

A békéscsabai piacon volt nagyobb mennyiségű óriás tölcsér, szerintem öregek, meg jó minőségű nagy őzláb. Az indikátor helyeken a lilatönkű leöregedett, a laskára nem jutok ki. Vagy leöregedett, vagy leszedte más. Remélem az utóbbit.

Párok (fekve)

Kaptam ismerőstől ilyet, most szedte a Bükk déli részén , rengeteg volt elmondása szerint. Ma ezt ettem  rántva. Finom volt a nagy őzlábgomba így november utolsó napján, végül is őszi gomba .

Nem vakuztam, pont hátulról jött a fény.

Vakufény mellett.

Napfürdö az utolsó őszi napon Mátrafüreden: 



Most kezdtük el zöldtrágya növények beforgatását. Hatalmas varjúcsapatok jelennek meg, güzüegérre vadásznak. Van bőséges kínálat. A szántás ideális: kis energiával gyorsan fogynak a hektárok.

Szórványosan virágzik az ibolya.

Birge hús helyett szép felhozatal az asztalon. Felénk ritkaság. Egykét zöldséges árul csak, olyan kutyafuttában, hétvégén, a garaboly kosaras slusszkulcsot markolászó nasságos asszonyoknak.

Ooo




Mai fogások

A békéscsabai piacon nagy őzláb és óriás tölcsér jelentős mennyiségben.

Megjelent a déli tőkegomba is. Ami most garantáltan kereskedelmi mennyiségben terem, az a laska és a lilatönkű. Sajnos egy héten belül nem jutok ki gombászni. A lilatönkű leöregszik, a laskát meg leszedik előlem a vadászok.

Kaszálni lehet... 

Nálunk tömegesen megjelent a lilatönkű pereszke. Néhány napja még semmi, most már lehet szedni bőségesen

A szomszédom is szedett csiperkéket. Szerintem a tejpereszke is elő fog jönni. Szedtem már kevésbé meleg novemberben tejperit.

Más: Egész nyáron egyetlen nyárfa-érdestinórut nem láttam.

Kihasználva a tegnapi szép, napos időt: gombavadászatra indultam a kedvenc gyepemre. Remek séta volt, mert kocsival nem lehetett megközelíteni. Nem volt teljes kudarc, mert 1 kg nagyon friss csiperkét és mintegy 20 dkg szegfű gombát sikerült szedni. Sajnos a fő célt nem értem el, mert a lilatönkű pereszke egyeltalán nem található még. Még nem adtam fel: néhány nap múlva újabb szemle lesz, mindenesetre a mai csepergős, esős idő még segíthet. Ma viszont remek tejfölös gomba lett az ebéd.

Indikátor helyen a komposztom mellett 1 db. viszonylag fiatal lilatönkű. Péntek délután, vagy szombat reggel körülnézek a fő helyeken.

Nálunk megint megeszi a fene: a modellek holnap - holnaputánra megint 20 °C maxokat adnak, tegnap meg amikor máshol ködölő eső, vagy frankó ködök voltak, felénk élénk szárító szél volt. Úgy nyavalygok, mint egy télimádó tartós előoldal idején. A Dél-Alföld az idén gombailag mindenestől katasztrófa.

A mai gombavadászat eredménye sovány 1 kg laska,  viszont rengeteg az apró, körömnyi méretű, indul a második hullám, jövő hétvégére meg is nőnek.
A réten viszont 19 db lilatönkű pereszke került horogra, szépen növögetnek a fiatal példányok is

Kenuból szedtük a gévagombát Lupa-szigetnél. Kicsit billent a hajó, kiesett a halfiléző a kezemből, berúgtam ügyesen a hajóba... tulaj: Szerencséd...  nemtom a lábamra értette,  vagy a késére 

4-5 naponta kell szedni a lilatönkűt. Ha nem szeded le fiatalon, nem fog folyamatosan teremni, heteket kihagy. Amúgy is csak fiatalon jó ízű.

Hogy ismét borzoljam a kedélyeket, finom rántott lilatönkű a vacsorám, rengeteg van, az aprót meg kaszálni lehet, alakul ez kérem szépen 
Reggel korán ismét laskavadászat, meglátjuk mi lesz.

Én a jó múltkor gereblyével másztam végig a falut, mert nem értem el egy sereg gévagombát. Mindenki nézett, a halastónál, hogy mit akarok ott gereblyézni. Nem is nagyon törtek össze, pedig nem bíztam benne.

A hidegsokkot már megkapta, sajnos utána a melegsokkot is. Nem tudom, az visszakapcsolta-e a billenő kapcsolót? Ma futtában körülnéztem, néhány 10 naposnál idősebb lekvár példányt találtam lilatönkűből. Fiatalok még sehol. Letettem a hétvégi gombászatról. Talán 4 - 5 nap múlva.

A csapadék már meg lenne lila tönkű pereszke indulásához, talán még a hőmérséklet is meglesz az elkövetkező héten. Az idő az ami kétséges: marad-e elég idő a termőtestek megjelenésére? Az elmúlt év teljes kudarc volt, az idei még azt is felülmúlta.

A tied a jobb, négy méteres nyelű késsel oldalra irányítva precíziósan vagdosni sokkal nehezebb, mint a sarlót beállítani egy pozícióba és meghúzni. Szabadalmaztatnod kellene. És még azt hittem, milyen profi szerszámot találtam ki.

Sarlóm nekem is van gyerekkoromból, módosítom a szerszámomat. Csak legyen vele mit vagdosni. 

Nekem is volt ilyen laskavágó szerszámom, 9 db egyenként 1,2 m-es vascső, az egyik végén egy sarlóval, ez 10 m feletti gombákat is lesarabolt, sajnos már kivágták a fákat, csak a tuskókon nő a gomba, ahhoz meg már nem kell

Jók ezek a muzeális gombászkések, különösen a tőr. A kocsiban a csomagtartóban kell szállítani, mert egy közúti ellenőrzésnél egy túlbuzgó rendőr esetleg fegyvernek minősíti.   
Nálam hasonlóan kockázatos szállítású a precíziós digitális mérleg és a fecskendők, amiket a növényvédő szerek adagolásához használok. 

Van egy speciális laska gyűjtő szerszámom: egy 4 m-es cserépléc, a végére egy hosszú pengéjű kés van gyógyítva. A cserépléc két darabból van összetoldva két átmenő csavarral, hogy szállítható legyen. Álló fákról ezzel majdnem 6 m magasságig le tudom szüretelni a laskát. 4 m-es létrát csak nem vihet az ember gombászni.

l

Lujónak sok szeretettel
5 kg színtiszta laskagomba

Szerencséd, hogy nem tudok képet feltölteni (valamiért nem engedi), mert ha meglátnád, még jobban felingerelnéd magad

Legalább ne hergelj! Eddig tüzet lehetett volna csiholni a talajon felénk, eső után meg jött a viharos forró szél.

Most kiegyeznék 5 - 10 °C közötti ingadozó hőmérséklettel és szélcsendes idővel a következő három hétben. A nyár eleji - nyári szezon kimaradt, ősszel eddig a teljes zsákmány 6 db. lilatönkű pereszke.

31 mm esett két nap alatt, nő is szépen  a lilatönkű pereszke, négy darabot már találtam is, szombaton ismét laskavadászat, a múlt heti 17 kg-ot jó lenne még megfejelni

Igen, ezért gondolkodok más fajokban. És ezért írtam, hogy 30 év alatt nem voltam ilyen helyzetben. Menni kell, nézelődni. Azért a gombák jobban szeretnek szaporodni, mint az emberek.

Hát, ez a fáklya nem éppen a késői pereszkefélék, sem a laska, sem a júdásfüle álma.

 Link

Ebből is csak annyit látok, hogy a telkemen 1000 m2-en 10 cm vastagon lesz az  utcáról befújt nyárfalevél, az előbbi gombafajok meg hőgutát kapnak. 

Link

A lilatönkű  ilyenkor élvezkedik igazán, bár ezt neked jobban kell tudnod. Igaz a lére is oda kell figyelnünk, ami csordogál.

Egy munkatársam aki méhész (is), mondta el az idei évről a következőt:

- A befogott rajokban a szokásossal ellentétben általában fiatal (ezévi) anya volt, gyakran 3-4 is (!). Általában az idősebb anya rajzik ki, a fiatal marad a kaptárban. 
- A kaptárban is fiatal anyák maradtak.

Ez annyit jelent, hogy nála és ismerőseinél a méhcsaládok kb. 95 %-a tavasszal anyát váltott. Másfelé mi  volt a helyzet?

Vízparton harmatos helyen a Szürke tölcsér sógora, a Lilatönkű pereszke szórványosan előkínlódta magát. A meleg nem nagyon kéne egyiknek sem. Éjszaka épp-hogx dér nélkül, nappal 8-10 °C lenne nekik az ideális. Nem kell nekik sok eső, csak ne legyen szárító szél. Imádják a nappal is ködös időt.

Én csak a Börzsönyben szoktam szedni, ott kevesebb eső volt idáig. A szürke tölcsérnek, szerintem annyi idő kell, mint mondjuk a rókagombának, egy hét, legfeljebb 10 nap. Ha marad az enyhe idő előmászhat, ha jól gondolom. Ezért írtam, hogy ilyenre én nem emlékszem, ekkora szárazság után jön a bazi nagy eső, ráadásul meleggel novemberben.
Érdemes a gombászfórumokat nézegetni.
Még az edulis is kimászik szerintem.

Fekete tölcsér előjöhet még az eddig száraz, arra amúgy alkalmas helyeken?
Illetve a sokkal ravaszabb kérdés: mennyi idő múlva?
Éshamárittartok, akkor ilyenkor hidegebb időben mennyivel lassabban jönnek elő a gombák, mint mondjuk nyár közepén (ha a peremfeltételek (nedvesség, szél, stb.) amúgy azonosak)?