Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Az is esõ, csak nem érte el a 0,1mm mennyiséget, ez csapadéknyomnak tekintendõ, de az a nap még így is csapadékosnak számít.
...és, amit mégcsak nem is mért a mûszer, mert csak csepergett? Vagy a szitálás esetében mi az irányadó?
Esõ az nincs miliméterhez kötve szerintem ha 4 óra alatt nem jön össze 0,5 mm mert csak gyengén esik akkor az mi lenne?
Én úgy tudom, hogy esõnek azt a jelenséget nevezünk, ami viszonylag egyenletes intenzitású, hosszabb ideig tartó, 0.5 mm -t meghaladó csapadékot hagy maga után.
Rosszul tudom? Sokan a napi adatokhoz 0.2 mm -hez bepipálták az esõt.
Rosszul tudom? Sokan a napi adatokhoz 0.2 mm -hez bepipálták az esõt.
Köszönöm mindenkinek a segítséget! Pont azért kérdeztem mert nemrég volt egy felhõ amit én Nimbostratusnak hittem, innen nem is nézett ki Cumulonimbusnak, de villámlás és dörgés is észlelhetõ volt belõle.
Árvaüllõ leírta a lényeget; még hozzátenném, ez a szabály olyannyira igaz, hogy ha homogén (ránézésre Ns-nek is vehetõ) szürke felhõzet van feletted, de akár csak egyetlenegyszer dörgést hallasz belõle, onnantól kezdve Cb-nek kell minõsíteni. (Kiterjedt rétegfelhõzetbe beágyazott Cb-k esetén megesik, hogy tényleg ez az egyetlen támpontunk.)
Megfigyelhetõ,sõt egyetemeken hidrológiai tanulmányokban oktatják is,hogy 7 éves ciklusok vannak,7 szárazabb után általában 7 nedvesebb év jön,tán erre irányul ez a "hét szûk esztendõ"....
A nimbostratus az réteges esõfelhõ, ebben a nedves levegõ lassabban, hidegebb, és sûrûbb légrétegekre sodródva emelkedik, és folyamatosan csapódik ki nedvességtartalma. Nincs bennük potenciálkülömbség a viszonylag "vékonyabb" mivoltuk miatt, tehát nem okoz villámlást. A Cb k már vastagabb légréteget ölelnek föl (alacsony közép magasszintû felhõk övét) ezekben már jelentõsebb nedvesség halmozódik fel, viszonylag kissebb területre korlátozva, de mindaddig nem nevezzük a Cumulonimbus - ból származó csapadékot zivatarnak amíg nem történt kisülés. Nem minden Cb dörren be, ezek záport okozhatnak. l
Szerintem nem, mert azokban nincs elég feláramlás, és feláramlás nélkül nem nagyon van töltés szétválasztódás sem.
Viszont beágyazódott cb-k elõ szoktak fordulni.
Viszont beágyazódott cb-k elõ szoktak fordulni.
Sziasztok!
Annyi lenne a kérdésem, hogy zivatar csak zivatarfelhõbõl (Cumulonimbus) eshet? Vagy esetleg Nimbostratus is okozhat villámlást?
Annyi lenne a kérdésem, hogy zivatar csak zivatarfelhõbõl (Cumulonimbus) eshet? Vagy esetleg Nimbostratus is okozhat villámlást?
Sziasztok! Az lenne a kérdésem h ez az elõrejelzési verseny újraindul majd? Csak most vettem észre, de ha jól láttam vége is lesz 1 forduló múlva.:-(
Érdemes, mert 30 percenkénti szél adat nagyon kevés. Nem ad képet a napi szélerõsségrõl és szélirányról. 30 perc alatt egy tornádó is átszaladhat feletted

Köszönöm szépen! Szóval, érdemes sûrûbben lekérnem az adatokat, mint 30 perc. Remélem, hamarosan jó ok is lesz rá, hogy a csapimérõt is felszereljem a végleges helyére :-)
Én percenként mérek, a szél adatok miatt.
Az adataimat excelben tartom nyilván, ott 30 percenként szerepelnek a mért adatok, kiegészítve felhõzet, szign. jelenség stb. adatokkal.
Az adataimat excelben tartom nyilván, ott 30 percenként szerepelnek a mért adatok, kiegészítve felhõzet, szign. jelenség stb. adatokkal.
Kezdõ ws-es észlelõként annyiban pontosítanám a kérdést, hogy ha napi szinten szeretnék bizonyos jelenségeket érzékelni, akkor milyen idõközönként érdemes mérnem, hogy azért az adatok árjába se fulladjak bele :-)
Szóval, Ti hány percenkért kértek adatokat?
Ezek szerint erre nincs bevett gyakorlat (hiszen a mai mûszerek lehetõvé teszik a folyamatos adatgyûjtést is) hanem ez teljesen egyéni döntés?
Szóval, Ti hány percenkért kértek adatokat?
Ezek szerint erre nincs bevett gyakorlat (hiszen a mai mûszerek lehetõvé teszik a folyamatos adatgyûjtést is) hanem ez teljesen egyéni döntés?
Így van, az elektronikus adatgyûjtés elõtt a négy adat úgy jött össze, hogy a 19h-ai mérést kettõzték, most pedig az általad is említett 01-07-13-19h-ás metódus szerint.
Ha minden igaz, a "szabvány" a napi 4 adat (01, 07, 13, 19 óra). Ahogy Brett írta, ez azért alakult ki, mert sok helyen csak 3 vagy 6 óránként mértek ill. mérnek. Az "igazi" napi középhõmérsékletet persze az ennél sûrûbb adatgyûjtés mutatná meg. De ennél fontosabb, hogy egységesek maradjanak az adatsorok - ezért ott is a 6 óránkénti adatokkal számolnak, ahol ennél sokkal gyakrabban mérõ automata van.
Igazad van, hogy ezeknél az iciri-piciri számoknál szerencsésebb, ha nem a százalékokat nézem. Szociológiában mások a "méretek", én pedig azt szoktam meg. :-)
Köszi a kiigazítást :-)
Íme a különbözõ - abszolútértékekkel számolt - átlagok eltérése a 30 perces mintevételi gyakoriság adatainak átlagához képest (be szépre sikeredett mondat, most már így hagyom! :-) )
- 60 perces: 0,052 °C
- (Tmin, Tmax): 0,512 °C
- 6 órás: 0,316 °C
Függetlenül a napi átlagtól, a tizedfokra pontos, bekalibráltatott mûszereknél milyen gyakori adatgyûjtés a "szabvány"?
Köszi a kiigazítást :-)
Íme a különbözõ - abszolútértékekkel számolt - átlagok eltérése a 30 perces mintevételi gyakoriság adatainak átlagához képest (be szépre sikeredett mondat, most már így hagyom! :-) )
- 60 perces: 0,052 °C
- (Tmin, Tmax): 0,512 °C
- 6 órás: 0,316 °C
Függetlenül a napi átlagtól, a tizedfokra pontos, bekalibráltatott mûszereknél milyen gyakori adatgyûjtés a "szabvány"?
Ha egy kis kötözködést megengedsz: a pontosságról többet elmond, ha nem százalékban, hanem °C-ban adod meg az eltérést. (Ui. ha mondjuk 0,4°C-os eltérésed van, az 1°C-os hõmérséklet mellett 40%-ot jelent, a 20°C-nak viszont már csak 2%-a, pedig ugyanakkora hibáról van szó.) Persze a következtetéssel tökéletesen egyetértek, a WS meglévõ pontatlansága mellett ezek az eltérések beleférnek.
Viszont ha egyszer bekalibráltatod a mûszert, és ezzel tizedfokra pontosítod az adatait, akkor már az sem lesz teljesen mindegy, hogy milyen idõközönként mérsz.


Amíg nem történik semmi jelntõs légköri esemény a fejem felett, készítetem én is egy kis statisztikát. Mivel nem vagyok régi méricskélõ, ezért az elmúlt hét adatait tudtam felhasználni ahhoz, hogy összehasonlítsam a különbözõ idõ-intervallumok (óránként, hatóránként, két szélsõ adatot nézve) szerint számolt átlagokat.
Alapul a 30 percenkénti mérést vettem (ennél kisebb idõközzel nem mértem olyan gyakorisággal, hogy összevethetõ legyen), és ehhez viszonyítottam (százalékosan) az eltérést.
- 60 perces: 0,32%
- (Tmin, Tmax): 3,17%
- 6 órás: 1,82%
Szóval tényleg nincs nagy különbség, hogy félóránként, avagy hatóránként mért adatokkal számolok. :-)
Alapul a 30 percenkénti mérést vettem (ennél kisebb idõközzel nem mértem olyan gyakorisággal, hogy összevethetõ legyen), és ehhez viszonyítottam (százalékosan) az eltérést.
- 60 perces: 0,32%
- (Tmin, Tmax): 3,17%
- 6 órás: 1,82%
Szóval tényleg nincs nagy különbség, hogy félóránként, avagy hatóránként mért adatokkal számolok. :-)
Itt az a kérdés, hogy a globális méréseknél fellép-e valamilyen szisztematikus hiba ahhoz képest, mintha a folytonos hõmérsékletfüggvényt egy napra integrálnánk, mert ugye úgy tökéletesen összehasoníthatók az átlagok (ez a cél).
Egy példa:
tegyük fel, hogy 3 adatból dolgozunk: Tmin, Tmax és egy tetszõleges idõpont T-e (a T itt mindig helyi idõben ugyanaz).
Akkor ez az adat a nappalok hosszának szélességfüggésétõl csak az egy szélességi körön elhelyezkedõ állomásoknál összahasonlítható.
Ha UTC-ben mérnénk ugyanúgy, akkor teljesen használhatatlan lenne, mert a kérdéses óra az egyik helyen délben, máshol éjszaka lenne helyi idõben.
Az éves adatsorban a fenti 3 adat a következõt okozza -ha pl este 7kor lenne az az idõpont): télen csökkentené az átlagot, nyáron növelné; felhõs idõben adott évszakban növelné, derültben csökkentené.
Én is végeztem kis összehasonlítást még az 1 perces és a 10 perces átlagokkal, pár század °C volt az eltérés.
Egy példa:
tegyük fel, hogy 3 adatból dolgozunk: Tmin, Tmax és egy tetszõleges idõpont T-e (a T itt mindig helyi idõben ugyanaz).
Akkor ez az adat a nappalok hosszának szélességfüggésétõl csak az egy szélességi körön elhelyezkedõ állomásoknál összahasonlítható.
Ha UTC-ben mérnénk ugyanúgy, akkor teljesen használhatatlan lenne, mert a kérdéses óra az egyik helyen délben, máshol éjszaka lenne helyi idõben.
Az éves adatsorban a fenti 3 adat a következõt okozza -ha pl este 7kor lenne az az idõpont): télen csökkentené az átlagot, nyáron növelné; felhõs idõben adott évszakban növelné, derültben csökkentené.
Én is végeztem kis összehasonlítást még az 1 perces és a 10 perces átlagokkal, pár század °C volt az eltérés.
Ez azért tényleg nem tûnik nagy különbségnek. Gondolom, a hibahatáron belül marad. Végül is, maga a szenzor is tévedhet ennyit...
Köszi mégegyszer, a számolgatásért is :-)
Köszi mégegyszer, a számolgatásért is :-)
Pontosan ezért van igy.
Én 30 nap adatával kisérlezetem, plusz/minusz 0.1-0.4 fok volt az eltérés.
Én 30 nap adatával kisérlezetem, plusz/minusz 0.1-0.4 fok volt az eltérés.
Köszi szépen. Valószínû, hogy a mintavételre azért ezt a négy idõpontot választották anno, mert reprezentálja a napi hõmérsékletingadozást, emiatt tényleg nem lehet nagy eltérés a 4 adat, az óránként rögzített idõpontok adatainak átlaga között. Amint hazajutok, meg is nézem. Kíváncsi vagyok :-)
Most abban elbizonytalanodtam, hogy az OMSZ használja-e a 24 h-s átlagszámítást, de valahol olvastam róla (hogy hol, az istennek sem jut eszembe), bizonyos met.szolgálatoknál, olyan állomáson ahol van óránkénti leolvasás, alkalmazhatják e módszert. Egyébként a Tátlag=(T01+T07+T13+T19)/4 számitási módszer is amiatt alakult így, hogy mind régen, mind a mai napig a mérõállomások többségén csak 3 óránként van leolvasás és SYNOP jelentés küldés. És ez a 4 adat már elegendõ a napi középhõ kiszámításához. Én magam is kipróbáltam. A WS-em adatait Excelbe exportálom. A hivatalos 4 adattal és 24 adattal számolva nagyon jó egyezést mutat a Tátlag.
Persze ha az állomásod 1/2 óránként rögzit adatot, akkor 0-24h / 23 formula alapján (az egész órákban mért értékekkel) is lehet napi középhõmérsékletet számolni. AZ OMSZ is számol ugy napi középhõt hogy az óránkénti méréseket elossza 23-al. (Éghajlati adatsornál)
A szabványos: Tátlag=(T01+T07+T13+T19)/4 A számok a helyi idõt jelentik.
Többek közt ez is megtalálható itt: Link
Többek közt ez is megtalálható itt: Link
Végre mérek :-)
És már van is egy kérdésem: Milyen értékek alapján számolom ki a napi hõmérsékleti átlagot?
A Tmin és a Tmax; az összes meglévõ érték (félóránként kérem az adatokat a ws-tõl); avagy a 0, 6, 12, 18 UTC adatai alapján.
... illetve, hol találok egy jó kis összefoglalót ezekre a "szabványokra" vonatkozóan?
Köszönöm.
És már van is egy kérdésem: Milyen értékek alapján számolom ki a napi hõmérsékleti átlagot?
A Tmin és a Tmax; az összes meglévõ érték (félóránként kérem az adatokat a ws-tõl); avagy a 0, 6, 12, 18 UTC adatai alapján.
... illetve, hol találok egy jó kis összefoglalót ezekre a "szabványokra" vonatkozóan?
Köszönöm.
Vasárnap hétfö reggel ugye komoly fagykár keletkezett Szabolcs-Sz-Bereg megyében !
Ami durva és elgondolkodtató,az hogy azokon a hajnalokon néztem az OMSZ hõtérképét,és Kanizsa 0 fok, Kaposvár 0 fok, Paks -1 fok, Szeged 0 fok,tiszta kék szinû volt a DNY-i rész, és húú mondom D-DNY-on van a leghidegebb, de ezen adatok alapján bárki nyugodtan hátradõlhetett volna a karosszékében, hogy az országot nem érte fagykár....
Ezzel szembent ÉK-en megyényi területen nagyon komoly fagykár keletkezett,gyakorlatilag szétfagyott minden (jó most ne hozzuk fel, hogy kinek hol mi nem fagyott meg,meg a dombok tetején talán nem,meg a városokban a budi elõtt csak a fele fagyott ki,de komoly fagykár keletkezett és kész ! !) !
Fõleg, hogy a leirásokból az derül ki hogy fekvéstõl függetlenül is érte kár a növényzetet ! !
Az OMSZ állomások errõl semmit nem mutattak (az megint más kérdés, hogy tényleg -6-7 fokok voltak-e,mert ugye ki tudja, hogy a falugazdász kör mérései mennyire hitelesek),de a leirásokból közölt tények alapján a -5 foknál hidegebb fagy teljesen reális,-3 fokos fagy nem csinál ilyen pusztitást, Meteo is -7 fokot mért Kisvárdán, és ahol az öntözõrendszer csövei szétfagytak,az azért komoly....
Az OMSZ elõréjében ezzel szemben azokra a napokra annyi volt hogy az ország nagyrészén 0 fok közeli hõmérsékletek is várhatóak,ÉK-en a mélyebben fekvõ területeken lesz talajmenti fagy!
Erre szétfagyott ott minden...
Utána a visszatekintésben az elmúlt 24 óráról fél mondatban megemlitik hogy ÉK-en -2-5 fok is elõfordult...
Nabumm!
Persze most lehet azt mondani, hogy nem lehet minden fagyzugba minden völgybe állomást telepiteni,de jelen helyzetben nem arról van szó hogy néhány extrém fagyzugban volt -1-2 fok,hanem nagy területet érintõ komoly fagy volt...
És az OMSZ állomásokon ez nem volt leolvasható,nem tudom pontosan a nyiregyi és debreceni állomások hol vannak (a nyiregyi Meteo szerint dombon), de nem emléxem hogy fagyot mutattak volna....
Ez ahhoz hasonlitható hogy Baranya megye egésze -6 fokos fagy áldozatául esik és ropogósra fagy minden,közben a pécsi állomáson meg +2 fok van és gözünk sincs arról, hogy ott egyáltalán fagy van...
Ennyit az állomások reprezentativításáról...
Ez a sajnálatos esemény a negatívuma mellett annyi pozitivummal is szolgálhat, hogy ezáltal talán érthetõbbé válik amirõl évek óta beszélek...
Ha -1 fok lett volna a legdurváb fagy, az állomások meg +6 fokot mértek volna,akkor nem ütközne ennyire ki,de igy, hogy "tragédiáról" beszélnek,igy érzékelhetõ a helyzet komolysága...
Vannak reprezentatív állomások az igaz (Szeged, Kecskemét, Baja), amik a tájegység egészét nagyon jól jellemzik adataikkal, de a városokban fal elõtt vagy akármilyen valós értéket elferditõ körülmény által módositott értékek sajnos igazából nem reprezetatívak....
Ami durva és elgondolkodtató,az hogy azokon a hajnalokon néztem az OMSZ hõtérképét,és Kanizsa 0 fok, Kaposvár 0 fok, Paks -1 fok, Szeged 0 fok,tiszta kék szinû volt a DNY-i rész, és húú mondom D-DNY-on van a leghidegebb, de ezen adatok alapján bárki nyugodtan hátradõlhetett volna a karosszékében, hogy az országot nem érte fagykár....
Ezzel szembent ÉK-en megyényi területen nagyon komoly fagykár keletkezett,gyakorlatilag szétfagyott minden (jó most ne hozzuk fel, hogy kinek hol mi nem fagyott meg,meg a dombok tetején talán nem,meg a városokban a budi elõtt csak a fele fagyott ki,de komoly fagykár keletkezett és kész ! !) !
Fõleg, hogy a leirásokból az derül ki hogy fekvéstõl függetlenül is érte kár a növényzetet ! !
Az OMSZ állomások errõl semmit nem mutattak (az megint más kérdés, hogy tényleg -6-7 fokok voltak-e,mert ugye ki tudja, hogy a falugazdász kör mérései mennyire hitelesek),de a leirásokból közölt tények alapján a -5 foknál hidegebb fagy teljesen reális,-3 fokos fagy nem csinál ilyen pusztitást, Meteo is -7 fokot mért Kisvárdán, és ahol az öntözõrendszer csövei szétfagytak,az azért komoly....
Az OMSZ elõréjében ezzel szemben azokra a napokra annyi volt hogy az ország nagyrészén 0 fok közeli hõmérsékletek is várhatóak,ÉK-en a mélyebben fekvõ területeken lesz talajmenti fagy!
Erre szétfagyott ott minden...
Utána a visszatekintésben az elmúlt 24 óráról fél mondatban megemlitik hogy ÉK-en -2-5 fok is elõfordult...
Nabumm!
Persze most lehet azt mondani, hogy nem lehet minden fagyzugba minden völgybe állomást telepiteni,de jelen helyzetben nem arról van szó hogy néhány extrém fagyzugban volt -1-2 fok,hanem nagy területet érintõ komoly fagy volt...
És az OMSZ állomásokon ez nem volt leolvasható,nem tudom pontosan a nyiregyi és debreceni állomások hol vannak (a nyiregyi Meteo szerint dombon), de nem emléxem hogy fagyot mutattak volna....
Ez ahhoz hasonlitható hogy Baranya megye egésze -6 fokos fagy áldozatául esik és ropogósra fagy minden,közben a pécsi állomáson meg +2 fok van és gözünk sincs arról, hogy ott egyáltalán fagy van...
Ennyit az állomások reprezentativításáról...
Ez a sajnálatos esemény a negatívuma mellett annyi pozitivummal is szolgálhat, hogy ezáltal talán érthetõbbé válik amirõl évek óta beszélek...
Ha -1 fok lett volna a legdurváb fagy, az állomások meg +6 fokot mértek volna,akkor nem ütközne ennyire ki,de igy, hogy "tragédiáról" beszélnek,igy érzékelhetõ a helyzet komolysága...
Vannak reprezentatív állomások az igaz (Szeged, Kecskemét, Baja), amik a tájegység egészét nagyon jól jellemzik adataikkal, de a városokban fal elõtt vagy akármilyen valós értéket elferditõ körülmény által módositott értékek sajnos igazából nem reprezetatívak....
Ha csak csapadéknyomnyi esõ, zápor esik (~0,1 mm vagy annyi se), akkor azt fel kell venni a "csapadékos napok" jelzõnapok közé? Mert én az ilyen maszatolást nemigen tudom csapadéknak tekinteni.