Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Felőlem össze is szitálhatja 1 hetes ködből, csak essen le a földre.
Az emberi természet rákfenéje, hogy igazából soha semmi nem jó, vagy csak egy kicsit. 
Itt a bizonyíték a Bakonyból!! A reggeli Nap bizony belefért egy aprócska vízcseppbe!
Valóban nem rövid, elolvastam. Próbálok, kicsit tömörebb lenni, már amennyire ez tőlem telik (de nem fog), a konstruktívitás jegyében, bár van egy kis "pincében kiabálás" effektus a diskurzusban…
Az optimista hozzáállás jó. Főleg, ha közben végre valóban esik valami csapadék, adott esetben eső.
Ennek az emocionális vonatkozásnak ellenére, ahogy a meteorológia, vagy a klimatológia úgy az erdészettudomány minden ága – az általam legjobban ismert erdészeti és erdőökológia is - egzakt, tény, adat és megfigyelés alapú szakterületek, melynek értő műveléséhez alapos háttér szaktudás és ismeretanyag, és nem kevés gyakorlati, illetve terepi tapasztalat szükséges. Nem elég az elmélet. Vagy az innen, onnan összegyűjtött dezinformáicók, félinformációk alapján szült ex catedra kijelentések, vagy prekoncepiconális hozzáállás. Ebben
semmi különös sajátosság nincs, pl. egy atomerőmű építéséhez, üzemeltetéséhez is ez a tényszerűség kell.
Az alábbi két témába vágó Hunagromet Zrt. térkép is alapjaiban erre az elvre épül, bár a felbontásban némi plakáttérkép jelleget tükröz, de örüljünk, hogy van.
Sokat nem kell magyarázni mit látunk egészen aktuálisan rajta. A közel jövőbeni tendencia pedig, minden esetlen csapongásuk ellenére, a modelleken elég világosan kirajzolódik, csak ha egy változót, a csapadékmennyiséget nézem. Ameddig ez értékelhetően belátható. A hosszú távú kllmaforgatókönyvek erre az időjárási elemre, paraméterre vonatkozó különböző előrejelzési verziói pedig hosszú idő óta elérhetőek. Azokat elemezve, a nagy területi különbségek ellenére is, itt a Kárpát-medencében nem ugrálhatunk a hurrá optimizmustól. Sőt.
Az erdőgazdálkodás az egy szakma, az erdészkedés pedig jó esetben - sajnos nem minden kollégánál - hivatás is. Ráadásul az egyik legösszetettebb mérnöki vagy technikusi munka, ökológia(biológiai)-ökonómia(közgazdasági)-műszaki mérnöki tudás ötvözete. A,dendrológiától a hídépítésig a szakszerű erdőkezeléshez kb. mindenhez kell
érteni. De éppen emiatt, nem véletlenül, szakosodik.
Van aki erdészeti szaporítóanyagot termel (erdészeti csemetekertek - lásd a közeledben a devecseri a Bakonyerdő Zrt kezelésében) , van aki erdőművelő lesz (erdőneveléssel, erdőfelújítással dolgozik), van aki fahasznáati műszaki vezető (fakitermelés, faanyag szállítás stb.) van aki termőhelyfeltárásra specializálódik, van aki erdőtervező, erdőrendező (körzet erdőterveket készít), van aki faipari faanyagkereskedő (rönkátvevők), van aki erdővédelmis (ez erdő egészségügyet, növényvédelmet jelent), és még sorolhatnám az erdőpedagógiáig,
közjóléti fejlesztésekig és fenntartásig.
A középfokú erdésztechnikusok (kerületvezetők) pedig a tő melletti szakemberek az erdőn, akik 1000-2000 hektáros erdőkerületek fenntartását és a napi erdészeti feladatokat végzik.
Ehhez járul az erdőfelügyelők rendszere, akik mindennek a szakszerűségét a terepen, erdőn közvetlenül ellenőrző kormánytisztviselők.
És az ágazati szakigazgatás, amely a magán és államerdő minden üzemtervezett erdejében a jogszabályi felügyelettől, az erdészeti hatósági munkán át, a monitoring feladatokig, ezer és egy feladatot végez el.
Ebbe integrálódik a gyakorlati munkát és a kutatást segítve az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet, ahol meglepő módon, erdőtudományi és erdészettudományi alap és innovációs kutatásokat folytatnak, minden fenti szakterületen, külön-külön osztályokként és országos kísérleti állomási telephely rendszerrel.
Jelenleg az erdők alkalmazkodó képességéhez képest brutális gyorsaságú klímaváltozás terén a legnagyobb energiákkal, mert nem állhatunk az összeomlani készülő erdőtagok,erdőrészek és eltűnő alapvető főfafajok – a következő a bükk lesz, a lucfenyő után – felett, vagy még jobb esetben alatta. Fenntartható megoldásokat keresnek és az idő nagyon rövid.
Egybe megkerülhetetlen, hogy ez egy 225 éves szakma, amit az erdők 18. századra csúcsra ért túlzott használata, kiirtása hívott életre, elsőként a királyi Magyarország bányavidékei területén, ahol a bányák és a kohók felették az erdőt és nem volt már elég faanyag. Pl. a szakma Mekkája és Medinája, Selmecbánya körül, ezért volt ott az első fakultás, majd Erdészeti Akadémia.
Ez rögtön feltételezi, hogy az erdészetnek 225 évnyi tudása van a magyar erdők gyakorlati kezeléséről, minden tájegységre vonatkozva és ezt leginkább a 160 éves, 163. évfolyam óta megjelenő szakfolyóirata, az Erdészeti
Lapok 150.000 oldalnyi cikkanyaga testesíti meg. Itt van az értékes szakmai múlt megírva, amit minden erdőmérnöknek a saját kezelési területére vonatkozva ismernie kell, vagy kellene.
Az állami erdészeti társaságoknál a főmérnökök és a műszaki-termelési-természetvédelmi-erdőgazdálkodási vezetők és a vezérigazgatók, ideális esetben ezt az egészet át kell lássák és értsék minden szegmensében. De minden végzett erdőmérnökre alapból ez vonatkozik. Más kérdés, hogy mint minden szakmában vannak kiválóak, jók és kevésbé jók. Az erdészetvezetők pedig a rájuk bízott 6000-15.000 hektár erdőterület összetett erdőgazdálkodási feladatait irányítják.
Az agráriumhoz képest itt a legnagyobb eltérés az időfaktor. Ott pl. a megtermelt főbb szántóföldi növénykultúrák esetében általában 1 évben gondolkodnak. Ha gond van, beszántják előbb-utóbb és mással próbálkoznak, illetve kárenyhítéshez folyamodhatnak (elnézést a gazdáktól, csak nagyon leegyszerűsítve).
Egy körzeti erdőterv 10 évre szól és mindent erdőrészlet szintre lebontva, részletesen szabályoz. Ennek az a legnagyobb felelőssége, hogy ha egy erdész elront valamit, és van ilyen természetesen, vagy tőle függetlenül – pl.
klimatikus okok miatt erdőkárok jönnek létre – akkor az 50-100 évre meghatározhatja a jövendő erdőterület jellemzőit. kezelését, gazdálkodását.
Ha letermelted az erdőt egy erdőrészletben – már ahhoz is előzetes erdőtervi tárgyalások kellenek, (nemzeti parkok (ha védett a terüket) erdészeti hatóság és szakigazgatás, erdőtervezők erdőfelügyelők stb.) ugyanis az erdőtörvény és Vhr.-ei alapján az erdő helyén erdőnek kel lenni, nincs apelláta..
És ha két év múlva nem a meghatározott hektár/tőszámú és erdőterveben megadott főfafajú erdő növekedik csemeteként a kezed alatt, az erdészetihatóság, védett területeken a nemzeti parkokkal együtt, romokba büntet, és kb.mindenki a nyakadon lesz, addig amíg nem sikerül a hivatalos műszaki átvételig eljutni és ezzel befejezetté nyívánitani az erdőfelújítást. Utána pedig már csak 80-100 év erdőművelői, nevelési és erdőhasználati munka, hogy ezt el is érd, legalább a korábbi erdő minőségi és mennyiségi jellemzőit, miközben minden környzeti és gazdasági körülmény változik. S már ha közben a klímaváltozás miatt nem omlik a nyakadba az egész, mint jelenleg.
Nagyon szőrmentén valahogy így áll össze ez a 2 millió hektár állami és magánerdő kezelése , de ennél napi szintre lebontva sokkal bonyolultabb és rendkívül heterogén, szinte erdőrészletről erdőrészletig más – ez a
gazdálkodás alapegysége.
Szép dolog és szükséges is az erdei kerékpározás, de onnan soha nem fogsz még felületes erdőképet sem nyerni ennek az alapjait és lényegét jelentő részletekről. Az csak egyéni esztétikum. Se az adott erdőrészlet fekvő
holtfa mennyiségét, természetességi kategória besorolását, elsőfokú rendeltetését, a klímazonális helyét, az állományt alkotó fő és elegy fajok hektáronkénti számát, az éves fatömegnövekmény adatait, a fahasználati, fakitermelési előírt mennyiség adatait, az erődművelési módba való besorolását, a védettségi kategóriát, de még egy árva tőkorhadt tölgy dendrotelmáit se fogod észrevenni. Ahhoz gyalog nyakadba kell venni az erdőt és évekig bejárni, lehajolni, kúszni-mászni, megfigyelni, leírni, rögzíteni és szaktudással kiértékelni a látottakat. És még akkor se fogsz látni és érteni mindent, mert ez a világ legbonyolultabb szárazföldi ökoszisztémája, akkor is ha erdészek keze nyomán alakul ki.
Na ennyit erről mennyire bonyolult és összetett Magyarországon az erdőgazdálkodás rendszere, amit nem állítottam soha, hogy mindenhol és mindenkor hiba mentes lenne, de a vetülete, s a nehézsége a sok ezer változó miatt szinte lehetetlen is. Ettől függetlenül nem az erdésztől kell félteni az erdőt. Amíg ez a rendszer , mint Európa legszigorúbb erdőgazdálkodói rendszere működhet. De utána se.
Nem vagyok otthon a Kab-hegyi Erdészet szakmai munkájában,a Kab-hegy erdőkezelésében, nem ismerem a körzeti erdőtervet se. De a Verga Zrt. a három közül az egyik honvédelmi erdőgazdaság volt. Így itt az elsődleges
rendeltetés ma is a honvédelmi, a második a faanyagtermelés. Külön bolygó a többi erdőgazdaság között, sokáig a Hadügyminisztérium volt a tulajdonosi joggyakorló, de ma is a katonai szempontok az elsődlegesek.
Tarvágás Magyarországon gyakorlatilag nincs, középhegységben, Natura 2000 besorolású, nemzeti park védett területe alá tartozó területen pláne nem. Nem is volt és nem is lesz. Amit látsz az a fokozatos felújító vágás
végvágása, amikor a magtermő hagyásfák kivételével, letermelik a vágásérett erdőt, mert alatta az öregek makkjából növekedett makkcsemete újulat csak elpusztul és lőttek az erdő természetes erdőfelújításának. 5-10 év múlva ott már kefesűrű bűkk fiatalos fog nőni, ha csak a klíma közbe nem szól egy újabb sorozatos bakonyi aszállyal. Lásd tavaly.
A Kab-hegy a legnagyobb bazalt pajzsvulkánunk, rendkívül összetett erdőállománnyal, de 600 méteres magassága miatt azonális bükkösök, főleg gyertyán elegyes bükkösök borítják az északnyugati felét. Alább két erdőtérkép, az egyik a terület nagyságáról, a másik a jellegzetesen katonai erdőrészlet beosztásról.
Az adatok 10 éve nyilvánosak, ha részleteken tájékozódni akarsz akkor írd be a böngésződbe az Erdőtérkép kulcsszót és máris egy hivatalos erdőleltár adatbázisban találod magad. Ha a látható számokra kattintasz az
attributum táblák az adott erdőrészlet minden főadatát táblázatban fogják bemutatni.
Ezzel el leszel egy darabig, míg értelmezed majd, de a jelkulcsok közérthetőek, max a fogalmakkal leszel bajban, mint nem szakember.
2010-ben a Zsófia ciklon után a VERGA egészségügyi vágás során éppen a monokultúra szerű, idős, egy korú,elegyfaj szegény bükkösökben300.000 köbméter (!!) vihar károsult, össze-vissza dőlt, tört bükköt volt
kénytelen, hatalmas munkával, mihamarabb kitermelni és elszállítani és piacot keresni neki, mert a bükk rendkívül hajlamos a befülledésre, nem lehet ott hagyni 300.000 köbméter értékes bükk faanyagot a lebontó szervezeteknek, ráadásul alattuk a magoncok is befülledtek volna, így a természetes erdőfelújításnak is lőttek
volna. Ez a kalamitás alapvetően meghatározza a Kab-hegyi bükkösök sorsát.
Annak, hogy most nagy volumenű bükk termelés folyik, több oka lehet: egyik hogy a Kab-hegy gyertyános-kocsánytalan tölgyes klímában fekszikés alapvetően nem bükk klíma, tehát azonális. Ezek szenvedik meg a legjobban az aszályos nyarakat, a légaszályt, a csapadékhiányt, a szélsőséges eloszlást, a téli hócsapadék és a fagyok hiányát .
Ha a bükk lombkorona záródása pl. 90-85 %-ról, 75-80-ra csökkenmár több fény jut be az állományba, nem tudja az árnyéklombozattal árnyalni magát, a vékony kérge nehezen bírja a közvetlen napfényt és megindul az
állományon belüli „héjászás” jelensége, ami nagy okú faanyag romlást és gyors leépülést jelent, akár hatalmas erdőrészlet szinten is. Ezenkívül a bükk itt csak azért maradt meg, mert atlanti hatások érvényesültek, többlet vízhez jutott, kiegyenlítettebb klíma jellemezte korábban.
Ma ez átalakult és a sorozatos extrém forró nyarakat, a trópusi éjszakákat a bükk nem képes tolerálni, leromlik, megindul az állomány összeszakadása. Közben érzi a végét, így rengeteg makkor termel ősszel, ami fölül a beteg öreg bükk állományt le kell termelni, hogy fényt, s vizet kapjon a magonc és a csemete, ezt lehetőleg lassabban, hogy az árnyalás azért egy ideig megmaradjon. Ha elég erős a csemete, akkor véghasználati (nem tarvágás, az azt
jelenti, hogy adott erdőt teljes egészében levágnak és helyén más pl. agrár kultúra lesz – lásd Indonézia pálmaolaj ültetvények). Szóval látatlanban is sok oka lehet, van amiért le kell termelni koros bükkösöket, ha ez egyébként nem szép látvány egy kirándulónak. De ez szakmai kérdés.
Amellett a VERGA sem gazdálkodhat csak úgy a Kab-hegyen, a körzeti erdőterv szerint kell tennie és mivel védett terület a Balaton-felvidéki N.P. is ott van és engedélyezi az éves fakitermelési tervet.
Egyébként tegyél fel ide bütü fotót a máglyákról és megmondom mi a helyzet, illetve a máglyák külső felén a rönkről - gondolom hoszzútüzifás 4 méteres rönkök – a kéregről közeli fotókat. Aztán meglátjuk.
De mondom nem tisztem a VERGA gazdálkodását értékelni, mert nem ismerem a részleteket . Ha téged érdekel nézd meg az erdőtérkép alkalmazást és kérj egy körzeti erdőterv másolatot a Kab-hegyi erdészettől. Mondjuk szaktudás nélkül nehéz dolgod lesz az értő éetelmezéssel, de lehet kérdezni.
Ez az erőműbe megy a bükk, olyan régi nóta, hogy szakálla van mint a muzska parasztnak. Igen, a nem ipari minőségű bükkanyag nem alkalmas másra mint tüzifa, vagy erőművi vagy fűtőművi apríték lesz belőle. Fűtés,
energia és melegvíz előállításra, megújuló fás biomassza alapanyagként. Nincs ebben semmi ördögtől való, nem alkalmas másra, mert nem lehet ipari rönkként eladni a fapiacon a többségében álgesztes bükkrönköket.
A közeli Bakonyerdős Franciavágás fűrésztelep a saját bükköseit dolgozza fel, a Bakonyparkett szintén, a Vergának nincs elsődleges faipari üzeme. Ez egyébként egy másik szakterület amihez érteni kellene, mert az
aprítéktermelés az egy külön szakmai szegmens.
Nyulit kérd meg, biztos szerez róla jó térképet, hogy a nagy Öko-Ausztriában mennyi regionális fütőműben (több mint 380 db, ha jól emlékszem) égetnek el több millió köbméter hazai luc fenyőfát, ami nem alkalmas iparifakihozatalra. Senki nem sirdogál emiatt, mert a cégek és a lakosság melegvízet és áramot helyi szinten sokkal olcsóbban kap meg, mintha a gázfüggőségben vergődne, horror árakon.
A Verga erdészeti szállítópálya úthálózata abszolút nem az én terepem. Az első képen mint nem túl nagy útügyi műszaki szakértő azt látom, hogy az út alépítményének rétegrendje elmozdult, és meggyengült, ez a szélein megjelenő repedéseken is jól létszik, ott fogja megdolgozni a víz keményen és hamar. A balolali nyomvájú már az alépítmény rétegrend megrogyására utal. Ez az út előbb-utóbb megy a levesbe, ahogy a nehéz járművek szállítanak rajta.
A hideg-remix útkialakítás egy jó alternatíva, csak neked gravel bringára kell váltani, ha nincs felhordva rá két réteg kopóoréteganyag.
Íme egy részletes műszaki leírás, ebbe beleáshatod magad, ha van mérnöki vénád.
Link
Az újabb minden tény és adat, alap nélküli ex catedra kijelentésedet bizonyítani is kellene. Biztos lopnak.
Ugyan mit? A VERGÁNAK saját tulajdonú dolomit murvabányái vannak, saját szállító kapacitással. Az alapanyaga adott. Az aszfalt kopóoréteg két rétegben erre a hideg-remixes technológiás rétegrend zárásra egy plusz fedőréteg, jó ha van, de baromi drága.
2016-ban 490.000 millió FT-ot költött a Szombathelyi Erdészet a Köszegi-hegységben a keményburkolatú utak hideg remixes, aszfalt kopóréteges felújítására. 10 éve!
Amellett lehet tervben volt, lett volna rá forrásuk, de aztán jött a beruházási stop parancs a legfelsőbb szintről. Akarhatsz te itt finischert végig tolni, ha nem lehet. Ez is egy ok lehet.
A kialakítás nem szerencsés bringa szemmel. de ezek az utak elsősorba erdei szállítópályák és nem a kerékpározást szolgálják ki, az csak plusz köjóléti funkció. Tegyél be egy 31-34-es cyclo vagy gravel kereket az országútidba és nem lesz gond.
Na részemeről ennyit, el is ment az éjszaka szépen.
Még két kis meglepetés a végére:
Soha nem jártam a Soproni Egyetemre, nem nőttem az erdészek alma materének csecsbimbaján, szorosan nézve nem vagyok erdész végzettségű,
Ökolgus vagyok, aki 20 éve dolgozik az Ipoly Erdő Zrt. állami erdészeti társaságnak. Rövid káderlapom itt elérhető:
Link
Csak éppen amit lehetett, azt igyekeztem mindent megtanulni az erdőgazdálkodásról, akár elméleti, akár gyakorlati szakemberek mellett. Ahogy tőlem is tanultak. Ezért vettek fel, hogy a belteRjes szellemet oldják és a nyitás 2005-ben elinduljon más szemléleletmódok felé.
Na a másik még érdekesebb számodra, hogy Ajkarendeken a Rendeki út elején még mindig áll nagyapám és az apám szülöi háza. Vagyis apai ágon erősen helyi vagyok, a 90-es évek elején számos nyaram Rendeken töltöttem, amikor falu volt még Schmutz kocsmával és nem Ajka újgazdag rétegének alvóvárosa volt a Nyiredi utca folytatásában a régi rendeki szőlőhegyen a Somlóra néző pincesor. Számos apai rokonom ott élte le az életét és vagy az ajkai üveggyárban, vagy az erőműben dolgozott, ahogy apám is a 60-as évek végéig. Tehát a környék, a vidék Tósoktól, Padragkúton át Beréndig, Gyepestől, Polányig, a sváb vájár családok a Meinztingerektől a Kreinekekig nem éppen tájidegen vidék. Szerettem ott lenni, nagyapám TSZ fogatos volt, nagyanyám tejátvevő. Erről ennyit, csak úgy mellékes érdekességként a végére…részemről le is zártam a témát.
Az optimista hozzáállás jó. Főleg, ha közben végre valóban esik valami csapadék, adott esetben eső.
Ennek az emocionális vonatkozásnak ellenére, ahogy a meteorológia, vagy a klimatológia úgy az erdészettudomány minden ága – az általam legjobban ismert erdészeti és erdőökológia is - egzakt, tény, adat és megfigyelés alapú szakterületek, melynek értő műveléséhez alapos háttér szaktudás és ismeretanyag, és nem kevés gyakorlati, illetve terepi tapasztalat szükséges. Nem elég az elmélet. Vagy az innen, onnan összegyűjtött dezinformáicók, félinformációk alapján szült ex catedra kijelentések, vagy prekoncepiconális hozzáállás. Ebben
semmi különös sajátosság nincs, pl. egy atomerőmű építéséhez, üzemeltetéséhez is ez a tényszerűség kell.
Az alábbi két témába vágó Hunagromet Zrt. térkép is alapjaiban erre az elvre épül, bár a felbontásban némi plakáttérkép jelleget tükröz, de örüljünk, hogy van.
Sokat nem kell magyarázni mit látunk egészen aktuálisan rajta. A közel jövőbeni tendencia pedig, minden esetlen csapongásuk ellenére, a modelleken elég világosan kirajzolódik, csak ha egy változót, a csapadékmennyiséget nézem. Ameddig ez értékelhetően belátható. A hosszú távú kllmaforgatókönyvek erre az időjárási elemre, paraméterre vonatkozó különböző előrejelzési verziói pedig hosszú idő óta elérhetőek. Azokat elemezve, a nagy területi különbségek ellenére is, itt a Kárpát-medencében nem ugrálhatunk a hurrá optimizmustól. Sőt.
Az erdőgazdálkodás az egy szakma, az erdészkedés pedig jó esetben - sajnos nem minden kollégánál - hivatás is. Ráadásul az egyik legösszetettebb mérnöki vagy technikusi munka, ökológia(biológiai)-ökonómia(közgazdasági)-műszaki mérnöki tudás ötvözete. A,dendrológiától a hídépítésig a szakszerű erdőkezeléshez kb. mindenhez kell
érteni. De éppen emiatt, nem véletlenül, szakosodik.
Van aki erdészeti szaporítóanyagot termel (erdészeti csemetekertek - lásd a közeledben a devecseri a Bakonyerdő Zrt kezelésében) , van aki erdőművelő lesz (erdőneveléssel, erdőfelújítással dolgozik), van aki fahasznáati műszaki vezető (fakitermelés, faanyag szállítás stb.) van aki termőhelyfeltárásra specializálódik, van aki erdőtervező, erdőrendező (körzet erdőterveket készít), van aki faipari faanyagkereskedő (rönkátvevők), van aki erdővédelmis (ez erdő egészségügyet, növényvédelmet jelent), és még sorolhatnám az erdőpedagógiáig,
közjóléti fejlesztésekig és fenntartásig.
A középfokú erdésztechnikusok (kerületvezetők) pedig a tő melletti szakemberek az erdőn, akik 1000-2000 hektáros erdőkerületek fenntartását és a napi erdészeti feladatokat végzik.
Ehhez járul az erdőfelügyelők rendszere, akik mindennek a szakszerűségét a terepen, erdőn közvetlenül ellenőrző kormánytisztviselők.
És az ágazati szakigazgatás, amely a magán és államerdő minden üzemtervezett erdejében a jogszabályi felügyelettől, az erdészeti hatósági munkán át, a monitoring feladatokig, ezer és egy feladatot végez el.
Ebbe integrálódik a gyakorlati munkát és a kutatást segítve az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet, ahol meglepő módon, erdőtudományi és erdészettudományi alap és innovációs kutatásokat folytatnak, minden fenti szakterületen, külön-külön osztályokként és országos kísérleti állomási telephely rendszerrel.
Jelenleg az erdők alkalmazkodó képességéhez képest brutális gyorsaságú klímaváltozás terén a legnagyobb energiákkal, mert nem állhatunk az összeomlani készülő erdőtagok,erdőrészek és eltűnő alapvető főfafajok – a következő a bükk lesz, a lucfenyő után – felett, vagy még jobb esetben alatta. Fenntartható megoldásokat keresnek és az idő nagyon rövid.
Egybe megkerülhetetlen, hogy ez egy 225 éves szakma, amit az erdők 18. századra csúcsra ért túlzott használata, kiirtása hívott életre, elsőként a királyi Magyarország bányavidékei területén, ahol a bányák és a kohók felették az erdőt és nem volt már elég faanyag. Pl. a szakma Mekkája és Medinája, Selmecbánya körül, ezért volt ott az első fakultás, majd Erdészeti Akadémia.
Ez rögtön feltételezi, hogy az erdészetnek 225 évnyi tudása van a magyar erdők gyakorlati kezeléséről, minden tájegységre vonatkozva és ezt leginkább a 160 éves, 163. évfolyam óta megjelenő szakfolyóirata, az Erdészeti
Lapok 150.000 oldalnyi cikkanyaga testesíti meg. Itt van az értékes szakmai múlt megírva, amit minden erdőmérnöknek a saját kezelési területére vonatkozva ismernie kell, vagy kellene.
Az állami erdészeti társaságoknál a főmérnökök és a műszaki-termelési-természetvédelmi-erdőgazdálkodási vezetők és a vezérigazgatók, ideális esetben ezt az egészet át kell lássák és értsék minden szegmensében. De minden végzett erdőmérnökre alapból ez vonatkozik. Más kérdés, hogy mint minden szakmában vannak kiválóak, jók és kevésbé jók. Az erdészetvezetők pedig a rájuk bízott 6000-15.000 hektár erdőterület összetett erdőgazdálkodási feladatait irányítják.
Az agráriumhoz képest itt a legnagyobb eltérés az időfaktor. Ott pl. a megtermelt főbb szántóföldi növénykultúrák esetében általában 1 évben gondolkodnak. Ha gond van, beszántják előbb-utóbb és mással próbálkoznak, illetve kárenyhítéshez folyamodhatnak (elnézést a gazdáktól, csak nagyon leegyszerűsítve).
Egy körzeti erdőterv 10 évre szól és mindent erdőrészlet szintre lebontva, részletesen szabályoz. Ennek az a legnagyobb felelőssége, hogy ha egy erdész elront valamit, és van ilyen természetesen, vagy tőle függetlenül – pl.
klimatikus okok miatt erdőkárok jönnek létre – akkor az 50-100 évre meghatározhatja a jövendő erdőterület jellemzőit. kezelését, gazdálkodását.
Ha letermelted az erdőt egy erdőrészletben – már ahhoz is előzetes erdőtervi tárgyalások kellenek, (nemzeti parkok (ha védett a terüket) erdészeti hatóság és szakigazgatás, erdőtervezők erdőfelügyelők stb.) ugyanis az erdőtörvény és Vhr.-ei alapján az erdő helyén erdőnek kel lenni, nincs apelláta..
És ha két év múlva nem a meghatározott hektár/tőszámú és erdőterveben megadott főfafajú erdő növekedik csemeteként a kezed alatt, az erdészetihatóság, védett területeken a nemzeti parkokkal együtt, romokba büntet, és kb.mindenki a nyakadon lesz, addig amíg nem sikerül a hivatalos műszaki átvételig eljutni és ezzel befejezetté nyívánitani az erdőfelújítást. Utána pedig már csak 80-100 év erdőművelői, nevelési és erdőhasználati munka, hogy ezt el is érd, legalább a korábbi erdő minőségi és mennyiségi jellemzőit, miközben minden környzeti és gazdasági körülmény változik. S már ha közben a klímaváltozás miatt nem omlik a nyakadba az egész, mint jelenleg.
Nagyon szőrmentén valahogy így áll össze ez a 2 millió hektár állami és magánerdő kezelése , de ennél napi szintre lebontva sokkal bonyolultabb és rendkívül heterogén, szinte erdőrészletről erdőrészletig más – ez a
gazdálkodás alapegysége.
Szép dolog és szükséges is az erdei kerékpározás, de onnan soha nem fogsz még felületes erdőképet sem nyerni ennek az alapjait és lényegét jelentő részletekről. Az csak egyéni esztétikum. Se az adott erdőrészlet fekvő
holtfa mennyiségét, természetességi kategória besorolását, elsőfokú rendeltetését, a klímazonális helyét, az állományt alkotó fő és elegy fajok hektáronkénti számát, az éves fatömegnövekmény adatait, a fahasználati, fakitermelési előírt mennyiség adatait, az erődművelési módba való besorolását, a védettségi kategóriát, de még egy árva tőkorhadt tölgy dendrotelmáit se fogod észrevenni. Ahhoz gyalog nyakadba kell venni az erdőt és évekig bejárni, lehajolni, kúszni-mászni, megfigyelni, leírni, rögzíteni és szaktudással kiértékelni a látottakat. És még akkor se fogsz látni és érteni mindent, mert ez a világ legbonyolultabb szárazföldi ökoszisztémája, akkor is ha erdészek keze nyomán alakul ki.
Na ennyit erről mennyire bonyolult és összetett Magyarországon az erdőgazdálkodás rendszere, amit nem állítottam soha, hogy mindenhol és mindenkor hiba mentes lenne, de a vetülete, s a nehézsége a sok ezer változó miatt szinte lehetetlen is. Ettől függetlenül nem az erdésztől kell félteni az erdőt. Amíg ez a rendszer , mint Európa legszigorúbb erdőgazdálkodói rendszere működhet. De utána se.
Nem vagyok otthon a Kab-hegyi Erdészet szakmai munkájában,a Kab-hegy erdőkezelésében, nem ismerem a körzeti erdőtervet se. De a Verga Zrt. a három közül az egyik honvédelmi erdőgazdaság volt. Így itt az elsődleges
rendeltetés ma is a honvédelmi, a második a faanyagtermelés. Külön bolygó a többi erdőgazdaság között, sokáig a Hadügyminisztérium volt a tulajdonosi joggyakorló, de ma is a katonai szempontok az elsődlegesek.
Tarvágás Magyarországon gyakorlatilag nincs, középhegységben, Natura 2000 besorolású, nemzeti park védett területe alá tartozó területen pláne nem. Nem is volt és nem is lesz. Amit látsz az a fokozatos felújító vágás
végvágása, amikor a magtermő hagyásfák kivételével, letermelik a vágásérett erdőt, mert alatta az öregek makkjából növekedett makkcsemete újulat csak elpusztul és lőttek az erdő természetes erdőfelújításának. 5-10 év múlva ott már kefesűrű bűkk fiatalos fog nőni, ha csak a klíma közbe nem szól egy újabb sorozatos bakonyi aszállyal. Lásd tavaly.
A Kab-hegy a legnagyobb bazalt pajzsvulkánunk, rendkívül összetett erdőállománnyal, de 600 méteres magassága miatt azonális bükkösök, főleg gyertyán elegyes bükkösök borítják az északnyugati felét. Alább két erdőtérkép, az egyik a terület nagyságáról, a másik a jellegzetesen katonai erdőrészlet beosztásról.
Az adatok 10 éve nyilvánosak, ha részleteken tájékozódni akarsz akkor írd be a böngésződbe az Erdőtérkép kulcsszót és máris egy hivatalos erdőleltár adatbázisban találod magad. Ha a látható számokra kattintasz az
attributum táblák az adott erdőrészlet minden főadatát táblázatban fogják bemutatni.
Ezzel el leszel egy darabig, míg értelmezed majd, de a jelkulcsok közérthetőek, max a fogalmakkal leszel bajban, mint nem szakember.
2010-ben a Zsófia ciklon után a VERGA egészségügyi vágás során éppen a monokultúra szerű, idős, egy korú,elegyfaj szegény bükkösökben300.000 köbméter (!!) vihar károsult, össze-vissza dőlt, tört bükköt volt
kénytelen, hatalmas munkával, mihamarabb kitermelni és elszállítani és piacot keresni neki, mert a bükk rendkívül hajlamos a befülledésre, nem lehet ott hagyni 300.000 köbméter értékes bükk faanyagot a lebontó szervezeteknek, ráadásul alattuk a magoncok is befülledtek volna, így a természetes erdőfelújításnak is lőttek
volna. Ez a kalamitás alapvetően meghatározza a Kab-hegyi bükkösök sorsát.
Annak, hogy most nagy volumenű bükk termelés folyik, több oka lehet: egyik hogy a Kab-hegy gyertyános-kocsánytalan tölgyes klímában fekszikés alapvetően nem bükk klíma, tehát azonális. Ezek szenvedik meg a legjobban az aszályos nyarakat, a légaszályt, a csapadékhiányt, a szélsőséges eloszlást, a téli hócsapadék és a fagyok hiányát .
Ha a bükk lombkorona záródása pl. 90-85 %-ról, 75-80-ra csökkenmár több fény jut be az állományba, nem tudja az árnyéklombozattal árnyalni magát, a vékony kérge nehezen bírja a közvetlen napfényt és megindul az
állományon belüli „héjászás” jelensége, ami nagy okú faanyag romlást és gyors leépülést jelent, akár hatalmas erdőrészlet szinten is. Ezenkívül a bükk itt csak azért maradt meg, mert atlanti hatások érvényesültek, többlet vízhez jutott, kiegyenlítettebb klíma jellemezte korábban.
Ma ez átalakult és a sorozatos extrém forró nyarakat, a trópusi éjszakákat a bükk nem képes tolerálni, leromlik, megindul az állomány összeszakadása. Közben érzi a végét, így rengeteg makkor termel ősszel, ami fölül a beteg öreg bükk állományt le kell termelni, hogy fényt, s vizet kapjon a magonc és a csemete, ezt lehetőleg lassabban, hogy az árnyalás azért egy ideig megmaradjon. Ha elég erős a csemete, akkor véghasználati (nem tarvágás, az azt
jelenti, hogy adott erdőt teljes egészében levágnak és helyén más pl. agrár kultúra lesz – lásd Indonézia pálmaolaj ültetvények). Szóval látatlanban is sok oka lehet, van amiért le kell termelni koros bükkösöket, ha ez egyébként nem szép látvány egy kirándulónak. De ez szakmai kérdés.
Amellett a VERGA sem gazdálkodhat csak úgy a Kab-hegyen, a körzeti erdőterv szerint kell tennie és mivel védett terület a Balaton-felvidéki N.P. is ott van és engedélyezi az éves fakitermelési tervet.
Egyébként tegyél fel ide bütü fotót a máglyákról és megmondom mi a helyzet, illetve a máglyák külső felén a rönkről - gondolom hoszzútüzifás 4 méteres rönkök – a kéregről közeli fotókat. Aztán meglátjuk.
De mondom nem tisztem a VERGA gazdálkodását értékelni, mert nem ismerem a részleteket . Ha téged érdekel nézd meg az erdőtérkép alkalmazást és kérj egy körzeti erdőterv másolatot a Kab-hegyi erdészettől. Mondjuk szaktudás nélkül nehéz dolgod lesz az értő éetelmezéssel, de lehet kérdezni.
Ez az erőműbe megy a bükk, olyan régi nóta, hogy szakálla van mint a muzska parasztnak. Igen, a nem ipari minőségű bükkanyag nem alkalmas másra mint tüzifa, vagy erőművi vagy fűtőművi apríték lesz belőle. Fűtés,
energia és melegvíz előállításra, megújuló fás biomassza alapanyagként. Nincs ebben semmi ördögtől való, nem alkalmas másra, mert nem lehet ipari rönkként eladni a fapiacon a többségében álgesztes bükkrönköket.
A közeli Bakonyerdős Franciavágás fűrésztelep a saját bükköseit dolgozza fel, a Bakonyparkett szintén, a Vergának nincs elsődleges faipari üzeme. Ez egyébként egy másik szakterület amihez érteni kellene, mert az
aprítéktermelés az egy külön szakmai szegmens.
Nyulit kérd meg, biztos szerez róla jó térképet, hogy a nagy Öko-Ausztriában mennyi regionális fütőműben (több mint 380 db, ha jól emlékszem) égetnek el több millió köbméter hazai luc fenyőfát, ami nem alkalmas iparifakihozatalra. Senki nem sirdogál emiatt, mert a cégek és a lakosság melegvízet és áramot helyi szinten sokkal olcsóbban kap meg, mintha a gázfüggőségben vergődne, horror árakon.
A Verga erdészeti szállítópálya úthálózata abszolút nem az én terepem. Az első képen mint nem túl nagy útügyi műszaki szakértő azt látom, hogy az út alépítményének rétegrendje elmozdult, és meggyengült, ez a szélein megjelenő repedéseken is jól létszik, ott fogja megdolgozni a víz keményen és hamar. A balolali nyomvájú már az alépítmény rétegrend megrogyására utal. Ez az út előbb-utóbb megy a levesbe, ahogy a nehéz járművek szállítanak rajta.
A hideg-remix útkialakítás egy jó alternatíva, csak neked gravel bringára kell váltani, ha nincs felhordva rá két réteg kopóoréteganyag.
Íme egy részletes műszaki leírás, ebbe beleáshatod magad, ha van mérnöki vénád.
Link
Az újabb minden tény és adat, alap nélküli ex catedra kijelentésedet bizonyítani is kellene. Biztos lopnak.
Ugyan mit? A VERGÁNAK saját tulajdonú dolomit murvabányái vannak, saját szállító kapacitással. Az alapanyaga adott. Az aszfalt kopóoréteg két rétegben erre a hideg-remixes technológiás rétegrend zárásra egy plusz fedőréteg, jó ha van, de baromi drága.
2016-ban 490.000 millió FT-ot költött a Szombathelyi Erdészet a Köszegi-hegységben a keményburkolatú utak hideg remixes, aszfalt kopóréteges felújítására. 10 éve!
Amellett lehet tervben volt, lett volna rá forrásuk, de aztán jött a beruházási stop parancs a legfelsőbb szintről. Akarhatsz te itt finischert végig tolni, ha nem lehet. Ez is egy ok lehet.
A kialakítás nem szerencsés bringa szemmel. de ezek az utak elsősorba erdei szállítópályák és nem a kerékpározást szolgálják ki, az csak plusz köjóléti funkció. Tegyél be egy 31-34-es cyclo vagy gravel kereket az országútidba és nem lesz gond.
Na részemeről ennyit, el is ment az éjszaka szépen.
Még két kis meglepetés a végére:
Soha nem jártam a Soproni Egyetemre, nem nőttem az erdészek alma materének csecsbimbaján, szorosan nézve nem vagyok erdész végzettségű,
Ökolgus vagyok, aki 20 éve dolgozik az Ipoly Erdő Zrt. állami erdészeti társaságnak. Rövid káderlapom itt elérhető:
Link
Csak éppen amit lehetett, azt igyekeztem mindent megtanulni az erdőgazdálkodásról, akár elméleti, akár gyakorlati szakemberek mellett. Ahogy tőlem is tanultak. Ezért vettek fel, hogy a belteRjes szellemet oldják és a nyitás 2005-ben elinduljon más szemléleletmódok felé.
Na a másik még érdekesebb számodra, hogy Ajkarendeken a Rendeki út elején még mindig áll nagyapám és az apám szülöi háza. Vagyis apai ágon erősen helyi vagyok, a 90-es évek elején számos nyaram Rendeken töltöttem, amikor falu volt még Schmutz kocsmával és nem Ajka újgazdag rétegének alvóvárosa volt a Nyiredi utca folytatásában a régi rendeki szőlőhegyen a Somlóra néző pincesor. Számos apai rokonom ott élte le az életét és vagy az ajkai üveggyárban, vagy az erőműben dolgozott, ahogy apám is a 60-as évek végéig. Tehát a környék, a vidék Tósoktól, Padragkúton át Beréndig, Gyepestől, Polányig, a sváb vájár családok a Meinztingerektől a Kreinekekig nem éppen tájidegen vidék. Szerettem ott lenni, nagyapám TSZ fogatos volt, nagyanyám tejátvevő. Erről ennyit, csak úgy mellékes érdekességként a végére…részemről le is zártam a témát.
Valami esős időszakot vélek felfedező március 10 után a konkurens idokep oldalán. Mondjuk a modellek azok még részegek... 
-3,-4 fokos 850 mellett, 5-6 km-es cella.
Biztosan dőlt belőle a jég.
Biztosan dőlt belőle a jég.
Nálam is hasonló volt a helyzet.
Február-január 23-23 db, december 15 db ( tél összesen 61 db ), a november 19 db fagyos napot hozott, szóval összesen 4 hónap alatt ez a 80 db fagyos nap nem is olyan rossz.
Októberre is jutott 2 db fagyos nap, és akár március teljes első hete hozhatja a fagyos napokat, és ha március 8-tól már egy sem lesz, akkor is 90 db környéki fagyos nappal zárhat majd a téli félév nálam ( október 1. - március 31. ).
Február-január 23-23 db, december 15 db ( tél összesen 61 db ), a november 19 db fagyos napot hozott, szóval összesen 4 hónap alatt ez a 80 db fagyos nap nem is olyan rossz.
Októberre is jutott 2 db fagyos nap, és akár március teljes első hete hozhatja a fagyos napokat, és ha március 8-tól már egy sem lesz, akkor is 90 db környéki fagyos nappal zárhat majd a téli félév nálam ( október 1. - március 31. ).
A csapadékhiány valóban aggasztó. Csütörtökön Békésben voltam, egész konkrétan Békés városban.
A kertben porzik a föld, ami meglehetősen bizarr állapot február végén. Tavaly 2 fát kellett kivágni, mert 1 év alatt kiszáradt.
Itt azért szerencsére jelentősebb eső volt a héten. Ezzel együtt én nagyon örülök a kellemesen melegedő időnek és a napsütésnek is. Olyan egyszerű földi dolgok miatt, mint a kevesebb fűtés (nálam horror lett az áramszámla, hiába nem volt tartósan kemény tél ) plusz el lehet kezdeni a kerttel is foglalkozni és alapvetően jó kint lenni a szabadban.
A kertben porzik a föld, ami meglehetősen bizarr állapot február végén. Tavaly 2 fát kellett kivágni, mert 1 év alatt kiszáradt.
Itt azért szerencsére jelentősebb eső volt a héten. Ezzel együtt én nagyon örülök a kellemesen melegedő időnek és a napsütésnek is. Olyan egyszerű földi dolgok miatt, mint a kevesebb fűtés (nálam horror lett az áramszámla, hiába nem volt tartósan kemény tél ) plusz el lehet kezdeni a kerttel is foglalkozni és alapvetően jó kint lenni a szabadban.
Néhány adat a 2002/2003-as, "soha véget nem érő" télről, 22 évvel ezelőttről.
2003. március 1.:
Jászberényben a reggelre képződött kisebb köd hamar feloszlott, majd napos időnk volt. Ennek ellenére alig emelkedett 0 fok fölé a T. A még mindig tekintélyes hóréteg inkább csak a napsütés hatására olvadt kissé. Ez volt a 69. hótakarós napunk a szezonban.
A hóréteg vastagsága: 22 cm.
T min: -10 fok, T max: +1 fok, T este: -3 fok.
Az Északi-középhegységben még 30-65 cm-es volt a hótakaró.
2003. március 1-jén a reggeli fagyok után NY-on +10 fokig, K-en 0;+2 fokig melegedett fel a levegő. Előző nap Sellyén +11,6 fok volt, ami a február legmagasabb hőmérsékleti értéke is volt egyben.
2003. március 1.:
Jászberényben a reggelre képződött kisebb köd hamar feloszlott, majd napos időnk volt. Ennek ellenére alig emelkedett 0 fok fölé a T. A még mindig tekintélyes hóréteg inkább csak a napsütés hatására olvadt kissé. Ez volt a 69. hótakarós napunk a szezonban.
A hóréteg vastagsága: 22 cm.
T min: -10 fok, T max: +1 fok, T este: -3 fok.
Az Északi-középhegységben még 30-65 cm-es volt a hótakaró.
2003. március 1-jén a reggeli fagyok után NY-on +10 fokig, K-en 0;+2 fokig melegedett fel a levegő. Előző nap Sellyén +11,6 fok volt, ami a február legmagasabb hőmérsékleti értéke is volt egyben.
Egyedül a melegedés mértéke lesz érdekes a kedd, szerdától kezdődő időszakban. Ettől eltekintve a holnaptól induló, legalább 8-10 nap, pokoli eseménytelenséggel, unalommal fog telni. Mint az egész tél, amit hátrahagytunk. Örülünk a napos tavaszi időnek, de a csapadékhiány több mint aggasztó.
Február utolsó 3 napja fagymentesen telt nálam, majd ma március 1-e faggyal indított, a Tmin -2,5 fok, a Tmax kereken 10 fok lett.
Mától-szerdáig zsinórban 5 db fagyos nap esélyes, majd március 6-tól csütörtöktől lassanként szűnhetnek a fagyok ( bár nem zárom ki, hogy még akár felém is 0-1 fok közé csökkenjen a Tmin még csütörtök-pénteken is ) miközben a nagy napi hőingás megmaradhat, sőt tovább nőhet, amolyan mondhatni átlagos márciusi kondíciók jöhetnek tipikus száraz levegővel, nagy napi hőingással.
Országosan nézve a jövő hét csütörtök-szombat közötti időszak eléggé pikáns lehet, itt-ott a -2 fok körüli Tmin értéket 20 fok körüli Tmax-ok követhetik.
Mától-szerdáig zsinórban 5 db fagyos nap esélyes, majd március 6-tól csütörtöktől lassanként szűnhetnek a fagyok ( bár nem zárom ki, hogy még akár felém is 0-1 fok közé csökkenjen a Tmin még csütörtök-pénteken is ) miközben a nagy napi hőingás megmaradhat, sőt tovább nőhet, amolyan mondhatni átlagos márciusi kondíciók jöhetnek tipikus száraz levegővel, nagy napi hőingással.
Országosan nézve a jövő hét csütörtök-szombat közötti időszak eléggé pikáns lehet, itt-ott a -2 fok körüli Tmin értéket 20 fok körüli Tmax-ok követhetik.
Mindenkinek kellemes izgalmas és különféle időjárási jelenségekkel megfűszerezett szép tavaszt kívánok. 
Az elmúlt egy hét sincs meg egy öcskös végül, 4mm-el zárva. És ahogy elnézem, nem is igen fog zubogni a víz mostanában. 
Jajjajj jajjjajajj!
Jajjajj jajjjajajj!
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#13245)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#13244)
Tegnapra virradóan hamar beállt a köd nálunk, így nem lett fagy, és ezzel a február 21 fagyos nappal zárt. A téli hónapok elég egységesek voltak egyébként ebből a szempontból, hiszen decemberben 23, januárban pedig 20 fagyos nap volt.
Ma reggel viszont -1,2 °C volt a Tmin, és ahogy nézem, a következő 4-6 nap is fagyosnak ígérkezik.
Ma reggel viszont -1,2 °C volt a Tmin, és ahogy nézem, a következő 4-6 nap is fagyosnak ígérkezik.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#13243)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#13242)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#13241)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#13240)
Ha lesznek hozzá olyan makroképek, mint amiket az ECM pedzeget 10-e körülre, akkor simán. Végre ciklonok vehetik át a helyét ennek a végtelenített dög AC-nak, ráadásul megjön/jöhet előtte/közben az igazi tavasz, ejj, de vártam már ezt.
Na pont ezen gondolkodtam, hogy valamelyik napsütéses reggelen elgurulnék a gumishoz, miután lezártam a csillagdákat.
Helyes! Lehet búcsút inteni ennek az érdemtelen szar szezonnak itt amit az embernek túl kellett élnie.
Jöhet a simogató napsütés, a kertimunkák, nagy volumenben építkezés, tetőnyitás, nyugaton látszódó Plejádok, harmatillatos esték, majd az első susogós záporok, konvektív babroggyanások.
Egy kicsit piszkál, hogy két hónap alatt összesen 50mm jutott és azzal indulunk neki a melegnek, de remélem lesznek még 30mm-ek. Valahogy őszig még ki kell bekkelni az egészet, aztán a Bobcat majd elintézi, hogy a két tetőről lejutó, összesen 300l/mm csapadék jó helyre jusson.
Most még deres a fű de lehet tenni rá Itt a tavasz!!!
Helyes! Lehet búcsút inteni ennek az érdemtelen szar szezonnak itt amit az embernek túl kellett élnie.
Jöhet a simogató napsütés, a kertimunkák, nagy volumenben építkezés, tetőnyitás, nyugaton látszódó Plejádok, harmatillatos esték, majd az első susogós záporok, konvektív babroggyanások.
Egy kicsit piszkál, hogy két hónap alatt összesen 50mm jutott és azzal indulunk neki a melegnek, de remélem lesznek még 30mm-ek. Valahogy őszig még ki kell bekkelni az egészet, aztán a Bobcat majd elintézi, hogy a két tetőről lejutó, összesen 300l/mm csapadék jó helyre jusson.
Most még deres a fű de lehet tenni rá Itt a tavasz!!!
Öröm látni a modelleken, hogy szorul ki Európa nagy részéről a hideg levegő a következő tíz napban. Jönnek a 15-20 fokok. Talán ez a jó idő meg is hozza az első konvektív morzsácskákat?! Mindenesetre a jövő hét második felében mehet fel a nyári gumi az autóra.
Mindenesetre a jövő hét második felében mehet fel a nyári gumi az autóra. 
Itt a tavasz, de messze még a december. 
Tmin.: -5°C. GFS szerint fagy sem volt, +1.5°C-ot várt. GEM előtt le a kalappal, -4.7°C-ot várt.
Tmin.: -5°C.
GFS szerint fagy sem volt, +1.5°C-ot várt. GEM előtt le a kalappal, -4.7°C-ot várt.
Végre március!!!
Érdekeség képen, január és február is 20 mm csapadékot hozott ide...
Ja... március sűrű köddel indít!
Érdekeség képen, január és február is 20 mm csapadékot hozott ide...
Ja... március sűrű köddel indít!
Tisztában vagyok a Trianon utáni helyzettel, fényképeket is láttam a korabeli Ajka környéki és Balatonfelvidéki (nem létező) erdőkről.
Egyébként eszembe jutott: a Białowieża őserdőre gondoltam, ezzel kapcsolatban voltak tüntetések pár éve, hogy sikerüljön megmenteni Európa utolsó őserdejét. Link
Egyébként eszembe jutott: a Białowieża őserdőre gondoltam, ezzel kapcsolatban voltak tüntetések pár éve, hogy sikerüljön megmenteni Európa utolsó őserdejét. Link
Így van, már én is alig vártam ezt a légtisztító frontot!
Képek mai terepfutáson Kevélyről:
A 2. képen előtérben Kis-Kevély, mögötte kicsit balra Ziribár, jobbra Hosszú-hegy, hátul Pilis-tető, balra Dobogókő vonulata.
Képek mai terepfutáson Kevélyről:
A 2. képen előtérben Kis-Kevély, mögötte kicsit balra Ziribár, jobbra Hosszú-hegy, hátul Pilis-tető, balra Dobogókő vonulata.
Szuper jó volt ma hosszú idő után újra tiszta levegőt érezni és látni, a tegnapi kiadós eső, majd éjszaka óta az erős ény széllel érkező hidegfront után ma viszonylag nagy volt a látótávolság.
Aztán a hétvégén is maradhat a viszonylag tiszta légtömeg.
Szuper, csak így tovább!
Aztán a hétvégén is maradhat a viszonylag tiszta légtömeg.
Szuper, csak így tovább!
Mivel nyilvános a fórum muszáj erre is reagálni...csak a Hegyalján közel 100.000 hektár szőlőültetvény van szinte egy tagban (kivágott erdők helyén)...a filoxéra járvány óta genetikailag egy nagy nulla az értéke, egyetlen klónból állnak, a biodiverzitás - O,0 értékű, agyon van vegyszerezve, állandó gépi és kézi beavatkozások,, szenet nem kötnek meg, totális orwelli monokultúra...és ez a Világörökség része...soha senki nem nevezi kukoricaföldnek...érdekes...sőt...
Egy nyárfa ültetvényben, amit fagyárnak nevezünk lazán fogsz akár kosborokat is találni..vagy egy vörös tölgyesben...az erdész barátod kicsit lehetne átgondoltabb és főleg szakmaibb...az ültetvényszerű erdő az ipari célokat szolgál...de a 25-30 éves vágásfordulója alatt élőhely sok faj (nem fajta, az egy faj alfajait jelenti) számára, ha szakszerűen van kezelve és nem kevés CO2-t köt meg mellesleg eközben.
Majd ha learatják, akkor éppen a kissé érdes érzést keltő kukoricacső helyett szolgál luxus pihe-puha lágyságot bizonyos emberi higiéniai kényszereink miatt ...tehát miközben elugrik az erdész barátunk Tokajba az autójával egy kis aszúzásos hétvégére, aközben a nyárfás iparifa ültetvényerdője (a kukorica) fogja elnyelni a tetemes karbonlábnyomának jó részét és ha nem vitt magával kukoricacsövet, akkor az a mellé fogyasztott vadpörköltje után a gurigán is azt fogja tekerészni lefele csak cellulóz formában (ezt hívjuk rostfának) ... érdemes lenne nyitott szemmel járni....főleg, egy szakembernek....
A látvány csodás panoráma, a többi ...(fotó: Endrődi Szabolcs fotográfus)
Egy nyárfa ültetvényben, amit fagyárnak nevezünk lazán fogsz akár kosborokat is találni..vagy egy vörös tölgyesben...az erdész barátod kicsit lehetne átgondoltabb és főleg szakmaibb...az ültetvényszerű erdő az ipari célokat szolgál...de a 25-30 éves vágásfordulója alatt élőhely sok faj (nem fajta, az egy faj alfajait jelenti) számára, ha szakszerűen van kezelve és nem kevés CO2-t köt meg mellesleg eközben.
Majd ha learatják, akkor éppen a kissé érdes érzést keltő kukoricacső helyett szolgál luxus pihe-puha lágyságot bizonyos emberi higiéniai kényszereink miatt ...tehát miközben elugrik az erdész barátunk Tokajba az autójával egy kis aszúzásos hétvégére, aközben a nyárfás iparifa ültetvényerdője (a kukorica) fogja elnyelni a tetemes karbonlábnyomának jó részét és ha nem vitt magával kukoricacsövet, akkor az a mellé fogyasztott vadpörköltje után a gurigán is azt fogja tekerészni lefele csak cellulóz formában (ezt hívjuk rostfának) ... érdemes lenne nyitott szemmel járni....főleg, egy szakembernek....
A látvány csodás panoráma, a többi ...(fotó: Endrődi Szabolcs fotográfus)
Amanitának igaza van, vannak. Itt lehet tájékozódni, ha részletesebben érdekel, a hazai erdőrezervátum hálózatról.
Link
Abban részben igazad van, hogy nem sok és kis területen, de ez nem is lehet másként. Trianon után, a mai magyar határokon belül az erdősültség aránya 11% volt(!!!). Ráadásul a legrosszabb állapotú erdők (rontott erdőállományok tömege) maradtak idehaza. Elképednél, hogy nézett ki a Mátra, a Bükk-fennsík, a Börzsöny, a Bakony, a Pilis, stb... ...100-200 hektáros tűzifa tarvágások sorozata. 4 erdész generáció munkája az az erdőkép, amiben pl. a Prédikálószékre felmész, vagy a Csóványos toronyból lenézel a katlanba. Nem magától lett olyan... ahogy a Kab-hegy sem...
Ma, 100 évvel később - az erdők életében nem túl hosszú idő - 22 % ez az arány, Vagyis a fele - kb. 1 millió hektár - eleve nem is létezett egy évszázaddal ezelőtt, a mai 2 millió hektárnyi magyar erdőterületből. Igaz ebből az Alföldfásítás elég tetemes rész.
Klasszikus, érintetlen őserdő egész Európában nincs. Magyarországon sem. Olyan van, mint pl. a Bükk-fennsíkon, ahol nem volt semmilyen erdészeti erdőkezelés, se fakitermelés, se erdőművelés (erdőfelújítás, pl. 100-150-200 év óta.
A legközelebb a természetes lombhullató őserdő erdőképéhez talán a Kékes ER áll.
A legtöbb "őserdőre" hasonlító erdőkép, olyan mint a Visegrádi-hegységben, a Vízverés-nyereghez közel, Madas László - a Pilisi Parkerdő alapítója - által elindított Erdőanya kísérleti erdőterület, vagy pl. a zalai vétyemi Ősbükkös.
Az előbbinél Laci bácsi az 1950-es évek közepén, kivonta a végvágás üzemtervi előírás és így a letermelés alól, az akkor 100 éves vágásérett bükkös erdőrészletet. (Ilyet akkor kevesen tehettek meg....nem kell részleteznem miért.) Azóta ott nem járt se fejsze, se fűrész minden úgy megy, ahogy egy természetes erdőben, ember által nem bolygatva zajlik. Egyszerűen kíváncsi volt, mi van, ha az ember kilép egy gazdasági rendeltetésű, de magas természetességű erdő gazdálkodásából. Tovább fenntartható e a bükkös mint 100 év, vagy összedől. Tegyük hozzá, ha van bükkös klíma és termőhely etalon, akkor ez az a hely. De egyébként ez az erdő is 1854-től erdészek keze nyomán formálódott azzá, amire építhetett 1954-ben Laci bácsi. Abban az évben (1854) remek bükkmakktermés volt, így egy öreg bükköst letermeltek, majd erre a makktermésre, mint természetes szaporítóanyagra építve nevelték fel 100 éven át, 1954-ig.
(A telepítés az mesterséges erdősítést, vagy erdőfelújítást jelent. amikor külső forrásból beviszed a makkot, csemetét a felújításba...ma mindenhol, ahol lehet, az anyaállomány saját "termésére" építve újítják meg az erdőket.)
Ha nem jártál még erre kukkants be ide:
Link
Na jövök valami meteorológiával is, bár kezdődik az újabb kissé unalmas időjárási rezsim folytatása...had beszélgessünk..ez is klíma, de mennyire
Link
Abban részben igazad van, hogy nem sok és kis területen, de ez nem is lehet másként. Trianon után, a mai magyar határokon belül az erdősültség aránya 11% volt(!!!). Ráadásul a legrosszabb állapotú erdők (rontott erdőállományok tömege) maradtak idehaza. Elképednél, hogy nézett ki a Mátra, a Bükk-fennsík, a Börzsöny, a Bakony, a Pilis, stb... ...100-200 hektáros tűzifa tarvágások sorozata. 4 erdész generáció munkája az az erdőkép, amiben pl. a Prédikálószékre felmész, vagy a Csóványos toronyból lenézel a katlanba. Nem magától lett olyan... ahogy a Kab-hegy sem...
Ma, 100 évvel később - az erdők életében nem túl hosszú idő - 22 % ez az arány, Vagyis a fele - kb. 1 millió hektár - eleve nem is létezett egy évszázaddal ezelőtt, a mai 2 millió hektárnyi magyar erdőterületből. Igaz ebből az Alföldfásítás elég tetemes rész.
Klasszikus, érintetlen őserdő egész Európában nincs. Magyarországon sem. Olyan van, mint pl. a Bükk-fennsíkon, ahol nem volt semmilyen erdészeti erdőkezelés, se fakitermelés, se erdőművelés (erdőfelújítás, pl. 100-150-200 év óta.
A legközelebb a természetes lombhullató őserdő erdőképéhez talán a Kékes ER áll.
A legtöbb "őserdőre" hasonlító erdőkép, olyan mint a Visegrádi-hegységben, a Vízverés-nyereghez közel, Madas László - a Pilisi Parkerdő alapítója - által elindított Erdőanya kísérleti erdőterület, vagy pl. a zalai vétyemi Ősbükkös.
Az előbbinél Laci bácsi az 1950-es évek közepén, kivonta a végvágás üzemtervi előírás és így a letermelés alól, az akkor 100 éves vágásérett bükkös erdőrészletet. (Ilyet akkor kevesen tehettek meg....nem kell részleteznem miért.) Azóta ott nem járt se fejsze, se fűrész minden úgy megy, ahogy egy természetes erdőben, ember által nem bolygatva zajlik. Egyszerűen kíváncsi volt, mi van, ha az ember kilép egy gazdasági rendeltetésű, de magas természetességű erdő gazdálkodásából. Tovább fenntartható e a bükkös mint 100 év, vagy összedől. Tegyük hozzá, ha van bükkös klíma és termőhely etalon, akkor ez az a hely. De egyébként ez az erdő is 1854-től erdészek keze nyomán formálódott azzá, amire építhetett 1954-ben Laci bácsi. Abban az évben (1854) remek bükkmakktermés volt, így egy öreg bükköst letermeltek, majd erre a makktermésre, mint természetes szaporítóanyagra építve nevelték fel 100 éven át, 1954-ig.
(A telepítés az mesterséges erdősítést, vagy erdőfelújítást jelent. amikor külső forrásból beviszed a makkot, csemetét a felújításba...ma mindenhol, ahol lehet, az anyaállomány saját "termésére" építve újítják meg az erdőket.)
Ha nem jártál még erre kukkants be ide:
Link
Na jövök valami meteorológiával is, bár kezdődik az újabb kissé unalmas időjárási rezsim folytatása...had beszélgessünk..ez is klíma, de mennyire
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat