Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Cseszneken a szeptember 123,4 mm-el zárt, az év 1027,2 mm-nél tart.Tavaly okt.1-tõl számítva már 1252,9 mm csapadék hullott !
Sokszor leírtam,hogy a naptári évi rekord eddíg 965 mm volt 1901-tõl számítva (1940-ben jegyezték fel).Nézzük,milyen gyakoriak voltak a 900 mm feletti évek az egyes évtizedekben az elmúlt 11 évtizedbõl és mellette mennyi az évtizedátlag :
1. 1 db (1910) 743 mm
2. 1 db (1915) 678 mm
3. 2 db (1926,1930) 723 mm
4. 2 db (1937,1940) 756 mm
5. 0 db 653 mm
6. 1 db (1954) 734 mm
7. 1 db (1965) 744 mm
8. 0 db 667 mm
9. 0 db 589 mm
10.0 db 718 mm
11 2 db (2005,2010)761 mm (nem végleges,3 hónap még hiányzik)
Látható,hogy az egyes évtizedek közt akár 100 mm-es eltérés is lehet.Sajnos igaz,amirõl a múltkor szó volt,hogy az 1971-2000 közti idõszak nagyon száraz volt,ennek átlaga csak 658 mm.Pl. az 1901-30-as átlag 715 mm.Tehát a 30 éves átlagokban is lehet tetemes eltérés.Érdekes,hogy 3 évtized száraz idõjárás után ez az évtized mindenképpen az utóbbi 11 évtized legcsapadékosabbja lett 761 feletti értékkel, leverve a dobogó tetejérõl a 30-as évtizedet (756 mm).
Óriási szarvashiba tehát,ha mindig az utóbbi 3 évtizedhez viszonyítgatunk, valójában ez a klímaködösítés netovábbja, a klímalobbik hazudozásainak kíváló színtere. Pl. nyugodtan verhetném a vészharangot, hogy itt a világvége nekünk,hisz az utóbbi évtizedben 103 mm-rel,vagyis 15 %-al nõtt a csapadékátlag, elvizenyõsödõ lápország lettünk,míg 8-10 évvel ezelõtt azt mondogatták,hogy ugyanennyivel csökkent a csapadék, vagyis elsivatagosodunk.Valójában sem nem 761 mm, sem nem 658 mm a cseszneki átlag,hanem(110 év alapján)716 mm,a múlt századi meg 710 mm.Ugyanilyen zsonglõrködés jöhetne ki biztosan a hõmérsékleti 30 éves átlagokból is.
Sokszor leírtam,hogy a naptári évi rekord eddíg 965 mm volt 1901-tõl számítva (1940-ben jegyezték fel).Nézzük,milyen gyakoriak voltak a 900 mm feletti évek az egyes évtizedekben az elmúlt 11 évtizedbõl és mellette mennyi az évtizedátlag :
1. 1 db (1910) 743 mm
2. 1 db (1915) 678 mm
3. 2 db (1926,1930) 723 mm
4. 2 db (1937,1940) 756 mm
5. 0 db 653 mm
6. 1 db (1954) 734 mm
7. 1 db (1965) 744 mm
8. 0 db 667 mm
9. 0 db 589 mm
10.0 db 718 mm
11 2 db (2005,2010)761 mm (nem végleges,3 hónap még hiányzik)
Látható,hogy az egyes évtizedek közt akár 100 mm-es eltérés is lehet.Sajnos igaz,amirõl a múltkor szó volt,hogy az 1971-2000 közti idõszak nagyon száraz volt,ennek átlaga csak 658 mm.Pl. az 1901-30-as átlag 715 mm.Tehát a 30 éves átlagokban is lehet tetemes eltérés.Érdekes,hogy 3 évtized száraz idõjárás után ez az évtized mindenképpen az utóbbi 11 évtized legcsapadékosabbja lett 761 feletti értékkel, leverve a dobogó tetejérõl a 30-as évtizedet (756 mm).
Óriási szarvashiba tehát,ha mindig az utóbbi 3 évtizedhez viszonyítgatunk, valójában ez a klímaködösítés netovábbja, a klímalobbik hazudozásainak kíváló színtere. Pl. nyugodtan verhetném a vészharangot, hogy itt a világvége nekünk,hisz az utóbbi évtizedben 103 mm-rel,vagyis 15 %-al nõtt a csapadékátlag, elvizenyõsödõ lápország lettünk,míg 8-10 évvel ezelõtt azt mondogatták,hogy ugyanennyivel csökkent a csapadék, vagyis elsivatagosodunk.Valójában sem nem 761 mm, sem nem 658 mm a cseszneki átlag,hanem(110 év alapján)716 mm,a múlt századi meg 710 mm.Ugyanilyen zsonglõrködés jöhetne ki biztosan a hõmérsékleti 30 éves átlagokból is.
Az lehet ,de ha pl. minden hónap,éves összegzésnél föl lehetne tüntetni hogy:a 1960-1990,1970-2000,1980-2010-es átlaghoz viszonyítva milyen lett a hónap, év ,akkor szerintem elégé kilehetne venni belõle hogy milyen tendencia van.Bár lehet bonyolult lenne.
De Szerintem a legjobb akkor is a 60-10-es lenne.
De Szerintem a legjobb akkor is a 60-10-es lenne.
Köszönjük szépen! 
Kutyusmaci: az én véleményem az, hogy minél hosszabb idõszak, annál jobb! Na persze egy bizonyos mértékig. Szerintem pár száz év simán beleférne vagy akár ezer is. Az igazán jelentõs változások sokkal nagyobb idõtávon zajlanak.
Kutyusmaci: az én véleményem az, hogy minél hosszabb idõszak, annál jobb! Na persze egy bizonyos mértékig. Szerintem pár száz év simán beleférne vagy akár ezer is. Az igazán jelentõs változások sokkal nagyobb idõtávon zajlanak.
Lehetni mindent lehet, de a WMO kritériumai szerint a 30 év tekintendõ az ún. normálátlagnak az egész világon.
Amúgy mindegyiknek (20, 30, 50, 100 év) van elõnye és hátránya is, ha jobban belegondolsz.
Amúgy mindegyiknek (20, 30, 50, 100 év) van elõnye és hátránya is, ha jobban belegondolsz.
Amúgy egy 1960-2010-es átlagot nem lehetne csinálni vagy az nem lenne annyira pontos (kisebb nagyobb melegedések és lehûlések miatt)?
Itt valószínûleg nem is a kiszámítással vannak gondok, hiszen az a mai technikai színvonal mellett valóban nem vesz igénybe túlságosan sok idõt, ahogy írtad is. 
Egész egyszerûen oda nem figyelés miatt nem lettek feltéve az 1971-2000-es adatok. Majd jelzem az illetékesek felé, hátha kiteszik.
Egész egyszerûen oda nem figyelés miatt nem lettek feltéve az 1971-2000-es adatok. Majd jelzem az illetékesek felé, hátha kiteszik.
Nem tudom elképzelni sem, hogy mi tarthat olyan sokáig egy éghajlati átlag kiszámításában. Gondolom (remélem), hogy a méréseket folyamatosan ellenõrzik, így a hibákat is folyamatosan ki lehet szûrni. Gondolom (remélem) az adatok normálisan össze vannak szedve adatbázisban, azaz amint véget ér az év, Excel-ben megcsinálni a 81-10-es átlagot 1 napnál (és akkor már nagyon túlzó voltam) nem nagyon lehet több idõ. Vagy valamit rosszul gondolok (remélek)?
"Az OMSZ honlapján az 1971-2000-es idõszakhoz viszonyítanak."
Ahogy azt kell is!
Ellenben az "Éghajlati átlagok" címszó alatt még mindig az 1961-1990-es átlagok találhatók, holott már csak három hónap, és elvileg az 1981-2010-t kell majd alapul vennünk.
Ahogy azt kell is!
Ellenben az "Éghajlati átlagok" címszó alatt még mindig az 1961-1990-es átlagok találhatók, holott már csak három hónap, és elvileg az 1981-2010-t kell majd alapul vennünk.
Nem.
2009/01: -0.8
2008/09: -0.5
Gondolom másik 30 éves átlaghoz hasonlítottad. Az OMSZ honlapján, - merthogy onnan vannak az értékek (elnézést, hogy nem jelöltem meg forrást) - az 1971-2000-es idõszakhoz viszonyítanak.
Link
2009/01: -0.8
2008/09: -0.5
Gondolom másik 30 éves átlaghoz hasonlítottad. Az OMSZ honlapján, - merthogy onnan vannak az értékek (elnézést, hogy nem jelöltem meg forrást) - az 1971-2000-es idõszakhoz viszonyítanak.
Link
2009/01: -1.5
2008/09: -1.5
Szerk:Hmm az omsz-nál mindkettõ hónapnál -1 -2 fok közötti az eltérés.
Szerk 2.:Jah akkor értemThx
2008/09: -1.5
Szerk:Hmm az omsz-nál mindkettõ hónapnál -1 -2 fok közötti az eltérés.
Szerk 2.:Jah akkor értem
Thx
2010/01: kb. -1.5
2007/12: -1.2
2007/09: -1.5
2006/08: -1.1
2006/03: -1.5
2006/02: -1.6
2006/01: -1.1
2005/03: -1.8
2005/02: -3.6
2004/05: -1.4
2003/10: -2.3
2003/02: -5.3
2002/12: -1.1
2001/12: -4.7
2001/11: -1.6
2001/09: -1.8
Éveket nézve ezek közül csak 2005 volt átlag alatti.
2007/12: -1.2
2007/09: -1.5
2006/08: -1.1
2006/03: -1.5
2006/02: -1.6
2006/01: -1.1
2005/03: -1.8
2005/02: -3.6
2004/05: -1.4
2003/10: -2.3
2003/02: -5.3
2002/12: -1.1
2001/12: -4.7
2001/11: -1.6
2001/09: -1.8
Éveket nézve ezek közül csak 2005 volt átlag alatti.
Az idei január például a Dunántúl nagy részén, de itt Budapesten is (-1,5) - (-2) fokos anomáliával zárt.
Link
Link
A mai szegedi találkozón szó esett arról, hogy a szeptember több helyen is -2 fokos anomáliával zárt. A következõ kérdés merült fel bennem: mikor fordult elõ utoljára hazánkban, hogy ekkora negatív anomáliával zárt egy hónap?
Az idei szeptember mindenrõl szólt, csak a kellemes késõ nyárias napokról nem! Itt 132,1mm esõ hullott, ez több mint háromszorosa a sokévi átlagnak. A hõmérséklet négy értékbõl 14,59°C volt Budapest-Lõrinchez viszonyítva közel 1,5 fokkal alacsonyabb. A legmagasabb érték mindössze 23,4 fok volt, nem volt nyári nap, az utolsó augusztus 27-én fordult elõ, sõt aznap 30,9 fokot mértem.
Csak viszonyítás képen tavaly az elsõ 10 fok alatti minimumom október 3. volt, 8,5 fokot mértem aznap, idén ez már augusztus 30-án megtörtént 9,5 fokkal. Szeptemberben ez gyakran visszatért és 6,5 fokos abszolút minimum született 30-án.
Sajnos a következõ napokban nem a nyári napért hanem a 20fokért kell szurkolni, nem úgy mint tavaly, amikor 28 fok is elõfordult október hónapban, ejj a régi szép idõk:-)
Csak viszonyítás képen tavaly az elsõ 10 fok alatti minimumom október 3. volt, 8,5 fokot mértem aznap, idén ez már augusztus 30-án megtörtént 9,5 fokkal. Szeptemberben ez gyakran visszatért és 6,5 fokos abszolút minimum született 30-án.
Sajnos a következõ napokban nem a nyári napért hanem a 20fokért kell szurkolni, nem úgy mint tavaly, amikor 28 fok is elõfordult október hónapban, ejj a régi szép idõk:-)
Nálam 162 mm lett, még tegnap is esett 5,5 mm Ez az 5. 100 mm feletti hónap, nem beszélve a májusról, ami 200 mm felett volt. Nem véletlenül van már 1000 mm felett az év.
Ez az 5. 100 mm feletti hónap, nem beszélve a májusról, ami 200 mm felett volt. Nem véletlenül van már 1000 mm felett az év. 
110 mm lett nálam a szeptemberi csapadékösszeg. Nem kevés, viszont országos viszonylatban a "mezõny" hátsó régiójához elég csupán.
2010. szeptember:
T átlag: 15,26 °C.
T min. átlag: 11,93 °C.
T max. átlag: 19,62 °C.
Absz. T max.: 24,8 °C. (15.)
Absz. T min.: 6,4 °C. (21.)
Absz. hõingás: 18,4 °C.
Legalacsonyabb T átlag: 10,7 °C. (07.)
Legmagasabb T átlag: 18,7 °C. (15.)
T átlag hõingás: 8,0 °C.
Legalacsonyabb T max.: 14,6 °C. (07.)
Legmagasabb T min.: 15,4 °C. (12., 16.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,8 °C. (23.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (10.)
Havi csapadék: 111,5 mm.
Éves csapadék: 762,0 mm.
Ködös nap: 4 db.
Zivataros nap: 2 db.
Csapadékos nap: 15 db.
T átlag: 15,26 °C.
T min. átlag: 11,93 °C.
T max. átlag: 19,62 °C.
Absz. T max.: 24,8 °C. (15.)
Absz. T min.: 6,4 °C. (21.)
Absz. hõingás: 18,4 °C.
Legalacsonyabb T átlag: 10,7 °C. (07.)
Legmagasabb T átlag: 18,7 °C. (15.)
T átlag hõingás: 8,0 °C.
Legalacsonyabb T max.: 14,6 °C. (07.)
Legmagasabb T min.: 15,4 °C. (12., 16.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,8 °C. (23.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (10.)
Havi csapadék: 111,5 mm.
Éves csapadék: 762,0 mm.
Ködös nap: 4 db.
Zivataros nap: 2 db.
Csapadékos nap: 15 db.
Szeged, Újszegeden lévõ csapadék mérõje szerint a szeptember 101,5 mm esett, az éves 651,5 mm. Ahogy itt olvasom, ez a környéken a legkevesebb. Amúgy a régiónkban e havi tekintetben vannak csapadékosabb területek: Baks 138,4 mm; Mórahalom 118, Kiskunhalas 173, Csengele 177,8 mm. Az éves mennyiség néhány: Kiskundorozsma: 717,2 mm, Kiskunhalas 871,3 mm, Mórahalom 850,9 mm, Csengele 1006,6 mm (többször átszámoltam, de ezt azért túlzásnak tartom)...
(atikövizig)
(atikövizig)
Az év eddigi csapadékmennyisége itt 826 mm; kíváncsi vagyok, összejön-e az 1000 mm. Az eddigiek fényében talán nem kizárt (3 hónap alatt 174 mm, azaz havonta 58 mm nem sok; az elmúlt év utolsó 3 hónapja 162 mm-t hozott).
Január 1. óta csak 665mm??? Az nagyon kevés. Legalábbis viszonyítva az itteni 850-hez képest. És egy megyében lakunk. 
Szeptember:
Havi csapadékösszeg 200 mm lett kereken, 15 csapadékos napunk volt. 10-én mértem a hónap legcsapadékosabb napját, ekkor 81 mm esett.
Itt sem volt egy nyári nap sem, a hónap legmagasabb hõmérséklete 24,3°C volt 15-én.
A havi legalacsonyabb hõmérséklete pedig 5,8°C volt 21-én.
A havi középhõmérséklet 15,4°C-ra sikeredett, a tavalyi 19,2°C-hoz képest a 2010-es szeptember jóval hûvösebb.
Havi csapadékösszeg 200 mm lett kereken, 15 csapadékos napunk volt. 10-én mértem a hónap legcsapadékosabb napját, ekkor 81 mm esett.
Itt sem volt egy nyári nap sem, a hónap legmagasabb hõmérséklete 24,3°C volt 15-én.
A havi legalacsonyabb hõmérséklete pedig 5,8°C volt 21-én.
A havi középhõmérséklet 15,4°C-ra sikeredett, a tavalyi 19,2°C-hoz képest a 2010-es szeptember jóval hûvösebb.
Megdöbbentõ, hogy a szeptemberi hónap egy nyári napot sem hozott. A havi csapadékmennyiség pedig 116,5 mm, a legcsapadékosabb nap tizedike volt, 40,5 mm esõt mértem.
Havi legalacsonyabb hõmérséklet:4.9°C
Havi legmagasabb hõmérséklet:24.3°C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet:4.9°C
Havi legmagasabb hõmérséklet:24.3°C
A múltkor arról beszéltünk,hogy elég sok (közel 700) helyrõl vannak jelenleg csapadékadatok, és ebbõl sok van 4-500 m-en vagy magasabban.Elég szomorú,hogy 1971-2000-ben még nem nagyon volt teljes adatsoruk ezek szerint.
Csak a Mátrára és a Bükkre néztem meg, a többire is lehetne, csak idõigényes lenne. Persze valószínû, hogy NYDunántúl magasabb hegyein nagyobb volt az átlag - csakhát nem mérték.
Az 1901-50 közötti adatok, pedig sokfelé mutatnának nagyobb értéket.
A Bükkben pl. Bánkúton 1931-1944. között is folytak mérések és az akkori, közel 900 mm-es átlaga alapján az ország egyik legcsapadékosabb helyének tartották.
Az 1901-50 közötti adatok, pedig sokfelé mutatnának nagyobb értéket.
A Bükkben pl. Bánkúton 1931-1944. között is folytak mérések és az akkori, közel 900 mm-es átlaga alapján az ország egyik legcsapadékosabb helyének tartották.
Ezek szerint Neked megvannak az adatok(vagy csak a Mátraerdõ?).Valóban nem volt Zalában,a Kõszegi-hegységben vagy a Bakonyban,Pilisben,Mecsekben,Börzsönyben a magaslati mérõhelyeken 807 mm-nál magasabb ?
Ha fellapozom az 1901-50-es éghajlati atlaszom,ahol 15 oldalon kb.850 állomás adata szerepel,már az elsõ oldalon találok 807 mm-nél magasabbat(Bakonybél 827),és az nem is hegycsúcs(+ még Ágfalva 802 mm).De a 2-ik oldal ugyanez (Bánokszentgyörgy 805,Borzavár 845),de nem is folytatom.
Azt is jó lenne tudni,hogy a Kõszegi-hegységben,vagy lent a városban mérték.Mert egy 800 m-es hegyen biztosan több esett,mint egy kb.250 m magas városban.Egyébként átfutva az adatokat,1901-50-ben is is a legtöbbet ott mérték(Stájerházak 551 m tszfm,912 mm,ezek szerint a fejlõdés megszüntette a hegyen a mérést...
)
Ugyanakkor Kõszegen 274 m-en akkor csak 779 mm volt az átlag.Vagyis míg az ország kiszáradt,addíg Kõszegen nõtt a csapadék ? Ha a különbség maradt,akkor a hegyen 912-779=133 mm-el többet mérhettek volna. 
Ezt az utolsó naptári kerek 30 év szabályt nem tudom milyen megfontolásból használják,én mindig 50 vagy (max)100 évben gondolkodom.Hisz ha bejön 1-2 nagyon száraz vagy nedves évtized,akkor teljesen borul az átlag,de több mint 50 évnél ez már nem annyira befolyásol,jelentõs a kiegyenlítõdés.100 évnél többet én sem tartanék jónak nézni,mert akkor viszont nem tudjuk az esetleges változásokat nyomon követni,mert minden szélsõség kisimul és nem lehet tendenciát látni,akárcsak a 30 évnél,ami tompítja az esetleges változás meglátását(Ugyanígy más elemek esetében és az abszolút rekordoknál is.Ha lennének ezer éves abszolút értékeink,akkor egy évtizedben lehet,hogy egy sem dõlne meg és az mondanák sokan: semmi szélsõsége nincs az idõjárásban,mert már 867 éve is elõfordult ilyen.
)
Ha fellapozom az 1901-50-es éghajlati atlaszom,ahol 15 oldalon kb.850 állomás adata szerepel,már az elsõ oldalon találok 807 mm-nél magasabbat(Bakonybél 827),és az nem is hegycsúcs(+ még Ágfalva 802 mm).De a 2-ik oldal ugyanez (Bánokszentgyörgy 805,Borzavár 845),de nem is folytatom.
Azt is jó lenne tudni,hogy a Kõszegi-hegységben,vagy lent a városban mérték.Mert egy 800 m-es hegyen biztosan több esett,mint egy kb.250 m magas városban.Egyébként átfutva az adatokat,1901-50-ben is is a legtöbbet ott mérték(Stájerházak 551 m tszfm,912 mm,ezek szerint a fejlõdés megszüntette a hegyen a mérést...
)Ugyanakkor Kõszegen 274 m-en akkor csak 779 mm volt az átlag.Vagyis míg az ország kiszáradt,addíg Kõszegen nõtt a csapadék ?
Ha a különbség maradt,akkor a hegyen 912-779=133 mm-el többet mérhettek volna. Ezt az utolsó naptári kerek 30 év szabályt nem tudom milyen megfontolásból használják,én mindig 50 vagy (max)100 évben gondolkodom.Hisz ha bejön 1-2 nagyon száraz vagy nedves évtized,akkor teljesen borul az átlag,de több mint 50 évnél ez már nem annyira befolyásol,jelentõs a kiegyenlítõdés.100 évnél többet én sem tartanék jónak nézni,mert akkor viszont nem tudjuk az esetleges változásokat nyomon követni,mert minden szélsõség kisimul és nem lehet tendenciát látni,akárcsak a 30 évnél,ami tompítja az esetleges változás meglátását(Ugyanígy más elemek esetében és az abszolút rekordoknál is.Ha lennének ezer éves abszolút értékeink,akkor egy évtizedben lehet,hogy egy sem dõlne meg és az mondanák sokan: semmi szélsõsége nincs az idõjárásban,mert már 867 éve is elõfordult ilyen.
) 
Szeptember hónapban eddig 135.4 mm a csapadékot mértem.
Az év 665.1 mm-nél jár.
Az elmúlt 1 év pedig 850.3 mm-nél (2009.okt. 1 óta).
Az év 665.1 mm-nél jár.
Az elmúlt 1 év pedig 850.3 mm-nél (2009.okt. 1 óta).
Bármelyikben nem, mert ennek a 30 évnek az átlaga Kékesen 784, Jávorkúton 793 mm. Valószínûleg azért a Bükk-fennsík magasabb területei akkoriban is 800 mm feletti átlagértékkel bírhattak.
Az elmúlt 110-120 évet tekintve az 1981-tõl 95-ig tartó idõszak, kiugróan hosszan tartó száraz periódus volt.
Az OMSZ korábban az 1961-1990 közötti idõszak átlagát szerepeltette az értékelésekben(tudomásom szerint a meteorológiai világszervezet ajánlása alapján), én azt gondoltam, hogy majd ezt kiterjeszti 40 évre, de valamilyen megfontolásból maradt az utolsó "kerek" 30 év.
Az elmúlt 110-120 évet tekintve az 1981-tõl 95-ig tartó idõszak, kiugróan hosszan tartó száraz periódus volt.
Az OMSZ korábban az 1961-1990 közötti idõszak átlagát szerepeltette az értékelésekben(tudomásom szerint a meteorológiai világszervezet ajánlása alapján), én azt gondoltam, hogy majd ezt kiterjeszti 40 évre, de valamilyen megfontolásból maradt az utolsó "kerek" 30 év.
Még egy megjegyzés.A szélsõségesen csapadékos idõszak ugyanakkor szélsõséges eloszlással is járt.Júl. viszi a prímet:az OMSZ adatok szerint 18-szor több esett a legcsapadékosabb helyen a legszárazabbnál.Május a 2. 10-szeres eltéréssel,míg a szeptember alig 3-szoros.Jól látszik talán ebbõl is,hogy a szeptember nem annyira regionális esõzéseket ill. lokális zivatarokat,hanem többszöri országos esõket hozott,ami a mg. számára a legrosszabb.
Ennek ellenére nem tudom elképzelni,hogy a hegyekben ne esett volna több(bármelyik 500 m-nél magasabb hegységünkben),mint a hegyek lábánál lévõ Kõszegen.
Megnéztem(bár a szeptembernek nincs vége),hogy mik voltak a mi égh.naplónkban és az OMSZ mérõhálózatában a legszárazabb és legesõsebb helyek az idén:
Hó minimum maximum OMSZ min.OMSZ max.
Jan.13mm-85mm(Börzsöny)27mm-104mm(Kékes)
Feb.14mm-96mm(Börzsöny)13mm-110mm(Pécs)
Már. 3mm-42mm(Baranya)..6mm-49 mm(Jákmajtis)
Ápr.40mm-119mm(Bakony).27mm-144mm(Zirc)
Máj.55mm-349mm(Bakony).39mm-397mm(Bakonybél)
Jún.54mm-229mm(Mecsek).47mm-293mm(Szálka)
Júl.12mm-177mm(Borsod).14mm-254mm(Nyírlugos)
Aug.46mm-196mm(Zala)...35mm-235mm(Mesztegnyõ)
Sze.74mm-223mm(Kiskunság)
Érdekes,hogy olyan elõfordult 3-szor,hogy kisebb minimumunk lett,mint az OMSZ hálózatban,de a maximumunk mindig jóval alatta van.
Ha a Tközéhez hasonlóan megnézzük a havi "átlagot" a szélsõértékekbõl,akkor a következõ lesz:
1. 49-66
2. 55-62
3. 23-28
4. 80-86
5.202-218
6.142-170
7. 95-134
8.121-135
9.149
Látható,hogy a május után a szeptember volt a legcsapadékosabb(a második szám az OMSZ-os átlag,szeptemberben biztosan több lesz 149 mm-nél).Szerintem a szeptemberi csapadék legalább olyan extrém és párját ritkító lesz,minta május volt.Míg ugyanakkor májusban volt átlag alatti csapadék az országban,addig szeptemberben a legszárazabb hely is majd kétszeresét mérte,mint a sokévi átlag (74 mm !)
Az is sajátos,hogy a 9 hónapból csak a március "területi átlaga" nem érte el a sokévit.
E sajátos gyorsösszesítésbõl a metnet 916 mm-es területi középnél tart,persze 10 % legalább a hibaszázalék..
Hó minimum maximum OMSZ min.OMSZ max.
Jan.13mm-85mm(Börzsöny)27mm-104mm(Kékes)
Feb.14mm-96mm(Börzsöny)13mm-110mm(Pécs)
Már. 3mm-42mm(Baranya)..6mm-49 mm(Jákmajtis)
Ápr.40mm-119mm(Bakony).27mm-144mm(Zirc)
Máj.55mm-349mm(Bakony).39mm-397mm(Bakonybél)
Jún.54mm-229mm(Mecsek).47mm-293mm(Szálka)
Júl.12mm-177mm(Borsod).14mm-254mm(Nyírlugos)
Aug.46mm-196mm(Zala)...35mm-235mm(Mesztegnyõ)
Sze.74mm-223mm(Kiskunság)
Érdekes,hogy olyan elõfordult 3-szor,hogy kisebb minimumunk lett,mint az OMSZ hálózatban,de a maximumunk mindig jóval alatta van.
Ha a Tközéhez hasonlóan megnézzük a havi "átlagot" a szélsõértékekbõl,akkor a következõ lesz:
1. 49-66
2. 55-62
3. 23-28
4. 80-86
5.202-218
6.142-170
7. 95-134
8.121-135
9.149
Látható,hogy a május után a szeptember volt a legcsapadékosabb(a második szám az OMSZ-os átlag,szeptemberben biztosan több lesz 149 mm-nél).Szerintem a szeptemberi csapadék legalább olyan extrém és párját ritkító lesz,minta május volt.Míg ugyanakkor májusban volt átlag alatti csapadék az országban,addig szeptemberben a legszárazabb hely is majd kétszeresét mérte,mint a sokévi átlag (74 mm !)
Az is sajátos,hogy a 9 hónapból csak a március "területi átlaga" nem érte el a sokévit.
E sajátos gyorsösszesítésbõl a metnet 916 mm-es területi középnél tart,persze 10 % legalább a hibaszázalék..
Ezek (különösen a 80-as és a 90-es évek) valóban a korábbiaknál jóval szárazabb évtizedek voltak. Az 1999-es özönvíz persze kimagaslik innen, de a 30 éves átlagban még pont benne van az ezt követõ csontszáraz 2000-es év is.
Palui hsz.-a az aktuális események fórumból:
42,1mm lett a vége. 25.-én 26,6mm esett, amihez a tegnapi nap még 15,5mm-rel járult hozzá. Szeptember így 103,2-nél, az év pedig 835,5mm-en áll ... Itt a Kisalföldön!
Ez az összeg azt jelenti, hogy az 1885-tõl íródó gyõri csapadékadatsor történetében már a 3. legcsapadékosabb év a 2010-es.
1. 1915 971mm (Gyõr-Belváros, Eötvös-park)
2. 1937 846mm (Gyõr-Belváros, Eötvös-park), 842mm (Gyõr-Ipartelepek)
3. 2010 ???mm
Annyi tehát bizonyos, hogy dobogón végez az év, az ezüstérem 99.9%-ban megvan, és az éghajlati átlagokat figyelembe véve a csúcsdöntéshez is jó esély mutatkozik.
Megjegyzendõ, hogy 1915-ig régi rendszerû csapadékmérõvel végezték a méréseket az Eötvös-parkban, melynek hibája 15%.
42,1mm lett a vége. 25.-én 26,6mm esett, amihez a tegnapi nap még 15,5mm-rel járult hozzá. Szeptember így 103,2-nél, az év pedig 835,5mm-en áll ... Itt a Kisalföldön!
Ez az összeg azt jelenti, hogy az 1885-tõl íródó gyõri csapadékadatsor történetében már a 3. legcsapadékosabb év a 2010-es.
1. 1915 971mm (Gyõr-Belváros, Eötvös-park)
2. 1937 846mm (Gyõr-Belváros, Eötvös-park), 842mm (Gyõr-Ipartelepek)
3. 2010 ???mm
Annyi tehát bizonyos, hogy dobogón végez az év, az ezüstérem 99.9%-ban megvan, és az éghajlati átlagokat figyelembe véve a csúcsdöntéshez is jó esély mutatkozik.
Megjegyzendõ, hogy 1915-ig régi rendszerû csapadékmérõvel végezték a méréseket az Eötvös-parkban, melynek hibája 15%.
Alighanem az OMSZ csapadékrekordok oldalán téves adat található.Nálunk az 1971-2000 közti évekre a legmagasabb évi átlagnál Kõszeg szerepel 807 mm-rel.Vagy elírás,vagy nagyon száraz évtizedek voltak.Délnyugaton,az Alpokalján és egyéb hegységeinkben sokkal magasabb éves átlagokról tudok korábbi évtizedekbõl.
No ha ennyire belejöttem akkor nézzünk vissza, no erre nem emlékeztem már 2001-ben is volt biztosan mérés fent szeptember hónapban 261mm hullott.
2005: 340,6mm ez is egy rekord augusztus hónapban hullott. 2004-es adat hirtelen nincs meg, de a 2001-es biztos, szóval elég régen volt már fent mérés. Most ennyi még kutakodom hátha találok valamit:-)
2005: 340,6mm ez is egy rekord augusztus hónapban hullott. 2004-es adat hirtelen nincs meg, de a 2001-es biztos, szóval elég régen volt már fent mérés. Most ennyi még kutakodom hátha találok valamit:-)
Köszi, ez is érdekes adatsor, most már én is kíváncsi vagyok rá, hogy lesz még idén 25 fok feletti érték avagy sem. Ahogy múlik az idõ egyre kevesebb az esély rá.
Az utolsó hõségnapot a fõvárosban október 1-jén jegyezték fel 30,8 fokot mértek 1932-ben. Nyári napra sokáig van esély még rekordok szerint, ha szélsõségekben gondolkodunk, bizony október 25-én 26,4 fokot mértek Budapest területén 1923-ban.
Országosan november 8-án volt az utolsó nyári nap, 25,5 fokkal, 1997-ben Debrecen városa tarja ezt a szép értéket. Csak érdekességképpen októberben szokatlanul hideg volt 1997-ben jó 2 hétig kemény fagyokkal és rekordokkal pl Szécsény -12,5 fok 29-én, és ezt természetesen egy rekord meleg elõoldal elõzött meg, ahogy az kell 1997 október 10-én még 28,2 fokot észleltek a Csongrád-megyei Kisteleken. Szép hónap volt, sok-sok érdekességgel. Ezután igen enyhe tél kerekedett sok-sok rekord magas értékkel.
Csak ha már így belemerültem az utolsó hõségnap az ország területén október 11. napjához köthetõ, akkor 30,0 fokot mértek Túrkevén 1917-ben:-)
Szóval van még esély elég hosszú ideig, no majd meglátjuk.
Az utolsó hõségnapot a fõvárosban október 1-jén jegyezték fel 30,8 fokot mértek 1932-ben. Nyári napra sokáig van esély még rekordok szerint, ha szélsõségekben gondolkodunk, bizony október 25-én 26,4 fokot mértek Budapest területén 1923-ban.
Országosan november 8-án volt az utolsó nyári nap, 25,5 fokkal, 1997-ben Debrecen városa tarja ezt a szép értéket. Csak érdekességképpen októberben szokatlanul hideg volt 1997-ben jó 2 hétig kemény fagyokkal és rekordokkal pl Szécsény -12,5 fok 29-én, és ezt természetesen egy rekord meleg elõoldal elõzött meg, ahogy az kell 1997 október 10-én még 28,2 fokot észleltek a Csongrád-megyei Kisteleken. Szép hónap volt, sok-sok érdekességgel. Ezután igen enyhe tél kerekedett sok-sok rekord magas értékkel.
Csak ha már így belemerültem az utolsó hõségnap az ország területén október 11. napjához köthetõ, akkor 30,0 fokot mértek Túrkevén 1917-ben:-)
Szóval van még esély elég hosszú ideig, no majd meglátjuk.
Az utóbbi két hónap kitett magáért itt Vasban is csapadékügyileg, így a nyári viszonylag szárazabb idõ után (május 55 mm, július 66 mm) már itt is jelentõs csapadéktöbblet halmozódott fel éves szinten, bár a 700 mm körüli csapadékösszegekkel még mindig el vagyunk maradva az ország egyes részeihez képest.
Szeptember nálunk 149 mm-nél tart most, mely alig marad el az augusztustól, amikor 171 mm csapadék hullott. Ezen felül júniusban is 100 mm felett alakult a havi csapadékösszeg, akkor 126,5 mm esõ esett.
Szeptember nálunk 149 mm-nél tart most, mely alig marad el az augusztustól, amikor 171 mm csapadék hullott. Ezen felül júniusban is 100 mm felett alakult a havi csapadékösszeg, akkor 126,5 mm esõ esett.
Azt nem tudom, hogy mikor kezdõdött, azt viszont igen, hogy 2004-bõl is van adatom onnan, így 2004-ben már biztosan volt fent mérés. Majd kikeresem, de jól emlékszem arra. 2005-ös havi rekord is van azt hiszem szintén Bakonyszücs-Kõrishegyrõl. Megnézem, hogy mennyi is pontosan ezek az értékek.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Mediterrán ciklon fordítja téliesre az időjárást, több helyre megérkezik az első hó!
Időjárás-változás | 2025-11-19 13:57
Szabályzat