Kérdések és válaszok

Jan. 22 az igen, az hidegbetörés volt, 21-én éjjel még csak -4 fok volt, reggel 8kor már bömbölt az északkeleti szél és már csak -10 fok volt, ami délre szépen lement -13,3 fokra, este 9kor már -18,7 fok volt erõs széllel viharos széllökésekkel, 23. reggelre a Tmin -20,1 fok lett erõs északkeleti szél mellett, az szép volt.

MacGyver: Szerintem Pitom, õt elõbb szemelte ki Floo. Én maradok pl Nálad :-D :-)!
Hókirály: Igen, itt a meteorokkal is foglalkozunk! Most hallottam, hogy egy közeledik a Föld felé, kb 25 év múlva ér el minket, ha 10 éven belül nem változik a pályája, akkor megkezdik az erõfeszítéseket, hogy kitalálják, hogyan tolják el a pályáját. (nem vicc!) Most olvastam, csak már nem tudom hol.
:-) :-)

gcsaba: nekem is megy. Ha most sem OK, próbáld meg az ideiglenesen letöltött fájlokat törölni. Már ha Windowsod van (Vezérlõpult-Internetbeállítások). Szokott segíteni.

Itt úgye meteor témájú kérdéseket is fel lehet tenni? Akkor jó.

Pitom vagy taki? :-)

Floo nem adta fel! Itt a bizonyíték!

Floo: :-D :-D :-)

kali: de úgy tûnik már feladta :-D

gcsaba: nálam mûködik

Rothfb nanee hogy ebben nincs hátsó szándék
Amugy Pitom lány,21 éves és jó segge van,bár nekem Takié jobban teccik

Sziasztok! Tegnap óta nem jön be ez a link: Link
Nektek mûködik?

Mintha Floo-t látnák, õ tett fel régebben ilyen kérdéseket hasonló sikerrel...

rothfb: Link

Komolyan kérdeztem, minden hátsó szándék nélkül!

Jó reggelt Mindenkinek! Egy nem ide tartozó kérdés, de mégis kíváncsiság:
Pitom, Te nem lány vagy véletlenül?
Vagy egyáltalán gazdagítják a metnetet lányok is? Ez így hirtelen elkezdett érdekelni :-).

Ismét a hideg levegõ termodinamikai tulajdonságaival kell érvelnem A hideg légtömegek betörésénél sokkal nagyobbak a gradiensek (különbségek), sokkal inkább észrevehetõbbek a gyors változások, mint a meleg légtömegek esetén... Talán ezért is lehet a hidegbetörés szóhasználattal élni (elsõsorban az erõsebb hidegbeáramlások esetén); hiszen sokkal gyorsabban játszódnak le a változások negatív irányban, amit a lökésszerû, olykor viharos szelek is jeleznek...

Ezt a felsiklási frontot még sosem hallottam... Na megint tanultam vmit. :-)

..., ami történik

Jó látni, hogy újra meteorológiáról szól a fórum.
A hidegfrontokat szokták betörési frontnak is nevezni, a melegfrontokat pedig felsiklási frontnak. Lehet hogy ezért nem használják a melegbetörés szót, hiszen más jellegû a változás történik.

Meg tudja mondani valaki, hogy március utolsó napjaiban miért nem lesz végre pozitív a NAO index, holott Izlandon alacsonyabb, Lisszabonban magasabb lesz a légnyomás az elmúlt idõszak átlagához képest.
A várható NAO index: Link
(Persze kérdés, hogy a NAO indexet mi alapján jelzik elõre.)

Dodó!
Egy sima hidegfront az hidegfront,szerintem a hidegbetörés ilyen szleng lett köztünk,én akkor használom ha durvább körülmények között zúdul be a hideg,gyorsabban rövidebb idö alatt drasztikus hömérséklet zuhanás következik be...
Az hogy száraz-e vagy mediterrán ciklont generál vagy micsinál az már mindegy...

intevallum=intervallum

Viszonylag rövid idõintevallum alatt.

Floo, tehát a hidegbetörés = a viharos széllel jelentkezõ 15-20 fokos lehülés. Ezentúl így értelmezzem?

Bizony, bizony szép nap volt az a január 22!

Dodó!
Mikor -19 fok volt viharos szélben Nyiregyházán,na az hidegbetörés

Ide is beírom: az M1 Híradó-ban szó volt az OMSz új számítógépes elõrejelzõ rendszerérõl. M2 ismétlésben ( ha bent lesz) akit érdekel, megnézheti.

Természetesen a hõmérsékletben következik be csökkenés, csak kihagytam ezt a szót.

Dodó: Én itt tanultam ezt a kifejezést, nagy vonalakban azt jelentheti, hogy az enyhe, meleg idõ után mind 850, mind 2m-en erõs csökkenés figyelhetõ meg a beáramló hideg levegõ hatására. Ezt hívhatjuk talán hidegbetörésnek, bár eléggé pongyolán fogalmaztam... Biztos van aki nálam sokkal pontosabban megfogalmazza majd a kérdésedre a választ. Igazából én nem is szoktam használni, mert tényleg olyan nem egyértelmûnek tûnik. Példa erre a Te általad említett melegbetörés, ami pl hét végén, ha így tetszik, be fog következni, mégsem használjuk így ezt a szót, hogy "melegbetörés" sosem. Így van egyáltalán létjogosultsága a "hidegbetörés" szónak? Nem tudom.

Az elõrejelzési fórumban, és itt is egyre gyakrabban látom a hidegbetörés-t, mint egy várható idõjárási esemény jelzõjét alkalmazni. Azt tudom, hogy többek között van hidegfront, melegfront, lehûlés és felmelegedés, ami ugye lehet gyors vagy lassú lefolyású is. A hidegbetörés egy új meteorológiai szakkifejezés? Tudni szeretném, hogy akik ezen szót alkalmazzák, milyen matematikai értékre ( számra, C°-ra) tudnák vonatkoztatni, helyettesíteni mondjuk márciusban, áprilisban, májusban?
Lehet, hogy eljön az az idõ, amikor meg "melegbetörés"-rõl fogunk beszélni? Vagy olyan nem is létezik?
Lehet, hogy ez egy fura kérdés, de kivácsi vagyok a véleményetekre, mint idõjárási kifejezés alkalmazására!

Pitom: Szép válasz! Bár én nem értek ehhez a részhez még egyáltalán semmit, de megértettem, amit írtál. Jó, így már szeretem ezt a forumot! :-)
Lehet tanulni.

Dexiontól érdekes kérdés; de talán kisé fizikusabb közelítéssel azt mondanám, hogy a dolog a hideg légtömegek termodinamikájával kapcsolatos... Frontális hideg levegõ betörésekor az atmoszféra teljes vertikumában lehûlés figyelhetõ meg, ami egyben stabilizációs folyamat is, hiszen adott terület fölé, hidegebb, sûrûbb levegõ érkezett,ami nem kedvez a feláramlásoknak... Sõt, ha a frontfelület hajlatára gondolunk (a másodfajú esetén leginkább) akkor abból kitûnik, hogy a hideg levegõ ékszerûen tör elõre, tehát a fronfelület mentén nagy a gradiens, és elõfordul, hogy a front átvonulásakor inverziós réteg szorul be a magasba, ami pedig köztudottan nem kedvez a felhõ- és csapadékképzõdésnek (hidegfrontok mögötti néhány száz km széle derült sávra gondoljunk)... Persze a tiszta, átlátszó légkörben a napsugárzás nagyobb hatásfokkal melegíti fel a felszínt, ami az alsõ rétegek újbóli labilizálódásához vezet...

Dexion: Kiegészítve az elõttem szólókat pedig nem mellékesen az érkezõ hideg levegõ általában száraz is, szárítva is ki az erõs légáramlásának segítségével a légkört.

Usrin: Köszi, az OMSZ napi jelentéseirõl tudok, éghajlati atlaszra gondoltam még, de nem tudom... mindenképp a legutóbbi 30-as átlag kellene... Nincs meg valakinek véletlenül valami elektronikus formátumban ez az adatsor? (BP. középhõmérsékletek 1961-1990 naponkénti felbontásban)

Dexion!
Arról van szó,hogy egy adott légköri helyzetben,csak egy adott T ,szél légnyomás és egyéb adatok mellett tud csapi keletkezni és esni,amint ebben akármelyik paraméter változik,már nem fog esni semmi...
Ezért van ha elkezd hülni gyors ütemben a magasban a levegö,azonnal mexünik a csapi keletkezés...
Amit Te mondasz az is igaz,hiszen a ciklon záródása alkalmával,amikor bejön a hideg,az utolsó rövid idöszak alatt általában sokkal erösebb a csapi intenzitása(ami egyben azt is jelenti hogy hamarosan el fog állni),pont azért mert a bejövö hideg levegö gerjeszt erösebb csapit ideiglenesen,de amint átbillen a mérleg nyelve a másik irányba,azonnal mexünik a csapi...
Észrevehetõ,ha pl havazik már órák óta,és várja az ember hogy na most már el fog állni lassan,akkor amint átvált pl. az aprópelyhes havazás nagypelyhesbe,és záporszerüen esik,tudni lehet hogy az a záró akkord,amit a záródás okoz...
Viszont utána eláll...

Dexion: valószínûleg ez azért lehetséges, mert a magasban a hideg megérkeztével a szél is megerõsödik, ami szétszedni az addigi áramlási viszonyokat, illetve az alacsonyabb hõmérséklet miatt kevesebb nedvességet tud szállítani...

A hideg-meleg keveredésénél még ott a csapadék, a frontvonalak mentén legtöbbször, de utána emiatt már nem igazán!

Sziasztok!

Gyakran elhangzik itt, hogy "megjött a hideg és ez majd kinyirja a csapadékot" (tipikusan akkor, mikor pont kezdeni fagyni a hóesésben ).

Eddig sose gondoltam ebbe bele, de most hogy igen, nem értem teljesen...

Miért nyirja ki a hideg levegõ a csapadékot? Nem inkább fokoznia kellene azzal, hgoy hûtve még több nedvességet csapat ki?

(A hosszú i nem megy, azért nyirja. )

PSP: az elõzõ nap mért Bp.-i középhõmérséklet és annak az átlagtól való eltérése az OMSZ idõjárási napijelentésében is szerepel: Link

Ha egy táblázatban szeretnéd látni az év összes napjának átlagát, akkor javaslom Magyarország éghajlati atlaszának régi, 1. kiadását (könyvtárakban itt-ott megvan), bár ebben 1901-1950 közötti adatok vannak. Sajnos a nemrég megjelent 2. kiadásban az 1961-1990-es adatokról táblázat nem készült, csak egy elég gyenge felbontású grafikon...

MICImACKO! Hogy megértsed Te is a problémát, elõször egy kérdés. Már rég volt mikor a regisztrációimat megcsináltam, ezért nem emlékszem, de Te fogsz tudni segíteni. Az interneten regisztráltam a helyszíneket. Mikor elkezdtem a wapos észleléseket, ott is regisztrálnom kellett a helyszíneket. Ez két külön regisztrációnak számít a helyszín beírásakor?

...továbbá szeretném javasolni, hogy az észlelési naplóba csak adatok kerülhessenek megjegyzés nélkül. A megjegyzésekhez, kommentárokhoz ( ezek nem kevésbé fontosak ), találhatunk elég helyet a fórumban.

Ez a topic inkább egy "cset"szobához hasonlít. Úgy gondolom, a "kérdések és válaszok"-at inkább az új tagoknak kéne fenntartani(és persze a régieknek, akik válaszolnak az õ kérdéseikre).A "Nagyok"-nak inkább "csetelési" lehetõséget kéne teremteni a szakmai vitákhoz.

Honnan lehet megtudni napra lebontva a budapesti középhõmérséklet értékeket pl. az 1961-1990 es évekre (hogy minden napra tudjam, mennyi az eltérés az átlagtól...)?