2025. augusztus 04., hétfő

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#9167
Bocsánat ezt külön akartam,íme:

A helyzet az: vannak mindenki számára hozzáférhetõ adatsorok,amelyeket bárki elõvehet bármikor.
Vannak emberek,akiknek az a kenyerük, hogy ezeket az adatsorokat elemzik, olvassák, felhasználják valamilyen elmélet kidolgozásához stb.
És vannak olyanok - például én - ,akiket nem érdekelnek ezek az adatsorok , nem foglalkoznak vele.
A legjobb az,ha ezeket az adatsorokat, statisztikákat azok nézegetik, akiknek a kenyerük miatt kell azt csinálni.
Azt mondani ezekre, hogy sz@r, szerintem durva és helytelen; és talán bántó is egyeseknek.

Bocsi a hosszért, de muszáj volt leírnom. Remélem e hsz. miatt nem fognak kimoderálni - esetleg kirúgni innen...

Szerk.:
#9165. - bali (Sopron)

Ez már tényleg nem fórumtéma, kicsit pihenjélnevet
#9158
Floo!
kár, hogy erre még csak most jöttél rá....nevet ezt én már lassan 2 éve tudom.

értem mire gondolsz, és meg is értettem, de fogd fel, hogy tök értelmetlen harc amit vívsz, és ilyen mélységben már unalmas a téma. néha irigyellek bennetek, hogy ennyit tudtok foglalkozni k...a 3-4 tizedekkel........

abban viszont teljesen egyetértek, hogy minden elõrejelzés mind hajnalra és mind nappalra az általad említett térségeket emeli ki /tesz be magasabb hõmérsékletet/. Ez egy berögzõdés, ugyanolyan berögzõdés ami itt 50 év alatt kialakult. Nézz csak körbe mi megy jelenleg a médiákban...... de Te tudod mire gondolok......
#9157
Nincsen nekem igazam, a tények beszélnek, légyszíves belátogatni az éghajlati osztályra.
Elkísérünk, he-he !
#9156
Az utóbbi 2 beírásod megértetett velem valamit, ami egyrészt szakmai, másrészt egészen más vonatkozású dolog, és amit eddig csak sejtettem, most már biztos vagyok benne.....
Ezért értelmetlen vitázni Veled és az atlaszaiddal meg a könyveiddel ! !
És ha ezek után még úgy érzed Neked van igazad, akkor ámen!
#9155
Mindig, és 3-4-5 ?
Légyszíves, ne túlozz és általánosíts!
A rövidtávú elõrejelzések és az éghajlati indexek viszonya Makó és Jeruzsálem !
A lentebb folytatott eszmecsre épp azt mutatja, hogy a mikroklíma kívül adódik (azon felül álló, pont Te szolgáltál adatokkkal, és olyan már nincs, már ne haragudj, hogy minden állomás vagy fagyzugos, vagy városklíma, ahogy neked szükséges, he-he), és pont az éghajlati atlaszokban rögzített különbségek vannak, he-he !

Egyébként a ". . . " tizedek többek mint gondolnád (és a 100m szintkülönbség egy tizednek felel meg), ezt ne fitymáld le, tehát a Lendva és Szeged közötti 4,5 tized azért több mint matek, egész komoly éghajlati különbség, nézz rá pl .a teljesen más viszonyola bíró Nyírség évi közepére !

Az éghajlati jellegek nemcsak a hõmérsékletekekbõl állnak össze, csapadék, napfénytartam, tenyészidõszaki fagymentesség, és stb.

Kezdjük elõlrõl, he-he ?
#9154
Ha csak néhány tizednyi különbség van, akkor miért tesznek (tettek !) RENDSZERESEN, MINDÍG MINDEN IDÕJÁRÁSI HELYZETBEN (!) a metnet és az OMSZ elõrék is 3-4-5 fokkal többet Baranyára éjjel-nappal, ami éves szinten 4 fokos középértékbeli különbséget feltételez) ? ? ?

Én sem állítottam mást, mint hogy ezeket a bizonyos általad is elismert néhány tizedes mezoklimakülönbségeket a mikroklima felül tudja írja.....

Aki olvasta az "eszmecserét" errõl a témáról, és ezt a hozzászólásodat olvassa, remélem le tudja vonni belõle a konzekvenciát........
#9153
Így van ne vitázzunk, ám akkor dugába dõlt a bizonyítási rendszered, hisz mi soha nem mondtuk, hogy néhány tizednél nagyobbak a különbségek, csak azt hogy vannak, he-he !
#9152
Igaz,ami igaz, he-henevet
#9151
"De igaza van Balinak, tök értelmetlen vitázni ezen, mert Taki mondtata cseng a fülembe : "mindig a faltörõ kosnak fáj a legjobban"

No commentnevet
#9150
Jóska!
1.Ha lenne 30 éves adatsorom Sellyérõl akkor igazolnám és odairtam volna, de mivel nincs igy nehéz...
2. Ha a kontinentális jelleg kelet felé erõsödik, és ebbõl a szempontból Pécs keletebbre van Zalától, akkor érdekelne mitõl mediterrán Pécs, fõleg hogy a horvát met szolgálat szerint Szlavónia és „Baranja” Horvátország legkontinentálisabb térsége (és anno egy rakás érvvel támasztottátok alá, olyan viták sorában, mint a mostani is amilyen érzéseket idéz fel bennem, hogy Pécsen igenis van hatása a mediterránumnak, mindeféle szubmediterrán növényekkel meg hasonlókkal példálóztatok)...
3. A pécsi állomás adatai 1961-1990-ig szóltak, amiben benne van még a városi klíma rendesen, de én nem hiszem hogy a pécsi állomás jelen pillantban Pogányon is reprezentativ, sõt, lényegében a város egyik felérõl átvitték a másikra, derült éjszakákon az éjszakai adatsort visszanézve nem gyõztem fölhívni a figyelmeteket arra a „megmagyarázhatatlan” jelenségre, hogy a T a szél D-rõl É-ira fordulásakor ugrál 4-5 fokokat az országban egyedüliként, nem hinném hogy nem a városi hõt viszi rá a szél éjszaka...
4.Ha lenne 30 éves adatom Sellyérõl, akkor meg tudnám mondani, viszont abban igazad van, hogy nem mind az összes zalai állomás fagyzugos, az egerszegi az volt, a lenti az volt, a letenyei az volt, az iklódi az (rosszabb mint kanizsa), a sármelléki reprezentativnak tünik, a kanizsai ugye tudjuk, az egerszegit meg felvitték az erdöbe egy domb oldalára, egy szük völgy oldalában van, ami a hidegtó effektus miatt fel tud telni hideg levegövel, vagyis éjjel igaz jobb mint Kanizsa, de mivel erdõben van, nappal hûti az erdö, éjjel pedig a hidegtó effektust kompenzálja az erdö....

6-7-8-10000. Szeged 30 éves átlaga 0,45 fokkal több mint Lendva...
Szaros 4 tizeddel!
110 méterrel magasabban van Lendva, Szegeden se növénytakaró se semmi, és ott már mezoklimatikus különbség is kell hogy legyen!
És szaros 4 tized!

Lendván valszeg tényleg kevesebbet süt a nap, több esõ esik többször van rosszabb idõ, hogy a fenébe tud mégis ugyanaz lenni mint Pécs?
Ha a csörnyeföldi szõlõhegyen mérnének Iklód helyett (5 km), akkor lenne ámulás hogy 1 fokkal verné Pécset Pogányt meg Szegedet és akkor nem lenne min vitázni...

Csak nem azért kényszerültem a határt néhány centivel átlépni, hogy végre egy szakmai kritériumok szerint telepített állomás adataihoz juthassak?
Csak nem véletlenül a szlovén szakma jobban teljesít a magyarnál? Jó lenne, ha valaki erre tudná a választ, ahelyett, hogy úgy csinál, mintha nem értené, hogy 2x2=4!

Tudod, én ugy vagyok ezzel, nekem nem kell adatokkal bizonyitani ezeket, mert pl. ha van egy gyerekem, akit szeretek, törõdök vele, ismerem, akkor ha hazajön az oviból, ránézek, és ha lázas azonnal megmondom lázmérés nélkül is tizedfokra, mert a nézésébõl látom, mert a saját gyerekem....
Nekem nem kell 30 éves adatsor ahhoz hogy tudjam, mert ha megnézem 3 évre Kanizsa Iklód Egerszeg Sellye Pécs és Lendva adatait, akkor látom belõlük egymáshoz viszonyitva, hogy reális-e...ennyi!
Nem kell egy adatsor elemeit mind ismerni, elég ha 1 vagy 2 megvan, akkor a többit ki lehet következtetni, mert ha ismered a dolgokat, akkor egyszerûen tudod hogy az ugy van és nem másképp....
Elég ha tudod egy anticiklonos nap adatait, abból simán tudol következtetni a többire is, és még egy rakás mindenre....

De igaza van Balinak, tök értelmetlen vitázni ezen, mert Taki mondtata cseng a fülembe : "mindig a faltörõ kosnak fáj a legjobban"
#9149
Fiúk!
szerintem annyira lényegtelen dolog ez, hogy valami félelmetes. nem akarlak bennetek elkeseríteni, hogy ilyen mélységben ez hány embert érdekel, de hogy megmondjam, 0.3c fokos éves eltérések nem tudnak engem sem lázba hozni......
#9148
Jóska!
Jó kérdések, a válasz megvan csak megyek levadászom azt a szlovén cellát, igy nincs idöm irni, majd este nevet
#9147
Endre:
Kezd izgalmas lenni a dolog, lassan bezárul a kör, he-he !

1: A Pécs-Lendva közötti 0,3°C -os évi középT különbséget 30 éves adatsorral igazoltad (ld. még ide a 3.pontot), ellenben a Sellye és Lendva közöttit csak 3 évnyivel, a Sellye adatát is 30évvel kellene alátámasztanod.

2: A téli hónapok adatsora nem meglepetés, András írta a kontinentális jelleg kelet felé való erõsödését.

3: A pécsi állomás Pogányra való költöztetése pont a városi hõtöbbletet zárja ki !

4: A Lendva-Sellye 3éves párhuzamot a Lendva-Pécs párhuzammal is érdemes összevetni.
Hiszen Te írtad, hogy az általad "borzasztó" fagyzugos zalai állomások mikroklímája viszi le az ottani átlagokat, akkor sellyei adatsorral mi újság (30 éves adatával tudsz szolgálni, hisz eme állomás is szolgálja a baranyai átlagmegállapítást, ez is akkor elvileg levinné) ?

Most Te jössz, he-he !
#9146
Usrin!
Ha itt 200-300 órával kevesebbet süt a nap, és ennek ellenére Lendva veri az Ormánságot, és abszolút értékben ugyanaz mint Pécs, akkor mirõl beszélünk???
Én az adatokkal hajszálpontosan azt bizonyítottam, amit korábban állitottam (pont)
#9145
Floo: és hogy néznek ki ugyanezek az adatok Nagykanizsán, melynek fagyzugos volta eredetileg felvetette a kérdést?

A téli hónapok egyébként a jól ismert magyarországi éghajlati térképeken és összegzésekben sem Baranyában, hanem inkább felétek a legenyhébbek. Sajnos most nincs kéznél megfelelõ könyv, de könnyen lehet, hogy Nagyanizsa adata is ezt támasztaná alá. (Nem újdonság, hogy kelet felé erõsödik a kontinentális jelleg, ezért a tél nyugatról kelet felé haladva hidegebb...)

A tegnapi megjegyzésedre: a napfénytartamban évi 200-300 óra eltérés van Zala és Baranya között, ez azért jóval több, mint "napi pár perc". Utóbbit nem tudom, honnan vetted - az értékekrõl akár egy iskolai atlaszból is meggyõzõdhetsz.
#9144
Igazad van. Typhoon=tájfun?
#9143
Köszönöm Felhõcske ezeket tudom, és talán én írtam be elõször, még télen valamikor. De a Magyarországon mért legmagasabb sehol nincs meg.
#9142
Miután látom, hogy jelenségek megfigyeltetésével és azokból következtetések levonásával nemsokra megyek, még egyszer utoljára nagy levegõt veszek és megpróbálkozom egy általatok sugallt módszerrel....természetesen a mikro-mezoklíma témáról van szó.....
Fogtam két hivatalos adatot, két város 1961 és 1990 közé esõ idõszakra vonatkozó évi középhõmérsékleti értékét és azokat hasonlítottam össze :
Pécs: 10,3 fok
Lendva: 10,0fok
Lendva magyarlakta szlovéniai város, közvetlenül a magyar, illetve Zala megye nyugati határa mellett. Nagyon kicsi, pontosan nem tudom, de 4-5000 lakosú lehet, Rédicstõl 5km-re, Tornyiszentmiklóstól 7km-re fekszik, Lovászitól légvolnalbal 4 km....
Talán bocsánatos bûn részemrõl, ha három tized fok erejéig egy közel 200 000 lakosú, jelentõs iparral rendelkezõ nagyvárosBAN elhelyezett mérõállomás esetében éljek a hõszennyezés gyanújával.....
De ha még ettõl is eltekintünk, figyelemreméltó lehet, hogy a mediterrán jelzõkkel teleaggatott Pécsnek éppen a téli hónapok-beli hõmérsékletei maradnak el Lendváétól 30 év távlatában, íme:
Pécs
november 4,8
december 0,4
január -1,6
február 1,1

Lendva :
november 4,9
december 0,5
január -1,1
február 1,5

Azt, hogy hogyan aránylik az idõközben a várostól távolabbra került (állítólag a korábbinál relatíve hidegebb) Pogányi állomás évi középhõmérséklete egy dél-baranyai "vidékiéhez", a következõ néhány összehasonlító adattal próbálom érzékeltetni:
Pécs
2004 10,7
2005 10,2
2006 11,2
Sellye
2004 10,2
2005 9,6
2006 10,7

Nézzük, egy nyugat-zalai térség mérési pontján mért adatok hogyan viszonyulnak az ország egyik legmagasabb középhõmérsékletûnek tartott vidékéhez, az ormánságihoz :

Lendva
2004 10,3
2005 10,1
2006 10,8
Sellye
2004 10,2
2005 9,6
2006 10,7

Lendvától 12 km-re található Iklódördõce, 3 folyó találkozásánál, bûdült fagyzug pl. 2005-ben kerek 1 fokkal alacsonyabb középhõmérséklettel bír, mint Lendva!
12 km-en belül, ami lehetne kevesebb is....

A módszert a Ti igényeitek alapján választottam, és hûen igazolja a tapasztalataimat és a következtetéseimet....
#9141
A legalacsonyabb légnyomás adat, és az idõpont stimmel, azonban biztos félrefordítottak valamit ahol nézted. Typhoon hurrikán nem volt soha (kicsit hülyén is hangziknevet ). A kérdéses légnyomást a Tip nevû szupertájfunban mérték a Csendes-óceánon.
#9140
A magyarországi max. légnyomást nem tudom, de:
a legnagyobb légköri nyomást a Földön, 1085,7 hPa-t a mongóliai Tosontsengelben rögzítették 2001. december 19-én.
A legalacsonyabb nyomás 1979. október 12-én volt a világon, a Typhoon hurrikánban mért 869,96 hPa.
#9139
Az én két szélsõ értékem 1045 hPa 2006 jan 23- 24-én éjjel állt be, 986hPa 2007 március 20-án. A legalacsonyabb megvan Felhõcske jóvoltából, de mennyi volt a legmagasabb Magyarországon? 1050 hPa felett biztosan.
#9138
Így van, csak én mértem már 1043hPa-t is, 2006 Január 23-án.
#9137
A színezés dekaméterben történik 1 dekaméter az 10 méter. Rajta van még a tengerszintre átszámított légnyomás a talajon, ott látható 1045 hPa-os érték elég magas, de volt már ennél sokkal magasabb is.
#9136
Sziasztok,
Link ezeken a térképeken a színezés mi alapján történik? Illetve tényleg elõ szokott fordulni ilyen magas légnyomás?
#9135
Tényleg, köszönöm !
A március végi med.ciklon, miközben medencénkben kiteljesedve haladt északnak, 985hPa-os légnyomási minimumot prdukált.

Jó lenne a 2003 februárit is pontos óránkénti analízisekkel végigkövetni (mint az ideit), mert az a 987hPa is +- 2-3hPa bizonytalansdággal értendõ (hisz itt csak 24h-kénti analízis áll rendelkezésemre).
#9134
Felhõcske: Kösz a javítást és az infot.

Jóska: Neked is kösz az információt.
#9133
Ilyet se látni minden nap. nevet
#9132
Az 1976. december 3-i európai nyomási helyzet:
Link
Hatalmas mérsékelt övi ciklon a kontinens felett, kettõs középponttal.
Ez pedig az 1989. február végi állapot, ekkor mértem én is 980 alatti értékeket:
Link
#9131
Én úgy emlékszem idén is volt 990 hPa alatt.
#9130
A Felhõcske által közölt értékek nem mediterrán ciklonhoz kapcsolódnak.

Nano: Eszmélésem óta tudomásom szerint a 2003 februári "überciklon" a csúcstartó, akkor Február 4-rõl 5-re virradó éjszaka a déli határnál (Szeged a legesélyesebb)987hPa körüli nyomással húzott el az akkori ciklon középpontja kelet-északkelet (Erdély) felé.
#9129
Így van.
#9128
Azért írtam hogy lehet hogy reális. Mert ha tõle 10 m-re teljesen szabványos módon, hitelesített mérõvel ugyan azt méred mint a bokorban, és ez az eltérés máskor sem olyan jelentõs (értsd pár tized) akkor a mért adat reális, hiszen annyi van hivatalosan is.
#9127
Én 1989. február végén mértem 976-979 hPa közötti értékeket.. A magyarországi legalacsonyabb értéket 1976. december 3-án regisztrálták 964 hPa-lal.
#9126
Egyik se. Hiteles mérést hitelesített hõmérõvel szabvány módon elhelyezett szabvány hõmérõházban lehet végrehajtani. Más kérdés, hogy meg lehet-e oldani ugyenezt máshogy is. A sima árnyékban lévõ hõmérõ nem mutat reális értéket, nedves idõben a testén kicsapódó és párolgó víz hûti, napos idõben a szórt sugárzás növeli a hõmérsékletét.
#9125
Felhõcske egyszer beírt egy 979hPa még valamikor a 80-as években mérte talán 86 januárjában, én erre emlékszem de nem 100%. De majd õ biztosan kijavít engem.
#9124
Köszönöm

Utolsó észlelés

2025-08-04 08:19:02

Dorog

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

144085

Hírek, események

Hétvégén újabb hidegfront érkezik

Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46

pic
Ismét hétvégén romlik el az idő, északnyugat felől egy hidegfront éri el hazánkat, ami meglehetősen lomhán vonul át, plusz hétfőre egy hidegcsepp is érkezhet.