Külföldi időjárási események
Ez szinoptikai és klimatológiai értelemben alapvetés, sok tanulmány íródott errõl.
Nagyon érdekes az Alpok védelmében lévõ olasz területek felhõmozgása Link
Az esetek döntõ részében, amikor megnézem azt a részt és a genovai-öböl térségét, mindig egymással ellenkezõ irányba mennek a felhõk, mindig kavarognak, forognak, tekeregnek. Az Alpok és a Rhone-völgye együtt megcsavarja-megperdíti az áramlást.
Szerintem ott a nem mezociklonális tubák egymás-hegyén hátán lehetnek.
Illetve Magyarország klímájának is egy meghatározó eleme ez, hiszen ez a térség nagyon nagy hatással van a mediterrán ciklonok születésére és pályájára.
Ha olasz meteorológus hallgató lennék, ebbõl írnám a diplomamunkámat.
Az esetek döntõ részében, amikor megnézem azt a részt és a genovai-öböl térségét, mindig egymással ellenkezõ irányba mennek a felhõk, mindig kavarognak, forognak, tekeregnek. Az Alpok és a Rhone-völgye együtt megcsavarja-megperdíti az áramlást.
Szerintem ott a nem mezociklonális tubák egymás-hegyén hátán lehetnek.
Illetve Magyarország klímájának is egy meghatározó eleme ez, hiszen ez a térség nagyon nagy hatással van a mediterrán ciklonok születésére és pályájára.
Ha olasz meteorológus hallgató lennék, ebbõl írnám a diplomamunkámat.
Genovában 11 fok van -2 fokos harmatponttal.
Jó nagy különbség.
Közben Korzika szigetén 0 fok van a Figari nevû állomáson Link , 23 m magasan.
Nemsemmi.
Jó nagy különbség.
Közben Korzika szigetén 0 fok van a Figari nevû állomáson Link , 23 m magasan.
Nemsemmi.
Igen, nagyon durvák.
Bizony, ilyenkor 1-2 20-25 fokos nap rengeteget tud lökni a természeten.
Bizony, ilyenkor 1-2 20-25 fokos nap rengeteget tud lökni a természeten.
Hát még élõben milyen szép lehet
Fõleg ha valamelyikünk van az egyik jégtáblán. Az egyik Nils Holgerssonban fel is dolgozták ezt, aztán jött a Viharos Hojsza és visszafagyasztotta a tavat, így nem fulladtak meg a gyerekek.
Floo, durvák az elfagyott babérok, ez nagyon kemény. Tegnap voltak 23-24 fokok is a Pó-síkságon sokfelé, ez biztos nagyon sokat elõrevitt a természeten.

Floo, durvák az elfagyott babérok, ez nagyon kemény. Tegnap voltak 23-24 fokok is a Pó-síkságon sokfelé, ez biztos nagyon sokat elõrevitt a természeten.
Érdekes téma ez, és nem olyan egyszerû, mint gondolnád.
Igazából nagyon összetett kérdés, és nem mindig lehet könnyen rájönni, hogyan viselkedik a tengerparton a levegõ.
Pl. nyáron Siófokon északias szél mellett hût a Balaton vízfelülete, délies szél esetén viszont ugyanúgy 31 fok van, mint ahol nincs nagy vízfelület a közelben.
Közben azon a nagyon hideg december 21-i éjszakán délies, tehát nem a víz felõl mozgó szél mellett "csak" -15,5 fokig hûlt le a levegõ a vízparton.
Én úgy gondolom, hogy egy bizonyos távolságra a tengertõl mindegy, honnan fúj a szél, viszont az is igaz, hogy a tenger felõl fújó szél biztosan ki tudja tolni a szárazföld felé a magasabb hõmérsékletû levegõ határát. A nagy víztömeg eleve magasabb harmatponton tartja a levegõt is.
Babér Csörnyeföldön az idei tél után Link Link indulnak a hajtások Link és kezdenek nyílni a virágbimbók Link (a -21,4 fokot mért Iklódbördõcétõl 10 km-re).
Halálra fagyott babérfák Olaszországban, San Stino di Livenzában Link Link Link Link .
Ravenna, Modena, Rimini és Bologna környékén is hasonlóan állnak a növények, hasonló hõmérsékletek lehettek ott is. Bár, érdekes, a beszámolók alapján nagyon változatos a kép, van, hogy elfagyott babérok, fügék és olajfák vannak sorban km-en át, majd egyszer csak javul a helyzet bizonyos szakaszon az azonos fekvés ellenére is. Ilyen elfagyott, részlegesen fagyott és nem elfagyott szakaszok váltakoznak, teljesen azonos fekvésû, sík területen.
Az ok a csörnyeföldi kontra olasz babérok közti különbséget okozó inverzió helyett az lehet, hogy a tenger miatt foltokban hol köd volt, hol nem, hol jobban érvényesült hol kevésbé, lehet, valami felhõk is kóboroltak idõnként, szóval érdekes.
Az olasz babérok méretében sejthetõ, hogy az elmúlt 20-25 évben arrafelé ilyen hõmérsékletek nem fordultak elõ.
Az infókat az olasz fenológiai állapotokról egy barátomtól kapom, aki évtizedek óta rendszeresen jár oda, és módszeresen hasonlítja össze a magyar állapotokat az ottaniakkal. A meteorológia és a klimatológia az illetõ kisujjában van, tehát az infók hitelességéhez nem fér kétség.
Most az orgona ott kezd virágozni, 5-7 nap elõnyük van Imola környékén, Udine környéke 0-2 nappal van elõbbre, mint az átlagos magyar helyzet.
Igazából nagyon összetett kérdés, és nem mindig lehet könnyen rájönni, hogyan viselkedik a tengerparton a levegõ.
Pl. nyáron Siófokon északias szél mellett hût a Balaton vízfelülete, délies szél esetén viszont ugyanúgy 31 fok van, mint ahol nincs nagy vízfelület a közelben.
Közben azon a nagyon hideg december 21-i éjszakán délies, tehát nem a víz felõl mozgó szél mellett "csak" -15,5 fokig hûlt le a levegõ a vízparton.
Én úgy gondolom, hogy egy bizonyos távolságra a tengertõl mindegy, honnan fúj a szél, viszont az is igaz, hogy a tenger felõl fújó szél biztosan ki tudja tolni a szárazföld felé a magasabb hõmérsékletû levegõ határát. A nagy víztömeg eleve magasabb harmatponton tartja a levegõt is.
Babér Csörnyeföldön az idei tél után Link Link indulnak a hajtások Link és kezdenek nyílni a virágbimbók Link (a -21,4 fokot mért Iklódbördõcétõl 10 km-re).
Halálra fagyott babérfák Olaszországban, San Stino di Livenzában Link Link Link Link .
Ravenna, Modena, Rimini és Bologna környékén is hasonlóan állnak a növények, hasonló hõmérsékletek lehettek ott is. Bár, érdekes, a beszámolók alapján nagyon változatos a kép, van, hogy elfagyott babérok, fügék és olajfák vannak sorban km-en át, majd egyszer csak javul a helyzet bizonyos szakaszon az azonos fekvés ellenére is. Ilyen elfagyott, részlegesen fagyott és nem elfagyott szakaszok váltakoznak, teljesen azonos fekvésû, sík területen.
Az ok a csörnyeföldi kontra olasz babérok közti különbséget okozó inverzió helyett az lehet, hogy a tenger miatt foltokban hol köd volt, hol nem, hol jobban érvényesült hol kevésbé, lehet, valami felhõk is kóboroltak idõnként, szóval érdekes.
Az olasz babérok méretében sejthetõ, hogy az elmúlt 20-25 évben arrafelé ilyen hõmérsékletek nem fordultak elõ.
Az infókat az olasz fenológiai állapotokról egy barátomtól kapom, aki évtizedek óta rendszeresen jár oda, és módszeresen hasonlítja össze a magyar állapotokat az ottaniakkal. A meteorológia és a klimatológia az illetõ kisujjában van, tehát az infók hitelességéhez nem fér kétség.
Most az orgona ott kezd virágozni, 5-7 nap elõnyük van Imola környékén, Udine környéke 0-2 nappal van elõbbre, mint az átlagos magyar helyzet.
Lehet rossz megfigyelés, de az Ibériai-félszigettõl NY-ra szokatlan helyen napokig lesz KÜN.
Madeira lehet megint elázik.
Madeira lehet megint elázik.

Anglia: 20°C?
Tegnap Közép- és Dél-Angliában a tengerparti sávtól eltekintve sokfelé meg lett délutánra a 17, 18°C.
Mára a 18, 19°C garantált a sok napsütés mellett, sõt talán egy kerekített 20°C is összejöhet, ami itt még nem volt idén.....
Hajrá
Tegnap Közép- és Dél-Angliában a tengerparti sávtól eltekintve sokfelé meg lett délutánra a 17, 18°C.
Mára a 18, 19°C garantált a sok napsütés mellett, sõt talán egy kerekített 20°C is összejöhet, ami itt még nem volt idén.....
Hajrá

Szerintem a tengerparttól pár száz méterre ilyen helyzetben kevésbé érvényesül a tenger fûtõ hatása, hiszen a hideg szárazföld felõl a tenger felé áramlik a levegõ, ebbõl adódóan egy tengerparti állomás is hasonló minimum-hõmérsékleteket mérhet, mint egy tengertõl távolabb lévõ állomás, hiszen a hideg szárazföld felõl érkezik a levegõ. ebben az esetben csak akkor lehetnének magasabb minimumok, ha pl. egy turzáson lenne az állomás, ahol a szárazföld felõl érkezõ hideg már egy nagyobb vízfelület felett siklik át.
Link Itt is látható, hogy a szárazföld felõl lengedezett a szél. Ahol ilyen helyzetben kiugróan magas Tmin van, az vagy dombon van
vagy olyan a pozíciója, hogy a parti szél tengervízfelületen fut át és ezért átmelegszik.
Én is zsigerbõl rávágtam volna, hogy tuti, hogy elõbb jár a természet ott, mint itt, de bizony tényleg vannak tavaszok, amikor nem. Gyanítom, hogy az olyanok, mint ami a tavalyi áprilishoz hasonló, amikor itt anticiklon volt, ott pedig gyakran elõforduló ciklonok miatt borult és hûvösebb idõ volt, itt pedig napsütés és meleg.
Honnan kapod az infókat amúgy az ottani fenológiai állapotokról?
Link Itt is látható, hogy a szárazföld felõl lengedezett a szél. Ahol ilyen helyzetben kiugróan magas Tmin van, az vagy dombon van

Én is zsigerbõl rávágtam volna, hogy tuti, hogy elõbb jár a természet ott, mint itt, de bizony tényleg vannak tavaszok, amikor nem. Gyanítom, hogy az olyanok, mint ami a tavalyi áprilishoz hasonló, amikor itt anticiklon volt, ott pedig gyakran elõforduló ciklonok miatt borult és hûvösebb idõ volt, itt pedig napsütés és meleg.
Honnan kapod az infókat amúgy az ottani fenológiai állapotokról?
Igen-igen, Rómát én is néztem, a római reptéren volt a 3 fok, ami azt jelenti, hogy itt Link , az A-betû és a zöld nyíl környékén. Belelógva a tengerbe. Nagyon durva.
Bár nem szokatlan ott, mert ahogy végignéztem a római többévtizedes adatsort, április középsõ szakaszában 2-3-4 fokos érték gyakran elõfordul. Ez azt jelenti, hogy tavaszi fagy a belsõbb területeken is.
A belsõbb területeken most is biztosan fagyott.
A tapasztalat szerint Olaszország felsõ harmadában 10 évbõl 4 évben elõrébb jár a természet, 4 évben egyszerre, de van 2 év, amikor elõbb jár nálunk.
Aki nem jár utána vagy nem tudja, azt hinné, hogy 10 évbõl 11-szer jár ott elõrébb. Pedig nem!
Ami a két, külön klímazónájú térség növényvilágát megkülönbözteti egymástól, az a 2-3-4-5 évente nálunk bekövetkezõ, gyakran 5 évente csak néhány éjszakára korlátozódó -15-20-25 fokos fagyok, és a nálunk igen, ott gyakorlatilag nem létezõ 2-3-4 hetes fagyos hidegpárnák. De inkább az elõzõ.
A többiben nincs számottevõ különbség.
Ami a két térség klímája közti különbséget szûkíti, az egyes egyedül a kisugárzási inverzió.
Erre jó példa, hogy az észak-olaszországi völgyi és síkvidéki fügék elfagytak, vagy komolyan sérültek, a Dunántúl dombvidékeinek dombjain lévõk pedig vígan túléltek.
Ezek olasz babérok Link Link , ez meg csörnyeföldi babér Link
Elõbbiek fagyva, utóbbi nem!
Pálma Zalaegerszeg közelében, Gellénházán Link
Légköri fagy elleni takarás nélkül telel 15 éve.
Magyarán a dombvidékeink dombjainak megfelelõ fekvéseiben lévõ szõlõhegyeken és településeken mindenfelé ilyen pálmák állhatnának az udvarokban, 4-5 évig a babér is túlél, a fügék tudjuk, hogy igen Link Link , és az akácdzsungelek helyett kinézhetne máshogy is az országunk.
Ami gondolhatnánk, hogy teljesen jelentéktelen dolog, de ha így lenne, az azt jelentené, hogy a dombvidékek megfelelõ fekvései maximálisan ki vannak használva gyümölcsültetvényekkel. A talaj, a levegõ és a víz országunk egyetlen olyan kincse, amit hasznosítva vihetné valamire az ország.
És ez sok mindent vonzana maga után.
A tavaszodásra visszatérve: március 25 Udine és Velence környékén Link és ugyanazon nap Lenti Link Link és Nagykanizsa Link Link környékén.
Pár nap múlva lesz infóm, hogy állnak most. Szerintem most elhúzhattak, mert ilyenkor 3-4 nap 20-22 fokos hõmérséklettel óriásit tud a növényekben elõremozdítani.
Bár nem szokatlan ott, mert ahogy végignéztem a római többévtizedes adatsort, április középsõ szakaszában 2-3-4 fokos érték gyakran elõfordul. Ez azt jelenti, hogy tavaszi fagy a belsõbb területeken is.
A belsõbb területeken most is biztosan fagyott.
A tapasztalat szerint Olaszország felsõ harmadában 10 évbõl 4 évben elõrébb jár a természet, 4 évben egyszerre, de van 2 év, amikor elõbb jár nálunk.
Aki nem jár utána vagy nem tudja, azt hinné, hogy 10 évbõl 11-szer jár ott elõrébb. Pedig nem!
Ami a két, külön klímazónájú térség növényvilágát megkülönbözteti egymástól, az a 2-3-4-5 évente nálunk bekövetkezõ, gyakran 5 évente csak néhány éjszakára korlátozódó -15-20-25 fokos fagyok, és a nálunk igen, ott gyakorlatilag nem létezõ 2-3-4 hetes fagyos hidegpárnák. De inkább az elõzõ.
A többiben nincs számottevõ különbség.
Ami a két térség klímája közti különbséget szûkíti, az egyes egyedül a kisugárzási inverzió.
Erre jó példa, hogy az észak-olaszországi völgyi és síkvidéki fügék elfagytak, vagy komolyan sérültek, a Dunántúl dombvidékeinek dombjain lévõk pedig vígan túléltek.
Ezek olasz babérok Link Link , ez meg csörnyeföldi babér Link
Elõbbiek fagyva, utóbbi nem!
Pálma Zalaegerszeg közelében, Gellénházán Link
Légköri fagy elleni takarás nélkül telel 15 éve.
Magyarán a dombvidékeink dombjainak megfelelõ fekvéseiben lévõ szõlõhegyeken és településeken mindenfelé ilyen pálmák állhatnának az udvarokban, 4-5 évig a babér is túlél, a fügék tudjuk, hogy igen Link Link , és az akácdzsungelek helyett kinézhetne máshogy is az országunk.
Ami gondolhatnánk, hogy teljesen jelentéktelen dolog, de ha így lenne, az azt jelentené, hogy a dombvidékek megfelelõ fekvései maximálisan ki vannak használva gyümölcsültetvényekkel. A talaj, a levegõ és a víz országunk egyetlen olyan kincse, amit hasznosítva vihetné valamire az ország.
És ez sok mindent vonzana maga után.
A tavaszodásra visszatérve: március 25 Udine és Velence környékén Link és ugyanazon nap Lenti Link Link és Nagykanizsa Link Link környékén.
Pár nap múlva lesz infóm, hogy állnak most. Szerintem most elhúzhattak, mert ilyenkor 3-4 nap 20-22 fokos hõmérséklettel óriásit tud a növényekben elõremozdítani.
Rómában is 3, Cataniában 6 fok volt a Tmin, ez azért elég kemény...
Azt hiszem, ez az a tavasz, amikor fenológiailag kevésbé vagy egyáltalán nem járnak elõrébb általában Olaszországban a növények, mint nálunk.
Azt hiszem, ez az a tavasz, amikor fenológiailag kevésbé vagy egyáltalán nem járnak elõrébb általában Olaszországban a növények, mint nálunk.
Ma reggeli olasz hõmérsékletek:
Rimini 12 méteren a tengerparton 1,6 fok
Pescara 1,6 fok Link (!)
Ha a nem is északon lévõ tengerparton képes 1-2 fok lenni, akkor beljebb a tengertõl távolodva fagyok lehettek Olaszországban.
Rimini 12 méteren a tengerparton 1,6 fok
Pescara 1,6 fok Link (!)
Ha a nem is északon lévõ tengerparton képes 1-2 fok lenni, akkor beljebb a tengertõl távolodva fagyok lehettek Olaszországban.
Ide is beteszem,szimbolikus jelentõségû a dolog,Moszkvában szépen csendben,elolvadt a hó: Link
Remek lesz a hajóút.... Szombat 4kor indul, vasárnap reggel ér Bretagne-ba.
Lesz egy csepp hátszél: Link
Lesz egy csepp hátszél: Link
Hát én viszont semmit se szeretnék jobban, mint egy minden idõk hõségrekordját (mind Tmaxban, mind idõtartamban) megdöntõ nyarat.
Ez itt mondjuk 2 hétig tartó 29 fokot jelentene, szóval a megfõlés nem fenyegetne még akkor sem
Ez itt mondjuk 2 hétig tartó 29 fokot jelentene, szóval a megfõlés nem fenyegetne még akkor sem

Az biztos, emlegetik is rendesen! Saját fülemmel hallom ott 
Lassan már a tavaszt is emlegetni fogják, csak aztán a nyarat nehogy a meleg miatt emlegessék, mert akkor ott fogok megfõni...

Lassan már a tavaszt is emlegetni fogják, csak aztán a nyarat nehogy a meleg miatt emlegessék, mert akkor ott fogok megfõni...

Igaz, a sajtó hajlamos egy-egy országot homogén éghajlatúnak tekinteni.
Minden esetre a britek emlegetni fogják az idei telet.
Minden esetre a britek emlegetni fogják az idei telet.
Látszott szépen napokkal ezelõtt is, hogy ilyen idõ lesz ma felétek. 
Donninak címezve.

Donninak címezve.

Bár most nem vagyok ott, de azért látom, hogy a cikk enyhén túlzó 
Közép- és Dél-Angliában esõ esik, "csak" Észak-Anglia, Skócia, és Észak-Íroroszágban havazik, és ott fõleg a magasabban fekvõ helyeken meg is maradhat (és ott tényleg komoly gondot okozhat az utakon).
Ha most megmaradó hó esne Dél-Angliában síkvidéken, az már tényleg extrém lenne...

Közép- és Dél-Angliában esõ esik, "csak" Észak-Anglia, Skócia, és Észak-Íroroszágban havazik, és ott fõleg a magasabban fekvõ helyeken meg is maradhat (és ott tényleg komoly gondot okozhat az utakon).
Ha most megmaradó hó esne Dél-Angliában síkvidéken, az már tényleg extrém lenne...
A fáklyákat elnézve,Húsvét után kettészakad a kontinens idõjárása: Dél és Kelet-Európában beköszönt az igazi meleg (majdhogynem forró nyár),amíg Nyugat és Észak-Európában marad a hûvõs változékony idõ. Mi pont a választósávban lehetünk,ezért izgalmas idõszak elé nézünk...
Nem hiszem, hogy hó lesz, megmaradó pláne nem, látvány lehet esetleg az északi részeken.
Beindult a ziviszezon Európa szerte. A brit térség pedig jó eséllyel kaphat kedd este több helyütt is megmaradó, síkvidéki havat Link


Milyen jó, hogy Németországban ilyen sok állomásról adnak Synop táviratot a nemzetközi adatcserébe, mert így gyönyörûen meg lehet figyelni a hidegfront vonulását (kb. 60-70 km-t halad elõre 1 óra alatt, most kb. a német-cseh határnál van)!
Tankönyvbe illõ: együtt a szélfordulás, nyomásemelkedés, mûholdkép, és a zivatarok
Úgy vélem, hogy a front elõtt egy zivatarlánc is kialakult!



Szerencsére Udvarhely bõvült két jó webkamerával így lehet figyelni az itteni idõjárást is


Azt hiszem, egy szép SC vonult Texas államban, San antonio környékén.
Link
San antonio felett összeolvadt több multicellás zivatarral, most egy kisebb SL halad délkeleti irányba.
Louisiana és Arkansas állam felett szintén egy erõs zivatar rendszer van, Lousiana északi felén, Arkansas államban pedig szinte mindenhol az erõs szélviharokra figyelmeztetnek.
A Shreveport(Louisiana) térségében "severe thunderstorm warning" van érvényben, azaz a szélsõséges viharokra figyelmeztetnek, itt is fõleg a szél miatt.
Link
San antonio felett összeolvadt több multicellás zivatarral, most egy kisebb SL halad délkeleti irányba.
Louisiana és Arkansas állam felett szintén egy erõs zivatar rendszer van, Lousiana északi felén, Arkansas államban pedig szinte mindenhol az erõs szélviharokra figyelmeztetnek.
A Shreveport(Louisiana) térségében "severe thunderstorm warning" van érvényben, azaz a szélsõséges viharokra figyelmeztetnek, itt is fõleg a szél miatt.