Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Nem, mert van úgy, hogy egy kör megszakad és ami megszakítja, az jön aztán háromszor. Ha jól emlékszem

Floo: ezt most én is meg akartam kérdezni.
Annak idején azt írtad, hogy az a bizonyos 40 fokos hét volt az 1. kör, és ezért még két erõs visszamelegedésre számítasz. A 2. kört még úgy-ahogy bele lehet magyarázni, bár pl. a pénteki frontnak nem tudom, mi volt az elõzõ heti megfelelõje. De a jövõ hetet hová teszed? 
Viszont ajánlom figyelmedbe, mit vár hozzám a GFS a következõ két hétre: Link
Ez már tényleg szép kis ciklusosság, kár, hogy 4 napos.


Viszont ajánlom figyelmedbe, mit vár hozzám a GFS a következõ két hétre: Link
Ez már tényleg szép kis ciklusosság, kár, hogy 4 napos.

hát ez van Floo!
mondjad hogyan jön a körforgás?? most kétszeri ismétli magát vagy hogyan is van?
mondjad hogyan jön a körforgás?? most kétszeri ismétli magát vagy hogyan is van?

Ma nem voltam itthon, de W.O.-t vissza nézve ma Nagykanizsa max-olt legkésõbb milyen véletlen :-)
Szeged után 2 órával. 18h-kor.
Szeged után 2 órával. 18h-kor.
Úristen! Csak úgy hullanak majd az észlelési- fórum- és belépési jogok! Mint õsszel, izé idén nyáron a falevél.

Amíg nem a synop szerint adjuk le az észleléseinket, hanem egy-egy kiragadott szignifikáns jelenségre, addig macerás lenne
De az észrevétel jogos.

Lehet, ezt nem ide kellene írnom, de javaslom, hogy nyissunk egy fórumot "Floo elméletei" címen...
Meg se kísérlem azt, hogy vitázzak a fagyzug, reprezentativitás kérdésében, mert úgyis le lennék hurrogva
Inkább csak csendben Usrin gondolatai mögé sorakozom...
Flooka, de most már izgatottan várom a ciklikusság-elmélet legújabb megfigyeléseit, észrevételeit

Meg se kísérlem azt, hogy vitázzak a fagyzug, reprezentativitás kérdésében, mert úgyis le lennék hurrogva

Flooka, de most már izgatottan várom a ciklikusság-elmélet legújabb megfigyeléseit, észrevételeit

Konvektív csapadék esetén lehet használni a gyenge esõ jelzést? Csak azért, mert nincs olyan ikon, hogy "gyenge zápor" vagy "zivatar gyenge záporesõvel"
Link
Ez egy északi félgömböt ábrázoló térkép, amelyen izotermák (színárnyalat) és izobárok (fehér vonalak) is láthatóak. Ezekbõl kitûnõen megállapítható, hogy hol vannak anticiklonok, ciklonok, és persze a felszíni hõmérsékletre is következtetni lehet.
Ez egy északi félgömböt ábrázoló térkép, amelyen izotermák (színárnyalat) és izobárok (fehér vonalak) is láthatóak. Ezekbõl kitûnõen megállapítható, hogy hol vannak anticiklonok, ciklonok, és persze a felszíni hõmérsékletre is következtetni lehet.
Ez egy kitüntetett határfelület, amely 1000-1600 méteres magasságban van általában. Itt zajlik az idõjárási események zöme. Ez a felület már elég magasan van ahoz, hogy az idõjárási jelenségekre ható mikroklimatikus kilengések kiküszöbõlhetõek legyenek, és elég alacsonyan ahhoz, hogy az itt zajló folyamatokból következtetni lehessen a felszínen bekövetkezõ jelenségekre.
Szia! Számunkra ugyan a talajmenti, ill. 2m-es hõmérséklet a mérvadó, mivel ezt érezzük, azonban azt a hõmérsékletet számtalan tényezõ befolyásolja (regionális hatások, a Nap állása, a talajfelszín tulajdonságai, a topográfia, stb-stb.). A 850-es szinten ezek a hatások nem, vagy csak elhanyagolható mértékben jelentkeznek, így az ott prognosztizált hõmérséklet egyértelmü. A másik ok az, hogy a nagy kiterjedésü légtömegek áramlási viszonyai csak így vizsgálhatók, pl. télen a talaj közelében egy hidegpárna ül, ha e fölé 850-en enyhe, nedves légtömeg érkezik, amibõl csapadék eshet, akkor tudható, hogy a talajon ónos esõ lehet.
Kérdezz nyugodtan, azért van ez a fórum
Kérdezz nyugodtan, azért van ez a fórum

Igyvan, oskkal nagyobb munkára van szükség, ami azt jelenti hogy amikor itt 30 fok van és mondjuk az alfödön is 30 fok van, az nem ugyanaz a 30 fok....
Igen, csak épp ezért mert ismered Kornélt, tudod hogy csak ugy vaktában nem lövöldöz, én sem irok csak ugy ok nélkül semmit, és attól még hogy nincs bizonyitva vagy épp senkinek sem tûnt fel, attól még létezhet, és létezik is....én is amit beirok észrevételt (elméleteim)
, az több hónapos éves megfigyelés következménye, persze az ok lehet rossz következtetés is, viszont maga a tény hogy létezik az a dolog, és eddig senkinek nem tûnt fel, sokat elárul.....

Ja, OK. Világos. :-) Amúgy pl. tényleg ki lehet sakkozni, pl. a WO-ból is. Csak nem tudom miért, automatice synopban gondolkodtam. ;-)
Sziasztok, még kezdõ vagyok, ezért kérdezem tõletek, hogy sok más fórumban miért hivatkoznak a T850-es térképekre, miért ilyen fontos a 850 hPa mért hõmérséklet? Remélem nem kérdeztem nagy butaságot.
Nem mondtam hogy kitatlálta. (ismervén Kornélt ezt nem is feltételezem róla) Csak próbálom legalább elhinteni a tudományosság kicsinyke magvait. Tehát: ha állítasz valamit azt bizony alá kell valamivell támasztani és nem ám egy adattal. Nem is mondok példát hogy egy vagy kevés adatból milyen hamis következtetéseket lehet levonni mert ez triviális. Amennyiben ez bebizonyosodik hogy igen, valóban 2-3 órát "késnek" a Dél-Dunántúli állomások, csak akkor lehet elkezdeni gondolkodni a megoldáson.
Nos, még mindig kíváncsi vagyok egy legalább egy hónapos adatsorra. Sajnos kell a percre pontos adat mert az elõzõ hsz-ban vázoltam hogy az óránkénti synop "felnagyíthatja" az idõkülönbséget, mivel csak óránkénti mintavételezésünk van.
Nos, még mindig kíváncsi vagyok egy legalább egy hónapos adatsorra. Sajnos kell a percre pontos adat mert az elõzõ hsz-ban vázoltam hogy az óránkénti synop "felnagyíthatja" az idõkülönbséget, mivel csak óránkénti mintavételezésünk van.
Floo, Wetsom: A megfigyelés jogos. Valószínû hogy a magasabb relatív páratartalommal van kapcsolatban a késõbb kialakult maximum. Mert az adott térség nedvesebb mint az Alföld, így az alföldön a hõ gyorsabban távozik, mint ott felétek, ez köszönhetõ az erdõségnek, talajnak, széljárásnak stb. A nedvesebb levegõ jobban meg tudja tartani a hõt mint a száraz. Viszont sokkal nagyobb munkára van szüksége hogy ezt a levegõt felmelegítse, mint a szárazat. A már lehûlt nedves környezetébõl vonja el a hõt és ez a folyamat tovább tart, így késõbb alakul ki a maximum érték.
"Ez a része, hogy az OMSZ mit tesz nyilnánossá, nem ránk tartozik"
Már hogyne tartozna ránk? Az OMSZ közpénzekbõl él, hacsak félig is....
Már hogyne tartozna ránk? Az OMSZ közpénzekbõl él, hacsak félig is....
Valoban nehez, de alkalmasak lehetnek a tavoli hegyek (pl. toled nezve a Budai-hegyseg) is. Sajnos nalam, Szolnokon is az a helyzet, hogy a legtavolabbi azonosithato epuletek 4-5 km-re vannak, a kovetkezo "targy" pedig a Matra, 75 km-re... A ketto kozott egy kis tapasztalattal lehet becsulni (pl. abbol kiindulva, hogy az 5 km-re levo objektum mennyire konturos vagy homalyos), de ezeket a becsleseket en inkabb nem adom meg a naploban.
Flooka, hanyszor ismeteljem: nem azt mondom, hogy NINCS kulonbseg, hanem hogy nem AKKORA, amekkoranak veled. (A lenyeg: kisebb, mint az orszagreszek kozotti makroklimatikus elteresek altal okozott kulonbseg.)
Köszi a segítséget!
Egyébként elolvastam az észlelési segédletet, csak kiment a fejembõl.
Idézet: "Tanács a min. 0,5°-os szögátmérõjû tereptárgyak meghatározására: Egy átlátszó mûanyaglapra 7,5mm átmérõjû kört rajzoljunk, ezt kinyújtott karral a kiválasztott tereptárgyra irányítjuk, a vizsgált tereptárgynak minimum be kell töltenie a berajzolt kört. "
Ezt a kis kört ha a kiválasztoott tereptárgyra irányítjuk akkor annak a tárgynak ismerni kell a távolságát igaz? Na már most síkvidéken elég nehéz választani egy távoli tárgyat?
Egyébként elolvastam az észlelési segédletet, csak kiment a fejembõl.
Idézet: "Tanács a min. 0,5°-os szögátmérõjû tereptárgyak meghatározására: Egy átlátszó mûanyaglapra 7,5mm átmérõjû kört rajzoljunk, ezt kinyújtott karral a kiválasztott tereptárgyra irányítjuk, a vizsgált tereptárgynak minimum be kell töltenie a berajzolt kört. "
Ezt a kis kört ha a kiválasztoott tereptárgyra irányítjuk akkor annak a tárgynak ismerni kell a távolságát igaz? Na már most síkvidéken elég nehéz választani egy távoli tárgyat?
Ebben nem értek Veled egyet, de sajna nincs adatom hogy pl. egy fagyzug és és egy domb középértéke között ne legyen különbség, jadeeee bakker megtudom nézni juhhéj tudomhonnan otthon vannak nekem adataim húúúdejó mosjutot eszembe, na alig várom hogy hazaérjek, 2 havi adatsorom van mosjutott eszembe bakkkeeerrr 


Koszi.
Kis turelemmel amugy a WO-bol is ki lehetne halaszni utolag az orankenti adatokat, sajnalom, hogy most nincs ra idom. Kerdesfelvetesnek tenyleg erdekes a dolog... az altalam valoszinunek tartott magyarazatot lasd lentebb.

Nem azt mondtam, hogy nincs anomalia, hanem azt, hogy nem kell eltulozni. Megpedig azert, mert a nappali kisebb kulonbseg (a volgy javara) valoszinuleg gyakrabban eloall, mint az altalad irt oriasi ejszakai differencia, amihez pl. elengedhetetlen a szelcsend. Ha egy tajegysegen belul osszeveted a kulonbozo fekvesu allomasok adatait [azert az orszag legtobb tajan van ra mod
Usrin én feljegyzem neked, bánom hogy eddig nem tettem, mert nem csak ez az egy eset volt.
Hanem sok.
Hanem sok.
Usrin!
Figyelted egy fenét, kamuzol, pont grilleztek a szomszédban mikor megnézted és a füst szállt rá a mérõre, és egy alkalomból most azt hiszed ez mindig igy van


Figyelted egy fenét, kamuzol, pont grilleztek a szomszédban mikor megnézted és a füst szállt rá a mérõre, és egy alkalomból most azt hiszed ez mindig igy van




Szerintem Nyuli megfigyelese is inkabb a nagyvaros szamlajara irhato, nem altalanos szabalyszeruseg, hogy nyugaton tobb oraval kesobb all be a maximum. Persze ha netan Salzburgban este 10-kor szokott lenni, akkor mar gyanus a tendencia.

Floo: itt senki nem hulyezett le senkit. Az viszont teny, hogy egy-egy kiragadott pelda az egvilagon semmit nem bizonyit. (Ezzel az erovel szinte az osszes termeszeti torveny ellenkezojet is "bizonyithattak" volna, amivel a tudomany meg mindig a sotet kozepkor szintjen allna.)
Ha tenyleg rendszeresen megfigyelsz valamit, azt napi fel perces "munka" lenne dokumentalni, igazan megerne a "faradsagot". Nemcsak azert, hogy ne ketelkedjen mindenki, hanem azert is, hogy a magyarazatahoz kozelebb juthass. Pl. megnezhesd, mennyiben fugg az idoelteres a talaj nedvessegetol, az idojarasi helyzettol, stb... Egyebkent szereny velemenyem szerint ha valoban megvan ez a kulonbseg, akkor az nem a tajegysegen, hanem az allomasok koruli talaj ill. tereptargyak hokapacitasan mulik. [napsuteses nyari idoben szerintem bp. belvarosaban all be legkesobb a t(max), a felforrosodo es a hot kesobb visszasugarzo betonrengeteg miatt. ezt meg en is megfigyeltem.
Ha tenyleg rendszeresen megfigyelsz valamit, azt napi fel perces "munka" lenne dokumentalni, igazan megerne a "faradsagot". Nemcsak azert, hogy ne ketelkedjen mindenki, hanem azert is, hogy a magyarazatahoz kozelebb juthass. Pl. megnezhesd, mennyiben fugg az idoelteres a talaj nedvessegetol, az idojarasi helyzettol, stb... Egyebkent szereny velemenyem szerint ha valoban megvan ez a kulonbseg, akkor az nem a tajegysegen, hanem az allomasok koruli talaj ill. tereptargyak hokapacitasan mulik. [napsuteses nyari idoben szerintem bp. belvarosaban all be legkesobb a t(max), a felforrosodo es a hot kesobb visszasugarzo betonrengeteg miatt. ezt meg en is megfigyeltem.
A tengerparthoz:
Mi is voltunk pár éve horvátországban nyaralni...akkor is esténként gyorsan csökkent a hõmérséklet,valamint erõs szél fújt a hegyek irányából(Bóra),ez volt az oka a gyors hõmérséklet csökkenésnek.Reggelre persze olyan hideg volt mint a fene,én pl lakókocsiba aludtam betíkírózva de reggel majdnem megfagytam
Mi is voltunk pár éve horvátországban nyaralni...akkor is esténként gyorsan csökkent a hõmérséklet,valamint erõs szél fújt a hegyek irányából(Bóra),ez volt az oka a gyors hõmérséklet csökkenésnek.Reggelre persze olyan hideg volt mint a fene,én pl lakókocsiba aludtam betíkírózva de reggel majdnem megfagytam

Honét szedem ezeket az adatokat ez buta kérdés.
Utána néztem :-)
Vissza kerestem a keresõvel mikor írta be Celsius a híres Halasi Maxot, amit 15h-kor tett Pénteken ami csak 14:45 mérés lehet nagy valószínûséggel.
A Nagykanizsait meg felírtam, akkor.
Utána néztem :-)
Vissza kerestem a keresõvel mikor írta be Celsius a híres Halasi Maxot, amit 15h-kor tett Pénteken ami csak 14:45 mérés lehet nagy valószínûséggel.
A Nagykanizsait meg felírtam, akkor.
Szerintetek Wetsom a hasára csapott és egy nap megnézése után állitja ezt??
Nem!
Napok hetek óta megfigyelte, nem értem ha bárki felvet valami érdekes megfigyelést, kiragad egy példát, és akkor odairjátok hogy na ez csak 1 példa, ha egy havi mérés támasztja alá, akkor elhiszitek, ha az alátámasztja akkor már az éves , utána az évtizedes kell, miért nem lehet valamit elhini a másiknak, vagy legalább nem úgy hozzállni hogy hülyevagyvazzeg, csak mert Ti nem vettétek észre????
Amit Õ megfigyelt hetek hónapok alatt arra ragadott ki egy példát, de kiragadhatna 15-öt is.....
Honnan szedi az idõpontokat?
Figyeli nézi nap mint nap!
És ha egymás után 5 napban ugy van, akkor az már feltûnõ, utána már figyeli az ember és látja....
Egyébként ha fél órát csúszna akkor az betudható lehetne annak hogy a nap fél órával késõbb megy le errefelé, de a lényeg hogy ezt én is megfigyeltem, a napi menete a T-nek egy dél körüli melegedés után stagnál, majd 6-7 körül kánikulai napon mindig melegebb van mint délután...
Ez fõleg a tengerparton volt feltûnõ, mikor 2 hete ott voltunk, este 7 körül (mikor otthon még dögmeleg van) ott már érezhetõen csökkent a T....
Én eddig azt hittem ez máshol is igy mûködik, de Wetsom megfigyelése szerint nem, ....amire gondolni tudok, hogy itt a nagy zöldtömeg, erdõ a talaj jobban tartja a hõt mint az alföldi vidékeken, ez volt az elsõ ötletem a jelenség magyarázatára, de lehet más az oka....
Nem!
Napok hetek óta megfigyelte, nem értem ha bárki felvet valami érdekes megfigyelést, kiragad egy példát, és akkor odairjátok hogy na ez csak 1 példa, ha egy havi mérés támasztja alá, akkor elhiszitek, ha az alátámasztja akkor már az éves , utána az évtizedes kell, miért nem lehet valamit elhini a másiknak, vagy legalább nem úgy hozzállni hogy hülyevagyvazzeg, csak mert Ti nem vettétek észre????
Amit Õ megfigyelt hetek hónapok alatt arra ragadott ki egy példát, de kiragadhatna 15-öt is.....
Honnan szedi az idõpontokat?
Figyeli nézi nap mint nap!
És ha egymás után 5 napban ugy van, akkor az már feltûnõ, utána már figyeli az ember és látja....
Egyébként ha fél órát csúszna akkor az betudható lehetne annak hogy a nap fél órával késõbb megy le errefelé, de a lényeg hogy ezt én is megfigyeltem, a napi menete a T-nek egy dél körüli melegedés után stagnál, majd 6-7 körül kánikulai napon mindig melegebb van mint délután...
Ez fõleg a tengerparton volt feltûnõ, mikor 2 hete ott voltunk, este 7 körül (mikor otthon még dögmeleg van) ott már érezhetõen csökkent a T....
Én eddig azt hittem ez máshol is igy mûködik, de Wetsom megfigyelése szerint nem, ....amire gondolni tudok, hogy itt a nagy zöldtömeg, erdõ a talaj jobban tartja a hõt mint az alföldi vidékeken, ez volt az elsõ ötletem a jelenség magyarázatára, de lehet más az oka....
Idézet az észlelési segédletbõl Link (kezdõ észlelõnek erõsen ajánlott elolvasni)
"Látástávolság meghatározása:
A látástávolság az a legnagyobb távolság, melyben a megfelelõ méretû (0,5°-os szögátmérõjû) tereptárgyak még szabad szemmel felismerhetõek.
Tanács a min. 0,5°-os szögátmérõjû tereptárgyak meghatározására: Egy átlátszó mûanyaglapra 7,5mm átmérõjû kört rajzoljunk, ezt kinyújtott karral a kiválasztott tereptárgyra irányítjuk, a vizsgált tereptárgynak minimum be kell töltenie a berajzolt kört.
Az 1000m és az annál kisebb látástávolság esetén beszélünk ködrõl.
A köd esetében meg kell különböztetni a nyílt és a zárt ködöt.
A nyílt köd esetében látszik az égbolt kékje vagy csillagok, de szemmagasságban már csak néhányszáz méter a vízszintes látástávolság.
Zárt köd esetében azonban már az égbolt sem látszik."
Azaz szubjektíven történik. Lehet hogy zajlanak arra vonatkozó kísérletek hogy mûszerrel mérjék, de hivatalosan az emberi szem a "szenzor", hisz a szem által belátott távolság a számunkra lényeges.
"Látástávolság meghatározása:
A látástávolság az a legnagyobb távolság, melyben a megfelelõ méretû (0,5°-os szögátmérõjû) tereptárgyak még szabad szemmel felismerhetõek.
Tanács a min. 0,5°-os szögátmérõjû tereptárgyak meghatározására: Egy átlátszó mûanyaglapra 7,5mm átmérõjû kört rajzoljunk, ezt kinyújtott karral a kiválasztott tereptárgyra irányítjuk, a vizsgált tereptárgynak minimum be kell töltenie a berajzolt kört.
Az 1000m és az annál kisebb látástávolság esetén beszélünk ködrõl.
A köd esetében meg kell különböztetni a nyílt és a zárt ködöt.
A nyílt köd esetében látszik az égbolt kékje vagy csillagok, de szemmagasságban már csak néhányszáz méter a vízszintes látástávolság.
Zárt köd esetében azonban már az égbolt sem látszik."
Azaz szubjektíven történik. Lehet hogy zajlanak arra vonatkozó kísérletek hogy mûszerrel mérjék, de hivatalosan az emberi szem a "szenzor", hisz a szem által belátott távolság a számunkra lényeges.
Sziasztok, új észlelõ vagyok még azt kérdezném meg tõletek, hogy a látástávolságot hogy szoktátok mérni? Mûszerrel vagy pedig szubjektívan?
Nekem is az a problémám, mint Nanovichnak. Honnan szeded ezeket az idõpontokat? A synopban 18UTC-kor ott van 333-as csoportban 2-es koddal a Tmax, de hogy mikor mérték az nincs.
Uhhh, ne 1 napot ragadj ki! Mondjuk egy hónap már jó. Egy mérés nem mérés.
Múlt hét Péntek:
Kiskunhalas Tmax 14:45 41,9 fok
Nagykanizsa Tmax 17:45 39 fok.
Ha ez nem különbség akkor mi ?
Kiskunhalas Tmax 14:45 41,9 fok
Nagykanizsa Tmax 17:45 39 fok.
Ha ez nem különbség akkor mi ?
Tegnap keleten is 5 körül voltak a maxok. De a synopból nem lehet kiszedni (vagy csak én nem ismerek fel egy csoportot?), szóval lehetett 17:40-kor is, meg 16 után nem sokkal. Persze ez ugyanígy a D-Dtúli állomásoknál is a 18-as max lehetett 17:45-kor is meg 18:40-kor.
Ezt én is megfigyeltem; én nagyjából Szentgotthárddal vagyok egy magasságban (izé... szélességben), nálam a forró napokon este 6-7 körül tetõzött a T.