Hydroinfo
Épp ezt a linket nézem hetek óta, szerintem a csapadákos tél 80 cm körüli április-májusi vízszintig húzhatja fel tavat, a továbbiak a "párolgási félév" idõjárásában rejlenek.
Igen.
Izgalmas versenynek nézünk elébe.
Link
(Mellesleg a tavalyi max.vízállás (84cm) 1cm-el elmaradt a legmagasabb minimális szab.szinttõl.)
Izgalmas versenynek nézünk elébe.

Link
(Mellesleg a tavalyi max.vízállás (84cm) 1cm-el elmaradt a legmagasabb minimális szab.szinttõl.)
Maradjunk a zöldségmentes realitásnál. 
Örüljünk, ha áprilisra elérjük a nyári szabályozási szint minimumát.

Örüljünk, ha áprilisra elérjük a nyári szabályozási szint minimumát.
Beszélsz zõdeket!
"Ha folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó."
Ez erõteljes csökkenést jelent(ene)!
Nem keverendõ össze az átlagos vízállás (Balatonátlag) az átlagos vízmélységgel!
"Ha folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó."
Ez erõteljes csökkenést jelent(ene)!
Nem keverendõ össze az átlagos vízállás (Balatonátlag) az átlagos vízmélységgel!
Napról napra több a víz a Balatonban.
Link
Ha folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó.
Link
Ha folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó.
Garbolcnál végül 68, Sonkádnál pedig 23 centivel tetõzött az I. fok felett.
A felsõ-tiszai folyók közül egyedül a Túron van árvízhelyzet. Tegnap Túrterebesnél 31 centiméterrel a II. fok szintje fölött tetõzött a folyó. Garbolcnál most tetõzik, több mint fél méterrel az I. fok felett.
Lehet:--) De tény én is megkaptam a II-fokú Belvíz készültséget érdemes figyelni s zabolcsi nagy fõfolyások, gyorsan emelkednek, több készültségi színtnél van már most!
A Taktát tavaly õsszel kotorták Tiszalúc meg Kesznyéten között, néhol 1,5-2 m különbséget mértünk a régi és az új mederszint között, lehet átértékelik emiatt az ide kiadandó készültségi szinteket

Érdemi árhullám nem lesz, a hegyvidéki vízgyûjtõ területen már az elkövetkezõ napokban nincs olvadás. Még a medrek sem telnek meg rendesen. A Hármas Kõrös a nyári duzzasztott szint alatt több, mint 1 m-rel alacsonyabban fog tetõzni.
Én elsõsorban a Felsõ-Tisza vidékére gondoltam és elsõsorban a mellékfolyókra, patakokra.
Bõven van helye a víznek a mederben a Közép-Tisza vidékén, tavaly is csak egyszer érte el a 4 m-es vízszintet a Tisza, akkor jön ki Szolnoknál a Százlábú alá a víz. Most emelkedõben van itt is (most ~50 cm)

Tegnap a Szinva is szépen emelkedett, de még maradt a medrében
Legalább Lillafüreden van vízesés


Nem is Mályi csapadékától függ az árvíz.
Mennyi a csapadék a Kárpátokban az utóbbi hónapokban ? Itt 150 m-en, alföldi pozícióban 162 mm esett 2 hónap alatt,a Bakonyban 200 is, gyanítom a Kárpátok átlaga ennek duplája. A kisebb folyókon (Bodrog,Hernád,Sajó,Ipoly,Zagyva) reggelig 60-90 cm-es áradásokat látok, holnap szerintem elsõfok is lehet. A Tisza mivel nagyon alacsonyan áll, elbírja talán az árhullámot, de újabb olvadásokról és ciklonokról szólnak az elõrejelzések. [esõ]

Mennyi a csapadék a Kárpátokban az utóbbi hónapokban ? Itt 150 m-en, alföldi pozícióban 162 mm esett 2 hónap alatt,a Bakonyban 200 is, gyanítom a Kárpátok átlaga ennek duplája. A kisebb folyókon (Bodrog,Hernád,Sajó,Ipoly,Zagyva) reggelig 60-90 cm-es áradásokat látok, holnap szerintem elsõfok is lehet. A Tisza mivel nagyon alacsonyan áll, elbírja talán az árhullámot, de újabb olvadásokról és ciklonokról szólnak az elõrejelzések. [esõ]

Azért a 2010-es év halmozati büntetés volt, a 2009 õszétõl hatalmas csapadékos estek.
A nov-dec-jan nálam 120 mm-el kevesebb most, mint akkor, szóval csapadékos most az idõ, ám messze nem rendkívüli.
A nov-dec-jan nálam 120 mm-el kevesebb most, mint akkor, szóval csapadékos most az idõ, ám messze nem rendkívüli.
Közben a Lónyay-fõcsatorna Kemecsénél át lépte az I-fokú készültségi szintet! Túr is készültségi szint közelében tetõzik majd, Latorca is Munkácsnál I-fok felett,
így biztos izgalmas lesz a tavasz. február 3-át írunk de már leesett a januári csapadék fele! pedig azért a majd 60mm sem átlagos januárban... nem szeretném ha 2010-hez hasonló idõ lenne idén is.
Ez a rengeteg esõ és az elmúlt napok enyhe idõjárása így együtt jelentõs árhullámot indíthat el a következõ napokban, elsõsorban a Felsõ Tisza-vidéken...
Bár már több mint két hónapja benne vagyunk az új évben, de Link (a 2012-es hidrológiai év a Fetivízig területén)
Ma tetõzött az árhullám Bp-nél, ha eddig nem öntött el semmit, eztán sem fog.
Alsó rakpartot nem zárták még le sehol? Szabadsághídnál ma néztem elég magas volt a vízszint, kb fél méter kellett volna hogy elöntse az alsó rakpartot.
Árad a Duna, Gyõrben lezárták a Petõfi hídnál lévõ parkolót. Hamarosan a Móricz Zsigmond rakpart is lezárásra kerül.
A 20-i vízállás elõrejelzés szerint Link
a Kettõs Kõrösön Békésen full elzárják a duzzasztót, lejjebb a meder leürül. A Tiszán a Kisköre alatt elõrejelzett tartósan viszonylag magas vízszintnek nem tudom, mi a forrása? A karácsonyi hóolvadás biztosan nem, az addig nem ér le. Lehet, hogy a számítógépes elõrejelzéseket célszerû lenne emberi (hihetõségi) ellenõrzésnek alávetni.
a Kettõs Kõrösön Békésen full elzárják a duzzasztót, lejjebb a meder leürül. A Tiszán a Kisköre alatt elõrejelzett tartósan viszonylag magas vízszintnek nem tudom, mi a forrása? A karácsonyi hóolvadás biztosan nem, az addig nem ér le. Lehet, hogy a számítógépes elõrejelzéseket célszerû lenne emberi (hihetõségi) ellenõrzésnek alávetni.
Valamikor a 2000-es évek környékén,november közepén már koriztunk a városligeti tavon
Nyomás a visszatekintõbe

Nyomás a visszatekintõbe

Biztos, hogy voltak ennél hamarabb is sportolásra alkalmas jegek a nagy tavainkon is. Lásd a "Visszatekintõ" fórumban néhány, az elmúlt 40-50 év kiugróan hideg novembereinek megidézését.
Vizeink jegesedésérõl ki milyen infót tud? Lassan aktuális, ugyanis megjelentek a két számjegyû negatív hõmérsékletek. Ara azért kíváncsi volnék mi a rekord amikor beálltak tavaink a leghamarabb idõpontban és sportra is alkalmasak voltak...
Megoldódni látszik a szárazság kérdése. Ugyan a szikla forrás porzik, de fentebb Esztácz-kõ felett most csobogott a víz a patakmederben. Esztácz-kõig nem ért még el, de már 4-500m-t folyamatosan volt víz utána 100m szárazság majd megint elõbukkant kb 50m távolságra. 3 hónappal ezelõtt csak a töredéke volt és az is csak fentebb, az alsó szakasz az full száraz volt.
Lentebb a napsugár pihenõ feletti kis forrásnál is magasabb a víz szint. Nyáron még a csõbõl csorgott és abból vételeztem mosakodáshoz vizet, most a csõ felett volt vagy 10cm-rel a vízszint.
Lentebb a napsugár pihenõ feletti kis forrásnál is magasabb a víz szint. Nyáron még a csõbõl csorgott és abból vételeztem mosakodáshoz vizet, most a csõ felett volt vagy 10cm-rel a vízszint.
Az 1968 augusztusi rendkívül alacsony vízállásra én is emlékszem. Kisiskolás voltam, és döbbent rettenettel néztem, hogy a víz helyenként méterekre visszahúzódott a kövezés aljától. A mért adatok szerint akkor 40 cm volt a vízállás, most is akörül van. Csak a hatvanas években még nem "énekelt" a média a klímaváltozásról az alacsony vízszint kapcsán, mint mostanában. Egyébként akkor (is?) csupán 2 év választotta el egymástól fél évtized legalacsonyabb és legmagasabb (1970) vízállását.
Ellopta a nyári gát/csatornák zsilipeit a nemzetiség? A Tisza mentén szokásuk.
A Murán nagyon furcsa, ugyanis a víz olyan helyeken is kint van az ártéren, ahol a nyári 1 méterrel magasabb vízálláskor nem ment ki.
Meg kell becsülni azt a kis vizet. Ilyenkor november elején vannak a vízkészletek minimumon, ezért van ilyenkor vége/eleje kishazánkban a hidrológiai évnek. A Dráva és Rába vízgyûjtõre vonatkozó évszázad árvize médiacirkuszt nem tudom értelmezni. Van egy lötty, kiborult a tizedik emeleten egy pohár víz, de ezért minek kell riogatni a földszinten lakókat? A felsõ részen egy hatórás tetõzés másfél m-rel a max alatt, a torkolatnál elsõfokot el nem érõ vízszint mellett tetõzik az ellapulás miatt. Minden befogadó, a Duna is csontszáraz. Mi a ....-t riogatnak?
A Felsõ-Tiszára csak egy 2-3 méteres áradás jutott. Nem rossz ez ilyen ínséges idõkben. Nincs is utánpótlása sem fentrõl, sem a talajból, így gyorsan csökken a vízszint. Tiszabecsnél pl a 202 centiméteres 20 órás emelkedést egy 60 centis 12 órás csökkenés követte.
Évszázad árvize... Szokásos bulvárszenzáció. Érdemi csapadék nincs elõre jelezve, így az elõrejelzés nagyon pontos hosszabb távon is. A felsõ részen is az LNV alatt lesz 80 centivel.
jaurinum: kösz!
jaurinum: kösz!
A Rába Szentgotthárdnál estére már a harmadfok felett járt, s még mindig árad, jelenleg 411cm, ami 80cm-rel alacsonyabb az LNV-nél. A Rábán ez az utóbbi évek legkomolyabb árvize, legalábbis a gotthárdi vízmérce szerint, holnap gondolom el is indulnak a fotóriporterek árvíznézõbe.
---
Lujó, itt mûködik tovább az OVISZ-honlap: Link
---
Lujó, itt mûködik tovább az OVISZ-honlap: Link
Végre ismét felébredt a vásárosnaményi Fetikövízig távmérõ állomás és látszólag jó adatokat is továbbít

Reggel óta erõsen áradnak a nyugat-dunántúli folyóvizek, a Rába Szentgotthárdnál óránként most is 60-80cm-t emelkedik, jelenleg 237cm-en áll. A mellékvizei közül a Lapincs és a Gyöngyös szállít még komoly árvizet, de az esõ megszûnése miatt órákon belül megállhat az áradás, és konszolidálódhat a helyzet. A Dráva magyar szakaszára 2-3 nap múlva érhet a felsõ szakaszon most kialakult jelentõs árhullám.
Az ember pedig hajlamos a kritikát, sõt a nem kívánatos adat közlését annak venni. Ha ne adj Isten, kalibrálják a leveled hatására a szintérzékelõt, vagy utánanéznek annak, hogy tényleg mi a fene történt akkor, már nem kérdezõsködtél hiába. Ha pedig szakmán kívüliként a szakmának ötletet adtál (elõ szokott fordulni), megérdemelsz néhány söregyenértéket.
Szerk: Én árvizesként inkább a minimumokban tévednék, mint az esetleg a gátkoronát meghaladó vízszintek elõrejelzésében.
Szerk: Én árvizesként inkább a minimumokban tévednék, mint az esetleg a gátkoronát meghaladó vízszintek elõrejelzésében.



Nekem ne mondd, én is tudom, hogy sántít a dolog
Lejjebb is írtam (és ma nekik is), hogy igen furcsa ez így, fõleg annak fényében, hogy a múltkori levelem után hírtelen korrekció lett foganatosítva a vízálláson. Valószínûleg az volt, mert mint ahogy jeleztem itt is, szinte biztos, hogy nem okozhatta természetes folyamat. A ma reggeli levelem után pedig (véletlenül?) ez a hibaüzenet fogadott a Fetikövizigen: "2012.10.10 Vásárosnamény vízállás adatsora mûszaki okok miatt kikapcsolásra került."
Én tényleg nem kötözködésbõl, hanem pusztán amatõr kíváncsiságból kérdezõsködtem, remélem õk sem b&szogatásnak veszik.


Én tényleg nem kötözködésbõl, hanem pusztán amatõr kíváncsiságból kérdezõsködtem, remélem õk sem b&szogatásnak veszik.
A válasz nem fedi a valóságot a kárpátalján lehulló csapadékról: akkoriban nem hullott olyan csapadék, ami felszíni lefolyást, árhullámot okozhatott volna. Ezt valamely hozzászolásban le is írtam. A titkárnõ a leveled kiszignálta az osztályvezetõnek, az osztályvezetõ gondolkodás nélkül kiszignálta valakinek (végül is semmi nem múlik a válaszon), a valaki gondolkodás nélkül leírt valamit (végül is semmi nem múlik a válaszon). Elmúlt események miértjére meglehetõsen nehéz választ kapni. Én (viszonylag) szakmán belüli vagyok a témában, de sok esetben iszonyú energiámba kerül, hogy az ok-okozati összefüggéseket feltárjam. Ha nincs semmi jelentõsége: mit ugrál ez a majom? Ha van jelentõsége, esetleg személyes érdekeket sérthet: valaki korábbi döntéseiben sáros lehet: hibázott, véletlenül, vagy szándékosan nem vett észre valamit, stb. Különben is: minek megzavarni a dolgok természetes folyását? A tényleges okot adathiány miatt nem tudom feltárni. A rendelkezésemre álló adatok (Hyfdroinfo) ehhez nem elegendõek.



Mégiscsak jóarcok, mert múlt héten választ kaptam
A válaszímélben az foglaltatik, hogy az áradást a Kárpátalján lehulló csapadék okozta, és "az elmúlt idõszakban nem épült mûködési területünkön olyan építmény, amely befolyásolná a Tisza vízállását"
Én persze továbbra is értetlenül állok azelõtt, hogy miként emelkedhetett 15-20 centit a víz Naménynál, miközben sem feljebb, sem lejjebb nem volt vízszintemelkedés.
Némileg az elõzõekhez köthetõ kérdés/kérés: valakinek megvan/meg tudja szerezni Pándi Gábor Hidrológia I-II ( Link ) jegyzetét? Vagy bármilyen más magyar nyelvû, fõleg potamológia témakörét körbejáró könyvet?

Én persze továbbra is értetlenül állok azelõtt, hogy miként emelkedhetett 15-20 centit a víz Naménynál, miközben sem feljebb, sem lejjebb nem volt vízszintemelkedés.
Némileg az elõzõekhez köthetõ kérdés/kérés: valakinek megvan/meg tudja szerezni Pándi Gábor Hidrológia I-II ( Link ) jegyzetét? Vagy bármilyen más magyar nyelvû, fõleg potamológia témakörét körbejáró könyvet?