Kérdések és válaszok

Javítva, köszönjük az észrevételt !

Köszönöm!

Én is így tudtam, de az üzenõfalon 06 UTC van, az éghajlati napló tesztüzemben.

Ok.

A napi csapadékot mindig 07h-kor kell leolvasni (nem 06UTC, mert az nyáron 8h, télen 7h lenne, a Tmin-max-oknál van így, ott 18-06 ill. 06-18 UTC), ez a gyakorlat, tehát nem 0-24h, hanem 07-07h.

Ja persze, nem mindenki kelt fel hétkor leolvasni, már régi probléma ez.

Én is így gondolom,de a csapitérképre nézve néhányan nem.

Ami 7-ig (06UTC) esett az a tegnapi naphoz megy, ha jól tudom.

Az éjszaka esett csapadékot melyik napra kell írni?Úgy értem 0h-24h-ig,vagy úgy kell figyelembe venni,mint a Tmin és max adatokat?Ebben mindig bizonytalan vagyok.

Fagyott esõnél mit írjak a napi adatokba? Mert azé" mégiscsak szilárd...

Nyuli, köszönöm

Parancsolj: = [ 13,12+(0,6215*t)-(11,37*(v a 0,16-ik hatványon) ] + [ 0,3965*t*(v a 0,16-ik hatványon) ]
ahol T a hõmérséklet °C-ban és v a szélsebesség km/órában.

Így van Cauchy, ezért ajánlom vegyítve nézni õket

Igen, én attól kezdve nem nézem az elõrét, ami után a fõ izotermák egymásba is belemetszenek (azaz 15 fokot elér a szóródás)

Sziasztok! Néhány hete az észlelési naplóban láttam a hõérzet kiszámításához szükséges képletet. Sajnos akkor nem tudtam lementeni ezt sehova, pedig érdekelne. Ha valaki ismeri ezt a képletet, kérem írja meg ide. Elõre is köszi!

Cauchy: Jómagam gyakran támaszkodik a spagettikre, a fáklyával vegyítve jól alkalmazható a szétnyilásig, nagyon jó a fáklya szétnyíródása után ezt megnézve látni, mennyit ér az x órás (180->...) bizonytalan modellfutás.

Köszönöm mindenkinek a kimerítõ válaszokat! Megértettem!

A spagettin az látszik, amit odaírtak: a 3 fõ izoterma helyzetét az idõben.
A különbözõ színû vonalak a különbözõ kiindulási értékekhez tartozó elõrejelzések.
Látszik, hogy 24-48-36 óráig a vonalak még viszonylag közel helyezkednek el egymáshoz, de 5-7 nap után beálla teljes összevisszaság: azaz a 0°C lehet Görögország felett, de ugyanekkora valószínûséggel akár Skandinávia felett.
Ezeknek a vonalaknak az átlaga jelenik meg a "Mittel" nevû diagrammokon. Elgondolkodtató, hogy mennyire jogos erre az átlagra alapozni bármiylen hosszútávú elõrejelzést.

De ez totál komoly, sorba jönnek be a vásárlóim, hogy hallottam, hogy tornádó riadó van? Most tudtam meg, hogy nem a katasztrófa védelem szólt, hanem egy idióta önkormányzatis. Állítólag betelefonált valaki az önkormányzathoz, ennek hatására az önkormányzat telefonált körbe. Óvodák, iskolák, intézmények estek áldozatul. Úristen. Én lecsukatnám az önkormányzatist az tuti. Ekkora felelõtlenséget...Ezzel az erõvel én is körbetelefonálhatnám a környéket ilyenekkel riogatva.

rothfb: sztem egy viharos szelet néztek be. Arra mondták hogy tornádó. Valahol elferdült az információ.

Ez most nem komoly, ugye?

Oroszlányban tornádó riadót rendeltek el. Tud bárki bármit errõl, lehetõségérõl, okáról? Mert szerintem semmi alapja, semmilyen idõjárási tényezõ sem adott tornádó kialakulásához. Hazaküldték a sulikból, óvodákból a gyerekeket. Beszóltak a katasztrófavédelemtõl több nagyobb intézménybe Oroszlányba.

Egy kiválasztott elem egy adott izovonalát ábrázoljuk az összes ensemble tagra vonatkozóan. Míg a fáklya diagram egy adott helyre és az elõrejelzés teljes idõtartamára jelzi a bizonytalanság mértékét, addig a spagetti diagram azt mutatja meg hogy egy adott idõpontban mely területen lesz nagy (vagy kicsi) az elõrejelzés bizonytalansága.

Link

Sziasztok!
Valaki írja már meg nekem,hogy a "spagetti"-k mit mutatnak és hogy mit lehet kiolvasni belõle?

Épp tegnap emleitettem neki hogy vasárnap milyen jó kis front jön,nem igazán volt képben idöjárásügyileg,meg mondtam neki hogy jólenne ha néha idetolná a képét...

Hektopaszkál.

hPa=[hidropászkál] ?
Még sose kérdeztem, mert egyértelmûnek tatottam, de lehet hogy tévedtem...

Jó reggelt Mindenki!
Közvélemény kutatást tartok, hogy ki milyen progival szedi le az idõjárási adatokat a netrõl, egyáltalán milyen lehetõségek vannak. Én most itt olyanra gondolok, hogy radarkép megjelenítõ, OMSZ adatok megjelenítése, stb.

Segítségeteket elõre is köszönöm!

HOL VAN BALI?

Itt találhatók az adatok: Link

Szia!
Az OMSZ-nek vagy egy oldala, ahol az elmúlt száz év bármely napját megnézheted!

Az ilyen hozzáállású bejegyzésekre igényt tartanánk a jövõben is!
Nnnna végre ! : )

Köszönöm a szakszerû összefoglalüt, igyekszem hasznosítani és ez alapján megfelelõbben fogalmazni!

Szia! Ezen a linken megnézheted. Európa nyomási térképébõl lehet következtetni:
Link

A ködképzõdés kedvezõ körülményeirõl néhány mondat:

Idõjárási helyzet: elsõsorban az anticiklon centrum közeli ott is inkább a hátoldali helyzetek, amikor a magasban már valóban megkezõdik a melegedés , de ez közvetlen befolyással nem bír a köd kialakulására. A késõbbiekben a már kialakult "ködfelhõ" esetleges visszasüllyedését a talaj közelébe viszont okozhatja.
Nyugodt légköri viszonyok: zavarmentes (felhõ és számottevõ légmozgás nélkül )képzõdési feltételek.
Változó vastagságú talajinverziós réteg megléte, kedvezõ nedvességi viszonyokkal eleinte talaj és 200-300m majd talaj-500m között is ("emelt köd" fázis).
A talaj és a magassági inverzió ( pl.800-1500m )között akár labilis rétegzõdés is kialakul(hat).
Ködös idõszak napjai: 1-2 nap köd a talajon és ha nem vastagabb 100-250m-nél felszakadozik feloszlik a nap folyamán. Vastagabb ködréteg kialakulása esetén a tartós megmaradási majd felmelkedési fázis jön el. Természetesen az alsó rétegekben bekövetkezõ nedvesedés a folyamatokat gyorsíthatja...

Szép napot, mindenkinek!
Kérdésem a következõ lenne:
Hol tudnék, visszamenölegesen adatokhoz jutni (kb5-10év), Dunaújváros, és környékéröl? Egy föiskolai mezoklima dolgozathoz.

Elõre is köszönöm a segitséget.
E-mil: [email protected]

Sziasztok!

Érdeklõdni szeretnék, nem tud-e valaki olyan oldalt, ahol megnézhetném, hogy 1926. november 16-án milyen volt az idõjárás, akár országosan?
Aki tud ilyen oldalról, kérem írja meg nekem privátban, vagy a [email protected].
köszönöm elõre is a segítséget.

A ködrõl...
Link

Úgy látszik, az elfogyasztott alkoholmennyiség függvényében exponenciálisan nõ az elgépelések száma, úgyhogy ezekért elnézést mindenkitõl.

OK, elismerem, magához a köd létrejöttéhez nem szükséges feltétel )ill. nem is sokat számít) az inverzió. A napközbeni tartós megmaradásához viszont már sokkal inkább... és úgy gondoltam, a "ködhajlan növekedése" kifejezésbe ez belefér. (Cauchyval egyetértéseben ezt én is egy statisztikai mérõszámként értelmezem: a lényege mindössze annyi, hogy inverziós helyzetekben gyakrabban észlelnek ködöt, aminek a fõ oka, hogy az éjszaka keletkezett köd ilyenkor nehezebben oszlik fel.)

(E

Biztos Szibériában (nem nálad, he-he) van és gyûjtögeti a hideget, he-he !

Komolyra fordítva a szót, nem tudom, utoljára Augusztus végén volt a Metnet-en.

HOL VAN HIDEGSÉG !

Nem innen oda, hanem onnan ide :-)

Így már értem, köszönöm a kiigazítást, az én fogalomtáramban volt a hiba.

"Talán annyiban kiegészíteném, hogy ha a magasban az itt rekedt hideg levegõ fölé meleg légtömegek áramlanak, akkor már maga az áramlás is okozhat némi átkeverést, ami azt jelenti, hogy a meleg levegõ a földfelszín közelébe érve lehül és kondenzálódik (ha talál elegendõ kondenzációs magvat); így alakul ki az advekciós köd."

Az advekciós köd esetében a meleg levegõ nem a magasból ereszkedik le, mert ha így tenne, akkor a melegedés hatására (p nõ -> T nõ) relatív nedvességtartalma gyakorlatilag 0%-ra csökkenne.
Az advekciós köd az enyhe, nedves levegõ Vízszintes irányú áramlásakor jön létre.

Az inverió szót konkrétan nem használtad, de feltetted, hogy fent melegebb a levegõ, mint lent, és ez maga az inverzió.

Ami az advekciós ködöt illeti, ugyanazt írtad le, amit én, csak más szavakkal Inverzióról pedig én nem beszéltem.

Az advekciós köd nem így alakul ki, az a hideg felszín fölé áramló enyhe nedves légtömeg lehûlése útján keletkezik. Az inverzió meg általában a felszín felett 6-1200 méter magasságban van hidegpárnás helyzetekkor.

Talán annyiban kiegészíteném, hogy ha a magasban az itt rekedt hideg levegõ fölé meleg légtömegek áramlanak, akkor már maga az áramlás is okozhat némi átkeverést, ami azt jelenti, hogy a meleg levegõ a földfelszín közelébe érve lehül és kondenzálódik (ha talál elegendõ kondenzációs magvat); így alakul ki az advekciós köd.