Hydroinfo

03.23.
Link Link Link
Link Link Link

Bodrogzug 03.21.: Link

Nem is használtam az árvíz szót Amúgy néha belefutok a csapdába

Ahogy nézegettem az adatokat, Namény felett 800 millió köbméternél több volt még hétfõn (a Fetivízig által közölt részvízgyûjtõk összegébõl) a tárolt vízkészlet. A hydroinfo-n ekkor jóval kevesebbet közöltek; kb 500 millió körül, de a pontos számra nem emlékszem. Viszont az igaz, hogy ez átlag alatt van valamivel.

Árvíz a jelenlegi információs és elõrejelzési körülmények mellett a harmadfoknál kezdõdik. Jelenleg nincs árvíz, csak árvízi kockázat, amit a telt medrek okoznak. Az elõrejelzés szerint 24-én 620 cm alá csökken a kiskörei alvíz, ami lényegesen csökkenti a kisköre alatti szinteket a Tiszán és a mellékfolyóin. A nyári (730 cm-es) tározó szintre áttérésnél marad is víz , meg nem is a lejjebb levõ szakaszokon, mellékfolyókon. Érdemi hómennyiség nincs a Tisza vízgyûjtõn, ami emelhetné az árvízi kockázatot. A Duna vízgyûjtõn komoly a hókészlet, de az sem garantál semmilyen árvizet.

Rég nem látott medertetségek vannak a Felsõ-Tiszán és a mellékfolyókon.

A Tiszán Tiszabercel alatt I. fokot meghaladó a vízállás
A Túron az egész hazai szakaszon I. fok felett
A Krasznán az egész magyarországi szakaszon I. fok felett

Az sok csapadék, az olvadás és a befogadó magas vízállása miatt természetesen a Lónyai-fõcsatornán is magas vízállások alakultak ki. Az Érpataki(VIII sz.)-fõfolyáson gyakorlatilag végig I. fok felett

Csapadék lesz bõven a következõ napokban (most éppen 20-30 mm közé teszi az ECMWF a vízgyûjtõ következõ 6 napi csapadékát), bár a hidegebb idõ miatt ez inkább csak a hóvízkészlet növekedésében segít majd. Legalábbis a most elõrejelzett -5 körüli T850-bõl kiindulva

Már majd' 6 m a Tisza, Szolnokon a Mentetlent hamarosan kiönti a Tisza.

Naménynál 639 lett a teteje.

Hidrológiai elõrejelzés tetõzõ vízállásokra:

Tisza

- Vásárosnamény 650 cm+-10 cm (I. fok 600 cm), március 13.
- Záhony 510 cm+-20 cm (I. fok 500 cm), március 13.
- Dombrád 610 cm+-20 cm (I. fok 550 cm), március 14.
- Tiszabercel 650 cm+-20 cm (I. fok 600 cm), március 14.

Forrás: Fetivízig

Ez az árhullám annyit jelent, hogy az alsó szinttájon megtelnek a medrek, a közép szinttáj közelében esetleg a víz eléri a töltések lábát. Jelenleg a hóban tárolt vízkészlet a Tisza vízgyûjtõn jelentõsen az átlag alatti, a hét végi lehûlés megállítja az olvadást és az árhullámot.

A teli medrek kockázati tényezõt jelentenek, de nem állítható, hogy érdemi kárt okozó árvizek lesznek a közeljövõben. Az kizárólag a jövõbeni csapadékviszonyoktól függ.

A Duna medre nincs telve, nem akadályozza a levonulást. Ott a hóban tárolt vízkészlet jelentõs, de árhullámot csak a jelentõs csapadék melletti felmelegedés okoz.

Egészen megbízható forrásból tudom, hogy a Közép-Tiszán a jövõhét elejétõl elrendelésre kerülhet az I.fok. Fokozatot elérõ árhullám a Tisza ezen szakaszán legutóbb 2010 decemberében-2011 januárjában vonult le. Elõrejelzés: Link

Voltunk délután a Tiszánál Tivadarnál. Elég korrekt árhullám van most, hozta a gallyakat kisebb fákat, habzott rendesen, igazi szõke Tisza feeling volt. Sajnos a szemetet is hozta..

Közben sikerült belépnem. Vannak jó dolgok, elég lesz átolvasni Köszönöm

Ezaz, hogy (egyelõre?) nem akarok mindent a hidrológia témakörébõl. Különösen nem a szinguláris magvú parciális integro-differenciál egyenleteket a talajnedvesség evapotranspirációs egyenlegének leírására Az ELTE-t azért "választottam" a limnológiára, mert gyakorlatilag nincs jegyzet (még BME-s sem!) ebben a témában az elmúlt 30 évbõl. A Felföldy Lajos-féle Vizek környezettana is 1981-es. Azóta már megszülettem én is és jópár új eredmény is. Amúgy tényleg elég grotesztk, hogy egy olyan egyetem kiadója gondoz pl általános limnológiai tankönyvet, ahol nincs is szakemberképzés erre a területre





Harki: Köszönöm a linket, de nekem e-mail címet kér.
"
331 User name okay, please send complete E-mail address as password
530 Sorry, no ANONYMOUS access allowed
"




Pinki: kb 500 centinél

Nano te úgy is helyi lakos vagy(Vásárosnamény) nem tudod pontosan milyen vízmagasságnál lép ki az üdülõ részre a Tisza?? mert ahogy nézem Szerdára igen magas víz állás lesz a Tiszán!

ftp://193.225.84.12/Vizepitesi%20es%20vizgazdalkodasi%20int%E9zet/
Itt vannak hidrológiás anyagok. Fõleg a hidrológia I. mappában a pdf-es jegyzetek tudom ajánlani. De a TVG vagy árvízvédelemben is akadhatnak számodra megfelelõek. Ha felhasználót és jelszavat kérne, akkor "hallgato" kell beírni.

Bocs, csak a poénra koncentráltam: A lebegtetett hordalék mennyiségének, hozamának meghatározásánál vízsebességet is kell mérni minden ponton, ahol hordalékmintát veszünk. A poén viszont változatlan.

Majdnem jó az irány, de inkább javaslom a BME-t (BMGE-t) a jegyzetekkel kapcsolatban.
Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéket keresd meg. K épület, magasföldszint. Szerintem célszerû beszerezned az összes hidrológia tantárgyi jegyzetet, számítási segédletet. Túl tudományos könyveket szerintem nem igazán javasolt megvenni, ha az alapokra vagy kíváncsi.

Egy vizsga a tanszéken 1984-ben. A vizsgázót nem nevezem meg, a mai világban az ilyesmi esetleg perrel járna. Alapinformációk: A karon a matematika, mechanika, tartók statikája voltak a szórós tantárgyak, aki a 4. féléven túljutott, azt az Isten sem mentette meg a diplomától. A Vízépítõ Szakon a 3. évfolyamtól oktatott szakmai tárgyakból mûvészet volt elvérezni egy vizsgán.

V. Nagy Imre professzor úr (akit a hallgatók maguk között 6. Lenin mintájára 5. Nagy Imrének neveztek) mentõ kérdésként a hallgató mérõgyakorlaton szerzett tudását próbálta kicsikarni. (Lebegtetett hordalék minta vétele: Az adott mederszelvény adott pontján csónakból leengedünk egy ledugózott palackot a kívánt mélységbe, majd a dugót a hozzá csatlakoztatott madzaggal kirántjuk. A palack az adott mélységben telefolyik a hordalékot tartalmazó vízzel. A palackot felhúzzuk, a hordalékot kiülepítjük, lemérjük. Ezt a meder szelvényben elég sok helyen elég sok mélységben elvégezzük, a hordalékszállítás közelítõleg számítható.)

Kérdés: "Hogyan történik a lebegtetett hordalék mintavétel?"
Válasz: "Palackkal."
Kérdés: "Hogyan kerül a víz a palackba?"
Válasz öt perc gondolkodás után: "Véletlenszerûen!"
A vizsgázók közül többen hangosan elmosolyogták magukat.
V. Nagy Imre professzor úr: "Kollégák egy kicsit több komolyságot kérek! Maga nyugodjon meg, a kettese megvan, de adjon egy papírt, ezt le kell írnom, ennek benne kell lennie a jövõ évi ballagó újságban!"

Egyszer már kérdeztem, de sajnos válasz nélkül maradtam, így nekifutok mégegyszer; valaki tud nekem ajánlani és/vagy szerezni egy a potamológia témakörét alaposan taglaló könyvet vagy jegyzetet? A múltkor erre kérdeztem rá konkrétan Link

Van néhány hidrológiai témájú könyv, melyben hangsúlyt kap, de nem tudom, hogy érdemes-e azért megvenni a 600-800-1000 oldalas (mûszaki) könyvet. Ezért kérem az ajánlásotokat. Elõre is köszönöm!

(Éppen most olvasom Padisák Judit Általános limnológia c. könyvét Link Elég jó )

Vigyázó szemünket a Drávára vessük... Link Hm...
szerk.: no meg persze a Murára...

Azért nagy szerncse, hogy egy tartós felmelegedés helyett adagokban olvad a hó. Most hétvégére jön az újabb csapadékos meleg, viszont jövõhéten a hegyekben már újra tartósan fagypont alatt lesz a hõmérséklet, nagyobb csapadék nélkul.
Elsõsorban a felvidéki folyókra gondoltam.

Sajnos képekkel nem tudok szolgálni, de Ipolyvece-Drégelypalánk térségében (és minden bizonnyal az alsóbb szakaszokon is) a teljes hullámteret elöntötte az Ipoly. Több kilométer(!) szélességben szinte végeláthatatlan vízrengeteg, ráadásul letisztulóban, így a szikrázó napsütésben gyönyörû azúrkékben pompázik. Április-májusban egy ilyen kiöntés szépen megalapozhatná a következõ évek halbõségét... Bár ahhoz talán túlságosan rövid életû egy ilyen áradás, tartósan magas vízszint ilyen mederviszonyok mellett pedig nehezen jön össze (ld. 2010).
Tetõzések és LNV, folyásnak lefelé:
Ipolytarnóc: 408/432 cm
Nógrádszakál: 355/393 cm
Balassagyarmat: 377/474 cm
Ipolytölgyes: 490/611 cm

Tegnap voltam a Princinél, Zsigárdmajor közelében. A halastóban is lett víz, de nem tudtam közelebb menni, ma a másik oldalról megpróbálom. Videóösszeállítás: Link

326cm-el tetõzött, már apad.

Harmadfokot közelíti a Zala Zalaapátinál, jelenleg 292cm a vízállás, 330cm-tõl harmadfok.Az elõrejelzések szerint bele fog érni.

Link

Sárvári árvízhelyzet 28-án
Link
Tegnap 19 órakor tetõzött 410 cm-rel , ma reggel már 405 cm, igen lassan apad.

Árvíz a Kerkán Link Link Link Link Link Link

Link

5,000, m3 sertés hígtrágya került egy biogáz üzembõl a belvízcsatornába, majd onnan részben a Szarvas-Békésszentandrási holtágba. A szennyezés minden valószínûség szerint szándékos volt. A szennyezést a KÖVIZIG észlelte több nappal a megtörténte után.
Isten hozta a a turistákat az ország legnagyobb hígtrágya tavának, az ország hatodik legnagyobb állóvizének, a Kákafoki holtágnak a partján.

A körmendi adat pontos, a 2009 júniusi árvízkor mérték a rekord 520 cm-t. Most végül 507 cm lett a teteje, nem sokkal maradt el.

Nálunk meg ennyi/várható Link

A vízügy honlapján a Rába Körmendnél 492 centinél áll, a legnagyobb vízállás 520 centi volt, vagyis 30 centire van a rekordtól.
Persze hogy ez az "LNV" ez milyen rekord meg mióta rekord meg milyen idõszakot ölel át, ez kérdéses, szerintem ezek az adatok nem megbízhatóak.
Mondjuk Körmendnél nem véletlenül lehet 3-as fokozat!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#172153 - 2013-02-27 20:41:59)

Itt van hogy hol és milyen készültség van.

Link

Ipolytarnócon végül 408 centiméterrel tetõzött az Ipoly tegnap este:

Ez már másodfoknak felel meg, ahogyan a folyó egészén hasonló mértékû az áradás.

Gyarmaton még emelkedõben van, jelenleg (22:00) 371 centin (129 m3) áll:

Bár látszik, "lapul" már a vége a diagramon, lassan itt is tetõzik.

A legalsó mérõhelyen, Ipolytölgyesen a délután folyamán érte el a 470 centis másodfokot. Nagyon szép, egyenletesen emelkedõ képet mutat a vízszint, látványos:

(Képek forrása: vizugy.hu)

Kár, hogy nem vagyok otthon, látványos lehet a dolog. Ha hétvégén idõm engedi, azért megnézem, mit hozott össze. :-)
Igaz, ez a kép 2010 májusában, az elsõ mediciklon után készült, de valami hasonló lehet a helyzet most is (összehasonlításképp egy kisvízi kép):
Link

Ezek az LNV-k biztosan nem jók. Például a Gyöngyösre Kõszegnél 333 cm-es LNV-t írnak (jelenleg 338 cm a vízállás), holott például 2010 szeptemberében volt 451 cm is...
Link

A Tiszántúlon eddig úgy néz ki, nem lesz gond. A Sajón kívül máshol nem várható érdemi árhullám. A hóban tárolt vízkészletek a Sajó-Hernád vízgyûjtõn kívül legfeljebb átlagosak, vagy az alattiak. A következõ két hétben lassú olvadás várható csapadék nélkül.

Hopp-hopp, nem jó a link Link , így már jó.

Meteo!
A Pinka Felsõcsatárnál 326 centi volt eddig a legnagyobb vízállás Link
Ez már a múlté, és még hol a vége?
Félek tõle, hogy ez a tavasz megint bekerül a történelemkönyvekbe.

A Pinka már 331 cm-en áll a határnál. Mennyi ott az LNV?

A Kerka vízszintje 200 centi felett van Link
Az eddigi valaha mért legmagasabb vízállás a Kerkán 282 mm volt, de lehet, hogy az még a szabályozás elõtti érték, a szabályozás utáni az lehet most lesz.
Még esik, még olvad, durva lesz.

Az emelkedésben történõ némi visszaesést (tegnapi max 09:00-10:00 között 18 cm/~4 m3/, ez óránkénti 2-3 centiméterre/fél köbméterre esett vissza mára) követõen újra erõsebben emelkedik az Ipoly vízszintje is (4-6 cm/óra), minden bizonnyal a tegnap esti intenzív záporos csapadéknak köszönhetõen (ld. Szécsény 10 mm).

Több helyütt az I. fokot is elrendelték.

Ipolytarnócnál már 407 cm (61,4 m3) a vízállás, alig 25 centiméterre az LNV-tõl ("szokásos" helyeken már tegnap elöntötte a házakat)! Nógrádszakálon 352 cm (393 cm LNV). Az alsó szakaszon Tölgyesnél most lépte át a 420-as elsõ fokot, jelenleg 422 cm.

A Sajó most már elérte a 300 centimétert Sajópüspökinél ami a harmadfok határa.

A Sajón már jön is az elsõ árhullám... a másodfok már megvan ...

forrás: www.vizugy.hu

Ide illik talán a legjobban... Link

Az Ipoly két bal parti mellékvize, a Szécsény mellett torkolló Szentlélek-patakon és a városunktól nem messze torkolló Fekete-vízen is szép kis áradás várható, jól látható a térképen a Cserhát keleti, északkeleti részén a nagy hótakaró:

(forrás: hydroinfo.hu)
De magán az Ipolyon is lesz áradás, kérdés a mértéke. Az elõzõ térképen azért látni, van némi hótartalék az Ipoly északi vízgyûjtõin is. Éjfél óta megduplázódott, 40 m3-re emelkedett a vízhozam:

(forrás: vizugy.hu)
Óránként 3-4 m3-t jön felfelé, nem rossz! Ráadásul most eleve 20 m3 körüli mennyiségrõl, 0 cm-rõl indult, nem a szokásos, kisvízi -70-(-90) körüli értékrõl (kb. 3-5 m3).

A következõ napokban a Sajó, Bódva vízgyûjtõje tartok tõle, de ismét megmutatja magát.

A jelenlegi elõrejelzések alapján több helyen lesz másod-; illetve haramdfokú készültség elrendelve.
A vízhozam kedvezõtlenül, hirtlen, nagyot fog emelkedni a folyókon.
A jelentõs mennyiségû esõ, és a hó amit magával "visz" együtt fog jelentkezni.
Jelenleg az áradás úgy názem egy nagy hullámban indul, és a vízgyûjtõn apránként ellaposodik majd. Kedvezõ, hogy van hová folynia.

Elsõ jelként a kisebb vízfolyások már árulkodni fognak a magasabb hegyeink olvadásáról.

A Bükk az olvadás elején (kb. következõ 72 óra) még a "szivacs" jegyeként fog viselkedni, majd utána indulnak a karsztok, a felszíni olvadással együtt.
Keddtõl, szerdától már a Szinva-, Garadna-, Pece-patakok magasabb vízhozamot zúgathatnak a völgy irányába a környékünkön.
Lillafürden szép lesz majd a vízesés.

A Sajón biztosan. Jövõ héten harmadfokú árhullám alakulhat ki.

Sok lesz ez így egyszerre. Link

Móga János: A Kárpát-medence természeti földrrajza c. elõadásán láttam egy ilyen térképet, ami a neten is fönt volt, a Természetföldrajzi Tsz. honlapján, de most sajnos nem találom.
Esetleg ezek hasznosak lehetnek:
Nemerkényi A.– Móga J. 2007: Kárpátok és Kárpát-medence. in: Gábris Gy. (szerk.): Európa regionális földrajza 1. Természetföldrajz – Eötvös kiadó Budapest, pp. 140-173.
És: Link
Gábris Gy. 1994: Pleistocene evolution of the Danube in the Carpathian Basin. - Terra Nova 6(5), pp. 495-501.

Hm. Ha ezer éves nem is, de az elsõ-második katonai felmérés (18-19. szd.) térképei talán. Pl. Link

Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy van olyan térkép amely a Duna folyószabályozás elõtti állapotát mutatja, mondjuk 1000 éve hol folyhatott, milyen holtágai lehettek, mocsarak, stb... fõképp a Pest megyei szakasz érdekelne.
Köszönöm,
b.

Elnézést, kissé félre értelmeztem.

A környéken szép mennyiségû hó (a Zala forrása környékén még több is) halmozódott fel. Ha elolvad akár újabb +10cm-t is jelenthet a vízszintben. Mivel a talaj telítettsége 100%, így sokat nem nyel majd el belõle... hanem irány a Balaton